Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

1979. október 21. Képújság 13 MADÁR JÁNOS: Hajnal Az éjszakák dombjai mögül előbújik a Nap, átölelik a hamatos tájat < a napsugarak. Füvek lángja, gyöngy pereg, jölizzik lassan a rét. Madarak köszöntik az ébredő jákat, s a virág is kinyitja szemét. NEMZETKÖZI GYERMEKÉV 1979 A szupermacskák Luzernben nemzetközi macskakiállítást rendeztek, amelyen több mint 800 macska szerepelt. Az első díjakat a szupermacskák kapták — a sziámiak és a perzsák. A legnagyobb ér­deklődést azonban egy igen ritka fajta ébresztette: a norvég erdei macska. w Ábrás számtan Ebben a számtanpéldában a számokat ábrák helyettesí­tik. Az egyforma ábrák min­dig egyforma számokat kép­viselnek. Egy kis logikával változtassátok át az ábrákat számokká és végezzétek el az összeadást úgy, hogy az eredmény helyes legyen! mmD0 mamc EOBH + IZIEHH Bacon A bőr története közel egy­idős az emberiség történeté­vel. Míg élesre pattintott kö­vekkel és dorogokkal vadá­szatra indult hajdani ősünk, bőröket aggatott magára. Eleinte nem is annyira az időjárási hatások kiegyensú­lyozására, mint vadászsze­rencséje növelésére. A kulti­kus célt lassan fölváltotta a mindennapos használat, de a bőr szerepe ezzel nem csök­kent. Felhasználási területe egyre növekedett, rühák, fek­helyek, takarók, tartóeszkö­zök, szerszámok jelzik a bőr diadalútját. Az említették mellett hangszereket és har­ci pajzsokat is .készítettek belőle. A bőr az eleven szerve­zetben nagyon fontos szere­pet tölt be, összefüggő, ru­galmas és ellenálló rétegként védelmezd a szervezetet. Ér­zékeli a környezet hőmérsék­letét, sokféle ingerre reagál. Az élő anyag jellegzetes tu­lajdonságainak megfelelően a szervezet pusztulását köve­tően elbomlik. Három fő ré­tegegysége, alkotórésze közül a középső, az ún. irha hasz­nosítható gazdaságilag. A külső réteg (a hám) könnyen szarusodik. A hüllők kivéte­lek, így érthető, hogy a gyík, kígyó-, vagy krokodilbőrök értékes ritkaságnak számíta­nák. A bőrök legalsó rétegét, amely zsír- és kötőszövetek sorából áll, a feldolgozás fo­lyamán minden esetben el­távolítják. Az elhalt állatokról lenyú­zott vagy lefejtett bőr gyor­san bomlásnak indul, azért, ha a feldolgozás nem törté­nik meg azonnal, konzervál­ni kell. E folyamat lényege a nedvesség elvonása, a bőr 70 százalékos nedvességtar­talmát 10 százalékra kell csökkenteni sózással és szá- rításs’al. A feldolgozás az előkészítő áztatással kezdődik, melynek során eltávolítják a konzer­váló anyagot és az esetleges' szennyeződéseket. A nedves­ségtartalom az eredeti szint­re áll vissza, ezután kerül sor a fölösleges rétegek el­távolítására és a zsírok ki­csapására. E műveletet me- szezésnék nevezik, a meszet a későbbiekben el kell távo­lítani. A felhám és a kötő­szövetek lekaparása után a kifejezetten vastag bőrök ha­sítása következik. Amennyi­ben puha, rugalmas bőr a Végcél, pácolni kell a nyers­anyagot. Csák mindezek el­végzése után következhet a cserzés. A cserzőanyag a fel­lazult bőrrostok közé kerül­ve azokat rugalmassá és el­lenállóvá teszi. Ezt követően kerül sor a kikészítésre, to­vábbi pühításra, fényezésre és festésre. Az előkészítés és kikészítés munkafolyamatait nevezzük tímármunkának. A bőr használati cikké alakítá­sát a szűcsök, cipészek, nye­regkészítő és szíjgyártó mes­terek, valamint iparművészek végzik napjainkban. Az embert körülvevő tár­gyak mindig fontos azonosí­tási lehetőségei egy-egy kor­nak, mivel