Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
A ^PÜJSÄG 1979. november 14. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 „Csak szolgálati ügyben” Devecseri Zoltán, a bonyhádi művelődési központból írta a következő • levelet, melyből idézünk: „...Mielőtt a címbeli idézetet folytatnám, ide másolok egy táviratszöveget, a bonyhádi városi művelődési központ igazgatója kapta: „Tisztelettel értesítem, hogy tegnap este gépkocsink Szckszárdon elromlott és a szervizben háromnegyed nyolcig javították. így a Mi- nerva-körben tervezett előadásomat nem tudtam megtartani, melyért szíves elnézését kérem. Kasza László igazgató Veszprém, állatkert.” Több mint nyolcvan érdeklődő várta dr. Kasza Lászlót Bonyhádon, éppen egy órát még, a tervezett kezdési időpont után. Akik ismerték a jelenlévők közül az európai hírű tudóst, kizártnak tartották, hogy ne értesített volna bennünket távolmaradásáról. Nekik volt igazuk, mert ami a táviratból kimaradt, az is az igazsághoz tartozik. A szekszárdi AFIT-tól dr. Kasza László mindenképpen telefonálni akart, hogy nem érhet időben Bonyhádra. Ezt azonban nem tehette, mert többszöri kérését ugyanennyiszer visszautasította az AFIT telefonilletékese, mondván: „Uram, innen csak T elefonszámunk: 12-284 szolgálati ügyben lehet telefonálni...” A levelet elküldtük a XIV. számú Autójavító Vállalat szekszárdi üzemegységének, ahonnét Grünfelder Károly mb. üzémegység-vezető az alábbiakat válaszolta: „A hozzánk eljuttatott panaszoslevélben leírtákat sajnos meg nem történtté már nem tudjuk tenni. Azt, hogy nem engedték telefonálni dr. Kasza Lászlót, a szabálytisztelet miatt volt, ugyanis igen sok ügyfelünk arra használta fel a telefonálási lehetőséget, hogy kényelmi szempontok miatt hívatta ki a szervizhez ismerőseit, akik az illetőt hazavitték. Ez az állapot természetesen tarthatatlan volt, de nem jelenti azt, hogy sürgős esetben ne engedélyezzük a telefontudósítást üzemegységünkből...” Továbbtanulás A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán 1978-ban végzett hallgatók az alábbiakat kérdezik : „...Három éven keresztül különböző speciálkollégiumokon vettünk részt. Heti tizenkét órában tanultuk a két választott tárgyat, például az oroszt és a népművelést. Oklevelünkben e tárgyak tanulásáról és a letett vizsgákról egy betétlap tanúskodik. Annak idején azt az ígéretet kaptuk, hogy a választott tárgyakból különbözeti államvizsgát tehetünk a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Kérdésünk: Lehetséges-e a különbözeti államvizsga, ha igen, milyen feltételekkel?...” A levelet a Pécsi Tanárképző Főiskolának küldtük el, ahonnét dr. Vastagh Zoltán tanszékvezető főiskolai tanár, főigazgató-helyettes a következőket válaszolta: „...Az érvényben lévő rendelkezések szerint a tanítóképző főiskolán végzettek kiegészítő szakon folytathatják tanulmányaikat. így például a levélben említett hallgatók két év alatt orosz szákon szerezhetnek tanári diplomát. A tanítóképzőkben megszerzett szakmai tudás természetesen megkönnyíti számukra a tanári oklevél megszerzését. Azt is lehetővé teszi, hogy szükség esetén már bizonyos hozzáértéssel tanítsanak az általános iskola felső tagozatán. Arra azonban jelenleg még nincs mód, hogy kiegészítő államvizsgát tegyenek, és így nyerhessenek oklevelet. Gondolom, hogy a közeljövőben az OM tudományegyetemi és tanárképző főiskolai főosztálya a tanárképző és tanítóképző főiskolák illetékeseivel megvizsgálja az általános iskolai oklevélszerzésnek ezt a módját...” Gépkocsiszállítás Mőcsényből egy elkeseredett édesanyától kaptunk levelet, amelyből idézünk: ....A fiam nem volt még k ülföldön. A nyáron eltervezték a menyasszonyával, hogy elmennek az NSZK-ba, turistaként gépkocsival. Amikor már jöttek hazafelé, gépkocsijuk műszaki hibás lett, megjavítani nem tudták, így vonattal jöttek haza. Itthon többfelé érdeklődtek, mire kiderült, hogy Budapesten a Volántourist foglalkozik gépkocsik hazavontatásával. A kocsit haza is hozták, előzőleg azt a felvilágosítást kapták, hogy kb. 20 ezer forintba fog kerülni. Mikor a kocsi megérkezett, közölték, hogy 30 266 forintot kell fizetnünk...!’ A panaszoslevelet a Volán- touristnak küldtük meg Budapestre, ahonnét dr, Tóth Mihály forgalmi igazgató- helyettes a következőket válaszolta: „...Szabott ártarifa alapján vállaljuk a fuvarfeladatokat, mely díjakon nem áll módunkban változtatni. A várható költségeket közöltük ügyfelünkkel, aki ennek tudatában is fenntartotta megrendelését és egy nyilatkozatot is adott arról, hogy a gépkocsi szállítási költségeinek kifizetését a kocsi hazahozatalától számított 24 órán belül vállalja. A mentési számlát felülvizsgáltuk, szabálytalanságot, visszaélést nem tapasztaltunk...” Ml VÁLASZOLUNK Egy elrejtőzött bányaváros Az Árpád-kori templom a falu bejáratánál Régi házak, öreg pincék... A Duna-kanyar szomszédságában púposodnak a Börzsöny-hegység lekopott, megszelídült, vulkáni eredetű, tömzsi kúpokba csatlakozó vonulatai. A legtöbben a közel fekvő déli oldalán közelítik meg a hegyeket, s a völgyekben rejtőző falukat — Szokolyát, Kóspallagot — s a Margóvölgy kisvasútján Királyrétet. Nem kevésbé szép és látványokban gazdag a Börzsöny nyugati oldala, a távolabb eső, az Ipoly, s egyúttal a csehszlovák határ mentén kanyargó úton. Ipolydamásd, Leckés, Vámos- mikola, Perőcsény, Kemence és Bernecebaráti sorjázik az út mellett, s elbújva a hegyek közé egy hajdani bányavároska, Nagybörzsöny. Aki letér a Börzsönyt megkerülő útról a község felé, az először a falu előtt álló, mintegy rá vigyázó Árpádkori templomot pillantja meg. A hazai román építészet szép emléke vaskos tornyával, s annak finom ikerablakaival. Andezitből faragott súlyos kváderkövei ellenálltak az évszázadok szeleinek, viharainak, napsütésének és csapadékának, azonban rusztikus szobrászmunkáit, így a szentély külső oldalán a falat lezáró ívsor bajuszos emberfőit már jobban megviselte az idő. A templomot kőfal veszi körül, az is közel három és fél évszázados immár. Megborzongató elgondolni, szinte látjuk, amint Rákóczi szabadságharca idején itt vonultak a kőfal alatt a kuruc katonák, a Habsburg zsoldosok. S még mielőtt állt volna ez a fal, a templom időtartama kockakövei előtt vasat, rezet, aranyat szállító szekerek gördültek el. A „világ” még Európa és Ázsia volt csak, meg Afrika északi szegélye. Amerika aranyát még nem fedezte fel magának az Óvilág, s a délnémet, a csehországi, meg a Kárpátok övébe ölelt hegységek bányái adták a nemesfémek ércét. Abban az időben virágzott Nagybörzsöny igazán, mint bányaváros. Zsigmond király kezdte idetelepíteni német földről a bányászokat, hogy újabb pénzforráshoz jusson a koronái alá tartozó mérhetetlen föld kormányzásához, a hatalmas nemesurakkal és a nemesurak hatalma ellen lázadozok közepette hatalma és uralma megtartásához. Abban az időben épült a patakparton, völgy- és domboldalon kanyargó utcájú község másik legértékesebb emléke, a XV. század eleji bányásztemplom. Bejárata fölött az időből maradt meg a véső és kalapács, a bányászjelvény. A középkori bányák virá- goztatták fel Nagybörzsönyt, gyarapították lakosait. Amit azonban gazdaságos volt kibányászni a középkorban, az már kisebb érték lett az Újvilág felfedezése után, amikor a gyarmatosítók aranyzsákmánya elárasztotta Európát. S az itteni kis ércesedések gazdagabb, dú- sabb telérei, a könnyebben, viszonylag nagyobb mennyiségben bányászható telérek kifogytak, mélyebbre, s a szűkösebb telérek után meg ekkor már nem volt kifizető kutatni. A bányászattal lassan felhagytak. Nagybörzsönybe persze nemcsak a történelmi idők emlékeiért és helyszíneiért érdemes elzarándokolni. Már a faluból belátni a hegység belsejébe nyíló völgyekbe. Az utak a községen át vezetnek a'hegyek közé. A börzsönyi patak völgyén, a Kereszt-völgyön, a Hosszú- völgyön avagy a Farkasvölgyön indulhatunk beljebb. A Kereszt-völgyön a Nagy-Hideghegyre, a Hosz- szú-völgyön Kisirtáspusztára juthatunk. Szurdokvölgyek és bércek, források és hegyi rétek az erdők ölén — változatos. feledhetetlenül szép tájak várnak. NÉMETH FERENC ■ A Belkereskedelmi Továbbképző Intézet létesítéséről szól a belkereske- reskedelmi miniszternek a Magyar Közlöny idei 75. számában megjelent 20/1979. (X. 24.) BkM számú rendelete. Az intézet feladata a belkereskedelmi ágazat dolgozóinak szakmai továbbképzése, oktatási feladatok ellátása és képesítést nyújtó szakvizsgák szervezése, végzi — többek között — a felső- és középszintű vezetők, a hálózati egységvezetők, a szakmunkás körben dolgozók, kereskedelmi és vendéglátóipari eladók, szakácsok, felszolgálók, pénztárosok továbbképzését, szervez alapfokú nyelvvizsgát, vállalati szakmunkás- képző" vizsgát, stb. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és az igazságügyminiszter 6/1979. (X. 24.) BM—HM—IM számú együttes rendelete az állami népességnyilvántartás rendszerében történő adatszolgáltatásról. A rendelet előírja, hogy az állampolgár részére csak olyan adatok közölhetők, amelyekhez az állampolgároknak joga van és törvényes érdeke fűződik, az állampolgár személyére, családi és más körülményeire vonatkozó adatot közzétenni csak az érdekelt személy hozzájárulásával vagy jogszabályban meghatározott más esetben szabad, és előírja azt is, hogy az adatszolgáltatást kérő az állami népességnyilvántartásból kapott — állampolgárt érintő — adatokat csak a jogszabályban vagy külön engedélyben meghatározott célra használhatja fel. Az adatszolgáltatást kérő köteles megakadályozni, hogy a birtokába került adatokat illetéktelen személyek megismerhessék, az adatok jogszerű felhasználásáért az adatszolgáltatást kérő a felelős. A burgonya, zöldség-gyümölcs téli tárolása pénzügyi támogatásáról intézkedik a pénzügyminiszter és a belkereskedelmi miniszter 16/1979. (X. 27.) PM—BkM számú együttes rendelete, amelynek hatálya arra az állami vállalatra, szövetkezetre terjed ki, amely a megyei tanács vb. kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szervével közösen meghatározott mennyiségű saját burgonya, hagyma, zöldség és gyümölcs árukészletet tárol. A pénzügyi támogatás alapja a január 1. utáni lakossági értékesítés mennyisége, a támogatás mértékét és összegét pedig a rendelet melléklete táblázatban tünteti fel. A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 76i számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium együttes állásfoglalására á KRESZ egyes rendelkezéseinek hivatalos értelmezéséről. A gépkocsivezetők eligazítást nyernek többek között abban a kérdésben, hogy az előzés mikor tekinthető megkezdettnek, hogy csak az az előzés tekinthető szabályosnak, -amelyet az „Előzni tilos” jelzőtábláig befejeznek, a körforgalmat keresztező villamosnak a körforgalomban haladó járművekkel szemben akkor is elsőbbsége van, ha olyan útról érkezik a körforgalomhoz, amelyen „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát helyeztek el, ha a forgalmi sávokat jelölő útburkolati jelek nem láthatók, úgy kell közlekedni, mintha az úttesten ilyen útburkolati jelek nem lennének, stb. Az együttes állásfoglalás az Építésügyi Értesítő idei 30. számában olvasható. Ugyanitt jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 29/1979. számú közleménye a teljesített munkaórák számbavételéről, mely közlemény szerint 1980. január 1-től mind a munkaidőn belül felmerülő úti időt, mind a munkaidőn belül esős időjárás miatt felmerülő állásidőt teljesített munkaóraként kell számba- venni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Heine-szobor Somberekén A Baranya megyei Somberekén — hazánk egyik német nemzetiség lakta községében — Heinrich Heine költő köztéri szobrát avatták fel. A szobor Vilt Tibor szobrász- művész alkotása.
