Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-23 / 248. szám
1979. október 23. NÉPÚJSÁG 3 Szolgáltatás - Fürgédén Egy pár zokniért Tamásiba... A kisáruház — „ami Itt van, az nulla” Természet- és Vadvédelmi Állomás Kísérletek fácánokkal, mezei nyulakkal " ““Igen. Ez az igazság. FürI ; geden nem lehet még egy pár zoknit sem .. ikanni Ha valakinek zsebkendő vagy női harisnya kell, utazhat Tamásiba, még akkor is, ha az egy fél napjába kerül. Arról nem is beszélve, hogy alkalmanként, ha a boltba érkezik három szál szalámi, a vevők egymás haját cibálják, kinek jusson belőle. Azt is megírhatja, hogy ha a cipő talpa leválik, kénytelenek vagyunk a szemétbe dobni, mert nem éri a vesződséget, hogy Tamásiba vigyük. Akkor inkább újat veszünk. Ha már egyszer az ember fia beutazik a nagyközségbe... * A tanácselnököt keresem, hogy megkérdezzem, rni'yen a községben a szolgáltatás, mi az, amin javítani kellene. Az elnök, Horváth János: — Azért az túlzás, hogy egy pár zokniért Tamásiba kellene beutazni, itt a szomszédban a kisáruházban is lehet kapni. Csak most éppen elfogyott... — Tíz deka parizert szerettem volna a boltban venni. Az eladó azt mondta, pénteken fél három és háromnegyed három között érdeklődjek... — Igen, ezt tudom én is. A hentesáru, meg egyáltalán az élelmezési cikkek, soha nem úgy érkeznek, ahogy azt megrendelik. — Hány lakosa van a községnek? — A próba-népszámlálás szerint kilencszáztíz, a Statisztikai Hivatal szerint nyolcszáznegyven. — Milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe az itt lakók? — Az ipari szolgáltatás, majdnem teljesen megoldott. Van maszek kőműves, szobafestő, férfi- és női fodrász, női szabó, egy fogatos fuvaros. A kereskedelmi szolgáltatást a község egy élelmiszer- és egy italboltja, valamint a presszó bonyolítja le. * Iker Jánosné bolti eladó panaszkodik. — Nem hazudok. nézzen csak körül! Három garnitúra ágyneműnk van, hat pár cipőnk, cérna, gyűszű, két alsónadrág. A múlt héten kaptunk néhány törölközőt. De se zökni, se harisnya. Gye- rekholmi meg egyáltalán nincs. Pedig a faluban most elég sok az újszülött. Persze hiába minden, hiába van megrendelés... Áru nem érkezik. Ha jön is, nagyon kevés. Az élelmiszerpultnál ebben az évben még nem láttak a vevők zöldárut. A hentesáruról meg egyszerűen nem is beszélek. Idehoznak két kiló parizert, aztán osz- szam el a húsz asszony között... Barkóczi Imréné a fia mellett dolgozik az italboltban, gondolom ott nincs probléma az ellátással. — Dehogy nincs! Egész nyáron nem volt sör. Egyetlen üveggel sem. * A kultúrházban elszomorító látvány fogad. — A könyvtárat szinte elmossa a víz. Beázik az egész tetőszerkezet. Négyezeregyszáz kötet könyv van odabenn — mondja Németh Györgyné vb-titkár. — Egy kevéske ráfordítással a gyerekeknek olvasószobát alakíthatnánk ki ebből a kis helyiségből. De képtelenek vagyunk bármit is tenni. A tsz battériás nevelőt épít, kell mind a három kőHetente öt nap; szünnap Bajosan lesz ebből a helyiségből olvasószoba... művesmester. Ennél sokkal égetőbb építkezést sem tudnak vállalni. No meg pénz sincs. A tanács nem tudja a szükséges háromszázötvenezer forintot előteremteni, a teljes rekonstrukcióra. Láthatja, a kultúrterem már nem alkalmas a szokásos bálok megtartására sem, hiszen a dobok remegésétől összedőlnének a falak... Szili Jánosné, a kultúrház gondnoka: — Nemcsak gondnok vagyok, hanem a presszó vezetője is. Mivel a presszó is a kultúrház épületében van, jól ismerem a gondokat. A moziüzemi vállalat teljesen rendbehozta a mozihelyiséget. Itt Fürgédén nagyon kedvelik a jó filmeket. A heti négyszeri előadás alatt alig akad üres szék. Majdnem mindig telt ház előtt vetítenék. Némethnétől kérdem ismét: — Amikor kilép a tanácsháza épületéből, hogyan vélekedik a község ellátásáról? — Nézze. Kis gyerekem Van, nyilván nékem is gondot jelent, hogy egy rugda- lódzóért fél napot utazom. Sók esetben még kenyér sincs a faluban. Szalámiról meg csak álmodik a fürgedi ember. Cipész nincs, háztartásigép-szerelő sincs. A tsz bebesegít, de hogy mást ne mondjak, például a hús'bolt kitört ablaküvegét csak több hetes kérelmek után voltak hajlandók beüvegezni. Hiába mondtuk, hogy a benn tárolt húsra rászállnak a bogarak... Gondolja el, mi történik, ha valamelyik lakosnak törik ki az üvege...?" ♦ Virágh Józsefnéval az utcán találkoztunk. Pár hónapos kisfiát tolta a babakocsiban. — Postás van kettő is. Mindig pontosan és lelki- ismeretesen kihozzák az újságokat, levéleket. Csak a boltban nem lehet soha semmit kapni. Valamikor én is ott dolgoztam és nem azért, hogy vágjam őket, de ami ott van; az nulla... Tizenkét éve élék itt. Szeretem a fürgedi embereket, mert itt akkora az összetartás, hogy azt bármelyik falu megirigyelhetné. Arról nem is beszélve, hogy tizenkét év alatt mennyit fejlődött ez a község. Télé van új házzal, szépen művelt kerttel. Nem szegény ez a falu, csak az ellátás, az a szegény. SÁRKÖZI JÁNOS Fotó: Bakó Jenő Nemcsak hazánkban, hanem Európában is úttörőnek számít a Természet- és Vadvédelmi Állomás Fácánkertben. Zaják Árpád igazgató tájékoztatásul elmondotta, hogy az állomás a nagyüzemi növénytermesztés és az apróvad kapcsolatát vizsgálja elsősorban, s ezen belül főleg a növényvédő szerek veszélyességének minősítése a fő feladata a vadon élő állatokra. A növényvédő szereket még forgalomba hozásuk a nagyüzemi használatba vételük előtt vizsgálják. Ahhoz, hogy forgalomba kerüljenek, nélkülözhetetlen az állomás ilyen irányú véleménye. Főként fácánokkal és mezei nyulakkal kísérleteznek. A vad veszélyeztetettségét egyrészt laboratóriumi és félszabadföldi (volieres, mikroparcellás) körülmények közt vizsgálják. A laboratóriumban azt állapítják meg, hogy egy-egy növényvédő szer mennyire mérgező a kísérleti állatokra. Azt, hogy a tartósan, kis mennyiségben felvett növényvédő szernek milyen káros hatásai vannak, s azt, hogy károsodik-e a vadon élő állat immunrendszere, azaz ellenállóképessége. Egy mérgeződött állat például nem biztos, hogy elpusztul, el- képzelhő azonban az, hogy megváltozik a betegségekkel szembeni ellenálló-képessége. Nos, a laboratóriumi vizsgálatok az immunrendszer változásaira is kiterjednek. A félszabadföldi körülmények között gyakorlatilag a növényvédelmi eljárás, technológia hatását vizsgálják. Ilyenkor a gyakorlati alkalmazásnak megfelelően kezelik a rovarölő, a csávázó, Sportnappal és vetélkedővel zárult vasárnap az országos ifjúmunkásnapok rendezvénysorozata. A délelőtti órákban több száz fiatal népesítette be a csepeli sporttelep pályáit, ahol többek között járőrversenyen mérték össze tudásukat az öt főből álló megyei csapatok. A nők kézilabda-bajnokságon vettek részt, míg a férfiak kispályás labdarúgóbajnokságon döntötték el, melyik a „leggólképesebb” csapat. A sportcsarnokban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) SZauter Ferencnével azon az ünnepi délutánon találkoztam, melyet a városi szakmaközi bizottság rendezett a városban élő egyedülálló öregek részére Dombóváron. A közel 100 idős ember örömmel várja minden évben közös ünnepüket, amelyen műsorral kedveskednék nekik az úttörők, valamint a Vakok és Csökkentlátók Tolna megyei Szervezetének kult úrcsoportja. Szauter Ferencné — idős kora ellenére — életvidám, és kiváló emlékezőtehetsége van. Szívesen beszélt magáról, életéről, hétköznapjairól: — Kis szomorúság vesz erőt rajtam, ha arra gondolok, hogy már 90 éves vagyok, de mégsem keseredek el. Keresem mindig a társaságot, hisz ha nem lennének jó ismerőseim, barátaim, akkor örökké egyedül élhetnék otthonomban, ahol születésem óta lakom. Férjemet és fiamat már régen elvesztettem, s így teljesen egyedül élek. Magam látom el a háztartásomat, a takarítást, mosást. Egyedüli szórakozásom az, hogy naponta eljárok az öregek napközi otthonába ahol sokat beszélgetek a többi öreggel. Úgy érzem, mindenki szeret és tisztel. Testvagy a gombaölő szerrel a növényeket, s ezekre a növényekre telepítik a kísérleti állatokat, kényszerítve, hogy abban a mérgezett környezetben éljenek, 16 négyzetméteres mozgatható, továbbtelepíthető parcellákban. Az utóbbi kezeléseket, hogy biztosak legyenek, a gyakorlatban alkalmazni kívánt vegyszeradaggal (dózissal), annak ötszörösével és tízszeresével végzik el. Itt egyedileg ismert állatokkal dolgoznak, s mivel zárt szabadföldi térben vannak az állatok, viselkedésük változása a kezeletlenül tartott kontroll állatokéhoz viszonyítva kitűnően ellenőrizhető. Ugyanakkor ezekből az állatokból meghatározott időpontokban vért vehetnek és azon egy sor diagnosztikai megállapító mérést végezhetnek, melynek alapján ellenőrizhetik, hogy van-e káros hatás, vagy nincs? Ilyen körülmények között ellenőrzik a növényvédő szereknek a reprodukcióra, azaz az állatok szaporodására kifejtett hatását. Azt, hogy megmarad-e az állat szaporodási képessége, és az utódok egészségesek lesznek-e? Ha ezeknek a laboratóriumi és félszabadföldi vizsgálatoknak az eredménye még nem meggyőző (negatív), például 60 állat közül néhány elpusztul, akkor szabadföldi körülmények között folytatják a vizsgálatokat. Egy, vadban gazdag nagyüzemi táblát választanak ki és 40—50 hektárnyi részt nagyüzemi módszerekkel kezelnek vegyszerekkel, de előtte és utána is meghatározott ideig leshelyekről figyelik, ellenőrzik az állatok viselkedését. ügyességi játékok — lábtenisz, célbadobás — várták az ifjúmunkásokat. Nem unatkoztak azok sem, akik elfáradtak a sok mozgástól, ök neves élsportolókkal találkoztak. Az érdeklődők kérdéseket intéztek többek között Gedővári Imre kardvívóhoz, Pogány László, Zsi- borás Gábor, Tepszics Ignác. Mészöly Pál és Tamás Gyula NB I-es labdarúgókhoz, Tor- dasi Ildikó tőrvívóhoz, Növényi Norbert és Kovács István birkózókhoz, Mavéreim gyermekei is gondoskodnak rólam. A jelesebb ünnepeket Kaposváron, vagy Budapesten töltöm, náluk vendégségben. Örülök, hogy így a napközin keresztül mégis tartozom valamilyen közösségbe. Azt a?- egyet azonban nagyon sajnálom, hogy fiatal koromban nem tanulhattam, de nyolc testvéremről kellett gondoskodnom. Járadékos nyugdíjamból csendesen éldegélek. Sokat hallgatom a rádiót. SajIlyen módszerekkel'évenként tizenöt—húsz növényvédelmi szert, növényvédő eljárást ellenőriznek, s körülbelül ennyi kerül forgalomba is. Magyarországon jelenleg nincs forgalomban olyan növényvédő szer, amely — ha előírás szerint, megfelelő fegyelemmel használják — tömeges vadelhullást okozna. Tehát az, hogy hazánkban valamilyen vadfaj — például a mezei nyúl — létszáma csökken, az nem indokolható a növényvédőszer-használat- tal. A fő problémát maga a nagyüzemi termesztés jelenti, az, hogy kialakultak a nagy táblák, tömbök ami kedvezőtlen az apróvadnak. így például a kukoricabetakarítás napokon, heteken belül megváltoztatja a vad élőhelyét. Felborul az egyensúlyi állapot vad és környezete közt, s ez nagyon megviseli a vadon élő állat szervezetét. Óriási mértékű pusztítást okoznak a betakarító- és talajelőkészítő gépek is, lucernakaszáláskor például több, min százezer vad és 800 ezer fácátojás pusztul el hazánkban. — Mi biztosak vagyunk abban, hogy a növényvédő szerek veszélyesek, mérgezők, de abban is, hogy egy ilyen vizsgálatsorozat után — fegyelmezett felhasználást feltételezve — nem a legkárosabb növénytermesztési folyamat a növényvédő szerek alkalmazása — hangsúlyozta Zaják Árpád, a fácánkerti állomás igazgatója. Befejezésül megemlítette, hogy az állomás ténykedési köre kiterjed vadriasztási, dúvadirtási és a mezei rágcsálók irtásával kapcsolatos feladatokra is. BALLABÁS LÁSZLÓ racskó Tibor öttusázóhoz, Papp Margit atlétához. A sportnappal egyidőben a Városliget a „keressük a legjobb gépjárművezetőt” vetélkedőnek adott otthont. A vidám vasárnapi programmal véget ért az országos ifjúmunkásnapok rendezvénysorozata, amelyen több mint négyszáz megyei küldött, valamint budapesti — elsősorban csepeli — fiatal vett részt. nos nem látok jól, s ezért sem könyvet, sem kézimunkát nem vehetek a kezembe. Szauter Ferencné élete nem különös. Mégis csodálhatjuk emberségét, életkedvét és a közösség iránt érzett szeretetét. Hosszú életének titkát saját maga így határozta meg: — Egész életemben rendesen éltem, s most is beosztom azt! MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombai István Befejeződtek az országos ifjúmunkásnapok „Egész életemben rendesen éltem...” Szauter Ferencné (középen) az ünneplő öregek között