az eszközök csal­hatatlanul vallanak az adott kor technikai színvonaláról, sók esetben társadalmi rend­jéről, valamint szokásairól. A napjainkban csák díszként használt öv az avaroknál a szabad embert jelképezte. A szimbólum a társadalmak változásai során elhomályo­sodott, sőt szerencsére jelen­tőségét is elvesztette, de meg­maradt az öv funkciója. A nomád életet élő, vándorló magyarok több okból is va­dásztak. Az élelmiszer be­szerzése mellett a ragyogó csereértéket jelentő prémes állatok elejtésére is töreked­ték. Egy időben a vadbőrt, értéke miatt hozományul is adták lányaik mellé, ennek az időszaknak nyelvi emléke figyelemre méltó: hölgy sza­vunk a nő jeleptés mellett hermelint is jelent. Az embert kísérő termé­szetes anyagok közül érde­mes a bőrre napjainkban is figyelmet fordítani. Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.10: Dt kontinens hét napja. 8.26: A magyar népdal hete. 9.06: Magyar múzsa. 10.08: Bu­dapesti művészeti hetek. 11.00: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 13.10: Párizsi vidámságok — Részletek. 13 38: Rádiólexikon. 14.08: Magyar elő­adóművészek. 15.13: Pillantás a nagyvilágba. 15.33: Chopin: Ti­zenkét etűd. Op. 10. 16.01: Kő hull apadó kútba 17.10: Aktuá­lis gazdasági jegyzet. 17.20: Ope- ra-művészlemezek. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon. — 19.54: Kodály: Galántai táncok. 20.09: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.09: A magyar népdal hete. 22.20: Emlékek szárnyán. 23.10: Uj lemezeinkből — Ruggi­ero Ricci hegedűi. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mit hallunk? 9.30: Fúvós­átiratok. 10.00: Történeteim 10.33: Színházi magazin. 12.05: Jó ebédhez szól a nóta. 13.02: A deszkavári királyii — Benedek Elek meséje. 14.05: Híres előadók albuma. 14 33: Táskarádió. 15.30: Nőkről — nőknek. 16.00: BariLay Zsuzsa és Miller Lajos felvéte­leiből. 16.20: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 17.00: A vasárnap sport­ja. 17.55: Slágerek mindenkinek. 18.33: Nótakedvelőknek. 19.20: Mit üzen a Rádió? 19.55: Mikro­fon előtt az irodalmi szerkesztő. 20.05: Johann Strauss műveiből. 20.38: Társalgó. 22.35: Újdonsá­gainkból. 23.10: Az 1979 évi debreceni dzsessznapok legszebb felvételeiből. III. MŰSOR 8.08: Magyar szerzők zongora­müveiből. 8.31: Szimfonikus ze­ne. 11.06: Dietrich Fischer­Dieskau énekel. 11.43: A kama­razene kedvelőinek. 13.05: Hang- felvételek felsőfokon. 13.48: A magyar népdal hete. 14.33: Orosz operákból. 15.30: Sláger­lista 16.05: Romantikus zene. 17.20: Rádiószínház. 17.57: így láttam Kodályt. 18.34: Nagy kamarazenéjéből. 19.35: Kapcsol­juk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: 20.20: Kis magyar néprajz. 20.25: A magyar szép­próza századai 82. 21.22: Uj ope­ralemezeinkből. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Vasárnapi kívánságok. Szerkesztő: Lenk Irén Közben: TamSs Ervin jegy­zete. 18.20: 'Sporthírek. 18.30: Szerb-horvát műsor. (Zenés séta Baján, összeállítás. — Mellékvá­gányon. Milla Ferenc nyugalma­zott szakfelügyelő portréja. Ri­porter: Filákovity István. — Vaj­dasági népdalok. — Líra. Nemze­tiségi költők versei). 19.15: Né­met műsor. (Vasárnapi jegyzet. Szende Béla Írása. — Neue Zeitung-szemle. — Vidám törté­net nyelvjárásban). 20.00—21.00: „Gruss und Kuss”’ Rádió Buda­pest zenés riport-, üzenet- és kí­vánságműsora külföldi és hazai németek számára. A műsort szerkeszti és vezeti: Hambuch Géza és Hartmann Helga. MAGYAR TV 8.10: Tévétorna (Ism.) (Szí­nes.) 8.15: Mindenki iskolája 9.15: Óvodások filmműsora. Kis- film-összeéllítás. 9.30: Játsszunk együtt! (Ism.) 9.40: Hókirálynő. Mesejáték két részben (Színes.) 11.25: Hírek. 11.30: Bp. Sparta- cus—BSE. Bajnoki női kosár­labda-mérkőzés. 13.55: Francia- ország madártávlatból. Francia rövidfilm-sorozat. XV/12. (Ism.) (Színes.) 14.10: Pedagógusok fóruma. 14.45: A legjobbak kö­zött. 15.45: Várkonyi Zoltán­sorozat: Egri csillagok. Magyar film. II. (Színes.) 17.05: Reklám. 17.15: Műsorainkat ajánljuk. (Szí­nes.) 17.40: A popvilág csillagai. James Taylor koncertje. (Szí­nes.) 18.25: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Esti mese. (Színes.) 18.50: Tévétorna. (Színes). 19.00: A Hét. (SzínesO 20.00: Hírek. 20.05: Washington zárt ajtók mögött. Amerikai tévéfilmsorozat VI/2. (Színes.) 21.40: Sporthírek. 21.50: Kapcsolom. (Színes.) 22.20: Hí­rek. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázda, utána gyermek- műsor magyar nyelven. 10.00: A park őre. — Gyermekműsor. (Ism.) 10.30: Maja méhecske. — Filmsorozat gyermekeknek. 10.55: A nagy tanóra. — Iskolások mű­sora. 11.00: Népi muzsika. 12.00: A tudás — vagyon. 14.00: A né­zők és a tv. 14.30: A kis lovas. — Amerikai film gyermekeknek. 16.15: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 20.00: A szél és a tölgy­fa. — Drámasorozat. 21.00: Bará­taink a világban. 21.50: Sport­szemle. II. MOSOR 15.00: ökölvívótorna (felvétel­ről). 17.00: Split: Vízilabda ku­pagyőztesek kapujának tornája. 81.15: Szlován dalok (felvételről). 20.00: Ez a bolond sportvilág. — Dokumentumműsor. 20.45: Hu­szonnégy óra. 21.05: Vanina Va- nini. — Olasz játékfilm. Hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mit üzen a Rádió? 9.00: Gulyás Pál versei. 9 10: A hét zeneműve. 9.40: Óvodások műso­ra. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Csaj­kovszkij : II. szimfónia. 11.09: Fe­kete Afrika történetéből. 11.20: Felelet. Déry Tibor regénye. Válaszolunk hallgatóinknak. 14.15: Az új Lady — Részletek. 14.35: Nyomozás — Fendrik Fe­renc novellája. 15.10: Sánta Fe­renc népi zenekara játszik. 15.28: Visszapillantó. 16.05: Csenki Im­re vezényel. 16.31: Szocialista brigádok akadémiája. 17.10: Könyvpremier. 17.52: Kadosa Pál zongoraműveiből. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19 15: A Belügy- miniszétrium Duna Művész- együttesének népi zenekara ját­szik. 19.45: Sajtókonferencia. 20.45: Slágermúzeum. 21.30: Né­meth Mária és Heinrich Schlus- nus felvételeiből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Színes színpad. 23.30: Magyar szerző műveiből. 0.10: Ihász Gábor saját táncda­laiból énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet fúvósmuzsika. B.33: Nótacsokor. 9.30: Fűtől — fáig. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Kersics Anka és Dóry József népdalokat énekel. 12.33: Kis ma­gyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: A parasztháztól a toronyházig. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: És ha azt mondom... cse­re? 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Zeneközeiben. 19.35: A Boney M. együttes hangversenye. 20.05: Magyart Imre népi zenekara játszik. 20.33: Társalgó. 22.30: Dzsesszfelvételekből. • III. MŰSOR 8.08: Romantikus kamarazene. 9.00: Osztályfőnöki óra az álta­lános iskolák 5—6. osztályának. 9 15: Bioszféra-expedíció. 9.30: Zenekari muzsika. 10.30: Rádió- lexikon. 11.05: Romantikus ope­rákból. 12.11: Magyar Múzsa. 13.07: A kamarazene kedvelői­nek. Közben: 13.49: Emlékiratok a szabadságharc és az abszolu­tizmus koráról — VII. 15.02: Két szimfonikus költemény. 15.35: Láttuk, hallottuk. 16.00: Arcok, művek, korok. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55: Kórusainknak ajánljuk. 17.11: Maria Callas éne­kel. 17.51: Sztereó mustra. 18.11: Zsébrádiószínház. 18.30: A hét zeneműve. 19.05: Mindenki isko­lája. 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét. Közben: 20.25: Vallomás három hangra I. 21.30: Dzsesszfelvételeinkből. 22.01: Mozart-művek. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Egy hét Bonyhádon. — 17.15: Nagy célok — mindennapi feladatok. (Három helyszín — három brigád a dél- utános műszakból.) Riporterek: Nógrádi Erzsébet, Kovács Imre és Müller István. 18.00: Dél-du­nántúli híradó. 18.15: Zenés percek. 18.30: Szerb-horvát műsor. (Hírek. — Vas megyei horvátok. I. Fran- kovics György műsora. — Gra- discsei horvát népdalok). 19 00— 19.30: Német műsor. (Hétfői ma­gazin :' Hírek. — Hazai tájakon. Kerner Lőrinc riportösszeállítása. — Néhány perc tudomány). JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Furcsa család vagyunk mi. 18.00: Hősök iskolája. 18.15: Az életre tanítanak bennünket: Ta­nító a hegedűvel. 18.45: Szer­vusztok, fiatalok. 19.15: Rajz­film. 20.00: St. Seselj: Liberánék — Tv-dráma. 21.10: Kiválasztott pillanat. 21.15: Térközeiben. 22.15: Ohridi nyár ’79 — komoly zene. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Indirekt. 19.20: Sport karikatú­rában. 20.00: Tapasztalatok — belpolitika. 20.30: Huszonnégy óra. 20.40: Speciális nevelés — jugoszláv játékfilm. CSÁKY IDA lUladar Madár egyedül volt az istálló sötét sar­kában. Társát a múlt hónapban elvitték. Csodálkozott, hogy a gyerek ilyen szokat­lan időben jött. Prüszkölve köszönt a gye- reknék, de az csendben simult hozzá. Meg­simogatta a sörényét, átölelte a fejét. Szag­lászni kezdte. Próbálta megtudni, mi a furcsa a gyereken. Csak sejtette, hogy va­lami történt. A gyerek mindig nevén szó­lította, most ez is elmaradt. Meg szorosab­ban is öleli a nyakát. A gyerek szipogni kezdett és fölkapaszkodott a jászolba. Behunyta a szemét és a lóval megélt kö­zös percekre gondolt. A múlt heti szánkó­zásra, amint a ló patkójáról egyenesen az ő arcába csapódott a porhó. A lónak is tetszett a tél. Kedvére vágtatott egyedül, nem fékezte a társa sem. Mert bár ketten húztak mindig, de ő vágyott valamire, amit a gyerek jelentett számára. Szerette volna megmutatni magát. Szerette volna, ha mások is örülnek az ő mozgásának. A gazda nem szerette a lovakat, de megadott mindent, amire csak szüksége lehetett egy lónak; etette, itatta, tisztán is tartotta, csak éppen nem örült vele. A ló mindig várta, hogy az iskolában szüneteljen a tanítás és akkor a gyerek mindig vele ko- csizhaíott. Ilyenkor kicsit magasabbra emelte a fejét, fülét előreszegezte, farká­val sem csapkodott, hagyta, hogy lobogjon utána. Szinte minden porcikáján érezte a gyerek tekintetét. Patkóit is úgy forgatta, hogy csillanjon meg rajtuk a Nap. örült, hogy örömet szerezhet a gyereknek. A gyerek a jászolban kuporgott. Torkát szorította valami kimondhatatlan érzés. Az elmúlással, valaki elvesztésével még csak gondolatban sem foglalkozott. Most döb­bent csak rá reggel, amikor megjelent a hentes. A másik ló nem jelentett különöset szá­mára, de Madár már a nevével is rejtély maradt. Az meg, hogy a háborúban sze­rezte nyavalyáját, mindig izgalomba hozta. Egyszer egy roham el is érte a lovat, ami­kor a Fő utcán szembe találkozott egy kor­mos traktorral. Pufogott a traktor. A ló már messziről fülelt, társához simult, ha- rapdálni kezdte a nyakát, remegni kezdett és a másik ló oldalán lecsúszva görcsbe rándult. Nagyapja masszírozta a nyakát, míg végül talpra állt. A gyerek összéborzolta, majd eligazítot­ta a ló sörényét. Füleit simogatta. A ló nem értett semmit, csak sejtette, hogy va­lami más történik, mint eddig. Az ajtó felé nézett, hogy a gyerek után bejön-e a baj is. Jólesett néki ez a simogatás, csak ne lenne könnyes a gyerök arca. A gyerek nem tudta felfogni, hogy miért kell a tsz-be elvinni a lovat. Nékik is van istállójuk, maradhatna ott is attól, hogy más földjét kell szántani. Bár ezzel meg­békélt volna, de az fájt nagyon, hogy öreg­nek mondták a lovat és hogy az „idegbaja” miatt nem lehet „közösségben”. Fiatalítani kell a lóállományt, hogy biz­tos erő legyen a dolgozók mellett. Sorra küldték vágóhídra a lovakat. A gyerek ezt nem akarta megérteni. A konyhaajtón elsőnek az ismeretlen ember lépett ki. Megnyalta szilvapálinkás száját, és az istálló felé indult. Sorban utá­na a többiék. Madár az ismeretlen árnyék felé fordult, amelyik megjelent az ajtóban. A gyerek megszorította a ló nyakát és lecsúszott a jászolból. A gazda kivezette a lovat. Ma­dár a friss levegőn megrázta a fejét és prüszkölt egyet a gyerek felé. Csak az volt a furcsa, hogy nem szerszámozták föl. Ré­gen járt az első udvarban. Ott mindig óva­tosan kellett lépkedni a virágok miatt. Fi­gyelte most is a hó borította utat. Nem sejtett semmit, hiszen a gyerék is ott volt az idegen mellett és ez kicsit meg­nyugtatta. Csak akkor kereste megint a gyerek szagát, amikor elsötétült előtte minden. A gyerek figyelte az idegen mozdulatait. Látta, amint megveregeti a ló fejét, a füle mögé tolja az előre nőtt sörényt és a kötő- fékhez csavarja a fekete kendőt, amivel el­takarta a ló szemét. Madár kaparni kezd­te a téglát. Idegesen fújt a lábai elé. A gyerek szagát kereste. Az ember felemelte a fejszeszerű ütleget és a ló homlokába vágta. A gyerek tágra nyílt szemmel nézte a lovat. Az meg sem ingott. A hentes másodszor emelte ütlegét, amikor Madár egy fájdalmasat nyerített. Minden erejét összeszedve elrugaszkodott. Két mellső patáját magasan a hentes fölé villantotta. Megrázta sörényét, behajlítot­ta nyakát, megfeszítette izmait. Tudta, hogy ezt az ugrását a gyerek örökre meg­jegyzi és érezte azt is, hogy ismét nem te­heti meg. Szeretett volna még egy kicsit a levegő­ben maradni, száguldani, röpülni, hogy megmutassa a gyereknek, miért kapta csi­kó korában a'Madár nevet. Sajnálta, hogy későn találkozott a gyerekkel, hogy csak öreg ló korában tudta meg, ki is szerette igazán, ki örült az örömének. Fáradt volt már ahhoz, hogy a gyerekkel megismertes­se a mozgás csodálatos pillanatait. Fájt neki a sötétség és fájt a csend. Nem hal­lott régen ágyúzást, traktorral is ritkán ta­lálkozott az elmúlt hónapokban. Azok pe­dig nagy fájdalmat okoztak neki, de dü­börgésük legalább jelezte a bajt. Nem tud­ta, mi az a csend, ami ezeknél is jobban fáj. Tehetetlenül csapta patkóit a téglák­hoz. Belehorkant a levegőbe, de a gyereket már nagyon messze érezte. A gyerek homályosan látta csak, amint a ló hasa alatt a fehér hó egyre nagyobb foltban megpirosodik. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents