Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

1979. október 24, Képújság 3 w t így látják a székházból (1.) Szekszárdon, a Hármas hídnál jellegzetes épü­let a MÉSZÖV székháza. Kívülről mindenki ismeri ezt az épületet. Most arra kérem az olvasót: tart­son velem, járjuk be együtt az irodákat, ismerked­jünk meg az itt folyó munkával. A bejáratnál eliga­zító tábla. Kezdjük az elnökségnél. Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke hellyel kinál és szívesen tájé­koztat a MÉSZÖV létrejöttéről, feladatáról. ÁFÉSZ-ek az élet minden területén 1968-ban, a gazdaságirá­nyítási rendszerben bekövet­kezett változásokkal párhu­zamosan mélyreható folya­mat indult el a fogyasztási szövetkezeti mozgalom mind­három ágazatában is. Tolna megyében az 1970. máciusi küldöttközgyűlésen határo­zott úgy valamennyi fo­gyasztási szövetkezet, hogy — a képviseleti és föderatív elvek egyidejű érvényesíté­sével — létrehozza a megyei szövetséget és annak tagja­ként kíván tevékenykedni. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III-as törvény jogszabá­lyilag is rendezte a szövet­ségi munka feltételeit és le­hetőségeit. Ennek alapján a MÉSZÖV fő feladata a de­mokratikus működés, a vál­lalatszerű gazdálkodás elő­mozdítása, az érdekképvise­let, a szolgáltatás, a társa­dalmi és a mozgalmi mun­ka összehangolása lett. — Az azóta eltelt időszak tapasztalatait értékelve el­mondhatjuk: a szövetség munkája érdemben segítet­te, hogy a szövetkezetek megfelelően beilleszkedje­nek a népgazdaság területi, ágazati irányítási rendszeré­be, dinamikusan fejlődjenek, nőjön politikai, gazdasági, társadalmi szerepük, erősöd­jön a szövetkezeti demokrá­cia, növekedjen a gazdasági hatékonyság, s a szövetkeze­tek cselekvési egysége. Az ÁFÉSZ-ek működési területe valamennyi közigaz­gatási egységre kiterjed. Ök foglalkoztatják a kereskedel­mi dolgozók 58 százalékát, a megye bolti kiskereskedelmi forgalmából 56 a vendéglátó­ipari forgalmából pedig 58 százalékkal részesednek. A megyei betétállomány 26.5 százaléka a takarékszövetke­zetekben van, a lakásszövet­kezetek az V. ötéves terv so­rán 522 lakást építettek és 473 lakás van épülőfélben. Mindhárom fogyasztási ága­zatot figyelembe véve az ÁFÉSZ-ek taglétszáma 116 ezer, ami a megye tizenöt éven felüli lakosságának 58 százalékát jelenti. Önkormányzat — A szövetség önkormány­zati szervezete új módszere­ket követelt a testületi mun­kában. A munka alapvető módszere a társadalmi, poli­tikai tevékenység lett, s az ma is. Ilyen módszerekkel szereztünk és szerzünk ér­vényt a jövőben is a testü­leti állásfoglalásoknak. Meg­. ítélésünk szerint sikerült testületenként kialakítani azokat a legjobb módszere­ket, amelyekkel biztosítani lehet az eggyüvé tartozást és a központi akarat érvényesü­lését. Ebben az irányban akarunk a jövőben is halad­ni, azzal a különbséggel, hogy még inkább előtérbe kívánjuk helyezni a hozott határozatok, állásfoglalások számonkérését. A megyei szövetség vá­lasztott testületéi a szövet­kezeti küldöttekből tevőd­nek össze. A legfelsőbb szerv, a megyei küldöttköz­gyűlés évente két alkalom­mal nyilvánít véleményt, foglal állást mindhárom ága­zatot érintő fontos kérdé­sekben. Az elmúlt években olyan fontos napirendeket tárgyaltak, mint a XI. kong­resszus, a fogyasztási szövet­kezetek VIII. kongresszusá­nak határozataiból adódó szövetkezeti feladatok. Az ágazati választmányok az or­szágos tanács állásfoglalása alapján javaslatot tesznek a megyei küldöttértekezletnek az ágazatok éves feladatai­nak meghatározására. Az elnökség havonta ülésezik. Itt tárgyalják meg a mind­három ágazatot érintő leg­fontosabb gazdasági és moz­galmi kérdéseket. — Ezzel a módszerrel vé­leményünk szerint sikerült időben felismerni a gazdasá­gi és mozgalmi jelenségek tartalmát, összefüggéseit, s biztosítani azt, hogy megfe­lelő határozatok, ajánlások szülessenek. Az idén például az elnökség olyan fontos kérdéseket tárgyalt meg és hozott megfelelő határozato­kat, mint a háztáji, és kise­gítő gazdaságok 1979. évi fel­adatai, a tag- és részjegy­szervezés állása, a létszám- és bérgazdálkodás tapaszta­latai, a munka- és üzem- szervezés helyzete, az ipari, a szállítási és a szolgáltatási tevékenység helyzete, az ÁFÉSZ-ek göngyöleggazdál­kodásának a helyzete, és a soron lévő feladatok e terü­leteken. Az elmúlt években bő­vítettük az elnökség koráb­bi eszköztárát. A szövetke­zetek ma már az elnökségi ülésen számolnak be a vég­zett munkákról, az irányel­vek, ajánlások megvalósítá­sáról. A szövetkezetek írásos kiegészítőt adnak a MÉSZÖV szakterületei által készített napirendhez. Esetenként helyszíni ülést tartunk egy- egy szövetkezetnél. Ma már minden évben, év végén komplex módon értékeljük a szövetkezeteket. Ehhez fel­használjuk az ellenőrzési iroda által végzett vizsgála­tok tapasztalatait. Sokirányú munka Sokirányú, sokféle munka folyik ebben az épületben. — Az elmúlt években nagy figyelmet fordítottunk — er­re ösztönöztük a szövetkeze­teket is — a tagsági kapcso­latok erősítésére. Felmértük és elemeztük a tagság rész­vételét a szövetkezeti mun­kában, anyagi érdekeltségé­nek helyzetét és közreadtuk a hasznosítható módszereket. Ennek eredményeként növe­kedett a taglétszám, javult a szövetkezeti gyűlések látoga­tottsága, és egyre többen mondták és mondják el vé­leményüket, tesznek javasla­tokat. — Arra törekedtünk és tö­rekszünk, hogy a munkásság érdekei is érvényesüljenek a szövetkezetekben. A me­gyénkben élő munkásság helyzetét, kereskedelmi ellá­tottságát, lakáshelyzetét az SZMT-vel közösen értékel­tük. Együttműködési meg­állapodásban rögzítettük az időszerű feladatokat. Ezt kö­vetően jöt létre a paksi és a dombóvári ÁFÉSZ-ek kere­tében a munkásszövetkezeti szekció azzal az alapvető céllal, hogy közvetlen befo­lyást gyakoroljon a saját el­látására. — Az eddigiekhez hason­lóan a jövőben is konkrétan segítünk és személyesen is közreműködünk a szövetke­zetek testületéinek megvá­lasztásában, munkájuk szer­vezésében. összességében az önkormányzati szervek mun­káját színvonalasnak tartjuk. Megítélésünk szerint e szín­vonal kialakulását jól segí­tette, hogy minden évben közreműködünk a választott vezetőségek téli oktatásá­ban, a különböző bizottságok tagjainak továbbképzésében. Fontos a rétegpolitika — A szövetség szövetke­zetpolitikai, mozgalmi mun­kájában fontos helyet foglal el a rétegpolitika. Ha azt vizsgáljuk, mit tettek e te­rületen a szövetkezeteink, akkor örömmel állapítjuk meg: eredményesen valósí­tották meg a párt nő- és if­júságpolitikai határozatait. Az önkormányzati szervek­ben emelkedett a nők (31,4) és a fiatalok (14,1) százalék- aránya. Nőtt a vezető beosz­tásokban foglalkoztatott nők és fiatalok száma is. A leg­utóbbi felmérések szerint az ÁFÉSZ-ekben 850 nőt és 360 fiatalt, a takarékszövetkeze­tekben 26 nőt és 10 fiatalt foglalkoztatnak vezető be­osztásban. — Az ágazati választmá­nyok és a MÉSZÖV elnöksé­ge az elmúlt évek során többször is értékelte a köz- művelődési tevékenység hely­zetét. A feladatokat maguk­ba foglaló ajánlások eredmé­nyeként elkészültek a köz- művelődési tervek, fejlődés­nek indult a szövetkezeti dolgozók sportmozgalma, újabb öntevékeny művészeti együttesek alakultak. — Kapcsolatrendszerünk az elmúlt években tovább szé­lesedett. A szövetség vezetői közéleti tevékenységet végez­nek a párt megyei végrehaj­tó bizottságában, a megyei tanács kereskedelmi és köz- művelődési bizottságában és másutt. A Hazafias Népfront megyei szervezetével évek óta eredményesen működünk együtt. Legutóbbi együttes akciónk a májusi békehó­nap, a kertbarátok köre ren­dezvényeinek megszervezése volt. A szövetség újjáalakulása óta fokozatosan mind több területen látta és látja el az érdekképviseleti feladatokat is. — Törekedtünk a teljes körű érdekvédelemre. Tá­mogattuk és erősítettük azo­kat a szövetkezeti kezdemé­nyezéseket, amelyek a köz­ponti akarat végrehajtásával összhangban álltak. Kocká­zatvállalásra biztattunk és biztatunk, de minden eset­ben felléptünk és fellépünk a felelőtlen vállalkozások ellen. A szövetségi munka mi­lyenségét az határozza meg: hogyan segítik a párt poli­tikai, gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek megvalósulását. Hogy milyen eredmények születtek e területen, arról lapunk következő számaiban számolunk be. Olvasóinkkal együtt bekopogtatunk majd az irodákba és megszólaltat­juk azokat a vezetőket, akik egy-egy terület gazdái, akik innen a székházból látják az eredményeket, a feladatokat is. (Folytatjuk.) SZALAI JÁNOS Koppcmy-uölgyi takormanybazis A rét- és legelőgazdálkodás okszerű és célszerű folytatá­sa sok forintot takaríthat meg minden gazdaságban. Szakemberek állítása szerint a Tolna megyei rétekről és legelőkről háromszor több fűtermés volna betakarítha­tó, mint napjainkban. Ha... Azonban nem elég a jószán­dék, pénz is kell a jó rét és legelő megteremtéséhez. Am az is az igazságok közé tar­tozik, hogy sok he'yen az akarással is baj van. Másutt meg a jószándékot akadá­lyozza „objektív tényező”. Mint például a Koppány völ­gyében. A Koppány-patakot az edelényi hídtól nyugatra az elmúlt években szabályozták, a víz útját szabaddá tették, és így a patak felső részéről nyargalvást jön minden zá­por, zivatar és huzamosabb esőzés idején. Miután a felső patakrészen a pécsi vállalat — Somogy megyei terület — elvégezte a munkát, szedte gépeit és továtíbállt. A patak középső és alsó szakasza sza­bályozatlan maradt, és itt terül el a rohanó ár a Kop- pány-völgy legszebb rétjeire, legelőire, amelyet semmire sem tudnak használni, hiszen egy iszapolódás után a fű már nem nő ki ugyanabban az évben, hogy jó termést, kaszálható rétet, legelhető füvet adna. Idén kétszer is olyan áradat zúdult le a völ­gyön, hogy a nagykónyi ter­melőszövetkezet területét majd hat kilométer hosszú­ságban és egy kilométer szé­lességben elöntötte. Az edelényi hídtól Pári térségéig mintegy nyolc kilo­méteres az a terület, amelyet sürgősen kellene szabályoz­ni, nemcsak a nagyobb fű­termés miatt. S itt már nem elégséges az, ami Somogybán történt, hogy tudniillik csak a töltésit magasítják, a med­ret pedig nem mélyítik. A Pári alatti patakrész úgy- áhogy megbirkózik a vízzel — ám az e feletti, a nagy­kónyi termelőszövetkezet legjobb részeire a jövőben is kifut. Mint Rácz Vince, a termelőszövetkezet elnök- helyettese mondja, legalább kétszáz hektár termőföld vol­na nyerhető a szabályozás­sal — a víz nem rabolná el a szántóterületet — és ugyan­akkor a réteken is lehetne célszerű munkát végezni. Hozzá is fogtak a „téma” feltérképezéséhez. A kapos­vári mezőgazdasági főiskolát bízták meg a tervek elkészí­tésével.-Pj­A nagyközségi párt-vb tárgyalta Az egészségügyi ellátás Bátaszéken BÁTASZÉK és társközsé­gei öt orvosi körzetében 12 414-en laknak. Tavaly eb­ben az öt körzetben 39 ezer „megjelenés” történt az or­vosi rendelőben. Az idén szeptemberig közel negyven­egyezer. Ha ehhez hozzáad­juk a gyermekorvosi körze­tek hat- és fél ezres, valamint a két fogászat tizenegy- tizenkétezres adatát, kiderül, hogy a nagyközség orvosi rendelőinek forgalma olyan, mintha minden bátaszéki és környékbeli évente ötször menne rendelésre. Természetesen ez csak átlag, a valóság más: vannak, akik egyszer se mennek or­voshoz, mások meg kényte­lenek rendszeresen eljárni a rendelőbe. A statisztika — amiből csak egy-két adatot idéztünk — a Bátaszék nagyközségi párt-vb legutób­bi ülésén megtárgyalt jelen­tés melléklete. Első ízben tűzte napirend­re a párt-vb a nagyközség orvosi-egészségügyi ellátá­sát, amiről dr. Szabó Károly ügyvezető főorvos számolt be. Mind a beszámoló, mind a vita azt tükrözte, hogy a nagyközség orvosi és egész­ségügyi ellátása jó. Ám né­hány hónap óta gondot okoz, hogy a két gyermekorvosi ál­lás betöltetlen. így a gyerme­kek ellátását is a körzeti or­vosoknak kell végezniük, ami fokozza túlterhelésüket. Töb­ben szóvá tették, miért nem történt inézkedés az állások betöltésére, ám erre senki nem tudott válaszolni, mert ez nem helyi hatáskörbe tar­tozik. A végrehajtó bizott­ság állást foglalt atekintet- ben, hogy lépéseket kell ten­ni a gyermekorvosi állások betöltése érdekében. Sokat fejlődött az utóbbi években az ellátás. A köz­ponti orvosi rendelő, céljá­nak megfelel, a rendelők mű­szeres ellátottsága kielégítő. A következő években be kell szerezni még egy turbinás fúrógépet a fogorvosi rende­lőbe. Szükségesnek mutatko­zik laboratóriumi felszerelés vásárlása is, hogy a külön­féle laboratóriumi vizsgála­tok tekintélyes részét — ami miatt ma még a betegeknek be kell utazniok Szekszárd- ra —, helyben lehessen elvé­gezni. Erre a következő évek­ben szándékozik pénzügyi fedezetet biztosítani a tanács. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva javult a táppénzes helyzet, csak elvétve fordul elő, hogy valaki nem beteg és mégis táppénzre akarja „kiíratni” magát. Csökkent összességében is a táppénzes napok száma és a korábban gyakori, három napon aluli táppénzfolyósítás is. Felme­rült az ülésen, hogy a válla­lati-intézményi beteglátoga­tó hálózat — a termelőszö­vetkezet kivételével — nem funkcionál. E téren van ten­nivaló a munkahelyeken. Egyébként, a körzeti orvo­sok ritkán'írnak ki beteget táppénzre saját hatáskörük­ben, a legtöbb beteg szak- rendelés és kórházi javaslat alapján kerül táppénzes ál­lományba. Kedvezőek a tavaly április 1-ével bevezetett központi ügyelettel kapcsolatos ta­pasztalatok. A körzeti orvos így „csak” napi nyolc órát van szolgálatban — négy óra a rendelés, négy órát a fek­vőbetegek látogatásával tölt — utána szabad, ha nem ügyeletes. Köznapokon este hattól másnap reggel hétig a központi ügyelethez fordul­hat, sürgős esetben a beteg, hasonlóképpen szombat 12 órától hétfő reggel hétig, így az orvosoknak is van rendszeresen szabad idejük. Néha még előfordul, hogy valaki indokolatlanul zavar­ja lakásán az orvost, vagy felkeresi, kihívja az ügyele­tet olyan esetben is, amikor a rendelési idő alatt is igény­be vehette volna, ám ez ma már egyre ritkább. Szóba került az ülésen a nyugdíjasok foglalkoztatása, illetve a dolgozó nyugdíja­sok egészségügyi helyzete. Miniszteri rendelet írja elő, hogy nyugdíjast csak orvosi vizsgálat után lehet foglal­koztatni, ám ezt ritkán tart­ják be. Előfordul, hogy mun­kát kap olyan nyugdíjas, akinek nem szabadna dolgoz­nia, mert az az egészségére ártalmas. Itt következetesen be kell tartani az előírásokat. Hasonlóképpen problémák vannak a csökkent munka­képességűek foglalkoztatá­sával. Előfordult, hogy egy munkásnő súlyos betegség miatt egy évig táppénzen volt, nem gyógyult fel telje­sen, orvosi javaslatra köny- nyebb munkát kellett volna néki adni, ám régi munka­helyére tették. Javítani kell a munkahelyek és a körzeti orvosok kapcsolatát, hogy az ilyen esetek megelőzhetők le­gyenek. A KÖZSÉGI párt-vb meg­állapította, hogy az utóbbi években folyamatosan javult az ellátás a nagyközségben és ez nemcsak a fokozód’ó anyagi ráfordítás eredménye, hanem az egészségügyi dol­gozók lelkiismeretes munká­jáé is. Ezért a végrehajtó bi­zottság elismerését fejezte ki. (J) Konzervipari gépek Az Öntödei Vállalat Kőbányai Vas- és Acélöntödéjében gépeket gyártanak a paradicsom, valamint a gyümölcs nagyüzemi feldolgozására. A termékek zömét exportálják.

Next

/
Thumbnails
Contents