Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

14- i^PÜJSÁG 1979. október 21. Milyen eredmények várhatók? Tevel—Bonyhádi Vasas: A teveliek az elmúlt vasárnap Tengelicen, míg a bonyhádi­ak Faddon egyaránt 3-0-ra nyertek. Elképzelhető, hogy a bonyhádi csapat ezúttal csak döntetlent tud elérni, hazai pályán mindig veszé­lyes Tevellel szemben. Tip­pünk: x. Dombóvári MSC—Fadd: Az Aparhanton elszenvedett vereségért a dombóváriak a Fadd ellen próbálják kikö­szörülni a csorbát. Várható­an ez nem lesz nehéz. Tip­pünk: 1. Pincehely—Aparhant: A pincehelyi csatársor ered­ménytelennek bizonyult Bo- gyiszlón, bár így is egy pon­tot szereztek. A hazai csatár­sornak fel kell javulni ah­hoz, hogy az Aparhantot le­győzzék. Tippünk: x. Dunaszentgyörgy—B o- gyiszló: A Pakstól elszenve­dett 2-1-es vereség ellenére, a Dunaszentgyörggyel szá­molni kell. Idegenben az egy gólos vereség tisztes helyt­állás. A gárda hazai pályán a Bogyiszló ellen könnyedén nyer. Tippünk: 1. Tamási MEDOSZ—Paksi SE: A bajnoki táblázat har­madik helyén álló újonc Ta­mási MEDOSZ legyőzheti a paksiakat, de ehhez legalább olyan lelkes játék kell, mint amilyent Bátaszéken nyúj­tottak. Tippünk: 1, vagy x. Nagydorog—Bátaszék: Egyik csapat sem dicseked­het, a Nogydorognak 3, míg a Bátaszéknek 4 pontja van. A nagydorogiak mellett szól, hogy otthon játszanak. Kis- dorogról is értékes ponttal tértek haza. Tippünk: 1. Nagymányok—Kisdorog: Mindkét csapat a tábláza­ton az alsó régióban tanyá­zik. A nagymányokiaknak adunk nagyobb esélyt, mert hazai környezetben a szur­kolók biztatása mellett job­ban megy a játék. Tippünk: 1. Tengelic—TÁÉV SK: Hul­lámvölgyben van a Tengelic, bár a szekszárdi pályán a Nagymányok ellen csak 1-1- et elérő TÁÉV-csapat sem remekelt az elmúlt forduló­ban. A visszaesett Tengelic- cel szemben azonban elkép­zelhető, hogy a TÁÉV le­génysége legalább egy, sőt akár két pontot is szerez. Tippünk: x, vagy 2. Hírek A kézilabda-MNK országos elődöntőjében a Mözsi Tsz SE női csapata az NB I-es Pécsi MSC együttesét fogad­ta. A hétközi MNK-mérkőzé- sen 9-5-ös félidő után 18-14 arányban a magasabb osz­tályban szereplő pécsi csapat nyert. * A szekszárdi városi sakk- bajnokság állása a 10. for­duló után: 1. Kórház 16, 2. MEZŐGÉP 13, 3. BHG 12, 4. GYGV 6 ponttal. A megyei tanács csapata visszalépett, a Vízmzű és az ÉPFU törölve. * A paksi városi kispályás labdarúgó-bajnokság állása: 1. Vegyépszer 24, 2. DÉLÉP 22, 3. ERBE 19, 4. Konzerv­gyár 18, 5. PAV 17, 6. Vo­lán 17, 7. 26-os ÁÉV 15, 8. Építőipari Szövetkezet 14, 9. Költségvetési Üzem 12, 10. Vízmű 10, 11. Duna menti Tsz 8, 12. Népbolt 6, 13. Be­tontelep 5, 14. GYGV 3, 15. Távközlési Üzem 0 ponttal. A 22-es ÁÉV csapata töröl­ve. Otven helyen nincs labdarúgócsapat Lehet, hogy utat tévesztettünk? ürgédén, a Dózsa Ter­melőszövetkezet elnö­kével, Klemencz Jó­zseffel beszélgettünk a község sportjáról, egész pontosan rövid életű labda­rúgócsapatukról. Az elnök többek között elmondta; a nyáron múlt egy éve, a Ta­mási Állami Gazdaságtól se­gítséget kértek annak érde­kében, hogy a 850 lelket számláló Fürgédén is legyen a fiataloknak sportolási le­hetősége, tudjanak labdarú­gócsapatot alakítani. Tolnai elvtárs azonnal segítségükre sietett, kaptak kapufát az új pályára, felszerelést, sőt a vidéki utakra a gazdaság autóbuszt is adott. Igaz, na­gyon gyengén szerepelt a csapat, de mégis a saját­juk volt, lett a község lakói­nak vasárnap délutáni szóra­kozása. Mindez már a múlté, a csapat feloszlott. A leg­nagyobb jóindulat mellett sem tudnak ifjúsági csapa­tot kiállítani. Aztán olyan öltöző sincs, amilyent elő­írnak. Pedig a vendégeket kulturált helyen fogadták, a klubban biztosítottak nekik helyet. ' A beszélgetés során termé­szetesen sok minden szóba került, így az is, hogy ilyen kis településeknek olyan baj­nokság kellene, ahol azonos tudású csapatok kerülnének össze és az lenne jó, ha fi­gyelembe vennék ezeknek a településeknek az adottsá­gait. Egy csapatot ki tudná­nak állítani és ma már mindenhol van annyi sze­mélygépkocsi, hogy kis kör­zetben utazni tudna az együttes. A tsz-elnök nem titkolta azt sem, elméletileg helyesli a hideg-meleg vízzel ellátott öltözőket, de jelenleg például nálük erre nincs anyagi lehetőség. A most épülő sertéstelepükhöz lé­nyegesen fontosabb ilyen fel­tételekkel szociális épületet készíteni. Ellátogattunk még né­hány helyre, ahol valaha lel­kes labdarúgócsapat játszott vasárnap délutánonként és két-háromszáz ember állta körül a pályát. Közülük so­kan talán még a labdarúgás legfontosabb szabályait sem ismerték, ennek ellenére ió szórakozást biztosított szá­mukra a vasárnap délutáni mérkőzés. Uiiregben például — vagy tíz éve — azzal fo­gadtak bennünket. hogy nézzük meg az építőanygot, már megvan a tégla az öl­tözőhöz. rövidesen megkez­dik az építkezést. És tíz év után: a tégláknak nyoma sincs, sőt az egyik kapufa is Pontosan negyedszázada, 1954 őszén új név került a magyar teniszsport dicsőség- táblájára: Gulyás István, a Pécsről felkerült kemény kö­tésű versenyző nyerte a férfi egyes bajnokságot. Az akkori idők kiváló ver­senyzői maradtak a vert mezőnyben; még játszott az örökös bajnok, Asbóth Jó­zsef, Európa egykori rang­elsője, a szellemes megoldá­sairól közismert Ádám And­rás, a technikás Katona Zol­tán, a párosban kiváló Buj- tor Frigyes, de már a fia­talok szorongatták az élgár­dát a városmajori Jancsó Antal és az ugyancsak pé­csi Sikorszki István szemé­lyében. S ki gondolta volna ekkor, hogy ez a kreolbőrű. 23 éves mérnökhallgató két esztendő múlva ritka soro­zatba kezd, tizenkét éven át nem talál legyőzőre a hazai pályákon. Pedig így történt. Baranyi Szabolcsnak elő­ször 1969-ben, a Torinóban rendezett Európa-bajnoksá- gon, majd itthon sikerült el­lene győzni. Gulyás István utána még kétszer feliratko­zott a bajnokok listájára, s 1971-ben nyerte utolsó, egy­ben tizenötödik egyéni baj­nokságát. Páratlannak mondható pá­lyafutását szülővárosában, eltűnt. Megszűnt, felbomlott a labdarúgócsapat, pedig va­laha milyen büszkék voltak arra az újiregiek, hogy az ő pályájukon soha nincs sár. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a községből néhány jó képességű játékos került Ta­másiba, vagy messzebb. Megkerestük a csapat egy­kori erősségét, Agócs Jó­zsefet — aki ma a tamási öregfiúk csapatában játszik —, hogy meghallgassuk véle­ményét. — Amikor egyesültek a termelőszövetkezetek, akkor szűnt meg nálunk a labda­rúgás. Több játékosunkkal együtt a felszerelés is Ireg- szemcsére került. Kijelen­tem: ma is tudnánk bármi­kor egy csapatot kiállítani, ismét lehetne vasárnapon­ként labdarúgó-mérkőzés. Kár, hogy így történt, hogy elsorvasztják a vidék labda­rúgását. Ujireghez nincs messze Medgyes. Nem nagy telepü­lés, mindössze negyvenhét- ház volt az év elején. Az­óta három család elköltö­zött. Egykor Szabó István volt a sportkör elnöke, ed­zője, a szertárosa, a szerve­zője, egyszóval mindene. Társadalmi munkával készí­tettek olyan öltözőt, melynek a padlásán egy 500 literes víztartály volt. Ezt a mér­kőzés előtt a játékosok vízzel hordták tele. A felszerelést Tamásiban a termelőszövet­kezet irodájában kellett le­adniuk. Ennek már 12 éve. Azóta a kapufák eltűntek, egy éve a tamási Széchenyi Tsz a labdarúgópályát fel- szántatta. Amin az egész Medgyes felháborodott; „va­laki” a tűzfalat kidöntötte, a víztartályt a padlásról elvit­te. Az öltözőkből a vízcsa­pokat letördelték és minden megmozdíthatót elvittek. Ál­lítólag mindenki tudja ki volt a tettes, de senki nem mer nevet mondani... Magyarkeszin hasonlókép­pen szeretik a labdarúgást, de csapatuk nincs. Négy éve, amikor a megyebajnokság­ba kerültek, a termelőszövet­kezet és a községi tanács se­gítségével felújították az öl­tözőt, hogy az megfeleljen a követelményeknek. A megye­bajnokságból egy év után visszakerültek a járási baj­nokságba, de ott is elég gyengén szerepeltek. A köz­ségben nincs csapat, mert — mit mondották — nem tudnak ifjúsági csapatot ki­állítani, közel harminc em­ber utaztatása megoldha­tatlan anyagi gondot jelente­ne. A néhány éve felújított Gulyás István Pécsett kedzte, — labdarú­góként. De csak mérkőzése­ken lőtte a gólokat, edzések helyett labdát szedett a Balokányi ligeti ismert te­niszpályákon. özvegy édes­anyjának elkelt a segítség, s a kőműves inasokat abban az időben sem fizették fé­nyesen. Ez az inas egyéb­ként maga fabrikálta faütő­vel. úgynevezett „nokedli- szaggatóval” olykor a játék­kal is megpróbálkozott. Ügyességét látva később öltöző ablakai kitörve, kí- vül-belül hullik a vakolat. Kölesden a községi tanács és a termelőszövetkezet "je­lentős támogatásával három év óta épül az új öltöző. Hogy miért ily sokáig, az külön fejezetet érdemelne, de most nem is ez a lényeg, hanem a tények: még nem fejezték be az öltözőt, de már nincs labdarúgócsapat. Pedig Kölesdre még azt sem lehet mondani, hogy uta­zás szempontjából nehezen megközelíthető, vagy ott nincs múltja ennek a sport­ágnak. Aki a Szekszárd—Tamási útvonalon jár, akarva aka­ratlanul látja a harci sport­pályát azt, hogy a jelentős ösz- szeggel megépült öltöző ki­használatlanul áll. Lassan de biztosan tönkremegy. A harciak is hosszú éveken át kínlódtak. ■ Az ellenfelek a megmondhatói, hogy hány­szor hunytak szemet a har­ciak szabálytalanságai felett, mert ők is belátták, ilyen kis településen nincs annyi fiatal, hogy huszonkét lab­darúgót egy délután a pá­lyára tudjanak küldeni. Vé­gül a harciak néhány lelkes sportveztője belefá­radt, feladta a kilátástalan küzdelmet. Alsópélen több mint tíz éven át volt labdarúgócsapat. Aki nem tudja hol van Al- sópél, ne keresse a térké­pen, azon nem található: Sárszentlőrinctől 5—6 kilomé­terre van. Az állami gazda­ság dolgozóiból jó kollektíva alakult, itt is ez biztosította a vasárnap délutáni szóra­kozást. A csapat megszűné­séhez — igaz — közreját­szott. hogy a gazdaság egyik vezetője Szekszárdra költö­zött. De a fő ok természetesen egy-egy párosba is bevették, ha éppen nem volt teljes a négyes. A zárkózott fiatal­ember azonban csak a felsza­badulás után, tizenhatéves korában játszotta élete első versenyét. Később beiratko­zott az építőipari technikum­ba. Majd a jeles végbizo­nyítvány után élete akkori nagy vágya is teljesült, fel­vették a Műszaki Egyetem építőipari karára, s 1952-ben Budapestre költözött, a lila­fehérek bajnokcsapatához igazolt. A kettős helytállás nem volt könnyű, de Gulyás magabiztosan, csodálatra­méltó akaraterővel lépésről- lépésre haladt előre a sike­rek útján. Játékát a pontos­ság, a megbízhatóság jelle­mezte. Egyszerűen nem is­mert elérhetetlen, elvesztett labdát. Ütéseink skálája az idők folyamán egyre szélese­dett, amikor mérnöki diplo­májának megszerzése után már nem kellett éjszakán­ként a rajztábla fölé hajol­nia. amúgy is kiváló erőnlé­te tovább javult. A hatvanas évek derekán a szakértőket is meglepve a harmadik X- en túl, tehát nem éppen fia­talon tört be a világ leg­jobbjai közé. „A tenisz Za­itt is az ifjúsági csapat hiá­nya. A dombóvári város kör­nyéki bajnokságban szere­pelt néhány éven át a gyu- laji labdarúgócsapat. So­mogyi György, a dombóvári városi sportfelügyelőség ve­zetője a megmondhatója, hogy mennyi energiáját emésztette fel, míg életre tudta hívni a sportkört. Munkája azonban semmibe veszett, ma üres a labdarú­gópálya. Kíváncsiságból összeszá­moltuk, összeírtuk, hány he­lyen nincs pillanatnyilag labdarúgócsapat. Csak azo­kat a helyeket vettük fi­gyelembe ahol a felszabadu­lást követően már volt. Nem vettük viszont figyelembe például azt, hogy valaha Bonyhádon négy-öt, Dombó­váron és Szekszárdon még ennél is több csapat volt. Amikor a listát összeállítot­tuk, mi lepődtünk meg leg­jobban. Jelenleg a megyé­ben ' ötven helyen nincs labdarúgás. Nézzük ta­lán ABC-sorrendben: Alsó­nyék, Alsópél, Belecska, Bi- kács, Csibrák, Decs, Diósbe- rény, Dombóvári Tsz, Dúzs, Fácánkert, Felsőnána, Felső­nyék, Fürgéd, Gyapa, Gyu- laj, Györköny, Izmény, Harc, Kajmád, Kalaznó, Kismányok, Kisszékely, Kistormás, Kölesd, Lápafő, Magyarkeszi, Medina, Med- gyes, Miszla, Mórágy, Mözs, Mucsi, Murga, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Nagytormás, Pári, Pörböly, Regöly, Szálka, Szárazd, Ta- bód, Tengelic-Szőlőhegy, Ud­vari, Ujireg, Varsád, Váralja, Várong, Várdomb. Felvetődik .a kérdés: utat tévesztettünk? A tömegesség, a vidéki, a kis települések topekje” néven emlegették futókészségéért, gyorsaságá­ért, de kevés szó esett a ki­váló, évek alatt összegyűj­tött taktikai érzékéről. Eré­nyei együttesen segítették legszebb diadalához: 1966­ban második lett a világ legnagyobb salakpályás ver­senyén, a Párizsban rende­zett francia nemzetközi bajnokságon. A fonákját két kézzel ütő ausztrál Howe, a fürge dél-amerikai Lóvéra, a nyurga brazil Koch^az ak­kori világranglista élcso­portba tartozó amerikai Gra- ebner és az ausztrál Flech­ter legyőzésével jutott az elődöntőbe, ahol a későbbi profi versenyeken sikert-si- kerre halmozó dél-afrikai Drysdale sem tudta megállí­tani. A döntőben volt, már a mérkőzés időpontját is ki­tűzték, amikor Tony Roche, az ausztrálok balkezes bom­bázója a párosban megsé­rült. Az orvos egynapi pi­henőt rendelt számára, a döntő elhalasztását kérték. Gulyás az első szóra bele­egyezését adta, holott az eredeti időponthoz való ra­gaszkodás esetén bajnokként vésik rá nevét a Roland Garros stadion márvány­Négy világrész teniszpályáin labdarúgásigényének kielégí­tése szempontjából feltétlen. Érdemes azonban megje­gyezni, hogy tulajdonképpen a megyei vezetést is arra ösztönzik a különböző sta­tisztikák, rangsorolások, hogy minél több NB-s csa­patuk legyen. Azt nem „jegyzik” sehol, hogy hány járási, vagy még ennél is alacsonyabb osztályú csapat­nál találják meg a sportág kedvelői szórakozásukat. A megyei labdarúgó-szö­vetség vezetője is jól ismeri a tényeket és mint mondot­ta, a járási szövetségnek ja­vasolta: olyan bajnokságot szervezzenek, ahol az emlí­tett kis települések csapatai megvívhatnák mérkőzéseiket úgy, hogy tavasszal és ősszel is hat-hét esetben játszaná­nak. Ami a megszűnések okát illeti, a főtitkár első­sorban a megváltozott gaz­dasági, települési viszonyok­ban látja az okot. A terme­lőszövetkezetek valamint a községi tanácsok összevoná­sa folytán kialakultak a kör­zetek. Nincs jogunk kétségbevon­ni dr. Szűcs László főtitkár véleményét, hisz az általa el­mondottak tények, Ennek el­lenére úgy érezzük, hogy az általa javasolt programot a járási szövetségeknek kellene végrehajtani. Állítjuk, falun változatlanul szeretik a lab­darúgást, a legtöbb helyen még anyagi áldozatot is hoz­nának, ha lenne csapatala­kításra és szereplésre lehető­ség. Ehhez azonban rugalma­sabban kellene kezelni — ezen az alacsony szinten — az átigazolási szabályokat is. Nem valószínű, hogy a fel­sorolt helyeken mindenütt vállalnák labdarűgócsapat szervezését, indítását. Meg­győződésünk azonban: leg­alább 25—30 olyan hely van, ahol örömmel részt venné­nek bajnokságban — egy csapattal. Ma már az uta­zási akadály is elhárult, mert három személygépko­csival megoldható a tizenkét játékos utaztatása. 0 liást kellene foglalni: |Wjß legyen-e kis települé- seknek labdarúgó­------ csapata, az ott lakó e mbereknek vasárnap dél­utáni szórakozása. Mert hiába van Szekszárdon, Pakson és Dombóváron ösz- szesen 60—80 kispályás lab­darúgócsapat, ez még nem pótolja a kis települések el­sorvadt, tönkrement labda­rúgását. —s táblájára. Gulyás a játékot választotta, s kikapott — nemhiába tisztelték még le­győzött ellenfelei is mindig példás, sportszerű viselke­déséért. A világranglistán kapott nyolcadik helye, s az UNESCO által adományozott Nemzetközi Fair Play díj je­lezte az újabb, rendkívüli erkölcsi elismeréseket. Pisti a nagy versenyekről már visszavonult. Igaz, ma­napság egyre nehezebb fel­adatok várnak rá. Felelős­ségteljes hivatali elfoglalt­sága — nagy beruházások előkészítésével, ellenőrzésé­vel foglalkozik — mellett már harmadik éve tölti be a Magyar Tenisz Szövetség el­nöki tisztét. És még ütőjét sem akasztotta arra a bizo­nyos szólás-mondásbeli szög­re. Idehaza rendszeresen versenyez. A minap csodálatos pálya­futását mintegy megkoroná­zó születésnapi ajándékot kapott az élettől. A most negyvennyolcéves Gulyás István, majd húsz centi­méterrel magasabb fiával, a tizenhatéves, az egyre job­ban játszó Pistával elsőosz­tályú párosversenyt nyert Sopronban ... Igaz, ezt az ajándékot semkapta. Meg- küzdött érte, hihettlen aka­raterővel, ahogyan világ­életében tette. VAD DEZSŐ Magyarkeszi: kitört ablakok, lezárt ajtók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents