Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

A. ^PÜJSÄG 1979. október 11. Gyermekklub a múzeumban A Néprajzi Múzeumban gyerekklub alakult azzal a céllal, hogy a szokottól eltérő módon, játék közben ismerkedhes­senek meg a kiállítások anyagával az ifjú látogatók. A tan­év végéig tart nyitva a „Gyermekélet a régi magyar falu­ban” című kiállítás. Csütörtökönként délután régi játéko­kat, énekeket tanulhatnak a gyerekek, szakmailag fel­készült vezetők és a Boróka együttes segítségével. \ A televízióból jelentjük A Danton-ügy A pasaréti filmgyár mű­termének kopársága megle­pő. Mindössze néhány stíl­szék áll a stúdió kellős kö­zepén, s körös-körül a ha­talmas körfüggöny. A felvételre is egyetlen kamerával készülődik a stáb. A rendező, Horváth Z. Gergely a monitor előtt foglal helyet, s a színészek, korabeli, tizennyolcadik szá­zad végi divat szerint öltöz­ve, egyesek ezüstös paróká­ban ugyancsak a felvétel helyszínére igyekeznek. Még néhány perc és már­is belecseppenünk a nagy francia forradalom korsza­kába. A soron következő je­lenetekért azonban rendező­nek, színészeknek, operatőr­nek egyaránt meg kell küz­deniük a technikával. Az egyetlen kamera használata jócskán megnehezíti a dol­got. Minden részletet, át­menetet pontosan ki kell dolgozni a megfelelő kame­raálláshoz, amíg sor kerül­het majd a végleges felvé­telre. Késő délután van, amikor felhangzanak Staniszlawa Przybyszewska lengyel írónő „A Danton-ügy” című drá­májának első mondatai. A helyszín a Közjóléti Bi­zottság ülésterme. A kame­rák előtt „történelmi nagy­ságok” ülnek, Collot, Her- bois, vagyis Tolnai Miklós — három hónapja már, hogy egy bizonyos párt rendszeresen a kormány megdöntésére törekszik. Ta­láltak egy újságszámot amelyben fegyverbe szólít­ják a népet ellenünk, a Köz­jóléti Bizottság ellen. Ideje ennek véget vetnünk... Vá­dolom Danton frakcióját, mint a franciaországi ellen- forradalmi elemek központ­ját. Ártalmatlanná kell ten­ni őket! Történelmi pillanatok. Megkezdődik a harc és a vita a francia nép kedven­cének „fejéről”, s ez végül is a guillotine alá juttatja Dantont. — Honnan került elő a dráma? — kérdezzük a ren­dezőt. — A darab évek óta sze­repel az egyik lengyel szín­ház színpadán, a világhírű Andrzej Wajda rendezésé­ben. A társulat egyébként nálunk is járt és bemutatta a Danton-ügyet. — Uj megvilágításba he­lyezi ez a mű a francia for­radalom alakjait? — A drámát még a har­mincas években írta a szer­ző, de nem mutatták be, el­felejtették. A. Wajda bá­nyászta elő. Przybyszewska egy maga idejében megje­lent francia történelmi ta­nulmány hatására írta meg drámáját. A korábbi iskolai tanulmányaink alapján Dan­ton élvezte a történelem szimpátiáját, Robespierre pedig aszkétaként állott előt­tünk, úgy, mint a terror megszállotja. Az írónő azon­ban másként rajzolja meg alakjait. Az átértékelés Ro­bespierre javára történik. Danton dogmatikus szólam­ember, míg ellenfele a for­radalom hitvallásával törőd­ve, rendkívül tudatosan vál­lalja a forradalmi diktatú­rát. . — Másfél órás átdolgozást készítettünk az eredeti, jó három és fél órás drámából, amely egyértelműen szín­padra íródott. A rövidítés kedvéért egy-két cselek­ményszálat el kellett hagy­nunk. Danton szerepét Hauman Péter, Robespierrét pedig Jordán Tamás játssza a tv- drámában. SZÉMANN BÉLA Kiállítás Németh János Munkácsy - díjas érdemes művész ke­rámiáiból nyílik kiállítás Zalaegerszegen, a Kisfa- ludi Strobl-teremben. Né­meth János egyébként Za­laegerszegen született, és ma is ott él. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Áll a vásár a Liszt Ferenc utcában. Két sátor előtt igen nagy a tolongás. Tolnai és dunaföld- vári kékfestősök árulják mu­tatós és príma portékáikat. Piaci nap van. Egy kötényre-, ruhára való kerül a kosárba, a karfiol, szőlő, zöldség mellé. A bíztatás sem akármilyen. — Hogy van, Juliskám? — kérdi nyájasan a mosolygós eladó az egyik sátorban, mi­közben egyetlen mozdulattal szétteríti az apró mintás fes­tőt. — Hát megismer? — Hogyne ismerném meg. Látom, most is ezt a mintát választotta. Szép, finom, apró. Nekünk való. Magának, ked­vesem, ezt ajánlom. Nézze, milyen gyönyörű a bordűrje... Se megunni, s elszaggatni nem lehet... Hiába, a kékfestő reneszán­szát éli. De mi tagadás, gyógy­ír füleinknek már az effajta szépen kínáló, kereskedői be­széd is, melyben csak olyan ritkán van részünk. PETŐFI NÉPE Az új börszőlőfajták közül jó néhány — a kisparcellákon kívül — az ország 23 kert­gazdaságában is bizonyította már kitűnő tulajdonságait. A négy elismert kecskeméti fajta kiválóságát több éves kísérleti termesztés igazolja. A Jubileum 75 fagytűrőképes­ségével tűnt ki, az Ezerfürtű pedig korai érésével jeleske­dik, s a két vörös borszőlő hibrid — a Kármin és a Ku- rucvér — gazdag színanyagát előerjesztés nélkül nyerhetik ki. Az új homoki borszőlőfaj­ták nemesítőtelepén, a Szőlé­szeti és Borászati Kutatóinté­zet Kecskemét melletti Mik- lóstelepén, a fajtajelöltek is ígéretesek. A tíztőkés mikro- parcellákon, 133 új fajta vizs­gázik, s köztük jó néhány fehér bort adó hibrid bizonyít, amely alkalmas a hazai sző­lőkultúra felújításához. Meg­felelnek a jövő termesztési kö­vetelményeinek, bőtermőek és egy részük fagytűrő. Boraik különleges aromája, színe és illatanyaga szavatolja a ver­senyképességet. A további fajtakutatáshoz 50 év sikeres nemesítő mun­kája szolgáltatja az alapanya­got Miklóstelepen. Az itteni tenyészkertben 25 ezer ma- gonc és klon vár elbírálásra. Szelektálásuk a termőre for­duláskor történik, és ilyenkor a figyelemreméltó egyedek mikroparcellát kapnak a tele­pen. A kiválasztottak lyuk­kártyára kerülnek, amelyen összesítik a jelöltek évekre szóló vizsgálatait. Dunántúli napló Az építési igényt az V. öt­éves tervben sem fedezte tel­jes mértékben a rendelkezés­re álló kapacitás — a gaz­dálkodó szervezeteknél még nem alakult ki az import­anyag-gazdálkodást előbbre­vivő, helyes műszaki-gazda­sági szemlélet — megyénkben a tanköteles gyerekek 78—80 százaléka végzi el évvesztés nélkül az általános iskolát — ezekről a témákról volt szó egyebek között a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság ülésén. A Pécs—baranyai Beruhá­zási Vállalat a tanácsok 1979 —80. évi célcsoportos beruhá­zásainak előkészítéséről, le­bonyolításának főbb tapaszta­latairól tájékoztatta a népi el­lenőröket. A beszámoló meg­állapítja, hogy a lakásépítési terv teljesítésénél lemaradás várható. Pécsett, Komlón, Siklóson és Szigetváron az V. ötéves tervben a tervezett 6165, célcsoport keretében megvalósuló lakásból várha­tóan 5490-et adhatnak majd át 1980 végéig. Pécsett a la­kásépítkezéshez kapcsolódó kommunális létesítmények közül a tervezettnél nagyobb mértékben bővül majd az óvodai férőhelyek száma. 251 négyzetméter alapterület he­lyett 769 négyzetméter lesz az átadásra kerülő orvosi ren­delők összterülete. A múlt esztendőben vizs­gálta a NEB a tankötelezett­ségi törvény végrehajtását. Idén utóvizsgálatot végeztek annak megállapítására, hogy javaslataikat, tapasztalataikat mennyiben hasznosították az érdekeltek. Megállapították, hogy mind a tanácsoknál, mind pedig az egészségügyi ellátás területén erősödött az egységes szemlélet a tankö­telezettségi törvény végrehaj­tása érdekében. Sajnos, a he­lyes törekvések és eredmé­nyes akciók ellenére még mindig nem éri el Baranyá­ban az országos átlagot az el­ső osztályba került hatéves gyerekek aránya. Somogiii Néplap „Délutánonként takarítást vállalna főiskolás diáklány” — olvastam a hirdetést lapunk egyik nemrég megjelent szá­mában. A feladó, Katona Ibo­lya, a mezőgazdasági főiskola másodéves hallgatója. Nagyon meg volt lepve, amikor meg­tudta, hogy miért keresem. — Én nem tudom, mi van ebben olyan érdekes. Otthon, Debrecenben természetes, hogy a főiskolások, egyete­misták takarítást vállalnak. Sőt, nemegyszer maga az in­tézmény szerzi a munkát, mert a diáknak pénz kell, méghozzá nem is kevés, bár­mennyire spórol is. Józan matematikai módszerekkel ki­számítja, mi az, ami számá­ra a legjövedelmezőbb. Elő­ször is kötetlen foglalatosság legyen, azaz munkaidő nélkü­li, mert előfordul, hogy dél­után vannak az előadások a főiskolán. Másodsorban jó fi­zetést adjanak érte, tehát a „papírmunka” eleve kizárt. A nehéz, valóban jó pénzt hozó fizikai munkát a lányok több­sége nem bírja, marad tehát valami könnyebb, de „ko­moly” dolog. A takarítónő­hiány ismert, következéskép­pen keresett munka. Az ér­telmes diák a mosástól kezd­ve az ablaktisztításig min­dent elvállal, tehát a háziasz- szonyok Is jól járnak velünk. Turistaiskola A hozzá nem értők szerint az erdő felgyújtása a ter­mészetjárás magas iskolája. A gyakorlott kirándulók vi­szont tudják, hogy ez csak a látszat. Igaz ugyan, hogy a tűzzel nagy ramazuri van, de maga a felgyújtás műve­lete egyáltalán nem olyan nehéz, mint hinnénk. Sőt, egyes szakértők szerint minden hülye meg tudja csinál­ni. A legtöbb meg is csinálja. Míg a régebbi iskola mot­tója: „Ne az erdőtűzzel kezdjük”, a mienké: „Ne eléged­jünk meg az erdőtűzzel”. Remélem, tudják érzékelni a különbséget. Előadásunkat azoknak szánjuk, akik a ter­mészetjárás alapiskolája mellett finomabb, árnyaltabb mesterfogásokat is szeretnék megtanulni. Az erdőben való viselkedés alapszabályai olyan triviá­lisak, hogy szinte szégyellem mondani. Elég ennyi: töre­kedjünk mindig a természetes viselkedésre. A lényeg, hogy a lehető legnagyobb zajt csapjuk. Megfelel a célra a kurjongatás, visítás, éneklés, harsány füttyszó stb., de igénybe vehetjük a korszerű technikát is. Ma már min­denki könnyen hozzájuthat hordozható rádióhoz, mag­netofonhoz, esetleg tévéhez. Nem érdemes spórolnunk. Egy márkás készülék hangja kilométerekre elhallatszik. Akkor a legkönnyebb a dolgunk, ha csoportosan me­gyünk. Az alapgyakorlat, amit minden kezdő megtanul: csatárláncba húzódva átfésülni az erdőt, és közben tár­salgást folytatni a legtávolabb levővel. A csoportos zaj­keltés nemcsak technikailag könnyen kivitelezhető, ha­nem az az előnye is megvan, hogy kellő létszám esetén nem vernek meg minket „ne üvöltözzön, nem az erdő­ben van” — felkiáltással. Lényegesen nehezebb a feladat, ha egyedül vagyunk. Tegyük fel, hogy rádió sincs nálunk, tehát teljesen a ta­lálékonyságunkra vagyunk utalva. Igaz, a jó szakember nemigen megy felszerelés nélkül az erdőbe. Legalább ku­tyát visz magával. A kutya akkor jó, ha hangosan ugat, és megtámadja az idegeneket, akik abban bíznak, hogy „amelyik kutya ugat, az nem harap”. A jól felkészült természetjáró persze