Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
IO Képújság 1979. október 7. Sz. Maronde: A tehetség próbája — Pfeiffer asszony — szólt ünnepélyesen a cég főnöke —, most végleg el akarjuk dönteni, megfelei-e ön cégünk követelményeinek. — Hallgatom, főnök úr. — Itt van egy háromezer márkáról szóló számla. Munkatársaink már kilencszer felkeresték vele Weiner urat, de mindhiába: egy árva fillért sem fizetett. Ha most ki tudja préselni belőle ezt a pénzt, ez azt jelenti, hogy alkalmas leendő bonyolult munkakörének ellátására. — Még csak egyet szeretnék kérdezni — mondta a fiatalasszony: — vannak-e ennek az úrnak más cégeknél is kifezetetlen számlái? — De még mennyi! Hiszen fűnek-fának tartozik! Pfeiffer asszony két óra múlva visszatért. — Nem találta otthon? Régi trükk ez egy ilyen megrögzött adósnál! — Miért ne találtam volna otthon? Éppen ellenkezőleg: otthon volt, és kifizette az adósságát. — Ez valóságos csoda! Hogyan tudta kivasalni belőle a pénzt? — Figyelmeztettem az adóst, hogy ha azonnal nem fizet nekünk, akkor elmegyek, a többi hitelezőjéhez is... És elmondom, hogy nekünk fizetett. Akkor pedig úgy lecsapnak rá, akár a keselyűk. Fordította: Gellért György A századelő Európájában, a naturalizmus ellenáramlataként létrejött szecesszió új színpadi -műfajt hívott életre, a kabarét. Párizsban a cafe concer- tekben, a zenés kávéházakban előadott sanzonokból; Németországban a „Schall und Rauch”, a „Zaj és Füst” nevű fiatal írók és színészek baráti körének szatirikus, prózai előadásaiból nőtt ki a jellegzetesen polgári kabaré. A hazai kabaré a francia és német indítás ellenére sajátosan magyar arculatú és nem sokkal a nagy elődök után alakult ki. Egy évvel a párizsi Chat Noir és a német Berliner Künstlerhaus első humoros estjei után, Zoltán Jenő újságíró megalapította a 'magyar kabarét. A Fővárosi Orfeum műsorába másfél órás betétet iktatott, a Tarka Színpadot. Egyfelvonásosokat, tréfákat, bohózatokat adtak elő. és csúfosan meg is buktak a premieren. Amikor az Orfeumban váratlanul bejelentették őket, a törzsközönség felállt és elvonult vacsorázni. Ezután sorra születtek a tiszavirág életű vállalkozások Pozsonyban, Debrecenben, Nagyváradon. Változást csak az 1907-es esztendő hozott. Ekkor bérelte ki a Teréz körúti, folyosó formájú borozót, a fiatal vidéki színész, Kondor Ernő. A Bon- bonniere-ben a finom falatok, jó borok mellé szórakoztató vidám műsort adtak. A franciásan frivol sanzonok, az eredeti magyar kupiék és a jó konyha rövid idő alatt meghozta a sikert. A színész-vállalkozó A meghívás fennáll Tandori Dezső könyve Mai spanyol mivészet A Műcsarnokban kiállítás nyílt mai spanyol művészek alkotásaiból „Ha az énekesmadarak, és általában a madarak kipusztulnának, csönd maradna a világon” — mondotta 1967- ben Cserhát József, Bacsányi- díjas költő. Ez énekel bennem ma is, főleg, amikor Tandori Dezső a huszadik század írója, költője, műfordítója már szinte a huszonnegyedik századnak írja: A meghívás fennáll c. kötetnyi vallomását. Az ő világa sajátos, de egységes képet nyújt. Előszavában írja: „1977. július 9- én, egy szombati napon, azzal a kéréssel ébredtem, hogy ha lehet, engem úgy most egy darabig ne nagyon keressenek az események, a dolgok pedig hagyjanak békén.” A rendíthetetlen, intenzív harmóniaigény, s harmóniaérzékenység hatja át a sokszor játékos, de a természet——-i mikor először kérték JÉ? Zsófikét a telefonhoz, ff udvariasan közöltem, -—'családunk egyetlen nőtagja sem hallgat erre a szép névre. Nem történt semmi, mondtam, mellékapcsolt a központ, tessék újra tárcsázni. Még örültem is a hívásnak, mert aznap olvastam az újságban, hogy megint elnémult ötezer készülék. Félóra múlva rendeltek nálam egy születésnapi tortát tizennyolc gyertyával. Déltájban háromszor keresték Némethé- ket, egy nő pedig arra kért, szóljak le a műhelybe Faragó bácsinak, mert a fia várja a portán. Miközben a hívásokra válaszolgattam, sanda gyanúm támadt: az ötezer telefonból néhány megjavított vonalat tévedésből hozzánk kötöttek be. Másnap reggel hétkor értesítettek, Lola'nénit elvitte a mentő, rohanjak a kórházba, látni akar. Miután tisztáztuk, hogy nem tartozom Lola néni népes családjához, erélyes női hang utasított: lépjek ki a vonalból, mert kapcsolja a ezután merész lépésre szánta el magát, becsempészte műsorába a magyar irodalmat. „Minden este felléptetek egy magyar írót, eredeti novellával, minden este mást, húsz koronáért...” Az ötlet meghatározta a magyar kabaré további sorsát mert csak így vehette fel a pesti kabaré azt a sajátos stílust, amely megkülönböztette minden más kabarétól. Mert Pesten a legjobb írók, művészek dolgoztak együtt. S ebben nagy szerepe volt Nagy Endrének, aki a Teréz körúti borozóban elsőnek lépett a függöny elé. S később ő nyerte meg sorra az irodalmi élet hírességeit a magyar kabarénak. Ott találjuk a népes szerzőgárdában például Karinthy Frigyest, aki megrendelésre írta néhány óra alatt a jeleneteket... Molnár Ferenc akkor kezdett kabarétréfákat írni, amikor a Pál utcai fiúkkal és a vígjátékaival már világhírű volt. Heltai Jenő sorra írta dalait Nagy. Endre saját kabaréjának, a Budapesti Cabaret-nak. Első kupléja, amit az utolérhetetlen „dilettáns” László Rózsi adott elő, a Berta a moziban, örök mintája lett a kabarédaloknak. Népszerű, divat volt Pesten a kabaré. Ekkoriban már fevette magyar maszkját, hogy onnan öltögesse nyelvét politikai, társadalmi eseményekre. Kormányintézkedéseket gúnyolt, neves politikusok bújkáltak a pestiek nevetése elől. 1908. és 1913. között, amikor Nagy Endre a leglelkesebben dolgozott a Modern Színpadon, re természetességgel rácsodálkozó alkotót és tudóst. Mindig ez szabályozza, rendezi és értékeli a .világhoz való viszonyát. Élményeinek körét ez szabja meg, és motiválja a nagy flóra mechanizmusát. Szpéró és Némó alakja rendíthetetlenül a máról vall és érzésünk szerint a Holnapnak. „A veréb konstrukciója lévén, szociális lény, s újra írja meg létezésük örömét, megszemélyesítve azokat, minthogy ha testvérei, barátai volnának, s ezen keresztül a mi barátainkká is válnak. Az eseményt alig észleljük, de máris szívünkben élnek, tudjuk minden gondjait, lét- fenntartását, életelemeiket. A madarak nem beszélnek, de énekeikkel díszítik a barokk eget, biedermeyer estéinket. A jelenségek nem egy esetleges rendben bukkannak föl, hanem az író közvetlen környezetében. Az ember és a madár kapcsolatát teremti meg a fogalmi azonosulás, amely felfoghatatlansága ellenére érthetővé, természetessé teszi. Az embernek is vannak láthatatlan szárnyai, rajta múlik, hogy elkerülje Ikarus sorsát. Tandori Dezső megtanít az egyenletes repülésre. S ahogy olvassuk, feltűnik egy új Daidalos, aki szárnyalni segít. „Milyen lassú az élet s milyen erőszakosok a remények.” Mi- rabeau két sorára, a könyv a rendet mutató élet iskolájára, erőt próbáló feladat, mert rendet vállaló és az élet lehetőségeit mutatja. JÁKÓI ATTILA Dario Villáiba: Elmebeteg fej Megbolondult a telefonunk hatvani cukorgyárat. Később átszóltak az expedícióból, hogy megjöttek a konténerek, lehet rakodni. Amikor Zsófikát másodszor keresték, a feleségem vette fel a telefont, s hiába bizonygatta, hogy kérem itt nem Zsófika beszél, megint mellékapcsolt a központ, a hívó fél lelketlen bestiának nevezte őnagy- ságát. Hét végén napokig csend volt, de aztán kezdődött minden elölről. Megkérdezték, hány percet késik a kanizsai gyors, mennyi fizet a totó, s jöhetnek-e a bútorokért. Kemény férfihang szólt rám: azonnal hívjam a telefonhoz Balogh főhadnagyot, a laktanyaügyeletest. Te jóságos ég, sóhajtottam magam elé, i a telefonvonalunkat lefoglalta a honvédség, lehetséges, hogy perceken belül a Varsói Szerződés Egyesített Parancsnoksága is jelentkezni fog? Zsófikát aznap csak az esti órákban keresték. — Mondja, kije magának ez a Zsófika? — kérdeztem, miután sikerült lecsillapítanom a mérges telefonálót. — A menyasszonyom. Szombaton lett volna az esküvőnk, de előtte nap karamboloztunk és Zsófikának eltört a lába. Az esküvő elmaradt, s azóta az apja nem enged be hozzájuk. — Mit tud tenni? — Nem tudom. — Szöktesse meg! — Nem rossz ötlet, köszönöm. Egy hétig még bírtam cérnával: minden hívásra udvariasan válaszoltam, hogy kérem, ez magánlakás, mellékapcsolt a központ, tessék újra tárcsázni. Aztán beleuntam. Az udvariasság lekopott rólam. hazardírozni kezdtem: — Kárpáti elvtárs házon kívül van, nem tudom őt kapcsolni, német brikettre csak elseje után veszünk fel rendelést, a főmérnök kartárs tökrészeg, vállalati kocsin vitték haza, maga nekem ne tegyen ajánlatokat, nem hallja, hogy férfi vagyok, forduljon a nemibeteg- gondozóhoz, ne szidja az anyám, árva gyerekként nőttem fel, jaj, már maga ismét Zsófikát keresi, mellément, mit csináljunk, van ez így! Tegnapelőtt hajnali háromkor megint a telefon ébresztett : — Őrnagy elvtárs, jelentem, az alegységet riadóztattám, kérek engedélyt a feladat végrehajtására! — hangzott a vonal túlsó végén. — Az engedélyt megadom! — válaszoltam kábultan, pedig legszívesebben azt mondtam volna, gyerekek, feküdjetek vissza az ágyikótokba, tévedés az egész, különben is béke van, miért kell egymást bosszantani ilyen kora hajnali órán?!? És most az a rémlátás gyötör, hogy valahonnét elindult egy katonai alegység és menetel, menetel egyfolytában azóta is, mint Rejtő Jenő idegenlégiós hősei a sivatagban. ■ ■ "".1 iközben e rémképeket M próbálom magamtól elhessegetni, ismét cseng a telefon. — Apa, te vagy? — Igen — mondom gépiesen, mert már nem tudok figyelni, ki miért hív, mit akar. — Nagyon haragszol? — Haragudnom kéne? — Hát, hogy megszöktem hazulról és Petivel összeházasodtunk. — Szent ég, Zsófika, maga az? — kiáltom, de. hirtelen kattan a készülék. Letette. Ezek szerint Zsófika már boldog, férjhez ment. Csak én vagyok dühös erre a nyomorult telefonra. De nincs idő a meditálásra. Üjabb hívás, újabb parancs: menjen ki a repülőtérre, Oszkár bácsi megérkezett Kanadából. Megyek. Addig se kell telefonálni ! KISS GYÖRGY MIHÁLY MAJOR HENRIK KARIKATÚRÁI A .modern színpad, tagjairól. Kökény Ilona. Rózsahegyi Kiírnia. Birth» Artur ér. Nagy Marg*iSajó Gíz*. végérvényesen kialakult a korszak kabaréstílusa. Tökéletes színészi munka, könnyedség, konvencióktól mentes előadásmód. S ott volt a példakép, a magyar sanzonművészet csillaga, Medgyasszai Vilma, aki Gábor—Szirmai bölcsődalával mutatkozott be, és estéről estére fergeteges sikerrel adta elő. Vidor Ferike cselédlányokról énekelte bájosan, szomorúan és mulatságosan Gábor Andor balladáit. Nagy Endre, a közönség minden mozdulatára élénken, pillanatnyi pontossággal reagáló konferanszot honosította meg. Esténként, az utolsó számként bejelentett, „felelősségvállalás nélkül” előadott jelenet, ahol a szerepeket csak körvonalazták, együtt játszott a közönséggel. Ez volt az est legtöbb szenzációt ígérő pontja, mert a színészek egész nap készültek az esti „jó bemondásokra”, a szerepükre, hogv egymást és .a közönséget is meglepjék. A kabaréban ekkoriban honosodtak meg a közéletet kritizáló kupiék, jelenetek. S az első világháború előtti időszakban, amikor a rettegést szórakozással próbálták legyűrni az emberek, a kabaré a közönség legkedveltebb szórakozásává vált. SOÓS ÉVA Korabeli karikatúra a fővárosi „Bonbonniere” társulatairól Major Henrik rajza a „Modern Színpad” tagjairól A pesti kabaré
