Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

A ^PÜJSÄG 1979. november 14. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 „Csak szolgálati ügyben” Devecseri Zoltán, a bony­hádi művelődési központból írta a következő • levelet, melyből idézünk: „...Mielőtt a címbeli idéze­tet folytatnám, ide másolok egy táviratszöveget, a bony­hádi városi művelődési köz­pont igazgatója kapta: „Tisztelettel értesítem, hogy tegnap este gépkocsink Szckszárdon elromlott és a szervizben háromnegyed nyolcig javították. így a Mi- nerva-körben tervezett elő­adásomat nem tudtam meg­tartani, melyért szíves elné­zését kérem. Kasza László igazgató Veszprém, állatkert.” Több mint nyolcvan érdek­lődő várta dr. Kasza Lászlót Bonyhádon, éppen egy órát még, a tervezett kezdési idő­pont után. Akik ismerték a jelenlévők közül az európai hírű tudóst, kizártnak tartot­ták, hogy ne értesített volna bennünket távolmaradásáról. Nekik volt igazuk, mert ami a táviratból kimaradt, az is az igazsághoz tartozik. A szekszárdi AFIT-tól dr. Ka­sza László mindenképpen te­lefonálni akart, hogy nem érhet időben Bonyhádra. Ezt azonban nem tehette, mert többszöri kérését ugyan­ennyiszer visszautasította az AFIT telefonilletékese, mondván: „Uram, innen csak T elefonszámunk: 12-284 szolgálati ügyben lehet te­lefonálni...” A levelet elküldtük a XIV. számú Autójavító Vállalat szekszárdi üzemegységének, ahonnét Grünfelder Károly mb. üzémegység-vezető az alábbiakat válaszolta: „A hozzánk eljuttatott pa­naszoslevélben leírtákat saj­nos meg nem történtté már nem tudjuk tenni. Azt, hogy nem engedték telefonálni dr. Kasza Lászlót, a szabály­tisztelet miatt volt, ugyanis igen sok ügyfelünk arra hasz­nálta fel a telefonálási lehe­tőséget, hogy kényelmi szem­pontok miatt hívatta ki a szervizhez ismerőseit, akik az illetőt hazavitték. Ez az ál­lapot természetesen tartha­tatlan volt, de nem jelenti azt, hogy sürgős esetben ne engedélyezzük a telefontudó­sítást üzemegységünkből...” Továbbtanulás A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán 1978-ban végzett hallgatók az alábbiakat kér­dezik : „...Három éven keresztül különböző speciálkollégiu­mokon vettünk részt. Heti tizenkét órában tanultuk a két választott tárgyat, például az oroszt és a népművelést. Oklevelünkben e tárgyak ta­nulásáról és a letett vizsgák­ról egy betétlap tanúskodik. Annak idején azt az ígéretet kaptuk, hogy a választott tárgyakból különbözeti ál­lamvizsgát tehetünk a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Kér­désünk: Lehetséges-e a kü­lönbözeti államvizsga, ha igen, milyen feltételekkel?...” A levelet a Pécsi Tanár­képző Főiskolának küldtük el, ahonnét dr. Vastagh Zol­tán tanszékvezető főiskolai tanár, főigazgató-helyettes a következőket válaszolta: „...Az érvényben lévő ren­delkezések szerint a tanító­képző főiskolán végzettek ki­egészítő szakon folytathatják tanulmányaikat. így például a levélben említett hallga­tók két év alatt orosz szákon szerezhetnek tanári diplo­mát. A tanítóképzőkben meg­szerzett szakmai tudás ter­mészetesen megkönnyíti szá­mukra a tanári oklevél meg­szerzését. Azt is lehetővé te­szi, hogy szükség esetén már bizonyos hozzáértéssel tanít­sanak az általános iskola fel­ső tagozatán. Arra azonban jelenleg még nincs mód, hogy kiegészítő államvizsgát te­gyenek, és így nyerhessenek oklevelet. Gondolom, hogy a közeljövőben az OM tudo­mányegyetemi és tanárképző főiskolai főosztálya a tanár­képző és tanítóképző főisko­lák illetékeseivel megvizsgál­ja az általános iskolai okle­vélszerzésnek ezt a módját...” Gépkocsiszállítás Mőcsényből egy elkesere­dett édesanyától kaptunk le­velet, amelyből idézünk: ....A fiam nem volt még k ülföldön. A nyáron elter­vezték a menyasszonyával, hogy elmennek az NSZK-ba, turistaként gépkocsival. Ami­kor már jöttek hazafelé, gép­kocsijuk műszaki hibás lett, megjavítani nem tudták, így vonattal jöttek haza. Itthon többfelé érdeklődtek, mire kiderült, hogy Budapesten a Volántourist foglalkozik gép­kocsik hazavontatásával. A kocsit haza is hozták, előző­leg azt a felvilágosítást kap­ták, hogy kb. 20 ezer forint­ba fog kerülni. Mikor a ko­csi megérkezett, közölték, hogy 30 266 forintot kell fi­zetnünk...!’ A panaszoslevelet a Volán- touristnak küldtük meg Bu­dapestre, ahonnét dr, Tóth Mihály forgalmi igazgató- helyettes a következőket vá­laszolta: „...Szabott ártarifa alapján vállaljuk a fuvarfeladatokat, mely díjakon nem áll mó­dunkban változtatni. A vár­ható költségeket közöltük ügyfelünkkel, aki ennek tu­datában is fenntartotta meg­rendelését és egy nyilatko­zatot is adott arról, hogy a gépkocsi szállítási költségei­nek kifizetését a kocsi haza­hozatalától számított 24 órán belül vállalja. A mentési számlát felülvizsgáltuk, sza­bálytalanságot, visszaélést nem tapasztaltunk...” Ml VÁLASZOLUNK Egy elrejtőzött bányaváros Az Árpád-kori templom a falu bejáratánál Régi házak, öreg pincék... A Duna-kanyar szomszéd­ságában púposodnak a Bör­zsöny-hegység lekopott, meg­szelídült, vulkáni eredetű, tömzsi kúpokba csatlakozó vonulatai. A legtöbben a kö­zel fekvő déli oldalán közelí­tik meg a hegyeket, s a völ­gyekben rejtőző falukat — Szokolyát, Kóspallagot — s a Margóvölgy kisvasútján Királyrétet. Nem kevésbé szép és látványokban gazdag a Börzsöny nyugati oldala, a távolabb eső, az Ipoly, s egyúttal a csehszlovák határ mentén kanyargó úton. Ipolydamásd, Leckés, Vámos- mikola, Perőcsény, Kemence és Bernecebaráti sorjázik az út mellett, s elbújva a he­gyek közé egy hajdani bá­nyavároska, Nagybörzsöny. Aki letér a Börzsönyt meg­kerülő útról a község felé, az először a falu előtt álló, mintegy rá vigyázó Árpád­kori templomot pillantja meg. A hazai román építé­szet szép emléke vaskos tor­nyával, s annak finom iker­ablakaival. Andezitből fara­gott súlyos kváderkövei el­lenálltak az évszázadok sze­leinek, viharainak, napsüté­sének és csapadékának, azonban rusztikus szobrász­munkáit, így a szentély kül­ső oldalán a falat lezáró ív­sor bajuszos emberfőit már jobban megviselte az idő. A templomot kőfal veszi körül, az is közel három és fél év­százados immár. Megborzon­gató elgondolni, szinte látjuk, amint Rákóczi szabadsághar­ca idején itt vonultak a kőfal alatt a kuruc katonák, a Habsburg zsoldosok. S még mielőtt állt volna ez a fal, a templom időtartama koc­kakövei előtt vasat, rezet, aranyat szállító szekerek gördültek el. A „világ” még Európa és Ázsia volt csak, meg Afrika északi szegélye. Amerika aranyát még nem fedezte fel magának az Óvilág, s a délnémet, a csehországi, meg a Kárpátok övébe ölelt hegységek bá­nyái adták a nemesfémek ércét. Abban az időben virágzott Nagybörzsöny igazán, mint bányaváros. Zsigmond ki­rály kezdte idetelepíteni né­met földről a bányászokat, hogy újabb pénzforráshoz jusson a koronái alá tartozó mérhetetlen föld kormányzá­sához, a hatalmas nemes­urakkal és a nemesurak ha­talma ellen lázadozok köze­pette hatalma és uralma megtartásához. Abban az időben épült a patakparton, völgy- és domb­oldalon kanyargó utcájú község másik legértékesebb emléke, a XV. század eleji bányásztemplom. Bejárata fölött az időből maradt meg a véső és kalapács, a bá­nyászjelvény. A középkori bányák virá- goztatták fel Nagybörzsönyt, gyarapították lakosait. Amit azonban gazdaságos volt ki­bányászni a középkorban, az már kisebb érték lett az Újvilág felfedezése után, amikor a gyarmatosítók aranyzsákmánya elárasztot­ta Európát. S az itteni kis ércesedések gazdagabb, dú- sabb telérei, a könnyebben, viszonylag nagyobb mennyi­ségben bányászható telérek kifogytak, mélyebbre, s a szűkösebb telérek után meg ekkor már nem volt kifize­tő kutatni. A bányászattal lassan felhagytak. Nagybörzsönybe persze nemcsak a történelmi idők emlékeiért és helyszíneiért érdemes elzarándokolni. Már a faluból belátni a hegység belsejébe nyíló völgyekbe. Az utak a községen át vezet­nek a'hegyek közé. A bör­zsönyi patak völgyén, a Ke­reszt-völgyön, a Hosszú- völgyön avagy a Farkas­völgyön indulhatunk bel­jebb. A