Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

1979. október 7. NÉPÚJSÁG 5 ■ • Fagyhat2w|§|||||^ Nehéz helyzetben vannak az idén a mezőgazdasági üze­mek. A kalászosok termés- kiesése miatt igen magas összegektől estek el. A ki­esést az őszi betakarítású nö­vények remélhetőleg részben pótolják. Az ember óhatatlanul ar­ra gondol ilyenkor, hogy mi lett volna, ha az üzemek egy részében tudták volna öntözni a gabonát? A kutatóintézetekben már kidolgozták ennek a módját. Sőt, azt is, hogy megnyújt­ható az öntözés ideje, s a hagyományos 2,5—3 hónap helyett az év 8—9 hónapjá­ban is öntözhetnek. A fagy­határtól fagyhatárig történő öntözés bevezetésével az üzem minden növénye ele­gendő mesterséges csapadé­kot kaphat. Ezzel nemcsak a kalászosok, hanem a borsó, mák, repce kultúrákban is pótolható a vízhiány, emel­lett persze a többszöri ön­tözést igénylő növények szá­mára a főidényben jelentős kapacitást szabadítanak fel. Öntözni tehát,, ha van mivel, és van honnan — akár a vetést megelőző időben is lehet; ezt a szakirodalom fe- ketetarló-öntözésnek hívja. Ahogy kiszámították, a bú­zaterület évi egyszeri öntö­zése évjáratonként változóan 6—14 mázsa búza értékének megfelelő terméstöbbletet ad. A tudomány jelenleg itt tart. A gyakorlat viszont emö- gött még valamivel hátrébb. Igaz, azokban az üzemekben, amelyek jntözőfürt csatorna folyók, patakok, természetes víznyerőhelyek mentén van­nak, érdemes öntözni. Nem egy üzemről tudjuk, hogy felismerve az öntözés adta előnyöket, megváltoztatta a növénytermelés szerkezetét, s olyan növények termesztését kezdte el, ámely meghálálja az öntözést. Ez persze nem olcsó dolog: jelentős eszköz­befektetést igényel, s termé­szetesen a talaj tápanyag­utánpótlásának korszerűsíté­sét is maga után vonja. Nem lenne teljes a kép, ha az öntözéstől csak az áru­növények többlethozamát várnánk. Mert hisz ahol ön­tözéses gazdálkodásra bérén-' dezkedtek, ott dúsabb a le­gelő, több a takarmánynö­vény. Következésképp az ál­lattartás is fellendül, hisz például a szarvasmarhák tö­megtakarmányozása az ön­tözött gyepen megoldható. Ma Magyarországon a me­zőgazdaságilag művelt terü­let hét százalékát öntözzük, akkor, ha majd minden fel­színi és felszín alatti víz­készletünket hasznosítjuk, ez az érték húsz-huszonöt száza­lékra emelkedhet. Lesznek tehát területek, ahol nem le­het öntözni. Ezekben a gaz­daságokban az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni a talajanalízissel meghatározott tápanyahiány pótlására, a ta­lajművelésre és a lombtrá­gyázásra. Idén májusban jó néhány gazdaságban lomb­trágyáztak, méghozzá úgy, hogy Wuxalból, vagy Mikra- midból a javasoltnál többet juttattak a növényekre. A lombtrágya közvetlenül hasz­nosul, átsegíti a növényt a kritikus stádiumon, mikoris több vizet párologtat el, mint amennyit felvenni képes. Az öntözhető területeken vízigényes növényeket ter­mesztenek: a paprika, para­dicsom, szamóca termesztése főként ilyen száraz időben mint ez évben is volt, elkép­zelhetetlen. Idén a mözsi, a decsi, a bonyhádi szövetkeze­tekben például éjjel-nappal locsoltak. Kevésbé volt meg­felelő az öntözőkapacitás ki­használása Tolnán, Sióagár- don és a dombóvári Alkot­mány Szövetkezetben. A du- naföldvári termelőszövetkeze­tek közös vállalkozásánál, és a dunaszentgyörgyi termelő- szövetkezetben viszont egyál­talán nem öntöztek, — hol­ott a berendezés ehhez meg­épült. „ Tolna megyében augusztus 31-ig az öntözhető területek kapacitáskihasználása — a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak közlése szerint — 39,9 százalék volt. Az öntözhető terület összésen 10 732 hektár, ebből 4284 hektár kapott csak idén mesterséges -csa­padékot. A múlt évhez ké­pest romlott a helyzet: ta­valy 4568 hektárt, 1977-ben viszont 5801 hektárt öntöz­tek. Jogos a kérdés: mi lehet a területcsökkenés oka? Min­denekelőtt: 100 százalékos kapacitáskihasználás soha nem várható, — egyszerűen azért, mert a vetésforgó miatt nem mindig vízigényes növény kerül az öntözhető területre, — ezeket évi 1—2 alkalommal elegendő meg- • öntözni attól függően, hogy mennyi a természetes csapa­dék, s milyen a talaj szerke­zete. Aztán. A KÖJÁL a múlt évben korlátozta a szekszárd —bátai csatorna mentén, idén augusztusban pedig a Kapós­ból a zölden fogyasztásra ke­rülő növények öntözését. Er­re alapos oka volt: a víz szennyezettsége. De sok üzem nem azért nem vásárol ön­tözőberendezést, mert nem akar öntözni, hanem mert nincs rá pénze. Éppen ezért érthetetlen, hogy olyan gaz­daság, amely anyagilag jól áll, öntözhető területének csupán 10 százalékát haszno­sítja. Másutt viszont a már amortizálódott berendezése­ket is üzembe állítják, ha a szükség úgy hozza. Bonyhádon, a Pannónia Szövetkezetben, a majosi he­gyi legelő tetején elhelyeztek egy perforált csövet —, a lyukakon kiáramló vízzel 30 hektár legelőt öntöztek má­jus 5-től augusztus elsejéig. A téeszben idén valamennyi öntözőberendezés üzemelt. A völgységi árokból MV—350- es, és MV—200-as szivattyú­val vették a vizet, öntözték a legelőt, a herefüves keveré­ket, és 15 hektáron a kerté­szeti növényeket. Állandó kapcsolatot tartottak a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem öntözési és meliorációs tanszékével, ahonnan rend­szeresen kapták az informá­ciót arról, hogy az adott időben, melyik kultúrára, mennyi csapadék szükséges. Az üszőállomány így kora ta­vasztól késő őszig jó legelőt talált, a tehenek számára egész évben biztosított a jó minőségű zöldtakarmány. Sajnos éppen ebben a szö­vetkezetben olyanok a dom­borzati viszonyok, hogy a jelenleginél nagyobb terüle­tet öntözni nem tudnak ... Tanulo vezetők égyezren szereznek M évente új jogosít- ványt Tolna megyé- L—— ben. A jelöltek nagy­része az MHSZ-nél sajátítja : el a vizsga letételéhez elen­gedhetetlenül fontos elméleti és gyakorlati tudást. Ehhez az iskolában sok segédeszköz áll rendelkezésre. Az áll­ványra szerelt motoroktól a lemeztelenített Ladán keresz­tül a feleltetőgépig a techni­kai segédeszközök egész se­rege segíti a bonyhádi, dom­bóvári, paksi, szekszárdi és tamási oktatókat, hogy a hol­nap gépjárművezetőinek mi­nél tökéletesebben és mara­dandóbban adják át a szük­séges ismereteket. Gyújtásbeállítás az állványra szerelt Volga-motoron így kell kezdeni a kerékcserét Feleltetőgép. A kérdést és a válaszokat diaképen látják a jelöltek, s azt, hogy ki és hogy hányán választották ki a helyes feleletet, a monitoron látni. ________L______________________________________________ A z óra vége. • Tanulókocsik sorakoznak az iskola épüle­te előtt Tanuló a teherautón Tolatás, most még oktatói segítséggel A tanteremben magnó és vetítőgép is segít a tanulásban

Next

/
Thumbnails
Contents