Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-10 / 237. szám
1979. október 10. ^NÉPÚJSÁG 3 A Dombóvári MÁV Üzemfönökség működésének egyéves tapasztalatai Bőrdíszmű Sátor raktár A raktár, közvetlenül az átadás előtt Fotó: Bakó (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A MÁV Dombóvári Üzemfőnökség 1978. június 1-én alakult meg, a hosszú távú közlekedéspolitikai koncepció üzemszervezési szemléletének megfelelően. Dr. Szabó Tibor vasútigaz- gató az üzemfőnökség vezetésével Harangozó László mérnök tanácsost bízta meg, a műszaki helyettes Vándor Mihály mérnök tanácsos, az ■ üzemviteli helyettes Márfai Ottó mérnök főtanácsos, a gazdasági helyettes Mohai Tamás, igazgatói kinevezés alapján. Az üzemfőnökség beindulását a vasútüzem folyamatossága nem érezte meg, az üzemviteli feladatok megoldásában a szervezési nehézségek ellenére zavar nem keletkezett. Szükség volt az adminisztratív állomány átcsoportosítására. A dolgozók nehezen váltak meg a megszokott környezetüktől. Az átszervezés végül is megoldódott: egy helyre került a munkája ügy, a bérelszámolás és a személyi kérdések is megoldódtak a munkaügyi, személyzeti, bér-, anyag-, munkavédelmi, fegyelmi, üzem- gazdasági csoportvezető beállításával. Az operatív intézkedések hatására jelentős mértékben javult a mozdonykihasználás, valamint a vonatok menetrendszerűsége is. Az együttes munkaerő-gazdálkodás lehetőséget adott a munkaerő ésszerű átcsoportosítására. A létszámhiány főleg a forgalmi szakszolgálatnál jelentkezett a saruzók, kocsirendezők, vonatkísérők, vonatvezetők körében. Megszüntetésére az üzemfőnökség hatékony intézkedéseket tett. A motorvezető gyakornokokat vonatvezetővé képezik ki és hat hónapig vonatvezetői szolgálatot kell teljesíteniük. Ezután következik hathavi műhelygyakorlat és utána a mozdony- vezetői tanfolyam. Az intézkedés mindenképpen hasznos, a fiatalok jól fizető beosztást látnak el, megszokják az utazószolgálatot és elsajátítják a forgalmi ismereteket, amely megkönnyíti a motorvezető-tanfolyam elvégzését, a mélyebb szakmai ismeretek megszerzését. A mozdonyvezető és a vonatvezető vezénylését egy személy végzi, ezzel a vezénylés rendszeresebbé vált. Az óraszóródás lényegesen csökkent. A tolatós vonatoknál megnőtt a munkavégzés biztonsága, mert a mozdonyvezető és a csapat összetétele mindig azonos, az összeszokottság termelékenyebbé teszi a munkát és csökkenti a veszélyt. Az átszervezés miatt a gazdasági eredményeikben sem mutatkozott visszaesés. A szállítási feladatokat 86 dízelmozdonnyal és 3 üzemelő gőzmozdonnyal kellett megoldani. Erőfeszítések történnek a gőzmozdonyok teljes kivonására. A fenntartási műhely a vontató járművek üzemkészségét magas szinten tartja. Gondoskodnak az utazás kulturáltságának fejlesztéséről is. A személykocsik tisztasága jó. 1979. I. félévében 1,5 millió utast szállított az üzemfőnökség, szinte panaszmentesen. A saját összeállítású és irányvonatok által továbbított áru meghaladta a millió elegy- tonnát az I. félévben. A jövő szervezési intézkedési feladata: növelni a vonatok terhelését többcsoportos irányvonatok képzésével. A helyes munkaerő-gazdálkodás eredményezte a túlórák számának csökkenését, ami a forgalmi szakszolgálatnál jelentkezik elsősorban. Az üzemfőnökség feladatának teljesítése közben megfelelő bérpolitikai intézkedések sorozatát hozta. A dolgozók nominál és reáljövedelme az országos átlagot .meghaladó ütemben növekedett. A növekedés az előirányzott 7 százalékkal szemben 13,07 százalékos, üzem- főnökségi szinten. Növekedett azoknak a munkaköröknek a száma, ahol a munkabér a teljesítménytől és a minőségtől függ. Ez a bérpolitikai intézkedés is a termelési mutatók javítását irányozza elő. Az átszervezés hasznosságát bizonyítja a két szolgálati ág dolgozóinak szemléletbeli változása, valamint az, hogy a munkahelyeken a hangulat jó. Ezt kifejezi az, amit egy vonatkísérő mondott el beszélgetés során: „a házasság, nekünk vonatkísérőknek hasznos volt és örülünk is neki!” 1979. augusztus 1-től az üzemfőnökség címe megváltozott. Azóta MÁV Körzeti Üzemfőnökség lett. KRAJCZÁR ANTAL Dombóvár, MÁV Körzeti Üzemfőnökség A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyára udvarán hatalmas, kék-fehér csíkozású sátor hívja fel az arra utazók figyelmét. Vajon miféle sátor ez? — Sátor raktár — adja meg a választ Göttlinger József igazgató. — Egyáltalán nem újdonság, az országban már több helyen így oldják meg raktárhiányukat a termelőüzemek. A sátor raktár mindenben megfelel a korszerű követelményeknek. Olcsó, könnyen felszerelhető, hosz- szú élettartamú. — Hol gyártják ezeket a sátrakat? — A sátor raktár a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár — Graboplast — terméke. A kivitelező vállalat, a sárbogárdi TEVÁL, itt a helyszínen állította fel ezt a 632 négyzetméter alapterületű sátrat. — Miért volt szüksége a gyárnak erre a raktárra? — Két okból. Ezután főképp. bőröndöket gyártunk, tőkés exportra, s a bőröndök tárolásához nagyobb légtér szükséges, mint a korábban gyártott aktatáskákhoz. Másrészt itt tároljuk a társüzemek termékeit is. — Biztonságos a sátor raktár? — Különleges tűzvédelmi szabályzó biztosítja majd az itt elhelyezett termékek biztonságos tárolását. — Mennyivel olcsóbb ez a raktár, mint a hagyományos? — Ugyanekkora alapterületű épület ötmillióba, míg a sátor raktár kétmillió forintba kerül. (Sá) r Simontornya Négy évvel ezelőtt önállósultak a simontornyai Vak Bottyán Általános Iskola KISZ-esei, megalakították a Radnóti Miklós alapszervezetet. A közvetlen előzmény: — Abban az évben sokan mentek nyugdíjba, jöttek helyettük fiatalok. Addig a községi alapszervezethez tartoztunk, de már éreztük az önálló alapszervezet hiányát. Nem is lehetett elvárni, hogy egy vegyes összetételű alapszervezet mélyrehatóan foglalkozzék a fiatal pedagógusok speciális problémáival, az iskolai, tantestületi munkával. És, hogy most egyszerre megnőtt a fiatalok aránya, mindenképpen szükség volt az önálló alapszervezetre — mondja Bereczki Sándorné KISZ-titkár. — Az üzemekben mindenütt van KISZ-szervezet és a maga sajátos módszereivel mozgósítja a fiatalokat. Ezt mi sem nélkülözhettük — teszi hozzá Zsig- mond Tiborné igazgató. Igenám, de az üzemekben már kialakultak ezek a sajátos módszerek. Általános iskolai KISZ-szervezetről — ahol tapasztalatokat lehetett volna szerezni — nem hallottak a simontornyaiak. A maguk ötleteivel, az üzemi alapszervezetek módszereinek „adaptálásával” sikerült évről évre változatosabb, gazdagabb akcióprogramot összeállítani és — megvalósítani. Az idei akcióprogram öt fejezetében minden KISZ- tag — az alakuláskor 22-en voltak, ma 28-an — megtalálja a feladatát. A program nagyobbik része az iskolában, az óvodákban, a könyvtárban, egyszóval, az intézményeken belül végzendő munkára szól, de jó néhány pont kiterjed az egész községre, mint például a társadalmi munka, a KlSZ-okta- tás, az ifjúsági klub segítése, a különböző községi ünnepségek szervezése. A KISZ-alapszervezet fogadja ünnepélyesen az új pedagógusokat, szervezi meg eskütételüket és figyelemmel kíséri, segíti beilleszkedésüket. Egy év után — az iskola vezetőségével együtt — személyenként beszéli meg velük problémáikat. Az akcióprogramnak egyik legfontosabb pontja az „Alkotó ifjúság” mozgalom jegyében évenként meghirdetett pedagógiai pályázat. Ezt az intézmény vezetőségével közösen hirdeti meg a KISZ- alapszervezet. A pályázóknak egy dolgozattal, vagy valamely folyóiratban megjelent pedagógiai cikkel lehet ezen részt venni, kiváló oktató-nevelő munkát kell végezniök, ezt a szakfelügyelet, az iskolavezetés- és a munkaközösség vezetése bírálja el. A harmadik feltétel a közéleti tevékenység a pártban, KISZ-szervezetben, úttörőszervezetben, vagy iskolán kívül. A pályázat jutalma: „Kiváló ifjú pedagógus” cím és rendkívüli feljebbsorolás a fizetésnél. A címmel 150 forint fizetés- emelés jár, de kisebb összegű emelést kap a második és a harmadik helyezett is. Eddig ketten nyerték el a címet. KISZ-megbízólevéllel működnek az alapszervezet út- törő-rajvezető tagjai, KISZ- tagok a szakkörvezetők, a KISZ-alapszervezet patronálja a leggyengébb osztályt, úttörőavatáskor a KISZ-esek az avatószülők ennél az osztálynál. A KISZ-szervezet segíti-koordinálja az üzemi szocialista brigádQk patronáló munkáját. A „Művelt ifjúságért” mozgalom keretében többek közt műveltségi vetélkedőket, irodalmi esteket, hangversenyeket rendeznek, az „Edzett ifjúságért” jegyében az idén bevezették a munkahelyi testnevelést és tervezik a „Négy évszak — négy túra” programot. Egyébként, az iskola KISZ-esei közül hét igazolt sportoló van — asztaliteniszezők és kézilabdá- sok — és a község többi üzemi KISZ-szervezetét rendszeresen kihívják kézilabda- és női futballbajnokságra. Évről évre gazdagodik a program. Azonban egy „pont” kezdettől fogva változatlan: A „politikusabban, aktívabban” fejezet első pontja: A KISZ-alapszervezet rendszeresen foglalkozik a párttaggá neveléssel. Az elmúlt négy év alatt — az alapszervezet ajánlására — négy fiatal pedagógus lett tagja a pártnak. v (J) Hőgyész és társközségei Járdaépítés, parkosítás, játszótér az óvodásoknak és lehetne sorolni még. Mind olyan munka, amit Hőgyészen évek óta társadalmi munkában végeznek. Olyan feladatok ezek, amelyek megoldására a tanácsnak kevés a pénze, de amelyeket a település szebbé, korszerűbbé tétele érdekében el kell végezni. És még egy: a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyen, közös összefogással készült járdára, útra, épületre jobban vigyáznak az emberek. Hőgyészt és a közös tanácshoz tartozó Dúzst, Kalaznót és Mucsit tavaly az első félévben 800 ezer forinttal tették gazdagabbá, értékesebbé az itt lakók, 5164-en. Idén az egész évre 1,4 millió értékű társadalmi munka elvégzését tervezték, s a hat hónán után végzett összegzés 1 millió 468 ezer forintos teljesítést mutatott. ÉGBŐL POTTYANT MILLIÓ A közel másfél millióban szerepel egy jelentős tétel, 1 millió 30 ezer forint. Ennek elvégzője a könyvelés szerint főleg a KPM szekszárdi Közúti Igazgatósága. Az történt ugyanis, hogy átépítették, magasították az igazgatóság gondozásában lévő utat, s ezzel megemelték a burkolatot. Csakhogy így a víz a járdára folyt volna. Hogy ez ne történjen meg, azt is magasítani kellett, s szegéllyel elválasztani a járművek, illetve a gyalogosok számára készített aszfaltsávot. A munkát jórészt a KPM végezte, de a hőgyésziek részt vettek a járdaépítésben, hordták a töltés anyagát, simították a földet, locsolták a betont. Számlát természetesen nem adhatott a meg nem rendelt munkáért a KPM, megcsinálták ingyen. „Még így is olcsóbb — mondják a tanácsnál —, mintha fel kellett volna törni az úttest alapjait, hogy az új út_ szintje ne kerüljön a régi fölé.” A tanácsnál elkönyvelték, — más rubrikába nem illet — a társadalmi munka javára a milliót, de a tervüket az 1 millió 400 ezret ezen kívül szeretnék teljesíteni. ÖTÖDIKEK A JÁRÁSBAN Erre adott a lehetőség. A közel húsz stencilezett oldalt megtöltő „társadalmimunka- tervben” részletesen feltüntettek minden feladatot. De az első oldalakon megelőzi ezt a szervezési teendők részletezése, ami a tanács dolgozóira vár. Ezt teljesítik is. A járás települései közötti versenyben a hőgyésziek „csak” ötödikek lettek tavaly. A többiek lelkesebbek voltak, többet tettek településükért. De a szervezett előkészítés, s a négy község lakóinak segítőkész munkája így is elismerést érdemel. Ha idei feladataikat megoldják, a tervezett munkát elvégzik, előbbre kerülhetnek a ranglistán. ELLENTMONDÁSOK A stencilezett program második oldalán egy passzus a társadalmi munka fogalmát taglalja. Eszerint: „társadal- ni munka a lakosság, vállalatok, üzemek, szövetkezetek, intézmények, egyéb társadalmi szervek, szocialista brigádok által kifejtett közhasznú fizikai munka, -vagy szellemi tevékenység, melyet egyének, vagy kollektívák önként, munkaidőn túl, díjazás nélkül, valamint közösségi cél megvalósítása érdekében végeznek.” A definíció nyomban kizárja, hogy a KPM járdaépítését ide sorolják. Már azt a részét, amit az igazgatóság dolgozói, nem munkaidőn túl végeztek. S itt érdemes kitérni egy helytelen szokásra. Arra, hogy egyes feladatokat valamely vállalat, szövetkezet dolgozói munkaidő alatt' végeznek — amiért megkapják rendes munkabérüket — csupán a vállalat nem küld számlát, hanem úgy dönt, írják be, mint társadalmi munkát. Sokan helyeslik ezt a módszert. IDEI FELADATOK A terv szerint Hőgyészen meg Dúzson, Mucsiban és Kalaznón egy és negyed kilométernyi új járdát építenek közösen. Bővítik Hőgyészen a vízhálózatot is és harmincezer forintnyi társadalmi munkával szebbé teszik a buszváró melletti parkot. Mucsiban a tsz dolgozói a park padjait és a játszóteret varázsolják újjá. Kalaznón a volt gépműhely helyén készül park, Dúzson a KISZ-esekre vár a művelődési ház udvarának rendezése. Van tehát mit tenni. De nemcsak a stencilezett terv a települések gazdagításának egyetlen serkentője. A megvalósítás jelentős szervező. koordináló munkát követel. A tanács kérésére részt vesz ebben a munkában a KISZ-es fiataloktól a nyugdíjasokig minden korosztály. Mondják, a legaktívabbak a nyugdíjasok akik a hívó szóra mindig jönnek. S ami lényeges: nemcsak hívják őket, hanem meg is köszönik a munkájukat. A tanács sokat ad évek. óta arra, hogy jó legyen a kapcsolat a lakossággal. Levelet küld a négy községet szebbé, gazdagabbá tevőknek, s írásban köszöni meg a segítségüket. — szepesi —