akkor sincs el­veszve, ha valóban egyedül marad. A lehetőségek széles tárházából bemutatjuk a kutyatrükköt. Kiáltsunk tor­kunk szakadtából a négy égtáj felé: „Gazfickó! Hol vagy? Gazfickó, gyere vissza, mert kapsz a szíjjal!” Fü­tyülhetünk is hozzá. így folyamatosan nagy zajt csapha­tunk anélkül, hogy bolondnak néznének. Kedvelt mód­szer a „periodikus idegbaj”. Hallassunk bizonyos idő­közönként fülsiketítő füttyöt. Kis idő múlva a környé­ken sétálók mind azt fogják találgatni, hogy mi ez, honnan jön, és egy nyugodt pillanatuk sem lesz, mert várják a következő füttyöt. Végül ismerkedjünk meg a „halálsikoly”-trükkel, hi­szen egyike a legsűrűbben alkalmazottaknak. Alapja az, hogy velőtrázót sikoltunk, esetleg néhányszor segítségért kiáltunk. Sajnos, ez az alapváltozat annyira elkoptatott, hogy magára adó természetjáró ma már nem csinálja. Bővített változata viszont nagyobb felkészültséget igé­nyel, de megéri a fáradságot. Kezdjük erős basszushan­gon néhány „most megvagy, te átkozott” kiáltással. A sikoly után „ne, ne, ne bánts” sivitsuk, ezután jöhet a se­gélykiáltás. Fejezzük be néhány rekedt hörgéssel. Érde­mes utána ijedten az első arrajáróhoz rohanni: Hallotta? Bátor férfiakból esetleg expedíciót is szervezhetünk. A turisták nagy része azt hiszi, hogy tud szemetelni. Igaz, a szemetelés a természetjáró legkönnyebb feladata, de ne feledjük, hogy ezt is lehet magasabb színvonalon csinálni. Ne elégedjünk meg a hulladékok egyszerű el­dobásával. Inkább csináljunk egy nagy, látványos ku­pacot. A ragacsos, éles tárgyakat viszont rejtsük el kör­ben az ülésre alkalmas helyeken. A nagy rakás min­denkinek biztonságérzetet ad, azt hiszi, hogy minden szemetet oda hordtak össze. Ha szerencsénk van, áldo­zatunk beleül a konzervdobozba. Úgy kell neki! TÓTISZ ANDRÁS Visszhang Műt és Ofireg Lapunk szombati száma a „magazinos” oldalán színe­sen ír Ujireg mai életéről. A történelmi visszapillan­tásban olvasható, hogy az 1300-as években keletkezett nemesi okmány említést tesz Muth-ról. (Papp I. szerint helyesen: Mut). Még azt is említi, hogy a negyvenes években kapta a mai nevét. A cikk olvasásakor eszembe jutott, hogy néhai Papp Ist­ván, aki a tamási járás köz­ségeinek történetével foglal­kozott, nekem többször ke­serűen mondta: kár volt Mut nevét megváltoztatni, mert Mut nem német ere­detű szó, mint ahogy első pillanatra és felületesen lát­szik, hanem régi magyar szó, akárcsak Jut, de ezek jelen­tését ma már nem tudjuk. Mut a honfoglalás korából származó község volt, ahol kezdettől magyarok laktak, a község se nem új, se nem Ireg! Ugyancsak a cikk olvasá­sakor eszembe jutott Mut- tal kapcsolatban egy afféle kiolvasó versike, amelyre a néhai Sipos Rózsa néni, aki Kónyiban született, de Szán­tóra ment férjhez, tanította egyik fiamat. Talán élnek még olyanok, akik a versi­kére emlékeznek: Muti Molnár macskája miregve morogva mén a malomba mondja a molnár­nak mérjen mákot mércével Mézes Marcinak még ma! DR. KOPPÁN JÓZSEF Vártörténeti kiállítás Visegrádiul Űj látnivaló várja a Duna­kanyarba érkező turistákat Visegrádon. A fellegvárban vártörténeti kiállítást rendez­tek. A műemlék helyreállítá­sa állami és társadalmi szer­vek összefogásával 1973-ban kezdődött és várhatóan tíz esztendeig tart. A 700 esz­tendős fellegvár történetét bemutató kiállítás, az alsó várudvar már elkészült épü- letszámyában kapott helyet, s november 7-ig a hét vala­mennyi napján 10 és 17 óra között tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents