Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
2 ^SirPÜJSÄG 1979. október 11. Hadműveletre készülnek a kurdok ellen Mosztafa Csamran iráni hadügyminiszter szerdán Kurdisztánba utazott, hogy személyesen vezesse a vizsgálatot a hétfői kurd rajtaütés ügyében. Legújabb jelentések szerint a támadás során 52 forradalmi gárdista vesztette életét. A gárdisták parancsnoksága szerint kedden hét kurd felkelőt tartóztattak le. Csamran veszi kezébe a kurd felkelők elleni hadműveletek irányítását. Hosszéin Saker vezérkari főnök ugyanis szerdán bejelentette, hogy a hadsereg nagyszabású hadműveletet készít elő a kurdok felkelésének leverésére. Mahabadból és más városok helyőrségeiből nagy erőket csoportosítottak át az iraki határ körzetébe, az elmúlt napok kurd támadásainak színhelyeire. Bejelentették, hogy a katonák ezentúl nemcsak a kurd városokban építenek ki állásokat, hanem a tartomány főútvonalait is állandó ellenőrzés alatt tartják. Khomeini Qumban gyász- szertartást tartott az elesett gárdisták emlékére. Teheránban és más iráni városokban a bazárok és üzletek a gyász jeleként szerdán zárva maradtak. Khuzisztánban a hatóságok kiterjedt nyomozást indítottak az utóbbi napokban történt szabotázscselekmények elkövetőinek kézre kerítésére. A teheráni rádió szerint eddig 30 személyt tartóztattak le. A PKP választási előkészületei A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülésen foglalkozott a parlamenti és a helyhatósági választások előkészítésével. Az ülésről szerdán nyilvánosságra hozott közlemény leszögezi: a Központi Bizottság felhívással fordul a választókhoz, hogy szavazzanak a korábbi időszakhoz való visszatérés ellen, és tegyenek hitet a fasizmus felett aratott győzelem, az április 25-i forradalom eszméi mellett. A Portugál Kommunista Párt alapszerveinek mintegy 1000 küldötte vasárnap a Lisszabon melletti Amadora munkásvárosban országos konferencián vitatja meg a portugál kommunistáknak a választási harcban követendő stratégiáját. PANORÁMA BUDAPEST Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kétnapos látogatást tett Békés megyében. KABUL A Bakhtar afgán hírügynökség az alábbi közleményt adta ki: Október 9-én, hosz- szabb ideje tartó súlyos betegség következtében elhunyt Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának volt elnöke. BEJRÜT Libanon északi területein az „észak forradalmárai” elnevezésű, . eddig ismeretlen jobboldali keresztény fegyveres szervezet szerdán bejelentette, hogy több személyt kivégzett a jobboldali csoportok ellenségeskedései nyomán két nappal ezelőtt ejtett túszai közül. Bejrúti értesülések szerint az öt áldozat a Szolimán Frangié egykori államfőt támogató csoporthoz tartozott. DAMASZKUSZ A G.olan fennsík izraeli megszállás alatt álló területein a megszálló csapatok átkutattak két szíriai falut és több embert foglyul ejtettek — jelentették a szerdai damaszkuszi lapok. A jelentések szerint a kedden éjjel ejtett foglyokat Izraelbe hurcolták. DJAKARTA Az indonéz hadsereg szóvivőjének. szerdai bejelentése szerint mintegy 2000 kommunista politikai foglyot bocsátottak szabadon a Jáva központi részén fekvő Semarang- ban. Az intézkedés része annak a kormánydöntésnek, amelynek értelmében szabadon engedik az 1965-ös államcsínykísérlet óta bírósági ítélet nélkül börtönben' tartott foglyokat. Hazaérkezett Gosztonyi János Hazaérkezett Gosztonyi János oktatási államtitkár, aki Björnsengholm, a közoktatási minisztérium parlamenti államtitkárának meghívására hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. Tanulmányozta a közoktatás és a szakmunkásképzés helyzetét, meglátogatta a hamburgi egyetemet, a lü- becki műszaki, valamint a bonni pedagógiai főiskolát. Düsseldorfban megbeszélést folytatott a szakszervezeti szövetség oktatásáért felelős