Kereszt-völgyön a Nagy-Hideghegyre, a Hosz- szú-völgyön Kisirtáspusztára juthatunk. Szurdokvölgyek és bércek, források és hegyi rétek az erdők ölén — vál­tozatos. feledhetetlenül szép tájak várnak. NÉMETH FERENC ■ A Belkereskedel­mi Továbbképző Intézet létesítéséről szól a belkereske- reskedelmi minisz­ternek a Magyar Közlöny idei 75. számában megjelent 20/1979. (X. 24.) BkM számú rendelete. Az intézet feladata a belkeres­kedelmi ágazat dolgozóinak szakmai továbbképzése, okta­tási feladatok ellátása és ké­pesítést nyújtó szakvizsgák szervezése, végzi — többek között — a felső- és közép­szintű vezetők, a hálózati egységvezetők, a szakmunkás körben dolgozók, kereskedel­mi és vendéglátóipari el­adók, szakácsok, felszolgálók, pénztárosok továbbképzését, szervez alapfokú nyelvvizs­gát, vállalati szakmunkás- képző" vizsgát, stb. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában je­lent meg a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és az igazságügyminiszter 6/1979. (X. 24.) BM—HM—IM számú együttes rendelete az állami népességnyilvántartás rend­szerében történő adatszol­gáltatásról. A rendelet elő­írja, hogy az állampolgár részére csak olyan adatok közölhetők, amelyekhez az állampolgároknak joga van és törvényes érdeke fűződik, az állampolgár személyére, családi és más körülményei­re vonatkozó adatot közzé­tenni csak az érdekelt sze­mély hozzájárulásával vagy jogszabályban meghatározott más esetben szabad, és elő­írja azt is, hogy az adatszol­gáltatást kérő az állami né­pességnyilvántartásból ka­pott — állampolgárt érintő — adatokat csak a jogsza­bályban vagy külön enge­délyben meghatározott célra használhatja fel. Az adat­szolgáltatást kérő köteles megakadályozni, hogy a birtokába került adatokat illetéktelen személyek megis­merhessék, az adatok jogsze­rű felhasználásáért az adat­szolgáltatást kérő a felelős. A burgonya, zöldség-gyü­mölcs téli tárolása pénz­ügyi támogatásáról intézke­dik a pénzügyminiszter és a belkereskedelmi miniszter 16/1979. (X. 27.) PM—BkM számú együttes rendelete, amelynek hatálya arra az ál­lami vállalatra, szövetkezet­re terjed ki, amely a me­gyei tanács vb. kereskedel­mi feladatot ellátó szakigaz­gatási szervével közösen meghatározott mennyiségű saját burgonya, hagyma, zöldség és gyümölcs árukész­letet tárol. A pénzügyi tá­mogatás alapja a január 1. utáni lakossági értékesítés mennyisége, a támogatás mértékét és összegét pedig a rendelet melléklete táblázat­ban tünteti fel. A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 76i számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium együt­tes állásfoglalására á KRESZ egyes rendelkezései­nek hivatalos értelmezéséről. A gépkocsivezetők eligazítást nyernek többek között ab­ban a kérdésben, hogy az előzés mikor tekinthető meg­kezdettnek, hogy csak az az előzés tekinthető szabályos­nak, -amelyet az „Előzni ti­los” jelzőtábláig befejeznek, a körforgalmat keresztező villamosnak a körforgalom­ban haladó járművekkel szemben akkor is elsőbbsége van, ha olyan útról érkezik a körforgalomhoz, amelyen „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát helyeztek el, ha a forgalmi sávokat jelölő út­burkolati jelek nem láthatók, úgy kell közlekedni, mintha az úttesten ilyen útburkolati jelek nem lennének, stb. Az együttes állásfoglalás az Építésügyi Értesítő idei 30. számában olvasható. Ugyanitt jelent meg az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium 29/1979. szá­mú közleménye a teljesített munkaórák számbavételéről, mely közlemény szerint 1980. január 1-től mind a munka­időn belül felmerülő úti időt, mind a munkaidőn belül esős időjárás miatt felme­rülő állásidőt teljesített munkaóraként kell számba- venni. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Heine-szobor Somberekén A Baranya megyei Somberekén — hazánk egyik német nemzetiség lakta községében — Heinrich Heine költő köz­téri szobrát avatták fel. A szobor Vilt Tibor szobrász- művész alkotása.

Next

/
Thumbnails
Contents