Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
2 Képújság 1979. október 2■ A leszerelés - közügy Ezekben a napokban a nagyvilágban, s hazánkban is, a szokottnál több szó esik a leszerelés kérdéseiről. Az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési hetet hirdetett —» olyan megmozdulásokra szólítva fel a békeszerető embereket, amelyek hozzájárulhatnak a katonai enyhülés ügyének előmozdításához. Az országok biztonsága mai világunkban rendkívül fontossá vált. Az okokat nem kell különösképpen indokolni: a nukleáris fegyverek felhalmozódása magát az emberiséget fenyegetheti pusztulással. Mindez fokozottan növeli a közvélemény szerepét a leszerelésért folytatott harcban. Ki kell mondani: mindenkinek kötelessége szót emelni a fegyverkezési verseny fokozása, mindenféle háborús fenyegetés ellen! Jól példázza a tömegek szavának erejét a tény: a NATO és az Egyesült Államok katonai vezetése kénytelen volt elállni tervétől, hogy neutronfegyvereket telepít Európa földjére. Most újabb fegyverkezési tervvel álltak elő az atlanti tömb stratégái: közép-hatósugarú ballisztikus rakétákkal és szárnyasra'kétáikkal akarják „megvédeni” Nyugat- Európát egy nem létező szovjet fenyegetéstől. Nyilvánvaló, terveik nem kontinensünk, a nyugat-európai országok biztonságát, hanem az amerikai hadiipari monopóliumok profitját szolgálják. A fegyverkezési verseny átterjedt a fejlődő országokra is. Amerikai kutatók adatai szerint 1960 óta megnégyszerezték katonai kiadásaikat, s ma ez már évi 90 milliárd dollárt tesz ki. A fejlődő országok alapvető gazdasági és társadalmi problémáit megoldani pedig csak akkor lehet, 'ha minden lehetséges erőforrást az elmaradottság globális bajainak gyógyítására fordítanak. A világ ma már évente közel 450 .milliárd dollárt költ fegyverkezésre, s a jelek arra mutatnak; hogy a NATO- országok ezt az összeget tovább növelik. Veszedelmes fegyverkezési terveket készítenek elő, s mindez óhatatlanul arra kényszeríti a szocialista országokat, hogy gondoskodjanak a fenyegetés elhárításáról. A fegyverkezésnek azonban a mi országainkban nincsenek hívei, nincsenek haszonélvezői. A szocialista közösség kormányai, a világ kommunista pártjai, haladó mozgalmai, s minden ép ésszel gondolkodó, békeszerető ember együtt áll ki a fegyver nélküli világ ügyéért. A leszerelés ma aktuálisabb, mint valaha, nem halasztható feladat. A háborús veszély elleni küzdelem — közügy! , MIKLÓS GÄBOR Antifasiszta tüntetés ’ >m)n * Dániában általános választásokat tartottak. A képen: Anker Jörgensen miniszterelnök kilép a, szavazóhelyiségből. (Képtávírónkon érkezett.) Nemzetközi infláció Az első számú közellenség ...... o A nemzetközi gazdasági élet rákfenéje az 1968 óta kibontakozott és egyrg erősödő nemzetközi inflációs folyamat. Korábban is jelentkezett az egyes országokban infláció, de az általában az országhatárökon bélül maradt. Napjainkban az inflációs láz a világ egyetemes betegsége, amely végighudlám- zik az árupiacokon, az értékforgalomban és csak igen kevés ország tud hatása alól kikerülni. Az infláció okait kutatva egyik nemzetközi pénzügyi szakértő leltárt készített és háromszázötven tényezőt sorolt fel. Nem biztos, hogy e kimutatás pontos, de jelzi, hogy olyan problémáról van szó, amelynek diagnózisát és terápiáját a világ minden táján keresik, de a megoldás még várat magára. Nagyon elterjedt az a felfogás: a nemzetközi