Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

1979. október 30. í TOLNA 'j NÉPÚJSÁG 3 Tudósítóink írják A nő téli foglalkoztatásáról (Folytatás az 1. oldalról) li foglalkoztatását is. Itt a következő munkát végzik: 1500 négynegyedes és há­romnegyedes gépkocsivezetői bunda készül el a jövő év első negyedévére, december 31-ig kell elkészíteni 200 luxus kivitelű női és 3000 férfi usánkasapkát. Folya­matosan készül 5—600 sze­mélygépkocsi-üléshuzat, a szabad kapacitás erejéig állí­tunk össze darabos juhnappa lánykakabátot és ujjas fér­fimellényt. A munka díja­zása teljesítménybérben tör­ténik, s a végzett munka mennyisége szerint nődolgo­zóink havi átlagos keresete 2000—2600 forint között van. Minden feltétel adott ahhoz, hogy szükség esetén szőrme­üzemünk 2 műszakban üze­meljen. A korábbi években erre volt is példa, az előze­tes felmérések alapján azon­ban az idén erre aligha lesz szükség. Termelőszövetkezetünkben, a pincehelyi Vörösmarty Tsz- ben tervezzük azoknak a nő­dolgozóknak a téli foglalkoz­tatását is, akik különböző okokra való hivatkozással nem vonzódnak az előbbi munkához. Az ő számukra mást biztosítunk. Mintegy 8—10 fővel növelhetjük len- gubózó üzemünk létszámát, 2-vel a szakosított sertéstele­pét,' s jó néhányan találnak munkalehetőséget a táp­keverőüzemben, ahol az anyag adagolását, az üres zsákok rögzítését, zsákok ja­vítását, stb. végezhetik. Szakvezetésünk vélemé­nye szerint minden nődolgo­zónk téli foglalkoztatását biztosítani tudjuk, csak élni kell a lehetőséggel! DR. MOLNÁR ISTVÁN IÓ A HANGULAT A teveli Kossuth Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetben 101 nő dolgozik. A tsz-nek nincs olyan mellék­üzemága, amely a téli hó­napokban folyamatos mun­kalehetőséget biztosítana a nők számára. Nem is bán­November elseje és 15-e között, az idén is megrende­zik a megyében működő MSZBT-tagcsoportok a már hagyományos őszi barátsági napokat. Az időpont egybe­esik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­jával. Ebben az időszakban a tagcsoportok rendezvények sorával hívják fel a figyelmet a Szovjetunió népeinek éle­tére, a kommunizmus építé­sének új eredményeire. Munkaterv szerint készül­nek a tagcsoportok a barátsá­gi napokra. Mint eddig, most is törekedtek a szocialista brigádok és a fiatalok bevo­nására a barátsági munká­ba. Ennek érdekében nem egy helyen a KlSZ-szervezet- tel közös programokat ala­kítottak ki. Az MSZBT-tagcsoportok, a pártszervezetekkel közös ren­dezvényen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. A program alapján el lehet mondani, hogy az eddigiek­nek megfelelően, az idén is ugyanazok a tagcsoportok ál­lították össze a leggazdagabb programot, amelyek eddig is jó munkát végeztek. így például a Bonyhádi Cipőgyár a városi művelődé­si központban és a gyárban fotókiállítást rendez. Meg­tartják a szellemi vetélkedőt az idén is, most „Moszkva, az olimpia városa” címmel. A versengésben részt vesznek a szocialista brigádok és KISZ- szervezetek. kódnak a tsz-ben dolgozó nők, így legalább a téli 2—3 hónap alatt kipihenhetik a nyári és őszi fáradtságot. Több éve folyamatos az erdőtelepítés, így a nők szá­mára már kora tavasszal van munka; csemeteültetés, -ápolás. így nemcsak a csúcsmunkák idején rendsze­res a nők foglalkoztatása. A Köztudomású, hogy a me­zőgazdaság csak idényjelle­gű munkákat tud biztosítani a nődolgozók többsége részé­re. Az embereket ide köti a háztáji — ami nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek is. Ezért