Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-10 / 237. szám
A tnTÉPÜJSÁG 1979. október 10. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért csak a harmadik naptól •••? Schneider Ferenc Bony- hád, Fáy u. 25. szám alatti olvasónk így kezdte levelét: „Két gyermekem jár általános iskolába. Mindketten igénybe veszik a II. számú iskolában a napközi otthonos ellátást. A közelmúltban megjelent jogszabály értelmében amennyiben a gyermekünk betegség, vagy más indok alapján az intézményi ellátást nem veszi igénybe, az okot legkésőbb 48 órán belül az intézetnél be kell jelenteni. Ez teljesen érthető. Tudom, hogy az ellátást másképpen nem tudják biztosítani. Tudniok kell, hogy aznap hány gyermeknek kell főzni. Ezt az intézkedést a takarékosság és az élelem megbecsülése is indokolja. Azt viszont nem értem, hogy miért csak a bejelentést követő harmadik naptól mentesülünk — hiányzás esetén — a térítési díj fizetése alól. Kérdésem: mi indokolja, hogy olyasmiért fizessünk, amit nem is kapunk meg? Véleményem szerint a bejelentés napját követő naptól a létszám módosítható. Ha annyira „szervezett” a főzési anyagok kiadása reggel, akkor mi történik az elkészített és igénybe nem vett étellel? Kérem szíves válaszukat abban az esetben is, ha esetleg én értettem volna félre az augusztusban megjelent rendeletet.” A kérdésre Mosonyi Gyula, a bonyhádi II. .gzárnú Általános Iskola igazgatója válaszolt. — A 11/1979. Mü. M.-OM. —Eü. M. számú együttes rendelet, amely megjelent a Tolna megyei Népújság szeptember 12-i számában is, a kedves szülőhöz hasonlóan mi sem tartjuk célszerűnek, de megváltoztatni nem tudjuk. Annyit tudtunk csak tenni, hogy még szeptember első napjaiban kértük Bonyhád város Tanácsa V. B. pénzügyi osztályát: kérjen a felsőbb szervektől a rendelet célszerű Telefonszámunk: 129-01, 123-61. végrehajtására utasítást. Mi az állásfoglalás megjelenéséig elfogadjuk a szülőktől az ebédlemondást reggel kilenc óráig. A szülő nem is ránk panaszkodott. Ö nagyon helyesen egy többek által célszerűtlennek tartott rendeletet bírált. Baleseti kártérítés Illés Dezsőné Mözs, Szent István út 9. szám alatti olvasónk az elmúlt év szeptemberében üzemi balesetet szenvedett. A baleset körülményeit így írja le: „Jobb kezem gyűrűs ujjának első ízét a töltőgép leszakította. Szóban kértem a vállalattól, hogy az ügyet vigyék az orvosi bizottság elé. Kérésemre nemleges választ kaptam. A vállalat a baleset után adott 250 forintot. A kérdésem: jár-e nekem a vállalattól havonként kártérítés, vagy sem?” A kéldésre dr. Deák Kon- rád, osztályvezető ügyésztől kaptuk a következő választ; „A Munka Törvénykönyve 62. paragrafusa szerint: »A vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő«. A kár fogalma alatt — a vállalat anyagi felelőssége szempontjából — azt a vagyoni hátrányt kell érteni, amely a dolgozó egészségének vagy testi épségének a munkaviszony keretében okozott sérelemből ered, a dolgozó kára pedig a következőkből tevődhet össze: a) az elmaradt jövedelem, b) a dolgokban (például ruházatban) keletkezett károk, c) a sérelemmel kapcsolatos költségek és kiadások. Ha a jövedelemkiesés, illetőleg a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani. Illés Dezsőné valamilyen töltőgépnél dolgozott, s ott szenvedett üzemi balesetet. Ha egyik gyűrűsujja első ízének elvesztése ellenére munkakörét változatlanul továbbra is el tudja látni, ha nem kellet üzemi balesete miatt más, alacsonyabb munkabérrel járó munkakörben elhelyezkednie, azaz, ha tartós jövedelemkiesése, vagyoni kára nincs, akkor vállalatától havonkénti kártérítést nem követelhet,” Autóbusszal csak oda — és vissza? A Jánosik Zoltánné, Alsónyék, nyékipusztai olvasónk és még több szülő által aláírt levélből idézüqjc „A tanév kezdete óta az autóbusz csak viszi a gyerekeket nyékipusztáról az iskolába, az óvodába. A haza- szállításuk sok gondot okoz, mert gyakran 3—10 éves gyerekek a száguldozó autók mellett gyalogolnak. Tizen- négy-tizenhat gyermek épségben történő hazaérkezéséért rettegünk. Nem tudjuk megérteni, hogy miért? Tavaly a 13,10 órakor induló autóbusz bejött. Most miért nem jön be délután az autóbusz a pusztára? A gyerekek bérlettel rendelkeznek. A bérlet pedig tudomásunk szerint oda-vissza szól.” Piegl Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója így nyilatkozott a kérdéses ügyben: — A bejelentés megalapozott, annak tartalmával teljes mértékben egyetértünk. Vállalatunk a szükséges intézkedést megtette. A korábban leállított — Báta- szék—Pörböly viszonylatában 13.10 órakor közlekedő — járat helyett az útvonal megváltoztatása nélkül a fenti járat 13.40 órakor indul. A fenti járaton kívül 1979. szeptember 10-től egy diákjáratot indítottunk Bá- taszék—Pörböly között 13.25 órakor. E járat hétfőtől péntekig közlekedik. Ugyanez a diákjárat szombaton 13.40 órakor indul Bátaszékről. E járatok mindegyike érinti Nyékipusztát. Ez nem takarékosság Pálfi Istvánné Értény, Deák u. 281. szám alatti olvasónk írta: „A rádió mondja, az újság mindennap írja, hogy takarékoskodjunk. A villanyárammal is takarékoskodni kell. Ér- tényben ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. Több napig éjjel-nappal égtek az utcai lámpák. Miért?” Szigeti János, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatója válaszolt a kérdésre: — Utasítás rögzíti a működésképtelenné vált fényforrások felderítésének és kijavításának lehetséges módjait. A berendezésekben használt szerelvények műszaki színvonala nem biztosítja ellenőrzés nélkül a javítás sikerességét, a hálózat kialakítása pedig nem teszi lehetővé a felgyújtás nélküli ellenőrzést. Ilyen ellenőrzési napok voltak Ér- tényben 1979. július 16-án, augusztus 22-én és szeptember 17-én, továbbá Karsai Károly tanácsi megbízott jelentett augusztus 1-én közvilágíási hibát. Még azon a napon szerelőink a helyszínen megállapították, hogy hálózati hiba miatt egyes utcákban állandóan ég, másokban nem ég a közvilágítás. Ez több napon keresztül is így lehetett. A hibát még aznap megszüntettük. Vállalatunk néhány évvel ezelőtt áttért a közvilágítás alkonykapcsolásos vezérlésére. Ilyen kapcsoló üzemelt Értényben is. Meghibásodása után kénytelenek voltunk visszatérni a kapcsoló- órás vezérlésre, mert ezeket az automatákat már nem gyártják. Ezért a közvilágítás a naponkénti sötétedésváltozásokat követni nem tudja. Hasonló rendeltetésű automata gyártása a közeljövőben indul meg. Ilyen automaták beszerzésére megtettük a szükséges intézkedéseket. Ml VÁLASZOLUNK ÚTKÖZBEN '79 OKTÓBER HAVI AJÁNLÁS A MŰVELŐDÉSI AKCIÓBA BENEVEZETT SZOCIALISTA BRIGÁDOK RÉSZÉRE A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: — TIT-előadások meghallgatása XI. 30-ig. — A környezetvédelem időszerű kérdése. — A Tanácsköztársaság történelmi szerepe. Tolna megyei vonatkozásai. — Illyés Gyula Puszták népe című művének elolvasása XI. 30-ig. — A Filmdokumentufh című film megtekintése XI. 30-ig, igényelhető a megyei művelődési központ felnőttnevelési osztályán. A tv műsorából: — Panoráma (külpolitikai műsor X. 16-án, 1. műsor). Csehov: Cserésznyéskert. (X. 14., 1. műsor). — Az ajánlott újságok és folyóiratok. — A művelődési intézmények javasolt programjai. Szeptember havi ajánláshoz kapcsolódó kérdések. Rongyos hercegnő című film: 1. A filmen bemutatott fiatal munkás milyen választ adott árra a kérdésre, hogy mire volt jó a „Rongyos hercegnő” megtekintése? 0—3 2. A filmen látottakból kiindulva fejtsék ki véleményüket arról, kielégített-e valamilyen valóságos szükségletet a bemutatott műsor, a My Fair Lady keresztmetszete? 0—5 3. Véleményük szerint a körműsorok szervezőinek céljai, elvárásai, amelyeket a filmben részletesen kifejtettek, mennyiben realizálódnak a gyakorlatbán? 0—5 Plusz 5 pontos kérdés azoknak, akik látták korábban a Mecénások című filmet is: — Felfedeztek-e valami hasonlóságot a Mecénások és a Rongyos hercegnő vizsgálódásának tárgya és a levonható következtetések között? Illés Béla: Ég a Tisza 4. Kinek a magyarázatából ismerjük meg az Északi hadjárat félbeszakításának okát? Mi volt'az ok, fejtse ki! 0—7 5. Mi volt az az új taktika, amit a kommunista párt megszervezése érdekében alkalmaztak Szekeresék Kár- pát-Ukrajnában? 0—5 6. Miért nem sikerült a kommunista párt baloldalának újjászervezése az illegalitásban, a Horthy-korszak első időszakában? 0—5 7. Mikor volt az utolsó helyesírási óra, és ott mi volt az utolsó lemásolandó mondat? 0—5 8. Szekeres nyelvtanárral mikor és hol találkozott újra Kovács Péter? 0—5 Magyarország, Népújság 9. A Közös Piac országai közül hazánknak melyik országgal vannak legszélesebb körű kapcsolatai? 0—1 10. Mikor és hol adták át az első bányavasutat Tolna megyében? 0—2 11. Melyik Tolna megyei vállalat, illetve üzem termékei szerepeltek sikeresen az idei őszi BNV-n? 0—2 12. Szeptemberben négy miniszter látogatott megyénkbe. Kik? 0—2 13. A magyar—szovjet kereskedelmi árucsere évenként átlag hány százalékkal emelkedik? 0—2 14. 1979-ben hány Zsigulit szállít a szovjet partner Magyarországra a tervek szerint? 0—2 15. Ki az a külföldi diplomata, aki 70. születésnapján a Béke és Barátság Érdemrend magyar kitüntetést kapta? 0—1 Uj Tükör, Élet és Irodalom 16. írja fel azt a városnevet, amellyel kapcsolatosa következő két név: Lackfi István, Festetics György. Indokolja, hogy miért? 0—3 17. A XVII. századi magyar próza legnagyobb mestere, 10 éven át Zrínyi Miklós gyámja. Neve? 0—2 18. Ki az a magyar szobrász, akinek Makrisz Agamemnon rendezett kiállítást 1956-ban? 0—1 19. Milyen nemzetiségű Mika Waltari író? Soroljon fel 3, nálunk is megjelent művét! 0—4 20. Paksi születésű költőnket köszöntötte 60. születésnapján Raffai Sarolta. Kit? 0—1 Élet és Tudomány, Brigádélet 21. Az ausztráliai tudósok érdekes fehérje-előállítási módot kísérleteztek ki. Mi a kísérlet lényege? 0—3 22. Földünk éghajlata állandó változásban van. Hazánk éghajlati változásait 1740-től jól követhetjük egy könyv bejegyzései alapján. Mi a könyv címe és hol található? 0—3 23. Mit értünk a Föld hőháztartásának egyensúlyán? 0—3 24. A vákuum létezésének, első sikeres bizonyításának lehettek tanúi Magdeburg polgárai 1654-ben. Ki mutatta be és miből állt a kísér- I let? 0—3 25. Beszélgetésrészlet egy színházi előadásról: „A Kállai alakította párttitkár hiába volt szimpatikus, mégsem volt igazán jó politikai vezető, mert nem a munkás előtt mondta: „Hogy jövünk mi ahhoz, hogy megöljük az emberekben a legfontosabbat, azt a hitet, hogy nem gyalogok az életben, hogy igenis változtathatnak, átalakíthatják a dolgokat, javíthatnak rajtuk.” Milyen előadásról van szó? (szerző, cím). 0—3 26. A kubai brigádmozgalomnak mi a legfontosabb követelménye? 0—2 A válaszokat a helyi művelődési háznak kell megküldeni 1979. október 24-ig. Megyei Operatív Bizottság A kutatási, fejlesztési, termelési egyesülésről és a kutatási, fejlesztési, termelési társaságról szól a Miniszter- tanács 30/1979. (IX. 27.) számú rendelete, amely szerint a kutatásban, fejlesztésben, illetőleg a kutatási eredmények hasznosításában és értékesítésében érdekelt gazdálkodó szervezetek társulási szerződésben jogi személyként műkö.dő kutatási, fejlesztési, termelési egyesülést, illetve nem jogi személyként működő kutatási, fejlesztési, termelési társaságot hozhatnak létre. E társulások célja kutatási, fejlesztési eredmények elérése, termelésben való alkalmazása, értékesítése, a kockázat közös viselése. A rendelet — amely a Magyar Közlöny 1979. évi 68. számában jelent meg — 1980. január 1. napján lép hatályba. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 32/1979. (IX. 29.) számú, a Magyar Közlöny idei 69. számában megjelent rendelete, amelynek melléklete településkategóriánként és bérleménycsoportok szerint forint- összegben jelöli meg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének mértékét. Idézendőnek tartjuk a jogszabályból, hogy: „a bérbeadó a fennálló bérleti jogviszony esetében köteles a bér összegét megállapítani és azt a bérlővel legkésőbb 1979. december 31. napjáig írásban közölni”. Az állami tulajdonban álló helyiségek után az állami és szövetkezeti bérlő 1980. január 1-től köteles az új bért fizetni, az állami tulajdonban álló helyiségek egyéb bérlőinek, továbbá a nem állami tulajdonban álló helyiségek bérlőinek- 1980. január 1-től a teljes béremelés felével növelt korábbi bért, 1981. január 1-től kezdve pedig az emelés teljes összegével növelt bért kell fizetniök. Az új bérfizetési kötelezettség tehát ez utóbbiaknál két ütemben lép életbe. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 17. számában közlemény jelent meg a mezei lopások megelőzése tárgyában, mely közlemény szerint a mezei lopások a mezőgazdasági termékekben és egyéb anyagokban nagy károkat okoznak, ennek felszámolása érdekében a mezőőrök őrzési tevékenységét az eddigieknél szervezettebbé, hatékonyabbá és eredményesebbé kell tenni, ezt pedig elősegíti, ha az üzemek a mezőőrök részére biztosítják a szükséges kiegészítő felszereléseket, pl. látcsövet, járművet, szolgálati kutyát. A mezőőrök figyelmét fel kell hívni arra a jogosultságukra, hogy azt a járművet, amelyen feltehetően jogellenesen szerzett szállítmány van, az őrzött területen feltartóztathatják, a jármű vezetőjét igazoltathatják és amennyiben a szállítmány megszerzésének jogosságát nem tudja igazolni, a legközelebbi rendőri szervhez, vagy községi szakigazgatási szervhez bekísérhetik. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a piacok, vásárcsarnokok közegészség- ügyi és fogyasztói érdekvédelmi helyzetének vizsgálata tárgyában a Kereskedelmi Értesítő f. évi 27. számában megjelent közleményre, amely — több kedvező tapasztalat rögzítése mellett — azt is megállapítja, hogy szociális helyiségek hiányában a személyi higiénia feltételei nincsenek biztosítva, több termelőszövetkezeti üzletben hiányzott a vásárlók könyve, vagy az arról tájékoztató tábla, egyes magán- kereskedők nem bizonylatol- ják az árubeszerzéseket, a nagyüzemek értékesítő helyein ritka az ellenőrzés, a fogyasztói érdekvédelem kérdései általában nem szerepelnek az ellenőrzés szempontjai között stb. A közlemény szükségesnek tartja a feltárt szabálysértéseknek, múlasztásoknak megfelelő szigorral történő szankcionálását. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Falumúzeum a padláson Több száz tárgyat gyűjtöttek össze a Somogy megyei Tab általános iskolájának diákjai a községből és környékéről. A tárgyakat, melyek a nagyközség egykori gazdálkodási kultúráját, konyhai felszerelését, néprajzát szemléltetik, a diákok az iskola padlásán kialakított kis múzeumban mu- \ tátják be.
