Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
1979. október 7. ^fEPÜJSÄG 9 Zománcdísz az erkélyeken Készülnek a vízállásmérők a beuthai üzemben Kisüzem az Érchegységben: VEB Schilderwerk Beutha. Jelzőtáblákat készít. Mindenfélét. A legkisebb fél bélyeg nagyságú. A postai levélszekrényeken ezzel jelzik, mikor ürítik ki a ládát. A legnagyobb több mint két méter hosszú: á mozdonyvezetőknek mutatja, szabad-e a pálya? Szinte nincs az életnek olyan területe, ahol ne alkalmaznák a beuthai üzem gyártmányait. Az NDK-ban bevezetett új KRÉSZ-hez ■ szükséges több mint egymillió tábla kétharmada, az egyéb zománctáblák 98 százaléka itt készül. Pedig mindössze 160-an dolgoznak. A munkát különleges gépek segítik: 63 tonnás préskalapács, 850 fokos elektromos kemencék, sósavkádak, jelzőtáblák ezrei az új KRESZ részére különböző vegyi- és festő- berendezések. A munka nagy gondosságot igényel. A tábláknak fény- és színtartóknak, kell lenniök. Az időjárás viszontagságainak is ellent kell állniok. Szinte fel sem lehet sorolni. mi minden készül Beuthában. Utca- és házszámtáblák, vízállásmérő cölöpök, útjelzők, gyógyszertári és kórházi feliratok, névtáblák, stb. Az építkezéseknél is egyre terjed a zománcdíszítés: Lipcse, Karl-Marx-Stadt és Berlirr lakótelepein például ezzel színesítik az erkélyeket; az új lipcsei „Konsument” áruházát csakúgy, mint a drezdai Newa-szállót tarka zománc- övvel díszítették. g. i • Észak-Amerika nagy tavainak szomorú sorsa közismert. A féktelen ipari terjeszkedés következtében holt vizekké válnak. Vajon nem vár-e hasonló sors a Kaszpira, a világ legnagyobb, zárt vizterületére, amely méreteit, hidrológiai sajátosságait és eredetét tekintve joggal nevezhető tengernek. A Kaszpi-tenger partjain az ember ősidők óta gazdálkodik. A világ egyik legrégibb olajbányászati és feldolgozóipara az azerbajdzsáni Apseronszk-félszigeten alakult ki. Több mint 100 év óta folyik itt a kitermelés és több mint 1 milliárd tonna fekete aranyat hoztak eddig felszínre. Nem nagyon foglalkoztatta régebben a Kaszpi-tenger tisztasága azokat, akik beleengedték az olajkutak fúrásánál keletkező szennyezett vizet és a szennyvizeket. Az utóbbi három évtizedben rendkívül gyorsan fejlődtek a Kaszpi-tenger partján az olyan kőolajfinomító, kohászati, gépgyártó és tengeri olajkiaknázó igazatok, amelyek különösen veszélyeztetik a környezetet. Ha figyelembe vesszük a Kaszpi-tenger vizének apadó tendenciáját, s ezzel együtt az értékes halfajták vízterületének csökkenését, világossá válik, milyen nagyméretű veszély fenyegeti ezt a tengert. A Kaszpi-tenger állapota azonban ma már sokkal kevesebb okot ad aggodalomra, mint a közelmúltban. Ez az utóbbi években hozott határozott intézkedések eredménye. Mit javasolnak a tudó-. sok a Kaszpi-tenger védelmére. És mi történt már ennek érdekében ? VÉDIK A VÍZ TISZTASÁGÁT A szovjet kormány határozata előírja, hogy 1985-re teljesen meg kell szüntetni a szennyvizek tengerbe áramlását. A kormány döntését a parti köztársaságoknak kell végrehajtanak. A tengeri olajkutaknál és a parti vegyipari vállalatoknál tisztítóművek hálózata létesült. Teljesen hermetikussá teszik a kútfúrást, és a kiaknázással és az olajszállítással összefüggő olajjal szennyezett vizet, valamint a hajózási vállalat hajóiról a fáradt olajat külön állomások gyűjtik össze. A víztisztaság védelmére ma a kozmikus technikát is igénybe veszik: azerbajdzsán