Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
1979. október 24, Képújság 3 w t így látják a székházból (1.) Szekszárdon, a Hármas hídnál jellegzetes épület a MÉSZÖV székháza. Kívülről mindenki ismeri ezt az épületet. Most arra kérem az olvasót: tartson velem, járjuk be együtt az irodákat, ismerkedjünk meg az itt folyó munkával. A bejáratnál eligazító tábla. Kezdjük az elnökségnél. Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke hellyel kinál és szívesen tájékoztat a MÉSZÖV létrejöttéről, feladatáról. ÁFÉSZ-ek az élet minden területén 1968-ban, a gazdaságirányítási rendszerben bekövetkezett változásokkal párhuzamosan mélyreható folyamat indult el a fogyasztási szövetkezeti mozgalom mindhárom ágazatában is. Tolna megyében az 1970. máciusi küldöttközgyűlésen határozott úgy valamennyi fogyasztási szövetkezet, hogy — a képviseleti és föderatív elvek egyidejű érvényesítésével — létrehozza a megyei szövetséget és annak tagjaként kíván tevékenykedni. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III-as törvény jogszabályilag is rendezte a szövetségi munka feltételeit és lehetőségeit. Ennek alapján a MÉSZÖV fő feladata a demokratikus működés, a vállalatszerű gazdálkodás előmozdítása, az érdekképviselet, a szolgáltatás, a társadalmi és a mozgalmi munka összehangolása lett. — Az azóta eltelt időszak tapasztalatait értékelve elmondhatjuk: a szövetség munkája érdemben segítette, hogy a szövetkezetek megfelelően beilleszkedjenek a népgazdaság területi, ágazati irányítási rendszerébe, dinamikusan fejlődjenek, nőjön politikai, gazdasági, társadalmi szerepük, erősödjön a szövetkezeti demokrácia, növekedjen a gazdasági hatékonyság, s a szövetkezetek cselekvési egysége. Az ÁFÉSZ-ek működési területe valamennyi közigazgatási egységre kiterjed. Ök foglalkoztatják a kereskedelmi dolgozók 58 százalékát, a megye bolti kiskereskedelmi forgalmából 56 a vendéglátóipari forgalmából pedig 58 százalékkal részesednek. A megyei betétállomány 26.5 százaléka a takarékszövetkezetekben van, a lakásszövetkezetek az V. ötéves terv során 522 lakást építettek és 473 lakás van épülőfélben. Mindhárom fogyasztási ágazatot figyelembe véve az ÁFÉSZ-ek taglétszáma 116 ezer, ami a megye tizenöt éven felüli lakosságának 58 százalékát jelenti. Önkormányzat — A szövetség önkormányzati szervezete új módszereket követelt a testületi munkában. A munka alapvető módszere a társadalmi, politikai tevékenység lett, s az ma is. Ilyen módszerekkel szereztünk és szerzünk érvényt a jövőben is a testületi állásfoglalásoknak. Meg. ítélésünk szerint sikerült testületenként kialakítani azokat a legjobb módszereket, amelyekkel biztosítani lehet az eggyüvé tartozást és a központi akarat érvényesülését. Ebben az irányban akarunk a jövőben is haladni, azzal a különbséggel, hogy még inkább előtérbe kívánjuk helyezni a hozott határozatok, állásfoglalások számonkérését. A megyei szövetség választott testületéi a szövetkezeti küldöttekből tevődnek össze. A legfelsőbb szerv, a megyei küldöttközgyűlés évente két alkalommal nyilvánít véleményt, foglal állást mindhárom ágazatot érintő fontos kérdésekben. Az elmúlt években olyan fontos napirendeket tárgyaltak, mint a XI. kongresszus, a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusának határozataiból adódó szövetkezeti feladatok. Az ágazati választmányok az országos tanács állásfoglalása alapján javaslatot tesznek a megyei küldöttértekezletnek az ágazatok éves feladatainak meghatározására. Az elnökség havonta ülésezik. Itt tárgyalják meg a mindhárom ágazatot érintő legfontosabb gazdasági és mozgalmi kérdéseket. — Ezzel a módszerrel véleményünk szerint sikerült időben felismerni a gazdasági és mozgalmi jelenségek tartalmát, összefüggéseit, s biztosítani azt, hogy megfelelő határozatok, ajánlások szülessenek. Az idén például az elnökség olyan fontos kérdéseket tárgyalt meg és hozott megfelelő határozatokat, mint a háztáji, és kisegítő gazdaságok 1979. évi feladatai, a tag- és részjegyszervezés állása, a létszám- és bérgazdálkodás tapasztalatai, a munka- és üzem- szervezés helyzete, az ipari, a szállítási és a szolgáltatási tevékenység helyzete, az ÁFÉSZ-ek göngyöleggazdálkodásának a helyzete, és a soron lévő feladatok e területeken. Az elmúlt években bővítettük az elnökség korábbi eszköztárát. A szövetkezetek ma már az elnökségi ülésen számolnak be a végzett munkákról, az irányelvek, ajánlások megvalósításáról. A szövetkezetek írásos kiegészítőt adnak a MÉSZÖV szakterületei által készített napirendhez. Esetenként helyszíni ülést tartunk egy- egy szövetkezetnél. Ma már minden évben, év végén komplex módon értékeljük a szövetkezeteket. Ehhez felhasználjuk az ellenőrzési iroda által végzett vizsgálatok tapasztalatait. Sokirányú munka Sokirányú, sokféle munka folyik ebben az épületben. — Az elmúlt években nagy figyelmet fordítottunk — erre ösztönöztük a szövetkezeteket is — a tagsági kapcsolatok erősítésére. Felmértük és elemeztük a tagság részvételét a szövetkezeti munkában, anyagi érdekeltségének helyzetét és közreadtuk a hasznosítható módszereket. Ennek eredményeként növekedett a taglétszám, javult a szövetkezeti gyűlések látogatottsága, és egyre többen mondták és mondják el véleményüket, tesznek javaslatokat. — Arra törekedtünk és törekszünk, hogy a munkásság érdekei is érvényesüljenek a szövetkezetekben. A megyénkben élő munkásság helyzetét, kereskedelmi ellátottságát, lakáshelyzetét az SZMT-vel közösen értékeltük. Együttműködési megállapodásban rögzítettük az időszerű feladatokat. Ezt követően jöt létre a paksi és a dombóvári ÁFÉSZ-ek keretében a munkásszövetkezeti szekció azzal az alapvető céllal, hogy közvetlen befolyást gyakoroljon a saját ellátására. — Az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is konkrétan segítünk és személyesen is közreműködünk a szövetkezetek testületéinek megválasztásában, munkájuk szervezésében. összességében az önkormányzati szervek munkáját színvonalasnak tartjuk. Megítélésünk szerint e színvonal kialakulását jól segítette, hogy minden évben közreműködünk a választott vezetőségek téli oktatásában, a különböző bizottságok tagjainak továbbképzésében. Fontos a rétegpolitika — A szövetség szövetkezetpolitikai, mozgalmi munkájában fontos helyet foglal el a rétegpolitika. Ha azt vizsgáljuk, mit tettek e területen a szövetkezeteink, akkor örömmel állapítjuk meg: eredményesen valósították meg a párt nő- és ifjúságpolitikai határozatait. Az önkormányzati szervekben emelkedett a nők (31,4) és a fiatalok (14,1) százalék- aránya. Nőtt a vezető beosztásokban foglalkoztatott nők és fiatalok száma is. A legutóbbi felmérések szerint az ÁFÉSZ-ekben 850 nőt és 360 fiatalt, a takarékszövetkezetekben 26 nőt és 10 fiatalt foglalkoztatnak vezető beosztásban. — Az ágazati választmányok és a MÉSZÖV elnöksége az elmúlt évek során többször is értékelte a köz- művelődési tevékenység helyzetét. A feladatokat magukba foglaló ajánlások eredményeként elkészültek a köz- művelődési tervek, fejlődésnek indult a szövetkezeti dolgozók sportmozgalma, újabb öntevékeny művészeti együttesek alakultak. — Kapcsolatrendszerünk az elmúlt években tovább szélesedett. A szövetség vezetői közéleti tevékenységet végeznek a párt megyei végrehajtó bizottságában, a megyei tanács kereskedelmi és köz- művelődési bizottságában és másutt. A Hazafias Népfront megyei szervezetével évek óta eredményesen működünk együtt. Legutóbbi együttes akciónk a májusi békehónap, a kertbarátok köre rendezvényeinek megszervezése volt. A szövetség újjáalakulása óta fokozatosan mind több területen látta és látja el az érdekképviseleti feladatokat is. — Törekedtünk a teljes körű érdekvédelemre. Támogattuk és erősítettük azokat a szövetkezeti kezdeményezéseket, amelyek a központi akarat végrehajtásával összhangban álltak. Kockázatvállalásra biztattunk és biztatunk, de minden esetben felléptünk és fellépünk a felelőtlen vállalkozások ellen. A szövetségi munka milyenségét az határozza meg: hogyan segítik a párt politikai, gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását. Hogy milyen eredmények születtek e területen, arról lapunk következő számaiban számolunk be. Olvasóinkkal együtt bekopogtatunk majd az irodákba és megszólaltatjuk azokat a vezetőket, akik egy-egy terület gazdái, akik innen a székházból látják az eredményeket, a feladatokat is. (Folytatjuk.) SZALAI JÁNOS Koppcmy-uölgyi takormanybazis A rét- és legelőgazdálkodás okszerű és célszerű folytatása sok forintot takaríthat meg minden gazdaságban. Szakemberek állítása szerint a Tolna megyei rétekről és legelőkről háromszor több fűtermés volna betakarítható, mint napjainkban. Ha... Azonban nem elég a jószándék, pénz is kell a jó rét és legelő megteremtéséhez. Am az is az igazságok közé tartozik, hogy sok he'yen az akarással is baj van. Másutt meg a jószándékot akadályozza „objektív tényező”. Mint például a Koppány völgyében. A Koppány-patakot az edelényi hídtól nyugatra az elmúlt években szabályozták, a víz útját szabaddá tették, és így a patak felső részéről nyargalvást jön minden zápor, zivatar és huzamosabb esőzés idején. Miután a felső patakrészen a pécsi vállalat — Somogy megyei terület — elvégezte a munkát, szedte gépeit és továtíbállt. A patak középső és alsó szakasza szabályozatlan maradt, és itt terül el a rohanó ár a Kop- pány-völgy legszebb rétjeire, legelőire, amelyet semmire sem tudnak használni, hiszen egy iszapolódás után a fű már nem nő ki ugyanabban az évben, hogy jó termést, kaszálható rétet, legelhető füvet adna. Idén kétszer is olyan áradat zúdult le a völgyön, hogy a nagykónyi termelőszövetkezet területét majd hat kilométer hosszúságban és egy kilométer szélességben elöntötte. Az edelényi hídtól Pári térségéig mintegy nyolc kilométeres az a terület, amelyet sürgősen kellene szabályozni, nemcsak a nagyobb fűtermés miatt. S itt már nem elégséges az, ami Somogybán történt, hogy tudniillik csak a töltésit magasítják, a medret pedig nem mélyítik. A Pári alatti patakrész úgy- áhogy megbirkózik a vízzel — ám az e feletti, a nagykónyi termelőszövetkezet legjobb részeire a jövőben is kifut. Mint Rácz Vince, a termelőszövetkezet elnök- helyettese mondja, legalább kétszáz hektár termőföld volna nyerhető a szabályozással — a víz nem rabolná el a szántóterületet — és ugyanakkor a réteken is lehetne célszerű munkát végezni. Hozzá is fogtak a „téma” feltérképezéséhez. A kaposvári mezőgazdasági főiskolát bízták meg a tervek elkészítésével.-PjA nagyközségi párt-vb tárgyalta Az egészségügyi ellátás Bátaszéken BÁTASZÉK és társközségei öt orvosi körzetében 12 414-en laknak. Tavaly ebben az öt körzetben 39 ezer „megjelenés” történt az orvosi rendelőben. Az idén szeptemberig közel negyvenegyezer. Ha ehhez hozzáadjuk a gyermekorvosi körzetek hat- és fél ezres, valamint a két fogászat tizenegy- tizenkétezres adatát, kiderül, hogy a nagyközség orvosi rendelőinek forgalma olyan, mintha minden bátaszéki és környékbeli évente ötször menne rendelésre. Természetesen ez csak átlag, a valóság más: vannak, akik egyszer se mennek orvoshoz, mások meg kénytelenek rendszeresen eljárni a rendelőbe. A statisztika — amiből csak egy-két adatot idéztünk — a Bátaszék nagyközségi párt-vb legutóbbi ülésén megtárgyalt jelentés melléklete. Első ízben tűzte napirendre a párt-vb a nagyközség orvosi-egészségügyi ellátását, amiről dr. Szabó Károly ügyvezető főorvos számolt be. Mind a beszámoló, mind a vita azt tükrözte, hogy a nagyközség orvosi és egészségügyi ellátása jó. Ám néhány hónap óta gondot okoz, hogy a két gyermekorvosi állás betöltetlen. így a gyermekek ellátását is a körzeti orvosoknak kell végezniük, ami fokozza túlterhelésüket. Többen szóvá tették, miért nem történt inézkedés az állások betöltésére, ám erre senki nem tudott válaszolni, mert ez nem helyi hatáskörbe tartozik. A végrehajtó bizottság állást foglalt atekintet- ben, hogy lépéseket kell tenni a gyermekorvosi állások betöltése érdekében. Sokat fejlődött az utóbbi években az ellátás. A központi orvosi rendelő, céljának megfelel, a rendelők műszeres ellátottsága kielégítő. A következő években be kell szerezni még egy turbinás fúrógépet a fogorvosi rendelőbe. Szükségesnek mutatkozik laboratóriumi felszerelés vásárlása is, hogy a különféle laboratóriumi vizsgálatok tekintélyes részét — ami miatt ma még a betegeknek be kell utazniok Szekszárd- ra —, helyben lehessen elvégezni. Erre a következő években szándékozik pénzügyi fedezetet biztosítani a tanács. Az elmúlt évekhez viszonyítva javult a táppénzes helyzet, csak elvétve fordul elő, hogy valaki nem beteg és mégis táppénzre akarja „kiíratni” magát. Csökkent összességében is a táppénzes napok száma és a korábban gyakori, három napon aluli táppénzfolyósítás is. Felmerült az ülésen, hogy a vállalati-intézményi beteglátogató hálózat — a termelőszövetkezet kivételével — nem funkcionál. E téren van tennivaló a munkahelyeken. Egyébként, a körzeti orvosok ritkán'írnak ki beteget táppénzre saját hatáskörükben, a legtöbb beteg szak- rendelés és kórházi javaslat alapján kerül táppénzes állományba. Kedvezőek a tavaly április 1-ével bevezetett központi ügyelettel kapcsolatos tapasztalatok. A körzeti orvos így „csak” napi nyolc órát van szolgálatban — négy óra a rendelés, négy órát a fekvőbetegek látogatásával tölt — utána szabad, ha nem ügyeletes. Köznapokon este hattól másnap reggel hétig a központi ügyelethez fordulhat, sürgős esetben a beteg, hasonlóképpen szombat 12 órától hétfő reggel hétig, így az orvosoknak is van rendszeresen szabad idejük. Néha még előfordul, hogy valaki indokolatlanul zavarja lakásán az orvost, vagy felkeresi, kihívja az ügyeletet olyan esetben is, amikor a rendelési idő alatt is igénybe vehette volna, ám ez ma már egyre ritkább. Szóba került az ülésen a nyugdíjasok foglalkoztatása, illetve a dolgozó nyugdíjasok egészségügyi helyzete. Miniszteri rendelet írja elő, hogy nyugdíjast csak orvosi vizsgálat után lehet foglalkoztatni, ám ezt ritkán tartják be. Előfordul, hogy munkát kap olyan nyugdíjas, akinek nem szabadna dolgoznia, mert az az egészségére ártalmas. Itt következetesen be kell tartani az előírásokat. Hasonlóképpen problémák vannak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával. Előfordult, hogy egy munkásnő súlyos betegség miatt egy évig táppénzen volt, nem gyógyult fel teljesen, orvosi javaslatra köny- nyebb munkát kellett volna néki adni, ám régi munkahelyére tették. Javítani kell a munkahelyek és a körzeti orvosok kapcsolatát, hogy az ilyen esetek megelőzhetők legyenek. A KÖZSÉGI párt-vb megállapította, hogy az utóbbi években folyamatosan javult az ellátás a nagyközségben és ez nemcsak a fokozód’ó anyagi ráfordítás eredménye, hanem az egészségügyi dolgozók lelkiismeretes munkájáé is. Ezért a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki. (J) Konzervipari gépek Az Öntödei Vállalat Kőbányai Vas- és Acélöntödéjében gépeket gyártanak a paradicsom, valamint a gyümölcs nagyüzemi feldolgozására. A termékek zömét exportálják.
