Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
A NÉPÚJSÁG 1979. október 26. S bőrön csaknem mindenhol piheszőrök vannak, amelyek nem feltűnőek, gyakorlatilag nem is láthatók. A szépséghiba akkor keletkezik, amikor hormonzavarok, örökölt tulajdonság, vagy más ismeretlen okok miatt a piheszőrök megerősödnek, sötét színük lesz, így feltűnővé válnak. Az egyes szőrszálak megerősödése, növekedése főleg a változás korában kezdődik, megjelenik az ajkak felett a félelmetes „bajusz”. Az álion is nőni, sötétedni kezd néhány szőrszál. Ez különösen akkor alakul ki, ha kamasz- korban a piheszőröket kitép- destük. A napfény árulkodóan megmutatja a nem kívánatos szőrszálakat. A túlzott szőrnövekedés valóban komoly szépséghiba. Mit tehetünk, hogy megszabaduljunk tőlük? A kifejlődött szőrszálak eltávolítására többféle mód van. Ha a megjelent szőrszálak még elég vékonyak, a leghelyesebb szőkítési eljárással halványítani. Ez a legegyszerűbb kozmetikai módszer. A szőkítést hidrogénhiper- oxid oldattal otthon is elvéEgy kellemetlen szépséghibáról Az új divat jellemzői gezhetjük. A szőkítési eljárásnak az a nagy előnye is megvan, hogy a szőrszálak fokozatosan elsatnyulnak. Az arcon levő szőrszálak szőkítésére 3 százalékos, a lábak és a karok megerősödött szőrzetére 6 százalékos hid- rogénhiperoxid oldatot használjunk. A hidrogénhiper- oxid oldathoz néhány csepp szalmiákszeszt adjunk és kevés porsampont. A masszát fapálcikára csavart vattával könnyedén kenjük fel a szin- telenítendő bőrterületre, 5 perc múlva a habot mossuk le. Ha a színtelenítő eljárás még nem kielégítő, a kezelést még 4—5 percre ismételjük meg, majd bő vízzel mossuk le. Utána kamillás babakrémmel vagy zsíros krémmel kenjük be a kezelt bőrt Még mindig vannak nők, akik a szőrzet leborotválásá- val szeretnének megszabadulni a felesleges szőrszálaktól. Ezt az eljárást nem ajánljuk, mert a szőrszálak erősödéséhez vezet. Ha csak kevés szőrszál jelenik meg az arcon, segít a csipesz. Tépjük ki a szőrszálakat, s ha utána nő, ismételjük meg. A végtagokon lévő nagyobb területen, ideiglenesen, szőrvesztő szerekkel távolíthatjuk el a feltűnő szőrszálakat. Ezeket a roncsoló hatású szereket arcon nem szabad alkalmazni. Kitűnő szer a CAMEA SZÖR- TELENÍTŐ KRÉM. A készítményhez mellékelt használati utasítást pontosan tartsuk be. Ha a krémet a lapocska segítségével leszedjük, a bőrt ecetes, langyos vízzel alaposan mossuk le, utána kamillás babakrémmel vagy Alsói krémmel kenjük be. Folyékony szőrtelenítő szerek is kaphatók. A DEPILEX SZŐRTELENÍTŐ FOLYADÉKOT pálcikára csavart vattával kell felkenni a szőrtele- nítendő területre. Az otthoni szőrtelenítő módszerek közé tartozik a szőrtelenítő dörzslapocskával történő le- dörzsölés is. Alkalmazása: a bőrt a szőrszálak növekedési irányával ellentétes irányban türelmesen dörzsöljük, amíg a szőrszálakat el nem távo- lítottuk (dörzslapocskát illatszerboltban vásárolhatunk). Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy apró bőrsérüléseket is okozhat, ezért használat után a kezelt bőrfelületet fertőtlenítő oldattal mossuk le és Alsói krémmel kenjük be. A gyantás szőreltávolítás is gyakori módszer. Ezt azonban nem szabad otthon végeznünk, mert szakértelem és nagy gyakorlat szükséges hozzá. Bízzuk kozmetikusra. Véglegesen a szőrszálaktól csak elektromos úton szabadulhatunk meg. Az elektromos tűvel szálanként történik az epilláció. Ez kissé fájdalmas művelet, de érzéstelenítést is alkalmazhat az orvos, ha sok szőrszál kiégetését végzi. Az 1979—80-as őszi divat fordulópontot jelez a divatban. A modern, klasszikus elegancia, különösen a középkorúak öltözködésébeni hoz változatosságot. A finom minőségű, több évre is érvényes ruházatot bizonyára előnyben részesítik. A fiatalok is sokfajta választékot találnak majd nemcsak nappalra, hanem a szórakozásaikhoz is, olyan újdonságokat, amelyek nekik igazán újak, miután az 50- es évekhez hasonló stílusok megifjodott másával ismerkedhetnek majd meg. Rajzainkon részleteket és ötleteket adunk — így köny- nyebb lesz a választás a szezonban. 1. Átmeneti kabát, egyenes vonalú, álló nyakkal, bő vonalú, lefelé szűkülő ujjú megoldással. Egyszínű anyagon, hangsúlyos dísztűzésekkel. Hossza a lábikráig ér. 2. Klasszikus kosztüm, twed, vagy mintás fésűs szövetből, díszítése a galléron és zsebeken bársonyból. A szoknya szűk, egyenes vonalú, oldalt hasítékkal, ez biztosítja a lépéshez a megfelelő bőséget. Hossza épp hogy takarja a térdet. A vállak töméssel készültek. A blúz nyakmegoldása érdekes! Pántba foglalt és felette keskeny fodor. A rajz a jellegzetesen nőies stílust idézi. A kalap doboz formájú, kis tolldíszítéssel. 3. Jerseyből, vagy selyemből készült ruha. A kámzsagallér rászabott vagy különálló is lehet . A sonkaujjak nagyon jellegzetesek. Széles, elkeskenyedő, megkötött öv. A szoknya ferde szálirányú, deréktól lefelé belső hajtásokkal, amely fokozza a bőséget. Hossza lábikraközépig! 4. Mintás vagy egyszínű anyagból egyaránt divatos a féloldalas (asszimetrikus) szabás. A rajzunkon kockás anyagból mutatjuk be a válltól kiinduló, derékban lefogott, lefelé szabadon hulló redőzést. Az ujjak felül bővített és csak 7/8-os hosszúságúak. A magas nyak „Garbós” megoldású. A ruha térd alatt 10 cm-re végződik. NÁDOR VERA Halból készül „Itt a szülőt is pótolni kell” HALLEVES 2 db hagymát megtisztítunk és egész apróra vágjuk. 3 evőkanál olajat felmelegítünk és a hagymát világos sárgára pároljuk a zsiradékban. 20 dkg halfilét 1 cm-es kockákra darabolunk, egy csipet fokhagymát adunk hozzá és jól elkeverjük. 2,5 dl fehér bort, sót, borsot és fél babérlevelet teszünk a leveshez és 5 percig együtt főzzük. Majd a halat szűrővel kiemeljük a levesből, másik edénybe tesszük és fél doboz paradicsomlevet, 5 dl húslét teszünk hozzá, majd 5 percig főzzük. 1 csapott kanál ételízesítőt (vegetát) kevés fehér borral elkeverünk és hozzá öntjük, felforraljuk. Ráöntjük a levest és 3 dkg reszelt sajttal és snidlinggel megszórjuk. Tehetünk a levesbe pirított kenyérkockát. TONHAL RIZZSEL Hozzávalók (2 személynek): fél kg rizs 2 fej hagyma, 1 evőkanál vaj, 15—20 dkg tonhal, 2 evőkanál apróra vágott petrezselyem, negyed kávéskanál rozmaring, fokhagyma. A rizst megfőzzük. A hagymát csíkokra vágjuk és serpenyőbe megolvasztott vajban állandó keverés mellett világosbarnára pirítjuk. A tonhaldarabokat beletesz- szük. Petrezselyemmel, rozmaringgal és fokhagymával fűszerezzük. Rövid ideig pároljuk, majd a rizst hozzákeverjük, felmelegítjük és tetszés szerint fűszerezzük. Körítésként dobozos zöldbabot fogyasztunk hozzá, melyet levével együtt megmelegítünk, majd a levét leöntjük kevés vajjal és frissen őrölt borssal fűszerezzük. HALSALÁTA Hozzávalók: 40 dkg főtt hal, 20 dkg zeller, 15 dkg eidámi sajt, 2 db alma, 1 nagy fej hagyma, 3 evőkanál ecet, 2 evőkanál olaj, só, bors, mustár, 1 csipet cukor, 3 evőkanál apróra vágott snidling. A halat kifilézzük és darabokra vágjuk. A zellert, sajtot, almát apró csíkokra vágjuk. A vöröshagymát szintén fedaraboljuk. Majd ezeket az alkotóelemeket összekeverjük. Ecetből, olajból, fűszerekből, snidlingből marinádot készítünk és a keverékre öntjük. Körülbelül fél órát hűvös helyen állni hagyjuk. Igen ízletes halsalátát kapunk. HALRAGU 75 dkg főtt, vagy párolt halfilét kicsontozunk és nagy darabokra törjük. 1 kg frissen héjában főzött burgonyát lehámozunk, és felszeletelünk. 4 finomra vágott hagymát 2 evőkanál vajban vagy margarinban szép sárgára pároljuk a halat hozzátesszük és jól elkeverjük. 2 gerezd apróra vágott fokhagymát 1 doboz paradicsomhoz keverünk. Majd a halhoz adjuk. A halat, a burgonyát és paradicsomot kivajazott tűzálló tálba tesz- szük. 2 evőkanál finomra vágott petrezselyemmel, sóval, borssal, ízesítjük. Tetejét reszelt sajttal megszór- jqk, és 1 evőkanál olvasztott vajjal leönjük. Körülbelül 200 fokon 25 percig sütjük. „Kedves tanáméni! Észt a levelet azér írom, mert a dolgozatba nem lehet megírni az igazat. És nagyon kérem, ha megtalálja, égesse el. Én álami gondozott vagyok, vasárnap se szokok hazamenni, a hétfőt meg azér rühellem, mert akikor minden gyerek elhencegi, hogy micsináltak vasárnap az apukájával. Nékem nincs apukám, a muter azt mohta, tíz éve asse tudja, hol kuty- torog az apám, gyerektartást se fizet. A muter hétköznap egy szövetkezetbe takarít, vasárnap meg pulóvereket állít össze egy kisiparosnak, mert sok pénzt akar keresni, •hogy engem meg a két testvéremet hazavihessen. Szeretettel: Szakács Péter Tamás VII. b. o. tanuló.” Százezer veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván az országban — hallottuk nemrégiben az Oktatási Minisztérium gyermekvédelmi osztályvezetőjétől. Százezer gyermeket, akinek nevelési, pszichológiai, jogi, egészség- ügyi helyzete, érdekeinek védelme — társadalmi ügy. Közülük mintegy 35 ezer él állami nevelőotthonokban, ám a számuk állandóan növekszik. EGYRE TÖBB „VÁLÁSI ÁRVA” E 35 ezer gyermeknek alig tíz százaléka — 3400 gyerek — árva vagy félárva; 6000 pedig teljesen elhagyatott. A többi „csupán” — szociálisan vagy erkölcsileg — veszélyeztetett környezetből jött. Szívszorító statisztika. Szívszorító sorsok a számok mögött. — Szakmai körökben még mindig vitatott, hogy az állam a veszélyeztetettség milyen fokán avatkozzék be a család életébe. Vannak, akik szerint a rossz családi légkör is jobb, mint a nevelőotthon. Mások viszont úgy vélekednék, hogy ahol az egészséges testi és szellemi fejlődése nem biztosított, attól a családtól megvédeni a társadalomnak erkölcsi kötelessége a gyermeket — mondja sommásan Kosa Erzsébet családszociológus. — A rossz családi környezet ugyanis súlyos, maradandó lelki sérülést okoz a gyermekeknek, ami megnehezíti később társadalmi beilleszíkedésüket. — Mi az oka annak, hogy növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma? — Egész sor oka van, 'köztük a válások számának emelkedése, a házasságon kívül születések eléggé magas száma, egyik vagy másik szülő — esetleg mindkettő — mértéktelen szeszfogyasztása, a túl fiatalon kötött házasságok aránya, az országszerte végbemenő urbanizációs folyamat káros következményei, stb. Messzire vezetne e sokféle ok részletes elemzése, egyet azonban feltétlenül ki kell emelni közülük: a válások számában „kivívott” harmadik helyünket a világban, amivel együtt jár az úgynevezett „válási árvák” számának növekedése. — 1960-tól 1970-ig — folytatja a családszociológus — hazánkban a válások száma több mint 63 százalékkal, az ezáltal érintett gyermekeké viszont csaknem száz százalékkal emelkedett. A válási árvák jelentős részénék útja — az állami nevelőotthonba veget. És gyakran ez még a jobbik eset... „AZT HITTEM, MEGÜT!” T. Laci kobakján csúnya, hegedő sebek éktelenkednek. Kezében zavartan gyürkészi a svájcisapkát, szemét lesüti. A gyermekotthon igazgatóhelyettese állához nyúl, hogy felemelje a fejét, ám