Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
2 i^PÜJSÄG 1979. október 30. A szabályozó rendszer módosításáról Az MTI hírmagyarázata. A kormány hétfői ülésén megtárgyalta a pénzügyi szabályozó rendszer 1980. január 1-i módosításával összefüggő jogszabályokat. A szabályozás alapelveiről a vállalatok és a szövetkezetek az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium korábban kiadott közleményéből már tájékoztatást kaptak. A vállalati jövedelemszabályozási rendszerről szóló rendelet a népgazdasági egyensúly követelményének megfelelően szabályozza a tiszta jövedelem megosztását az állam és a vállalatok, szövetkezetek között — valamelyest növelve az állam részesedését. A vállalatokat és a szövetkezeteket fokozottan érdekeltté teszi a jövedelmező gazdálkodásban. Az új termelői árakban kifejeződő nagyobb követelmények és a külkereskedelmi cserében tükröződő világpiaci értékelés alapján a szabályozás ösztönző hatása úgy érvényesül, hogy a vállalatok és a szövetkezetek a nehezebb feltételek között elért nyereség, illetve annak növelése révén bővíthetik a személyi jövedelmekre és a vállalati fejlődésre fordítható saját forrásaikat. Ezzel alapozhatják meg növekedésük anyagi feltételeit. A jövedelemszabályozás rendszere a hatékonyságot illetően magasabbra emeli a mércét. Ennek nyomán a vállalatok jövedelmi helyzete differenciálódni fog. A gyenge hatásfokkal dolgozó vállalatok számára nehezebbek, a jól gazdálkodó, gazdaságosan exportáló vállalatok számára kedvezőbbek lesznek a körülmények. Ugyanakkor — figyelembe véve a hitelezési feltételeket is — a vállalatoknak és a szövetkezeteknek a korábbinál több lehetőségük nyílik arra, hogy olyan • felelősségteljes, önálló vállalkozásokba kezdjenek, amelyek önmaguk és a népgazdaság számára egyaránt előnyösek. A szabályozás ösztönzi a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását és fokozatos megszüntetését, illetve a belföldön és a külföldi piacokon egyaránt gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének növelését. A gazdálkodás biztonságát a vállalati tartalékok szerepének fokozásával is elősegíti. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló rendelet az adózási, támogatási és alapképzési szabályokat tartalmazza. Eszerint a mezőgazdasági nagyüzemek adóinak általános mértéke nem emelkedik. Földadót a jövőben a főbb művelési áganként fizetnek. Egységes lesz a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi és személyes jövedelemszabályozása. A munkadíjak és az év végi részesedés külön szabályozásával a termelőszövetkezetek az addiginél nagyobb összhangot teremthetnek a személyes jövedelmek és a teljesítmények között. A felvásárlási árak már meghirdetett emelésével összhangban egyes támogatások megszűnnek, mások mérséklődnek. A kedvezőtlen adottságú üzemek továbbra is megkülönböztetett támogatásban részesülnek, hogy az elősegítse az adottságaikhoz igazodó termelés kialakítását, ösztönözze az ezirányú gyors cselekvést. A háztáji és kisegítő gazdaságok a nagyüzemekkel azonos feltételek mellett vásárolhatnak műtrágyát, növényvédő szert és támogatást kapnak a termelésükhöz szükséges alapvető kisgépek beszerzéséhez. Akik szarvas- marhát tartanak, továbbra is részesülnek az eddigi kedvezményekben. A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló rendelet elősegíti a vállalati teljesítmények és a bérfejlesztés lehetőségének közvetlenebb összekapcsolását. A bértömegszabályozás eddiginél szélesebb körű alkalmazása fokozottan ösztönöz a bérek teljesítmények szerinti differenciálására és a takarékos létszámgazdálkodásra. Növeli a rendelet az önálló vállalati bérgazdálkodás rugalmasságát, lehetővé teszi az ösztönző bérformák kiterjedtebb alkalmazását és a vállalatokat érdekeltté teszi a fölösleges létszám leépítésében. A vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló rendelet 1980. január 1- től — egyes feldolgozó ágazatokban 1981-től — a korábbinál jobb összhangot teremt a műszaki fejlesztési források és a tényleges szükségletek között. Biztosítja annak lehetőségét, hogy a vállalatok az előállított termékeik árába felszámítható műszaki fejlesztési hányadot — a vállalat egészére jóváhagyott kereteken belül saját hatáskörükben, tényleges kutatási és fejlesztési igényeiknek megfelelően használhassák és differenciálhassák. 1980-tól több mezőgazdasági nagyüzem is lehetőséget kap arra, hogy műszaki fejlesztési alapot képezzen saját agrotechnikai kutatási céljaira. A beruházások rendjéről szóló korábbi minisztertanácsi rendeletet módosítva a kormány a döntési és a finanszírozási rendszeren alapvetően nem változtatott. A beruházások támogatása azonban az eddiginél szigorúbb gazdaságossági követelményekhez kötődik. Állami alapjuttatást azok a dinamikusan fejlődő vállalatok és szövetkezetek kaphatnak, amelyeknek beruházásai megfelelnek a hitelpolitikai irányelvekben rögzített jövedelmezőségi követelményeknek, de fejlesztési alapjukat más jövedelmező beruházásokra kötötték le, ezért újabb hitelt már nem tudnak fölvenni. * A kormányrendeletek és a miniszteri végrehajtási szabályozások a Magyar Közlöny november 1-i számában jelennek meg. Ez a szám nyílt árusítású hírlapárudákban is kapható lesz. (MTI) Az európai biztonság Brüsszel, Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának vezetősége hétfőn Brüsszelben sajtóértekezleten ismertette a De Haanban megrendezett európai fórum eredményeit. Raymond Goor kanonok, a bizottság elnöke elmondotta, hogy a vasárnapi záróülésen már 29 ország és 20 nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. A fórum szándékosan nem hozott határozatokat, mert a cél őszinte, nyílt, minden kötöttségtől mentes dialógus kialakítása volt: ezt a célt sikerült elérni. A háromnapos vita során egyetértés jött létre abban, hogy az európai biztonság biztosításának fő eszköze a tárgyalás. Folytatni kell a tárgyalásnak azt a módszerét, amely a SALT—II. egyezmény aláírásához vezetett. A tárgyalások rendszerét ki kell terjeszteni minden európai kormányra. A delegációk állást foglaltak amellett, hogy a madridi találkozó eredményes legyen és hogy hívjanak össze összeurópai konferenciát a katonai enyhülés kibontakoztatására. Újságírók kérdéseire válaszolva, Vagyim Zaglagyin, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese kifejtette a Szovjetunió álláspontját a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdésében, amely az európai fórum egyik központi témája volt. Hangoztatta: a Szovjetunió' az ország nyugati részén felállított közép-hatótávolságú rakétákat már sok évvel ezelőtt rendszeresítette, válaszul az USA által Nyugat- Európába telepített nukleáris fegyverek bevezetésére. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke több ízben nyíltan elismerte, hogy a NATO rakétái tengeralattjárókról, repülőgépekről és hadihajókról elérhetik a Szovjetunió területét. A NATO-nak ezek a rakétái ma már 4—5 ezer kilohnéteres hatótávolsággal rendelkeznek. Az a hisztérikus nyugati propaganda, amelyet a legmodernebb szovjet rakétákkal, az SS— 20-asokkal kapcsolatban bontakoztattak ki, nem indokolt, mert ezek csupán az egyensúly megteremtését szolgálták, a modernizált nyugati nukleáris erőkkel szemben. A fórumnak a sajtóértekez-' létén megjelent résztvevői — köztük Káldy Zoltán evangélikus püspök — befejezésül annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy minden delegáció otthon ismertetni fogja a fórumon elhangzottakat, s így a dialógus folytatódni fog. * Hazaérkezett az a magyar küldöttség, amely Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének vezetésével Belgiumban részt vett az európai leszerelési és biztonsági fórum munkájában. Arcéi háttérrel Luis Carlos Prestes újra Brazíliában Jörge Amado életrajzi regénye nyomón a nemzetközi munkásmozgalom veteránját, a Brazil Kommunista Párt főtitkárát hazájában és világszerte a „Reménység lovagjjának” nevezik. Luis Carlos Prestes a napokban, a katonai diktatúra kényszeredett „liberalizálási” engedményeinek keretében, most haza-'' térhetett. A „Reménység lovagja” hazatérésével, első nyilat- ' ozataival új reménységet gyújtott a brazil dolgozó milliók szívében. SAJTÓÉRTEKEZLET RIÓBAN — Brazíliában az elmúlt 15 esztendőben kiéleződtek a gazdasági és társadalmi problémák, az ország mindinkább a nemzetközi nagytőke függvénye lett, elmélyült a gazdagok és a szegények közt tátongó szakadék — íme, egy összefoglaló mondat Prestes elemzésébő' amelyet Rio de Janeiróban tartott, első sajtó- értekezletén, sok évi száműzetés után. A kommunista párt főtitkára az időszerű problémákról is nyíltan, lényegretörően nyilatkozott: — Meg kell változtatni az ország helyzetét. Ezt követeli népünk. De a változáshoz meg kell szilárdítani az ellenzéki erők egységét és a harcba be kelL vonni a tömegeket. A Brazil Kommunista Párt minden erejével hozzá kíván járulni ehhez a küzdelemhez, amely elképzelhetetlen a kommunisták részvétele nélkül. Az aktuális követelés: az amnesztia, a párt legalitása. Luis Carlos Prestes erről is beszélt: — Haladéktalanul érvényteleníteni kell azokat a kommunis'taellenes törvényeket, amelyeket az amerikai imperializmus nyomására fogadtak el. Hivatalosan is vonják vissza a kommunista párt működését tiltó rendelkezéseket! EGY ÉLET LOGIKÁJA Amit a brazil kommunista vezető mond és tesz most hazájában, egy harcos és következetes életút logikus állomása. Prestes, aki most 81-ik évébe lép, a modern Brazília egész történelmi fejlődését, kialakulását végig- küzdötte. Apja katonatiszt' volt és előtte is megnyílott a hadseregbeli karrier útja. A fiatal katonaiskolai növendéket azonban elsősorban a szociális problémák foglalkoztatták, és amikor hadnagy lett, részt vett a copa- cábanai katonai felkelésben. Száműzték, de évek múltán ismét egy felkelőmozgalomhoz csatlakozott. Hadoszlopot szervezett, amely két és fél év alatt a hatalmas országban 25 000 kilométeres utat tett meg, s átvágta magát a kormánycsapatok gyűrűin. A népi hadviselésnek ezt a bravúrját úgy emlegetik Brazíliában, mint az egyik legjelentősebb forradalmasító tényezőt. A „Prestes-hadoszlop” útján a népre támaszkodott, elégette a parasztok adósság- leveleit, forradalmi igazságszolgáltatást gyakorolt, kiszabadította a politikai foglyokat, gyűléseket tartott. Ez a hadoszlop nem győzhetett a túlerő ^llen, és Brazílián átvágva a szomszédos Bolíviában talált menedéket, de hatalmas felvilágosító munkát végzett, politikai jelentősége visszhangjában rejlett. Prestes számára az emigráció évei a politikai egyetem esztendőit jelentették. Megismerkedett a marxizmus—leninizmus tanaival; Moszkvában találkozhatott a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakjaival, Dimitrovval, Togliattival, Thorezzel. A kommunista párt tagjaként tért haza, ahol a Nemzeti Felszabadítási Szövetség elnökévé választották. De a kormányzat, megrémülve a népfrontjellegű szervezet sikereitől, betiltotta azt és Prestest hadbíróság elé állította. Elítélték, bebörtönözték. Prestes rab volt, amikor pártja főtitkárává választotta és a nácizmus vereségét követő nagy népi tömegmozgalom követelésére bocsátották szabadon. A brazil párt azóta, minden üldöztetés ellenére, az illegalitásban is tömegpárttá nőtt.' Most ismét Dél-Koreában továbbra is érvényben van a rendkívüli állapot. Képünkön: harckocsik Szöul forgalmas belvárosában. . (Képtávírónkon érkezett). Hétfő esti kommentárunk. A világsajtó tele van találgatásokkal. Mi történt a dél-koreai fővárosban? — teszik fel a kérdést öt kontinens újságjai, televíziós- és rádióállomásai. Az események pontos forgató- könyvét nemcsak most nem tudjuk, hanem valószínűleg biztosan sosem fogjuk megtudni. A hírügynökségek legalább négy-öt változatot repítettek fel és ezekből csak az a közös, hogy Pák Csöng Hi tábornokot, Dél-Korea diktátorát igen magas rangú tiszt (vagy tisztek?) golyói ölték meg. A legérdekesebb — és meg nem erősített — változatnak az tűnik, amely szerint már a gyilkosság előtti napon leváltották a vezetésből a diktátort és a gyilkosság csak az ezt követő közjátékra tett volna pontot. Feltétlenül érdemes egy tanulságos pillantást vetni arra, milyen bel- és külpolitikai közegben dördültek el azok a szöuli lövések. 