Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

1979. november 18.

Képújság 3

(KW) felelősséggel

Csütörtökön az egész megyében új szakaszba lépett a felkészülés az MSZMP XII. kongresszusára. Az alapszervezetek adnak számot az előző kongresszus óta végzett munkáról. Az elsők között tartotta meg taggyűlését a 11-es Volán III-as számú alapszervezete. Ide kívánkozik egy kis magyarázat furcsa nevükről. Azért különböztetik meg az alapszervezetekét számmal, mert ebben a kis közösségben a részleg dolgozóit képviseli a tagság. Ebben az alapszervezetben tevékenykednek a bontótelep, a felújító műhely és a darabáru részleg kommunistái.

A névamagyarázaton túl is jelentősége van ennek, hiszen mindez nem köny- nyíti meg a munkájukat, három részleg dolgaiért kell felelősséget érezniük és azok gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel kell kapcsolatot tartaniuk.

A BESZÁMOLÓ

Ünnepélyes külsőségek között, a vállalat klubhelyiségében tartották a taggyűlést, ezzel együtt is a mindennapi munka részének hatott ez a számvetés, amit a tagság kellő felelősségtudattal fogadott. Minden hozzászóló a saját nézőpontja, tapasztalatai, véleménye alapján egészítette ki a pártvezetőség alapos számvetését. A beszámoló is és a hozzászólások hangvétele, határozott és nyílt volt.

1975-ben hozták létre a húszegynéhány fős alapszervezetben — a létszám közben többször változott — a ■ munkahelyek szerint a pártcsoportokat. A cél az volt, hogy a pártcsoportok a politikai és gazdasági munka területén is segítséget nyújtsanak, mind a pártvezetőségnek, mind pedig a gazdasági vezetésnek. Ugyanilyen fontos feladata a pártcsoportoknak. hogy tartsák a kapcsolatot a párton kívüli dolgozókkal, de olyan módon, hogy őket is bevonják a feladatok végrehajtásába. A

A vezetőség beszámoló ját hallgatja a tagság

legjelentősebb eredményt a szocialista brigádokkal való együttműködésben érték el. Mindhárom üzemegység szocialista brigádjai eredményesen dolgoztak a beszámolási időszakban, vállalásaikat becsülettel teljesítették.

A beszámolási időszak elején nem volt következetes a pártmegbizatások rendszere, különösen hiányolták maguk az érdekeltek is a feladatok végrehajtásának az ellenőrzését, a számonkérést. A prátcsoportok megalakulása ezen a dolgon is segített. Ma mindenkinek van párt- megbizatása, a többség eleget is tesz ennek, amennyire képességei és lehetőségei engedik. Természetesen vannak, akiket név szerint nyílt bírálat ért, erre majd a hozzászólások ismertetésénél visza is térünk.

Az alapszervezet munkájának minden területét át- meg átszövi a gazdasági tevékenység támogatása. A beszámoló taggyűlésen és azt megelőzően a többin is kellő hangsúlyt kaptak a gazdasági feladatok. A pártoktatás is ezekre a kérdésekre épül.

A taggyűlés tanulsága szerint régi gond az információ- áramlás az egész vállalatnál. Ez részben a szétszórt munkaterületekből is következik. Esetenként hiányolják a

párttagok a választ észrevételeikre, javaslataikra. Mint kiderült, a vállalati pártvezetőség sokféle formát és módot keres, talál is arra, hogy ismertesse a vállalat helyzetét és választ adjon a kommunisták kérdéseire, de a jelek szerint ez még mindig kevés. Pedig sok a kérdés, a kérés és a javaslat. Többségük új gépek, szerszámok beszerzését és szervezési problémát vet fel.

Nagy munkát végzett az alapzervezet a felújító műhely és a bontó összevonásának előkészítésében, ami egyben beruházást is jelent, mert új műhelycsarnok épül. Szervezeti változást is hoz ez az alapszervezet életében. A két pártcsoport fog egy alapszervezetet alkotni, a darabáru kommunistái pedig más alapszervezethez kerülnek. A választásokat már ebben a formában fogják megtartani. Az anyagtakarékosság témakörébe is beletartozik a bontótelepi olajregenerátor üzembeállításának kérdése. Az alapszervezet vontatott- nak ítéli az üzembehelyezést. A kommunisták jelzéseit a pártvezetőség mindig továbbította az illetékes osztályhoz.

A politikai oktatás folyamatos és színvonalas, a két kongresszus közötti félévi értékelés ismertésére külső előadót is felkértek. A tagság politikai végzettsége is megfelelő és folyamatosan tanulnak is.

Fejlődött az évek során a pártépítő munka is, öt év alatt nyolc kommunistát nevelt az alapszervezet.

A HOZZÁSZÓLÁSOK

A beszámolót kiegészítő hozzászólások három témakör köré csoportosultak. Legtöbben a gazdasági tennivalókkal foglalkoztak, kisebb és nagyobb jelentőségű problémákat boncolgatva.

Nagyobb vitára adott viszont alkalmat a KISZ és a szakszervezet munkájának értékelése, ami egyúttal a pártmegbizatások ellenőrzéséhez is kapcsolódik. Bírálat érte a KISZ, patronálásá- val megbízott párttagot és az egyik szakszervezeti főbizalmit. Ök a bírálatot elfogadták ugyan, de mentségül elmondták, hogy nem kapták meg a kellő segítséget a pártvezetéstől és a vállalati szakszervezeti bizottságtól, illetve a KISZ-től. Többféle álláspont is elhangzott ez ügyben és önmagában valamennyi helyes is. Nyilván minden párttag felelős a szakszervezet és a KISZ támogatásáért, nem lehet ezt egy-két embertől számonkér- ni, de azért elsődlegesen nekik kellett volna kimozdítani a holtpontról az ügyet.

Természetesen a három üzemrész minden eredményéről és gondjáról nincs mód beszámolni, mint ahogy nem lehet részletesen ismertetni az alapszervezet öt évének minden tevékenységét sem. Nem is az a fontos, hogy a nyilvánosság minden részletről tudomást szerezzen, sokkal jelentősebb a tanulság, hogy egy ilyen kis alapszervezet is ismeri az országos, a vállalati helyzetet és a maga módján, a maga posztján hozzáteszi a saját munkáját a nagy egészhez.

1HÁROS1

— Amikor ide jöttem, sokan sajnáltak, szörnyűlködtek, hogy hova kerültem. Mások, akiknek elmondtam, hogy én választottam ezt, azt hitték elment az eszem. A barátaim ma is azt várják, hogy „mikor fejezem be a bohóckodást”, mikor térek vissza. Pedig csak arról van szó, hogy semmi kedvem sem volt pesti állásért kuncsorogni, segítő nagybácsit keresni, mindent bedobni, hogy Pesten maradhassak. Persze nem kellett volna feltétlen falura jönnöm. Valamelyik kisvárosban is találhattam volna állást, de szerintem egy kisváros magába tömöríti a falu és a Város hátrányait egyaránt, előnyökkel pedig kevéssel szolgál.

— Tolna megyébe azért jöttem, mert a nővérem Szekszár- don él, szerettem volna a közelében munkát találni. Olvastam a pályázatot, kocsiba ültünk a nővéremmel, eljöttem ide, beszéltünk a tanácselnökkel, megmutatták a rendelőt, a szolgálati lakást, rövid időn belül munkába álltam.

— Nekem itt idegen, új volt minden. A szolgálati lakás körül a kert elhanyagolt, de én sose vettem kézbe ásót, kapát, azt se tudtam, ma sem tudom, hogy kell egy kertet megművelni. Az első időkben szakmai gondjaim is voltak. Az egyetemen úgy érettem, nagyon keveset tanultunk. Akik klinikára kerültek, vagy valamelyik SZTK-ba, azoknak van kitől kérdezni. Nekem mindent magamnak kellett megoldanom, igaz ez önállóságra kényszerít, de azért a rutinmozdulatokat nem árt ellesni valakitől. Gyorsabb, mintha magam jövök rá.

— Úgy érzem, ha a tervem sikerül, akkor a szakmai fejlődésem, a továbbképzésem is megoldódik. Szeretnék feljárni Budapestre a gyermekklinikára, mert úgy érzem a gyermek- fogászatban még nagyon sok megtanulnivalóm van.

— Most, hogy megvettem ezt az öreg Fiatot, könnyebb kimozdulni, bár a hétvégeket eddig is otthon, Budapesten töltöm. Szép falu Magyarkeszi, de azért nekem még mindig a Krúdy utca kettőben van az otthonom. Ott él a családom, a fővárosban vannak a barátaim, az. ismerőseim, nem lehet máról holnapra szakítani a múlttal, de nem is akarok szakítani.

— Sokan kérdezik, hogy bírom falun, hiányzík-e a fővárosi élét? Az ilyen kérdések mögött szerintem egyoldalú szemlélet van. A fővárosi élet alatt a szórakozást, vagyis annak egy részét értik csak. Amikor Budapesten éltem, akkor 6e jártam bárokba, éjszakai szórakozóhelyekre. Könyvtárba,

színházba most is eljutok rendszeresen. Nekem fftthon is a legkedvesebb időtöltésem az volt, ha beülhettem egy sarokba olvasni. Olvasásra pedig itt is rengeteg időm van.

— Sokan furcsállották, szóvá is tették itt, hogy ha tehetem, elmegyek a faluból. Elsősorban azért megyek, hogy itt Magyarkeszin élve is tudjam azt az életvitelt biztosítani, amiben Budapesten részem volt. Véleményem szerint, aki falun él, lehet éppoly tájékozott, művelt, mint bármelyik budapesti ember, ha nem sajnálja a fáradságot, az esetleges anyagi áldozatot. Mert ismerek nagyon sok olyan embert, aki Pesten is eltunyul, nem olvas újságot, nem hallgat rádiót, nem jár színházba.

— Nyugodtan, kiegyensúlyozottan élek itt Magyarkeszin. Van időm mindenre, nem kell rohangásznom, nem utazom fél, vagy egy órát a munkahelyemig, hiszen itt van a lakás a munkahely egy épületben. Már barátaim is vannak, akikkel néha összeülünk beszélgetni. Ha otthon mesélek, kevesen hiszik el, hogy nekem nem száműzetés falun élni. Ezt választattam, de csak addig csinálom, amíg helyesnek tartom. Sokan kérdezik a régi barátok, családtagok közül, hogy mikor megyék haza. Talán csak édesapám érti meg, hogy van szépség ebben is.

— önálló, felelősségteljes munkám van. Amióta itt vagyok, megháromszorozódott a forgalom. Ajtómon ott a tábla: dr. Görgényi Klára fogszakorvos, és ez azt is jelenti, hogy fogászati problémákkal csak hozzám fordulhat az a több mint hatezer ember, aki itt a környéken él. Egyébként ez érthetetlen számomra. Négy községből járnak hozzám az emberek, de a rendelő fenntartása, anyagi támogatása csak a magyarkeszi tanács dolga. A másik három tanács semmivel se járul hozzá, pedig a lakóit éppúgy ellátom.

— Hálásak az emberek. Sokszor érzem most már, hogy befogadtak, hogy elismernek. Akik először félve, óvatosan léptek be a rendelőajtón, ma már bátran, bizalommal jönnek. A múltkor sokáig kezeltem egy idős nénit. Sok probléma volt a fogaival, többször visszarendeltem. Amikor utoljára jött kezelésre, hozott egy szakajtóban házikenyeret. Azt mondta, nekem sütötte. Azóta se kaptam ekkora elismerést. Talán a néni nem is sejtette, mekkora örömet szerzett. Akkor éreztem először, hogy szükség van rám, a munkámra, és azt elismerik az emberek. Nagyon jó érzés volt.

Hóértekezlet

Korántsem panaszként, csupán tényként említette az igazgató beszédének kezdetén, hogy tíz év óta nem volt igazi tél. Hogy nem panasz, az azért is valószínű, mert aki mondta, Tajnafői Sándor, a megye útjainak járhatóságáért felelős cég, a megyei közúti igazgatóság vezetője. Nekik is kedvezett az elmúlt évtized sok enyhe tele.

De milyen lesz a következő néhány hónap időjárása? A hóértekezleten — mert itt beszélgettek az utak gazdái és a közlekedés hivatásos képviselői — arra számítottak, hogy a kellemes sorozat most megszakad. Erre kell legalábbis felkészülni. S a felkészülésre biztatva az igazgató elsősorban másoknak adott jótanácsokat, mert saját feladatukat tudják az útmérnökségek dolgozói.

Elmondta például, immár nem először, hogy bár egy egész generáció szerzett jogosítványt, az enyhe telek miatt viszont vezetési gyakorlata során egyáltalán nem szerzett jártasságot a havas utakon haladásban. Szavait igazolhatták volna azok a filmkockák, amelyeket az idei év első napján készítettek a hatos út mecseki szakaszán a tévések. A sok év óta egyetlen komoly hófúvás miatt száraz úton nagy rutinnal közlekedők százainak csúszott kocsija az árokba, s számolhatatlanul sok koccanásos ütközés történt néhány óra alatt. Ezért javasolta az igazgató, hogy mostoha időjárás esetén ne induljanak útnak személykocsival a gyakorlott vezetők sem, menjenek inkább busz- szal, vonattal. Akiknek elengedhetetlenül kell, azok okvetlen tegyenek a kodsiba lapátot, s kell a recés felületű gumiabroncs mellett a jól feltöltött akkumulátor, s biztos, ami biztos, indulás előtt töltsék tele üzemanyaggal a tankot is.

Ha a hófúvás járhatatlanná teszi az utakat, a tanácsokra is komoly feladat hárul. Biztosítani kell az úton rekedteknek a szállást, s étkezést. Elmondta Tajnafői Sándor, hogy a közlekedés megbénulása esetén a megyei tanács elnökének vezetésével működő operatív bizottság alakul a hathatós, gyorsj koncentrált munka érdekéi ben.

Ismét figyelmeztette az igazgató a hóértekezlet részti vevőit, hogy hófúvás idejéri ne is számítsanak arra, hogy tisztítják az utat. A tapasz-i tálát többször bizonyította; hogy ilyenkor a szél perceken belül ismét járhatatlanná teszi a burkolatot.

A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóság erőiről egy-két mondatban beszélt, megemlítve, hogy a korábbi éveknek megfelelő mennyiségű hóekét, hóturbinát helyeztek készenlétbe. Azt tudjuk már, utólag, hogy akkor annyi nagyjából elegendő volt. Az idei télben csak reménykedhetünk. De lehet, hogy az igazgató csak óvatosságból nem tett nagy ígéreteket, hogy egy komolyabb téllel is meg tudnak majd birkózni. Ezt — esetleg — á gyakorlatban bizonyítják majd be.

Célgépek, automaták

Óránként több mint ezer kis csavarba mar hornyot a célgéppé átalakított asztali fúrógép.

Egy ember irányít majd egy tucat esztergapadot. Képünkön a gépről lekerül ő munkadarabot ellenőrzi az egyik dolgozó.

A Bátaszéki Fémipari Szövetkezetben évente 9 millió zsírzógombot, 4 millió csavart, csapot, szelepet, s rengeteg egyéb forgácsolt alkatrészt készítenek. Ezt a munkát gazdaságosan csak magas fokú automatizálással lehet végezni. Ennek érdekében az elmúlt évek során automata eszterga- padok egész sorát vásárolták, illetve a hagyományos gépeket átalakították automatákká. Nagyban segíti a munkát az a sok asztali fúrógépből átalakított célgép, ami speciális szerszámokkal felszerelve, a munkafolyamatok egész sorát végzi el.

Lejegyezte: TAMÁSI JÁNOS