a gyerek riadtan kapja maga elé két kezét. — Ne félj, Laci! — nyugtatja a nevelő —, csak a szemedet akartam látni. — Azt hittem, megüt! — mondja restellkedve a gyerek. — Otthon sokat vertek? — Hát... ha Józsi apu beszívott, hamar eljárt a keze. — És gyakran „beszívott”? — Mindennap. Anyám is, aztán verekedtek. — Miért bántottak téged? — Mindenért. Hogy mit tátom ott a szájamat, hogy miért nincs egy falat kaja a háznál, hogy megint intőt hoztam, meg ilyenekért. — Gyakran kaptál intőt? — Hát — vakarja a feje- búbját a gyerek —, ölég gyakran, mert iskolába se jártam rendesen. Aztán könyveim, füzeteim hiányoztak, nem tudtam a leckét megcsinálni, egyszer meg nem vittem be pénzt az iskolatejre és azért. — Itt téged soha, senki nem fog megütni, Laci — mondja tagoltan a nevelő. — Soha, senki. Most menj szépen a doktor bácsihoz, kezelésre. Igyekezz meggyógyulni, mert szombat reggel strandra megyünk! A fiú szeme felragyog, ki- röhan. A nevelő felém fordul: — Két hete sincs, hogy behozták, sókkos állapotban. Anyja alkoholista, háromhavonta váltogatja az „élettársait”. Az apját vonat gázolta halálra hat éve. Laci 13 esztendős, de még csak az ötödikbe megy az ősszel. Már rég el kellett volna venni az anyjától, hiszen pszichésen súlyosan sérült, éjszakánként ágyba vizel. MEGELŐZÉS, UTÓGONDOZÁS — Mit tehet az állam a veszélyeztetett gyermekekért? — Különböző védő- és óvóin téri? edéseket; van, amikor a rendszeres nevelési segély is elég, van, amikor a gyermek érdeke a szülői felügyeleti jog megszüntetését vagy kiegészítését igényli, s van, amikor az állami gondozásba vétel a legjobb megoldás. — Vegyük az utóbbi esetet: mit nyújthat az állami nevelőotthon a személyiségükben többnyire már károsodott gyerekeknek? — Megfelelő körülményeket, nyugalmat és kétféle — korrekciós, illetve pótnevelést. A korrekciós nevelés azt jelenti, hogy korrigálnunk, erősítenünk kell azokat a személyiségjegyeket, amelyek a társadalomba való beilleszkedéshez — a tanuláshoz, a rendszeres munkához, a kapcsolatteremtéshez — nélkülözhetetlenek, illetve ki kell fejlesztenünk bennük az alkalmazkodás és együttműködés készségét, az önállóságot, az érzelmi gazdagságot. — Nehéz feladat! Kitűnő pedagógusnak, gyermekszeretőnek és megszállottnak kell annak lenni, aki erre vállalkozik. — Sajnos, kevesebben is vagyunk. Még a másfél ezret sem éri el a nevelőotthoni pedagógusok száma, sok a betöltetlen státus. Megesik, hogy jönnek, látnak, s mivel nem győzik, csakhamar odébbállnak. Itt ugyanis nem elég oktatónak, nevelőnek lenni, itt a szülőt is pótolni kell! Másokat az kedvetlenít el, hogy itt sakkal nagyobb energiával, sokkal lassabban lehet eredményt elérni, mint az oktatási intézményekben. — De lehet? — Felmérések szerint az állami nevelőotthonból kikerült gondozottak közül semmivel sem „kallódnak el” többen, mint akik családi körben nevelkedtek. A startjuk az életbe mégis sokkal nehezebb, ezért kell velük többet törődni önálló életük kezdetén is. — Utógondozásra gondol? — Olyan utógondozásra, amibe a munkahelyi fogadtatástól, bánásmódtól a szállásgondjaik — sőt: lakásgondjaik — megoldásáig, szabad idejük értelmes eltöltésének megszervezéséig, a szakma elsajátításától a keresetük ésszerű beosztásáig minden belefér. Az utóbbi években országszerte kialakult a pártfogói hálózat, több mint 15 ezer társadalmi aktivista vesz részt a gyermekvédelem feladataiban. Tevékenységük elsősorban a megelőzést szolgálja, a veszélyhelyzet feloldását. Az utógondozásban főként a munkahelyi kollektívák — a KISZ-szervezetek, szocialista brigádok — tehetnek sokat. Tegyenek is. NYÍRI ÉVA