1. Dél-Koreában az olcsó munkaerő és nem utolsósorban a hatalmas — összesen több mint .negyvenmilliárd(l) dolláros — amerikai segély nyomán a legutóbbi években gazdasági fellendülés volt tapasztalható. Ez néhány hónapja a világgazdaság jelenségei (energiaárak, stb.), valamint a fegyverkezés növekvő költségei miatt hirtelen és látványosan megtorpant. Az alapvető élelmiszerárak drákói megemelése gyorsan a felszínre juttatta a kulisszák mögött eddig is közismert tényt: a rezsim egyetemes népszerűtlenségét. 2. Az ország nagyvárosaiban, elsősorban Puszanban megállíthatatlannak tűnő tüntetéssorozat kezdődött, amelyben — a rezsim és az amerikai megfigyelők nagy rémületére — nemcsak diákok, hanem növekvő számban munkások és alkalmazottak is részt vettek. 3. A szöuli amerikai nagykövet ilyen körülmények között utazott haza „jelentéstételre” és ezzel körülbelül egyidőben Dél-Koreába érkezett Harold Brown amerikai hadügyminiszter. 4. Mind világosabbá vált, hogy Washington a választási évben egyszerűen nem kockáztat meg egy nicaraguai típusú fordulatot a stratégiailag oly fontosnak minősített Dél-Koreában (ahol negyvenezer amerikai katona állomásozik!). A Fehér Ház ezért úgy döntött, hogy jobb á változást „felülről ellenőrzött” és az amerikai érdekeknek szigorúan megfelelő mordon, palotapuccsal végrehajtani. Emellett szól az, hogy — bár magát a gyilkosságot állítólag a titkosszolgálat főnöke hajtotta végre — az események háttérben az amerikaiak bizalmi embere, a hadsereg vezérkari főnöke áll. A terv tehát az volt; a gyűlölt Pák Csöng Hi eltávolítása majd levezeti a feszültséget és az „új” emberek folytatják — a régi politikát... HARMAT ENDRE legális működésének jogáért harcol. Küzdelme összeforrott a Reménység lovagjának nevével. SZELEPNYITAS BRAZÍLIÁBAN Vajon miért igyekszik a brazil katonai diktatúra mostanában „politikái nyitást” hirdetni? Miért állítja azt, hogy „vége” a diktatúra eddigi terrormódszereinek, miért kezd úgynevezett „liberalizálási” kísérletbe? Luis Carlos Prestes ezekre a kérdésekre néhány napoal ezelőtt a l’Humaniténak adott interjújában elmondta: a tömegmozgalom fejlődése, az ellenzék megerősödése, a rendkívül súlyos gazdasági válság és a nemzetközi he’y- zet változása hozta létre az új szituációt. Az 1978-as választások (annak ellenére, hogy a kormány úgv szabdalta át a választókörzeteket, hogy a munkáslakta, ellenzéki körzetek választóinak képviseletét csökkentse), a népi ellenzéki mozgalom előretöréséről tanúskodtak. A szenátusi választásokon a Brazil Demokratikus Mozgalom nevű ellenzéki tömörülés ötmillió szavazattal előzte meg a kormánypártot, a hivatalos ARENA-pártot. Ez annál is jelentősebb eredmény, mert nemrégiben még életét kockáztatta az, aki az ellenzék mellett szólalt fel. A változás pozitív, de a rendszer természete nem változott meg. A rendszer új vezetője, Joao Batista Figueiredo tábornok elnök nyilván a korábbi kudarcok és terrormódszerek feledtetésére próbál „megújhodást” hirdetni. De azok, akik a" kínvallatásokért, a kíméletlen elnyomásért, a milliók nyomoráért felelősek, a helyükön vannak. Elképzelésük ez; ..minél inkább változunk, annál inkább megmaradhat a régi”. Magyarán: az ún. reformok lényeg a rendszer átmentése. A nyitás tehát tulajdonképpen szelepnyitás. A tűrhetetlenné vált helyzetben a robbanás elkerülésének szándéka vezeti a „libe- ralizálókat”. De az így nyitott résekbe kell nyomulni — ez az ellenzéki erők politikájú. „Minden lehetőséget fel kell használnunk” — mondta Prestes. A „liberalizálásét” is. Erről a Brazil Kommunista Párt főtitkára elmondta: általános, nem pedig részleges, szelektív amnesztiát kell követelni. A nemzeti megbékélésnek ez a feltétele. A Reménység lovagja — mint életében annyiszor — most is megmutatja a követendő utat. És most már nem a száműzetés távolából, de hazájában emeli fel szavát a népi egység, az igazi változások érdekében. RUDNYÄNSZKY ISTVÁN fi szöuli lövések