vezető munkatársaival. Gosztonyi Jánost fogadta Hans Koschnick, Bréma város polgármestere, a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke és dr. Jürgen Schmude közoktatási miniszter is. Elégedetlenek a kínai egyetemisták Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán a Kínai Népi Egyetem kétezer diákja, ezer tanára és adminisztratív dolgozója négyórás ülősztrájkot tartgtt a Tienanmen tér közelében lévő Csungnanhaj, a Kínai Államtanácsnak a Tiltott Városban lévő épülete előtt. A tüntetők követelték, hogy a kínai hadsereg pekingi helyőrségének 2. számú tüzérezrede tegyen eleget a központi kormány határozatának és adja vissza az egyetemnek a kulturális forradalom alatt önkényesen lefoglalt és azóta is katonai célokra használt egyetemi épületeket. A tüntetőknek több órás ülősztrájk ellenére sem sikerült azonban elérniük, hogy a Csungnanhaj illetékesei fogadják és meghallgassák küldöttségüket. Mozgolódás észlelhető a Peking egyetem több ezer hallgatója körében is. Az utóbbi napokban a diákok nagybetűs faliújságokon tiltakoztak a rossz élet- és tanulási körülmények miatt, s követelték többek között a gyenge élelmezés megjavítását. A legújabb hírek szerint a Peking egyetem diákjai közölték, ha az illetékesek nem tesznek eleget követeléseiknek, sztrájkhoz folyamodnak. Az alkoholizmus elleni küzdelemről Új kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Maradj józan, hogy ember maradhass! — az évtizeddel ezelőtt megjelent és most ismét közönség elé került plakát intelme a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban szerdán megnyitott új kiállításnak is a mottója lehetne. A dokumentációs tárlat anyaga ugyanis a munkásmozgalom alkoholizmus elleni küzdelmét mutatja be. A múzeum — az alkoholizmus elleni országos bizottsággal közösen — abból az alkalomból rendezte a bemutatót, hogy 75 évvel ezelőtt alakult meg az alkoholellenes munkásegyesület, amely öt évvel később már alkoholellenes munkás-szövetségként működött. Ez utóbbinak a két világháború közötti időben dr. Arató Emil volt a vezetője, s ő hagyományozta a múzeumra a most nyilvánosságra kerülő anyag nagy részét. Az italozás elleni küzdelem mozgalmi hagyományainak megannyi kortörténeti dokumentuma sorakozik a tablókon, tárlókban. .Hantos János, az alkoholizmus elleni országos bizottság titkára, a Magyar Vöröskereszt főtitkára a kiállítást megnyitó beszédében hangoztatta: — Ahogy forradalmár elődeink is politikai kérdésnek tekintették az alkohol züllesz- tő, öntudatromboló és osztályfegyelmet lazító társadalmi szerepét, ugyanúgy ma sem kevésbé politikai kérdés az alkoholizmus megfékezése. Ezért foglalkozott a kormány többször is e témával, legutóbb két éve. Határozatában kimondta, hogy az ivási szokások megváltoztatását célzó felvilágosító nevelő tevékenységet a közművelődés, az oktatás, az egészséges életre és a szocialista erkölcsre nevelés részeként kell végezni. E szellemben esett szó az 01% szággyűlés legutóbbi ülésén is az egészségügyi helyzet kapcsán az alkoholizmus elleni hathatós fellépésről. A Munkásmozgalmi Múzeum kiállítása november végéig — hétfő kivételével, naponta 10 és 18 óra között — látható a budavári palota A-épü- letében, ahonnan később vidéki bemutatókra viszik az anyagot. (MTI) A toryk Blackpoolban Szerda esti kommentárunk: Brighton után Blackpool áll a brit közvélemény érdeklődésének középpontjában; A Munkáspárt után most a konzervatívok tartják kongresszusukat. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a toryk a labouristák heves bírálatával adták meg a tanácskozásuk alaphangját. Nyoma sincs Blackpoolban a szigetország helyzetére vonatkozó önkritikus elemzésnek, a párt iránti kiábrándultság elismerésének. Pedig Thatcher asszony kabinetje május óta jócskán vesztett népszerűségéből. Az ünneprontó szerepére a toryk lapja, a Daily Telegraph vállalkozott, közölte a kongresszus megnyitásának napján, miszerint a választók 14 konkrét kormányzati kérdés közül nyolcról úgy vélekednek, hogy azt a kabinet ügyetlenül, rosszul kezeli. Nő a bírálat Anglia EGK-politikájával szemben, elkeseredést szül a kormány tétlensége az áremelkedéssel kapcsolatban, s a szolgáltatások rohamos romlását egyenesen a konzervatívok rovására írják a szigetországban. Minderről Lord Thorneycroft, a párt elnöke megnyitó beszédében mélyen hallgatott. Annál több szó esett — Francis Pym hadügyminiszter beszámolója kapcsán — Nagy-Britan- nia katonapolitikai irányvonaláról. Ma még aligha lehet tudni, milyen visszhangot vált ki brit berkekben Pym fölszóla- lása, a hadügyminiszter ugyanis nem hagyott kétséget afelől, hogy a szigorú takarékossági intézkedések ellenére Nagy- Britannia mélyen benyúl az államkincstárba a fegyverkezési kiadások fedezésére. A nyolcvanas évek közepéig — így tervezik a toryk — évente legalább három százalékkal növelik a hadügyi költségvetést. Nem kevésbé ellentmondásoktól hemzsegett Mark Carlisle oktatásügyi miniszter beszéde. Elkötelezte ugyan magát az oktatás színvonalának emelése mellett, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy — tekintettel a költségvetési keretek megnyirbálására — valószínűleg megszüntetik a diákok étkeztetését. Bár a toryk kongresszusa még tart, annyi bizonyos,. hogy az első megnyilatkozásokból ítélve a brit konzervatív párt nem hajlandó levonni a szükséges következtetéseket a közvélemény egyre nagyobb türelmetlenségéből. Ellenkezőleg, igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha a balszárnyon megerősödött labouristákkal szemben csakugyan ők képviselnék a brit milliók érdekeit. A hagyományosan pontos angliai közvéleménykutatások azt bizonyítják, hogy a brit polgárok egyre kevésbé hisznek ebben. GYAPAY DÉNES Moszkva Alekszej Szurkov köszöntése A Szovjet írószövetség vezetőségének titkársága és a katonai irodalmi bizottság 80. születésnapja alkalmából melegen üdvözölte Alekszej Szurkovot. A kiváló szovjet költő és közéleti személyiség a polgár- háború idején a Vörös Hadsereg soraiban harcolt. Később jelentős Komszomol- és pártmunkát végzett, újságíró és lapszerkesztő volt. A Nagy Honvédő Háború idején hadi- tudósítóként működött. Napjainkban is aktívan dolgozik: a Szovjet írószövetség egyik vezetője, különféle kiadványok szerkesztője. Szurkov első versei 1918ban, a Vörös Újságban jelentek még, első verseskötetét 1930-ban adták ki. Két évig Gorkijjal együtt szerkesztette a Lityeraturnaja Ucsoba című lapot. Közéleti tevékenysége is jelentős: évek óta-a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja. Hosszú ideje aktívan részt vesz a nemzetközi békemozgalomban, jelenleg is a szovjet békebizottság elnökségének tagja. Szurkov irodalmi és közéleti tevékenységének elismeréséül megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. Több ízben tüntették ki Állami Díjjal. (MTI) Törökország Csőd és választások Törökországban a régóta tartó kivételes állapot körülményei között október 14-én rendkívül fontos részleges választásokat tartanak. A választások körülményeinek leírása önmagában is mutatója a Törökországot gyötrő politikai válság mélységének és az egyes pártok közötti politikai kapcsolatok abszurd voltának. A részleges választásokon megújítják a szenátus egy- harmadát. Ennél sokkal lényegesebb azonban, hogy öt pótválasztást tartanak megüresedett képviselőházi helyek betöltésére Ecevit miniszterelnök Köztársasági Néppártja, szociáldemokrata jellegű reformprogrammal került hatalomra 1978. januárjában — ezt a programot az ország politikai és gazdasági zűrzavara miatt azonban nem tudta teljesíteni. Parlamenti pozíciói is folyamatosan gyengültek. Jelenleg a 450 tagú képviselőházban a kormánypárt 209 szavazatra számíthat. Az ellenzéki pártok jobboldaliutranacionalista ellenzéki blokkja összesen 222 biztos szavazatra támaszkodhat. A parlamentben a bizalmatlan- sági indítvány megszavazásához és így a kormány megbuktatásához 226 szavazat szükséges. A mostani öt pótválasztás közül három olyan körzetben lesz, ahol a jobboldalnak hagyományosan erős pozíciói vannak. A török kormány sorsa ilymódon azon múlik, hogy meg tud-e „kapaszkodni” a másik két választókerületben. Ha a kettő közül csak az egyiket is elveszíti, gyors bukása szinte biztosra vehető! A politikai (válság ilyen kiéleződéséhez és a kormány ingatagságához az vezetett, hogy a válság-gyötörte Törökországban a két nagy párt (a Köztársasági Néppárt és a korábban hatalmon lévő, nagyburzsoá- vallási erőkre támaszkodó Igazságpárt) egyike sem képes egymagában a kormányzásra. Ebből a helyzetből az következik, hogy szövetséget kell kötniök a török politika peremén elhelyezkedő pártokkal. Ilyen az ultranacionalista, sőt, fasiszta vonásokat mutató Nemzeti Akciópárt, valamint a szélsőséges mohamedán Nemzeti Üdv Pártja. E sajátos kényszer következtében ezek a pártok tényleges erejüket messze meghaladó módon befolyásolják a török belpolitikát. A jelenlegi részleges választások kimenetele éppen azon múlik, hogy a kritikus választókerületekben Demirel pártja és a két szélsőségen jobboldali párt képes lesz-e az egységes fellépésre, vagy legalábbis arra, hogy a választások után a parlamentben egyesítsék erőiket Ecevit ellen. Október derekán ilymódon eldől, hogy viszonylag gyorsan bukik-e Ecevit kormánya, vagy hosszabb „agóniára” kell számítania. A kormánypárt egy ideig a De- mireltől' elpártolt lázadók parlamenti támogatásával tartotta magát felszínen. Miután ezek is elhagyták, a kormánypárt elveszítette parlamenti többségét. Általános vélemény szerint így a választások kimenetele csak bukásának időpontjára lehet hatással. A politikai válság mélyén természetszerűen egy sokkal lényegesebb gazdasági válság húzódik meg. Az olajárak emelkedése, amely azt eredményezte, hogy az importált olajért csaknem any- nyit kell fizetni, mint amennyi az ország teljes exportbevétele — ennek a válságnak fontos, de nem meghatározó eleme. Az olaj árrobbanása Törökországban egy olyan gazdaságot ért, amelyet már korábban is a kereskedelmi mérleg óriási deficitje, az alapvető fogyasztási cikkek hiánya, a gyors infláció és a nagyarányú munkanélküliség jellemzett. Az olaj árrobbanása ezt a folyamatot meggyorsította és azt eredményezte, hogy az infláció üteme ebben az évben eléri a 100 százalékot. A többmilliós munkanélküli sereg pontos nagyságát a fel sem mérhető mezőgazdasági munka- nélküliség miatt valójában nem ismerik. Ebben az általános politikai-gazdasági válságban egyre több esély van arra, hogy Törökországban előbb- utóbb napirendre kerül a hadsereg esetleges hatalomátvételi kísérletének lehetősége. Az elmúlt évtizedek során Törökország több ízben élt közvetlen katonai kormányzat alatt. Voltak olyan, ugyancsak több évig tartó időszakok, amikor a formailag polgári kormányzat létét a kilusszák mögött figyelő hadsereg garantálta. Jelenleg is az a helyzet, hogy a kivételes állapot végrehajtója a hadsereg, amely ilymódon megőrizte hatalmi pozícióit. Mindez arra mutat, hogy az október közepére kiírt részleges választások jóformán az eredménytől függetlenül olyan új politikai szakasz kezdetét jelenthetik Törökországban, amelyet a belpolitikai áramlat jobbra- tolódása és a hadsereg egyidejű, a jelenleginél nyíltabb színrelépése jellemez, -i-e. Törökországban mindennapos a politikai terrorizmus. Képünkön: egy fiatal baloldali munkás holtteste, akit egy fasiszta banda gyilkolt meg Isztambulban.