infláció fő oka az, hogy fizetési mérlegének nagymértékű hiánya miatt az Egyesült Államok felelőtlenül eladósodott. Túl sok dollár van a Világban! Van ebben igazság, az USA a dollár nemzetközi értékállandóságát az elmúlt évtizedben valóban feláldozta a belső gazdasági élet élénkítésének oltárán. Gyakran alakult ki olyan helyzet, amelyben az amerikai gazdaság kedvező belső fejlődése mellett a dollár nemzetközi megítélése óráról órára romlott. Sajátos kényszerpálya alakult ki: emelni kellett a dollárban kifejezett nemzetközi árakat, illetve a dollárt le kellett értékelni, mert a gyenge amerikai valuta és a belső értékviszonyok között súlyos ellentmondás- keletkezett volna. Carter amerikai elnök — nem kis mértékben a nemzetközi követelésre — 1978 novemberében szigorú antiinflációs és aktív dollárvédelmi politikát hirdetett meg. A tények eddig nem igazolják ezeknek a terveknek Sikerét. Az USA-ban az infláció felgyorsult és az 1978. évi 7 százalék helyett 1979- ben eléri a 13 százalékot, a dollár pedig ismét mélypontra zuhant a fejlett tőkés országok valutáihoz viszonyítva. Ezért került sor a Világbank ez évi közgyűlésén Miller amerikai pénzügyminiszter beszédében újabb komoly ígéretekre a Carter-program megvalósítására. A nemzetközi infláció okaként — főleg az Egyesült Államokban «— az olajárak robbanásszerű emelkedését és állandó felfelé kúszását emlegetik. Azt állítják, nem alaptalanul, hogy az olajár-emelkedés végiggyűrűződik a többi nyersanyag árán, és végül, törvényszerűen a késztermékek árát is növeli. De nemcsak ez az ók létezik, hanem az is, hogy az olajországokban felhalmozódó dollártömeg (olajdollárok) rázúdul a piacra, és óriási keresletet támaszt a különböző in- gatlánok és más értékmegőrző anyagok (az arany, régiségek, műkincsek, stb.) iránt. (1979-ben az olajállamok bevétele eléri a 45 milliárd dollárt.) Ez a kereslet a korábbi árviszonyokat megbontva inflációs hatást vált ki a piacokon. így alakul ki az a paradoxon, hogy az olaj újgazdagjai saját tőkéjüket is leértékelik mohó keresletükkel. A nemzetközi infláció okai között kell megemlíteni azokat az országokat is, amelyek az olajár-emelkedés „áldozatai”. Ezek az országok a nemzetközi cserearányok romlásából származó veszteségeiket mértéktelen papírpénz-kibocsátással finanszírozzák. Ez a bankóprés szinte ellenőrizetlen működését hozzá magával és kialakulnák a közismert szuperinflációk, amelyekben a több száz százalékos pénzelértéktelenedés sem ritka eset. (Pl. Argentíában, Chilében, Peruban, stb.) A szuper infláció mellett tőkeéhségük is van ezeknek az országoknak, amely szintén nemzetközi méretekben felfokozott keresletet idéz elő. A nemzetközi inflációért gyakran okolják a magas kamatlábakat is. (Napjainkban a dollár átlagos kamatszintje 13—14 százalék körül alakul.) Azt állítják, hogy a kamat elvesztette fegyelmező szerepét és árképző tényezőként az árszínvonal felhajtása irányába hat. Ma kevés országban van olyan reális kamat, amely megtakarításra ösztönözne, a kialakult magas, névleges kamatszintek viszont valóban az inflációs folyamatot erősítik. A közgazdászok konzervatív csoportja azt vallja, hogy a nemzetközi infláció azért bontakozott ki, mert a világ sok országa az aranyat kizárta a nemzetközi pénzügyi rendszerből, tehát az ún. „demonetízálást” vádolják. Valóban, az aranyat 1968 óta erőteljesen kiszorítják a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és a nemzetközi infláció megindulása is erre az időpontra esik. Ez könnyen ad alapot a fenti érvelésre. Úgy tűnik azonfo'an, hogy ez az Oksági kapcsolat igen leegyszerűsített. Az ún. aranyfékék sem tudták volna megakadályozni a nemzetközi infláció kibontakozását és elmélyülését, éppen ezért kapcsolták ki ezeket. Az aranyár látványos növekedése azonban minden olyan értékre, amely értékmegőrzésre alkalmas, általános árnövekedést hozott, erősítve az inflációs folyamatot. Ma nincs olyan nemzetközi gazdasági fórum, ahol ne a nemzetközi inflációt jelölnék meg első számú közellenségként. De a világon még nem Sikerült megszervezni a nemzetközi pénzügyi „Interpolt” és úgy tűnik, hogy ennek szervezése minden jószándék ellenére is kudarcot vall az egyes országok nemzeti érdekei miatt. A szocialista országok számára sem közömbös tényező a nemzetközi infláció, hiszen a nemzetközi munkamegosztás nyomán ennek káros hatásai egyre sűrűbben jelentkeznek nálunk is. Meg kell találnunk az aktív védekezés módját, s befolyásunkat erőinkhez mérten a nemzetközi inflációs folyamat fékezésére kell kihasználni. WIESEL IVÁN Vészjelzés Izraelben Kedd esti kommentárunk: Mose Dajan lemondása után minden eddiginél feszültebbé vált az izraeli belpolitikai helyzet. Mint várható volt, az ellenzék öt pártja bizalmatlansági indítvány beadásával reagált a fontos személyi változásra. Ilyen indítványt nem először nyújtanak be ellenzéki részről az izraeli parlamentben, a knesszetben — csakhogy ezt eddig soha nem tehették ennyire drámai körülmények között. Bármilyen szemszögből tekintünk is a lemondásra, annak hordereje, esetleges bel-, sőt talán külpolitikai láncreakciókat elindító jellege egyszerűen vitathatatlan. Milyen nézőpontokról lehet szó? 1. Ha bármely ország kabinetjének jelentős tagja lemond, ráadásul úgy, hogy nem is próbál egészségi, vagy személyi okokra hivatkozni, az önmagában is figyelemreméltó jele valaminek. 2 Mose Dajannak, az 1967-es háború győztes hadvezérének személye mind izraeli, mind nemzetközi viszonylatban különösen fontos. Amikor tárcát vállalt — méghozzá kulcstárcát! — Menáhem Begin szélsőséges, jobboldali koalíciós kabinetjében, sokan úgy vélték: maga ez a tény bizonyos stabilizáló hatást gyakorolhat a kormányzat munkájára. 3. Dajan Beginnél sokkal jobban felismerte az Izraelt körülvevő kérlelhetetlen realitásokat és ami legalább ilyen fontos: az őt tekintélyével, katonai múltjával a héják sem vádolhatták „lágysággal”, amikor e realitások figyelembevételére igyekezett rávenni Begint — elsősorban a sokat vitatott telepítési politikában. 4. Közismerten egyetért a távozó külügyminiszterrel a Begin-kormány másik külcstagja, Ezer Weizman hadügyminiszter, számos megfigyelő az ő lemondását sem tartja teljesen lehetetlennek. 5. Mindez a Likud-kabinetre nehezedő komoly bel- és külpolitikai nyomás körülményei között történt. A belpolitikában a havi tíz százalékos infláció, az áramszolgáltatás és egyéb szolgáltatások akadozása, a szefárd (keleti) zsidók tiltakozó mozgalma a hátrányos megkülönböztetések ellen — a külpolitikában a telepítési politikát ért amerikai és más bírálatok teszik rendkívül nehézzé Begin helyzetét. Mivel a legutóbbi felmérések szerint mind Dajan, mind Weizman népszerűbb a miniszterelnöknél és mivel a Likud (Begin pártja) által a hatalomból kiszorított Mapaj (Munkapárt) szövetségeseivel együtt fokozza aktivitását, a lemondás által elindított láncreakció egyik állomása esetleg az előre hozott választások meghirdetése lehet. HARMAT ENDRE PANORÁMA HANOI Vietnam kedden ismét tiltakozott az ellen, hogy Kína bizonyos magasságokban korlátozni akarja a légtér szabad használatát a Délkínai tengeren lévő nemzetközi vizek, illetve a Hoang Sa (Paracel) szigetekhez tartozó vizek felett. A kínai polgári légügyi szolgálat még júliusban jelentette be, hogy a térségben „négy veszélyes zónát” jelölnek meg az át- repülések szempontjából, s e döntés október 23-án lép életbe. E tényeket megismételve hétfőn a vietnami külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatban jelentette be tiltakozását. Korábban Bangkokból érkező hírek arról számoltak be, hogy felelős thaiföldi tényezők is aggodalmuknak adtak hangot a kínai közlést illetően, rámutatva, hogy ez kihívás a nemzetközi polgári légiközlekedési szervezettel szemben. WASHINGTON Howard Baker republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja, aki egyike a SALT—2. legkeményebb ellenfeleinek, olyan módosító indítványt terjesztett elő a jóváhagyásra váró szerződéshez, hogy az Egyesült Államok is építhessen „nehéz atomrakétákat”. Baker javaslatával a szovjet nehéz atomrakétákra utalt, amelyekkel a Szovjetunió az amerikai robbanófejek nagyobb számát ellensúlyozza. A javaslat olyan — a Car- ter-kormányzat megítélése szerint is —, hogy elfogadása a SALT-szerződés újratárgyalását vonná maga után, vagyis a már megtárgyalt szerződés elvetésével egyenértékű. PÁRIZS Magyar hónap nyílt kedden a Párizstól északkeletre fekvő Laon városában, a párizsi Magyar Intézet és a France—Hongrie Társaság védnöksége alatt. A magyar hónap keretében fellép Laon- ban az Állami Bábszínház, az Ózdi Kohászok tánc- együttese, kiállításokat rendeznek a magyar életről, magyar filmeket mutatnak be és magyar gazdasági napot rendeznek a 30 ezer lakosú történelmi városban. HAVANNA Puerto Rico fővárosában, San Jüanban szabadon engedték Juan Mari Brast, a Puerto Rico-i Szocialista Párt főtitkárát, akit szeptember óta tartottak törvénytelenül fogva. Kiszabadulása után a szocialista pártvezető kijelentette: a Puerto Rico-i nép legfontosabb feladata ma az, hogy fokozza harcát az Egyesült Államok gyarmati fennhartósága ellen és az ország területén lévő amerikai katonai támaszpontok fölszámolásáért. NEW YORK Mohammed Reza Pahlavi, az év elején megbuktatott iráni sah, „súlyosan romló egészségi állapotára tekintettel” feleségével együtt Mexikóból az Egyesült Államokba érkezett. David Passage külügyi szóvivő kedden hajnalban közölte: Reza Pahlavi azért kapott beutazási engedélyt, mert „gondos felügyeletre van szüksége, amelyet csak az Egyesült Államokban kaphat meg.” WASHINGTON Hétfőn Washingtonban bejelentették, hogy megkezdték az amerikai haditengerészet tengeralattjáróinak felszerelését a Trident rakétákkal. Az első ilyen típusú rakétákkal ellátott tengeralattjárók szombaton futottak ki nyílt vizekre. A 6400 kilométer hatótávolságú, több robbanófejes, legkorszerűbb nukleáris rakétáknak számító Tridentek a Polaris és Poseidon rakétákat váltják fel az amerikai haditengerészetben. A nyugatnémet főváros {melletti Cologne-ban antifasiszta csendes tüntetés volt. {A városban kedden (kezdődött négy volt Gestapo-tiszt ellen a Ibírósági'eljárás. (Képtávírónkon érkezett.) Választások Dániában