nem szívesen mennek vidékre dolgozni. Az előzőeket és a nőpolitikái ha­tározatot figyelembe véve oldották meg a nők foglal­koztatását a Koppánymenti Egyesült Mgtsz-ben. Mit is takar az, hogy a termelőszövetkezet csoma­goló és kábelbontó üzemága az összes nődolgozó 90 száza­lékának biztosít egész évben munka- és kereseti lehető­séget? Az értényi csoma­golóüzem már tíz év óta, a nagykónyi pedig 1979-től működik. Itt az asszonyok A tagcsoport nem szűkíti le tevékenységét a gyárra. Már évek óta rendeznek ve­télkedőt általános iskolások­nak, így az idén is. Ezt sport­délután követi. A vetélkedőn részt vevő csoportok este ba- tyusbállal fejezik be a napot. A városi művelődési köz­pont közreműködésével a magyar nyelvű szovjet lapok népszerűsítése érdekében, szellemi totót adnak ki a Szovjetunió és a Lányok, Asszonyok idei 10. számának felhasználásával. Irodalmi pályázatot is hirdettek Bony- hád város felszabadulásával kapcsolatban, a középiskolá­sok részére. A pályázat címe: Én így tudom, így hallottam. Nem maradtak ki az álta­lános iskolások sem, nekik rajzversenyt hirdettek. A kögazdasági szakközépiskolá­ban pedig szavalóversenyt rendeznek. KISZ—Korrszomol találko­zók nemcsak Bonyhádon, ha­nem a megye minden részén lesznek ebben az időszakban, mint ahogy majdnem minde­gyik tagcsoportban tartanak élménybeszámolókat szovjet­unióbeli utazásokról. Lesz vetélkedő is majdnem min­degyik tagcsoportban, gyak­ran két közösség együtt szer­vezi a szellemi játékot. Ba­ráti találkozók, kiállítások színezik a programot. A Paksi Konzervgyárban ismét megrendezik a szovjet exportra készülő termékek bemutatóját. A Vak Bottyán téli időszakban önkéntes alapon sokan részt vesznek az erdőritkítás, erdővágás könnyebb munkáiban. Jó a nők körében a han­gulat, a teveli, a bonyhád- varasdi és kisdorogi asszo­nyok nagy számban vesznek részt a lányok, asszonyok klubjainak munkájában. AMBRUS LUKÁCS egyrészt konzerveket, befőt­teket címkéznek, másrészt diót és mogyorót törnek. A koppányszántói kábelbontók tevékenysége rendkívül nagy jelentőségű népgazdasági ér­dek. Az állandó, mellék­üzemágban végzett munka nem jelenti azt, hogy ezek az asszonyok nem vesznek részt a mezőgazdasági munkák­ban. Ellenkezőleg! Ha a me­zőgazdasági munkák — ré- paegyelés, stb. — úgy kí­vánják, kiveszik részüket ab­ból is,- besegítenek. „ A kereseti lehetőségek jók, hisz a csomagolóban átlago­san napi száz forintot ke­resnek, a kábelbontók jöve­delme pedig eléri a havi 3500—4000 forintot. ÉKES LÁSZLÓ Gimnáziumban az orosz szakköri foglalkozások aktuá­lis témáin kívül műfordítói és szépkiejtési versenyt is tartanak, anyanyelvi zsűri közreműködésével. A megszokott módon gaz­dag a bátai termelőszövetke­zet tagcsoportjának műsora. Lesz többek között kiállítás, filmvetítés, ünnepi nagygyű­lés, szocialista brigádok ve­télkedője, olimpiai fejtörő, filmankét, idős pártaktivisták találkozója. A gyönki és a tamási gim­názium tartalmas, közös programot szervezett a ba­rátsági napok idejére. A ta­lálkozó a tamási gimnázium­ban lesz, az orosz szakkör ünnepi ülésén szovjetunióbeli nyelvtáborról lesz élménybe­számoló, majd az orosztaná­rok számára előadás a MAPRJÁL, az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzet­közi szövetsége magyar szek­ciójáról. A szovjet mezőgaz­daság fejlődéséről tartanak előadást. A nagykónyi tagcsoport út­törő—KISZ—veterán találko­zót tervez. Megrendezik az idén is a tamási járás tag­csoportjainak találkozóját, ezúttal a Hőgyészi Állami