szakértők olyan módszerek és műszerek kidolgozásán fáradoznak, amelyekkel a világűrből kísérhetik figyelemmel a tengeri olajkutak munkáját és a tenger tisztaságát. SZAPORÍTJÁK A HALAKAT Az azerbajdzsán halgazdaságok sok millió előnevelt ivadékot bocsátanak a Kaszpi - tengerbe, elsősorban a lazac- és a tokhalállomány újratermeléséről gondoskodnak. Munkájukban felhasználják a halállomány alakulásának törvényszerűségeivel, a halak ökológiájával, táplálkozásával, a legkedvezőbb életkörülményeikkel összefüggő legújabb kutatási eredményeket. A megfigyelések például azt mutatják, hogy a mesterséges feltételek között előnevelt tokfélék ivadékai nehezen alkalmazkodnak a természetes körülményekhez. Fiziológiai állapotuk és életképességük jelentősen megnövekszik azonban, ha megfelelő súlyt elérve kerülnek a vízbe. Azerbajdzsánban nemrég a tudósok javaslatára új ivadéknevelőt adtak át, ahol erőteljesen feltáplálják az ivadékót, mielőtt a Kaszpi-tenger- be eresztenék. A VÍZSZINT STABILIZÄLÄSA A Kaszpi-tenger gazdag élővilágának megőrzésében és újratermelődésében rendkívül fontos a víz szintjének stabilizálása, mert a 30-as évek elejétől az 2,6 méterrel csökkent. E fontos feladat megoldására a szovjet tudósok több változatot dolgoztak ki. Ezek közé tartoznak azok az elképzelések, hogy a Szovjetunió északi folyóiból vezessenek vizet a Kaszpi tengerbe. Vonzó terv. de előfordulhat, hogy kedvezőtlenül hat ki majd Észak életére. A másik változat, hogy egy 1100 km hosszú csatornát építenek, összekötve a Kaszpi- és a Fekete-tengert. A két tenger összekapcsolása azonban veszélyes lehet a Kaszpi halvilágára, mivel a két tengerben a történelem során eltérő ökológiai rendszer alakult ki. Igaz, úgy számolnak, hogy a sósabb fekete-tengeri vizet folyóvízzel hígítják fel, de ez meglehetősen sok további kiadással jár. A vízszint stabilizálása a Kaszpi-tenger egyik legbonyolultabb problémája, amelyet nem képes egyedül megoldani. Azerbajdzsán vagy más parti köztársaság. Éppen ezért a legkedvezőbb megoldás keresésében egy sor országos kutató és tervező szerv részt vállal. Munkájukat a Szovjetunió állami tudományos-műszaki bizottsága hangolja össze. FARID DADASOV professzor, az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia kaszpi-tengeri tudományos tanácsának elnöke Autósztráda a Borostyánkő' úton Az útvonalat régen Borostyánkő útnak nevezték, mert erre vezetett azoknak a kereskedőknek az útja, akik a keléti-tengeri borostyánkövet vitték délre. Most a nemzetközi két nyomsávú. gyors- forgalmi észak—déli autópálya épül meg ezen az útvonalon/ A több országon átvezető autópálya, amelynek teljes hossza 10 000 kilométer lesz, nemzetközi együttműködéssel épül. Terveit lengyel és magyar szakemberek készítik. A megvalósításban tíz állam közvetlenül érdekelt. A jelentős beruházás az ENSZ fejlesztési programjában is szerepel. A központi tervező iroda Varsóban székel. A sztráda négy tengert, az Adriát, a Keleti-, a Kaszpi- és a Fekete-tengert köti majd össze, s csatlakozik Törökország, Szíria és Irak főútvonalaihoz is. Az egyes szakaszok azon államok tulajdonába kerülnek, amelyeken a nemzetközi autópálya áthalad. Magyar- ország például 600 kilométeres szakasz birtokosa lesz. Parasztcsaládok a szövetkezetekben Nagy lendülettel folyik Vietnam déli részén a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Egyedül a Mekong deltájában elterülő Kiu Long tartományban mintegy 3500 termelőszövetkezet és brigád alakult meg, amelyek mintegy 148 ezer parasztcsaládot tömörítenék. A kollektívák mintegy 100 ezer hektáron gazdálkodnak. Sok segítséget nyújt az állam is a mezőgazdasági dolgozóknak, amikor gépekkel és képzett szakemberekkel támogatja a fiatal szövet- • kezeteket. Új érclelőhelyek Titánérc-lelőhelyre bukkantak a geológusok a szerbiai Bosziljgrad közelében. A becslések szerint körülbelül 1 millió tonna érc található itt. Az érclelőhely érdekessége, hogy kőből és nem ho-- mokból nyerhető ki a titán. A kiaknázási lehetőségek kedvezőek, mert az érc a felszín közelében húzódik meg. Báritércre bukkantak a Ljubovija (Bosznia-Hercegovina) közelében elterülő Bobija-hegységben. A bányaüzem előkészítését még az idén megkezdik. Az üzem előreláthatólag 65 000 tonna jó minőségű báritkoncentrá- tumot termel majd ki évente. Jelenleg 30 000 tonnát termelnek ebből az országban. A termelés megkezdésére 1981 nyarára számítanak. Mintegy 490 millió tonnára becsült vasérclelőhelyet fedeztek fel több évi kutatás után a bosznia-hercegovinai Kozara és Grmec hegyek közötti térségben. Ez a ma ismert jugoszláv vasérckészlet felét jeleijti. Az eddigi vizsgálatok szerint az itteni érc Európában az egyik legjobb minőséget képviseli. A készletek 250 évre elegendőek. Nyugdíjasok • • Öregségükre nem maradnak magukra Csehszlovákiában különös figyelmet fordítanak az idős emberekre. Ez megmutatkozik abban is, hogy csak Csehországban mintegy 200 gondozószolgálattal ellátott ház működik, háromezer lakással. Ez a megoldás annyira bevált, hogy elhatározták: a jövőben minden nagyobb községben kialakítanak ilyen házakat. Milyen is egy ilyen nagy gondozószolgálattal ellátott ház, és kik laknak benne? A városokban a kislakásos épületeket kizárólag az idős embereknek adják. Többnyire garzonok ezek, ritkábban szoba-kony.hás lakások, ahol egy-egy házaspár lakhat. A falvakban ez gyakran néhány kisebb pavilon. A gondozószolgálattal ellátott házakat a helyi, vagy a városi tanácsok létesítik lakásépítési terveik keretében, de az ipar- vállalatok, vagy mezőgazda- sági üzemek is létrehozhatnak ilyeneket. A lakásokba az idős emberek saját bútoraikkal költöznek be, s a házkezelőségnek fizetik a lakbért. A járási tanácsok szociális és egészségügyi főosztályai gondozószolgálatot biztosítanak az idős emberek számára, hivatásos, vagy önkéntes szakemberek segítségével. Azt is meghatározzák, mennyit kell fizetni a szolgáltatásokért. Akiknél szociális szempontból indokolt, azok a szolgáltatásokat részben, vagy teljesen ingyenesen vehetik igénybe. A gondozószolgálattal ellátott házaknak igen sok előnye van: a lakó a maga ura, minden kényelme biztosítva van. A lakásokban hideg-meleg víz folyik, központi fűtés ontja a meleget, stb. A gondozónőknek is sokkal előnyösebbek a munkafeltételeik: gondozottjaik egy helyen élnek, s így több időt fordíthatnak rájuk. Az idős emberek Több falusi gondozószolgálattal ellátott házhoz kert is tartozik, amelyben az idős emberek kedvük szerint gazdálkodhatnak A társalgó — minden ház fontos része töltötte, ahol továbbra is családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei veszik körül. NADEZDA SYNKOVÄ ■■■■ wm—mmam Mi lesz veled Kaszpi-tenger §j szívesen költöznek a gondozó- szolgálattal ellátott házakba, hiszen többségük saját szülővárosában, kerületében maradhat, ahol élete nagy részét