Gazdaságban. A találkozó ér­dekessége, a szokásos prog­ramon kívül, hogy újságot akarnak megjelentetni, ebben bemutatják a Szovjetunió iparát, mezőgazdaságát, kul­turális életét és a KGST sze­repét. A takarékszövetkezeti moz­galom megyénkből indult el. Az ország első takarékszö­vetkezete 1957-ben alakult Dunaföldváron. — A szövetkezés alapvető célja az volt, hogy a falusi lakosság a megtakarított pénzét a saját bankjában he­lyezhesse el betétként és az arra rászoruló tagokat köl­csönnel is tudják segíteni — tájékoztat Takács József, a takarékszövetkezeti titkárság helyettes vezetője. Az alapvető cél ma is ér­vényesül, de a tartalma lé­nyegesen bővebb, mint az alakulás első éveiben volt. A pénzügyi jellegű szövetkezet életképességét igazolja, hogy megyénkben ma tizenhét ta­karékszövetkezet, összesen hetvenegy egységgel a lakos­ság, ezen belül a hatvankét­ezer takarékszövetkezeti tag rendelkezésére áll. Egyedül a kölcsönök igénybevétele kö­tött tagsági viszonyhoz, a többi pénzügyi szolgáltatást a lakosság széles köre is igény­be veheti. ALAPVETŐ A BETÉTÜZLETÁG A takarékszövetkezetek te­vékenységében alapvető a betétüzletág, a takarékos élet- szemlélet népszerűsítése. Ma a takarékszövetkezetek mint­egy 900 millió forint betét- állományt kezelnek. Ez a me­gye összes lakossági betét- állományának mintegy 26—27 százaléka. ^A legnépszerűbb a kamatozó betét, de nő a ta­karéklevelek népszerűsége is. A nyerni vágyók totó- és lottószelvényeken kívül betét­könyvekkel is megüthetik a szerencsét. A gépkocsi- nyeremény-betét elterjedt, ke­vésbé ismert viszont a falusi lakosság körében a nyere­ménybetétkönyv. Az átutalá­si betéteket most vezették be, a tagok még nem nagyon ismerik. A takarékszövetke­zet mintegy hatszáz aktivis­tája most azon fáradozik, hogy az adott megbízások alapján a takarékszövetkeze­tek is teljesítik az átutalási betéttel rendelkező rádió-, tv-, Villany-, víz-, hírlap­befizetéseit. Bíznak benne, hogy. a lakosság rövid időn belül megszereti ezt a betét­formát is. A kisiparosoknak szinte nélkülözhetetlen a csekkszámlabetét. A takarék- szövetkezetek ma már sok ilyen betétet is kezelnek. — A betétüzletág nagysá­gát jól jelzi, hogy a takarék- szövetkezetek a felsorolt be­tétfajtákból összesen mint­egy 45 ezer betétkönyvet ke­zelnek. A kamatozó betétek után például 1978-ban 39 mil­lió forint kamatot térítettek. A betétszervezés érdeké­ben a takarékszövetkezetek vállalták a háztáji és kisegí­tő gazdaságokból felvásárolt termények, termékek kifize­tését. Megbízóik: az állat­forgalmi, a termelőszövetke­zetek, az ÁFÉSZ-ek. A kifi­zetési forgalmuk 1979-ben, az eddig eltelt időszakban töob mint 200 millió forint volt. HARMINCÖTEZER HITELSZÁMLA Kölcsönzési tevékenységük­ben a termelést, a lakás- viszonyok javítását szolgáló kölcsönök előnyben vannak a fogyasztási célt szolgálókkal szemben. A termelési kölcsö­nök felső határa 75, a szemé­lyi kölcsönöké 5 ezer forint. Idén szeptember végéig 35 710 hitelszámlán 170 mil­lió forint kölcsönt tartottak nyilván. Ebből 75 millió az építési, tatarozási, 36 millió pedig a termelési kölcsön. A termelési kölcsönök negyven százaléka a sertéstenyésztés fejlesztését segíti, 15 százalé­ka pedig a szarvasmarha­tenyésztést szolgálja. — A termelési kölcsön- célok szinte felölelik a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek a teljes választékát. A háztáji és kisegítő gazdaságok ter­meltető vállalattal, szövetke­zettel kötött termelési szer­ződések alapján egy-egy köl­csön célra 25—25 ezer, maxi­málisan 75 ezer forint köl­csönt kaphatnak. Szerződés nélküli termelés esetében a maximum 15 ezer. Az adatokból az is ki­tűnik, hogy viszonylag kis összeget vesznek igénybe a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésére és bár 50 ezer forint erejéig kaphatnak köl­csönt mezőgazdasági kisgép­vásárlásra, ezzel a lehetőség­gel is kevesen élnek. Hogy a jövőben többen vegyék igény­be ezeket, és a szolgáltatási kölcsönöket, jobb, hatéko­nyabb propagandamunkára van szükség. — Feltétlenül említést ér­demel az adósok fizetőkész­sége. Ez az esetek többségé­ben jó. Ezt bizonyítja a hát­ralékos állomány összege is. A hátralék megyei szinten összesen 782 ezer forint. A hátralékok általában 1—2 hó­napos késésből adódnak. KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG Alaptevékenységük: a be­tétek gyűjtése és a kölcsö­nök folyósítása. Kizárólag csak e tevékenység ma már nem elégíti ki a lakosság pénzügyi jellegű szolgáltatási igényeit. Az elmúlt években új, különböző kiegészítő te­vékenységeket vezettek be Ezeket a szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, nincse­nek tagsági Viszonyhoz köt­ve. Tapasztalataik szerint azokon a helyeken, ahol jól, a lakosság megelégedésére végzik ezt a munkát, ott ked­vezően hat ez a tevékenység a betét- és kölcsönüzletág- ra is. A kiegészítő tevékenységet megbízásos alapon végzik. Az Állami Biztosító megbízása alapján kötik a biztosításo­kat, szedik be a díjakat, át­veszik a kárjelentőket, kifi­zetik a károkat. Hogy nem kis munkáról van szó, bizo­nyítja az is, hogy éves szin­ten mintegy 10 millió forint ennek az üzletágnak a for­galma. Ezen túlmenően azért is jelentős e szolgáltatás, mert a lakosság ügyeit hely­ben intézik, nem kell utaz­gatni. Aki IKKA-utalványt kap, az is helyben válthatja be. Totót, lottót, borítékos sorsjegyet nemcsak értékesí­tenek, de kifizetik a nyere­ményeket is. A MERKUR- nak is helyben fizethetik be a vételárelőleget. EGYMILLIÁRDOS FORGALOM A takarékszövetkezetek szerteágazó tevékenységük­kel évente egymilliárd forint készpénzforgalmat bonyolíta­nák le. E hatalmas összeg bonyolításához napra kész ügyviteli munkára van szük­ség. Ezt a naprakészséget se­gíti elő a dolgozók állandó képzése, az ügyvitel gépesí­tése. Ma már minden .taka­rékszövetkezet rendelkezik az Ascota 1330-as kis könyvelő­géppel, amely az igények­nek tökéletesen megfelel. A takarékszövetkezeti üzlethá­zak külső megjelenésükben is jól reprezentálják a bennük folyó munkát. A dolgozók munkakörülményei jók. A pénzügyi fegyelemről, a va­gyonvédelemről általában pozitívak az állami ellenőr­zés megállapításai is. Megyénk takarékszövetke­zeteinek eredményeit orszá­gos szinten is elismerik. Ed­dig minden évben volt olyan takarékszövetkezet megyénk­ben, amelynek munkáját or­szágos elismerésben részesí­tették. Hogy ez így történt, ahhoz több, jobb munkára volt szükség. Mindig újabb és újabb törekvésekre. Újabb és újabb tevékenységi kör bővítéssel kísérleteztek és kí­sérleteznek a jövőben. A Coopturisttal kötött megá’la- podás alapján újabban tár- sasutakat is szerveznek. Ed­dig csak a teveli takarékszö­vetkezet szervezett ilyen utat, a jövőben azonban be­kapcsolódnak ebbe a munká­ba más takarékszövetkezetek is. (Folytatjuk) SZALAI JÁNOS Archív képünk a várdombi Uj Tavasz Tsz ládaüzemében készült Megyei MSZBT-napok Kiállítások, előadások, vetélkedők így látják a székházból (6.) | JÓK A KERESETI LEHETŐSÉGEK

Next

/
Thumbnails
Contents