Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

1979. október 21. ^ÉPÜJSÁG 9 Rabka — aprócska város Lengyelországban, nevét mégis ismerik Európában. A kontinens egyik legrégebbi gyerméküdülőhelye található itt. A krakkói tudományos társaság balneológiái bizott­sága a múlt század közepe táján felfedezte, hogy a rab­kai források vize magas jód- és brómtartalmánál fogva kiválóan alkalmas különböző betegségek gyógyítására. A városkában 1864-ben nyílt meg az első gyógyintézet, s 1887-ben a második, amelyet már kizárólag az egészségi­leg veszélyeztetett gyerme­kek számára építettek. Az ötlet, hogy elsősorban a gyógyulást kereső gyere­kek részére alakítsanak ki ebben a szép környezetben gyógyüdülőhelyet, Maciej Ja- kubowski kiváló lengyel gyermekgyógyásztól szárma­zott. A professzor erőfeszíté­A gyermek-gyógyüdü lőhely Rabkán A gyógyulásra vágyó gyerekek sei nyomán évről évre nőtt a gyógyulásra vágyó kis bete­gek száma Rabkában. A nyi­tás évében 120-an, az első világháborút megelőző esz­tendőben csaknem hétezren, 1939-ben pedig már harminc­ezren kerestek gyógyulást itt. Lengyelország felszabadu­lása után fejlődött ki igazán az üdülőhely, a leginkább veszélyeztetett szegény gye­rekek előtt is megnyíltak ka­pui. A rab'kai kórházakban és szanatóriumokban a má­sodik világháború után elő­ször a tüdővésszel kellett megbirkózni: a kezelésre szo­rulók száma akkor százezrek­re rúgott. Ma a tuberkolózis lényegében már a múlt be­tegségének számít Lengyel- országban is. Rabkában nap­jainkban az asztmás, aller­giás és reumatikus megbete­gedéseket, a cukorbajt és fej­lődési rendellenességeket gyógyítják. Időközben a kórházak és szanatóriumok korszerűsöd­tek, zsúfoltságuk megszűnt: egyszerre háromezer gyer­meknek tudnak kényelmes elhelyezést biztosítani ben­nük. Gond azonban az impo­náló fejlődés ellenére is akad: a gyermekek szóra­koztatásának és nevelésének még nem tud hiánytalanul eleget tenni a gyógyászati komplexum. Ezért a - város vezetői a nemzetközi gyer­mekév alkalmából elhatároz­ták, hogy hatalmas játszó­ligetet, sportközpontot, játék­múzeumot és bábszínházát létesítenék Rabkán. Nemzetközi régészeti együttműködés Bolgár és holland régészek közös kutatásokat folytattak a trákok eredetének, törté­netének felderítésére. A kö­zös vállalkozást bolgár rész­ről Alekszpnder Föl profesz- szor, a Bolgár Tudományos Akadémia Trák Intézetének igazgatója, holland részről pedig Jan Best professzor, az amszterdami Henri Frank­fort alapítvány történeti ku­tatóközpontjának az igazga­tója irányítja. A munkába több európai ország tudósait is bevonják. A régészeti ex­pedícióik sora a trákok etni­kai eredeténék a pontos meg­állapítását célozza. A két ország közötti tudo­mányos együttműködés alap­jait a legutóbbi, 1974-es plov- divi „Trák kultúra hetei” al­kalmával rakták le. Az elmúlt évben régészeti ásatásokat végeztek több te­lepülés felkutatására a Szli- ven megyei Gyuadovo falu közelében. Ez szolgál egyéb­ként a leendő kutatások mo- delljéül is. A több évre ter­vezett ásatásoknál módszere­sen elemzik a települések ki­terjedését, relatív korát, stb. A műszaki fejlődés gyorsítása a szovjet mezőgazdaságban A szovjet sajtóban megjelent az SZKP Központi Bizottsága és a kormány közös határozata a mezőgazdaság villamosításá­nak fejlesztéséről. Az ezzel kapcsolatos va­lamennyi kiadást az állam vállalja magá­ra; a legutóbbi időkig a kiadások egy — bár csekély — részét, a kollektív gazda­ságok költségvetéséből fedezték. A mezőgazdaság villamosenergia-fogyasz- tása 1985-ig eléri a 170—190 milliárd kilo­wattórát, azaz napjainkhoz viszonyítva megduplázódik. Ez lehetővé teszi az állat- tenyésztés komplex gépesítését és automa­tizálását, a hús- és tejtermékek termelésé­nek jelentős növelését, amelyekben az or­szág ma még hiányt szenved. A falvakban szilárd villamos energetikai bázist hoztak létre: a kolhozokban és a szovhozokban több mint 10 millió villany- motor dolgozik. 1965 óta, amikor a mező- gazdasági termelés intenzifikálásának komplex programját meghirdették, az eb­ben az ágazatban foglalkoztatott minden dolgozó munkájának villamosgép-el'átott- sága több mint ötszörösére növekedett, ugyanakkor nőtt a munka energiaellátott­sága is. Ma a falu villamosításának üteme foko­zódik. Figyelemre .méltó a másik tenden­cia is: a mezőgazdasági energiarendszerek üzemeltetésének központosítása. Ez meg­bízhatóbbá teszi a falu villamosenergia- ellátottságát és lehetővé teszi a villamos energiával való takarékosságot. A beruházások a gazdaságnak ebbe az ágazatába évről évre növekednek. A Szov­jetunió gazdasági fejlesztésének jelenlegi ötéves tervidőszakában (1976—1980), a be­ruházások hatalmas összeget, 170 milliárd rubelt tesznek ki, amely tízszeresen meg­haladja az ország védelmi erejének növe­lésére fordított évi költségvetés összegeit. Jelenleg a beruházások több mint egy­negyed részét az agrárszektor fejlesztésé­re fordítják. Az erők és az eszközök koncentrációjá­nak öt fő irányát lehet kiemelni. A gépesítés. A villamosenergia-fogyasztás növekedése a mezőgazdaságban meggyorsít­ja az átmenetet az egyes folyamatok és műveleték automatizálásától, a mezőgaz­dasági üzemek teljes automatizálásáig. A talajjavítás. Mivel a Szovjetunió föld- művelési övezetének bioklimatikus poten­ciálja alacsony (kétszer alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban és Nyugat-Euró- pában), a stabil terméshozam eléréséhez az egyetlen út vezet — a hatalmas méretű talajjavítás. A talajjavító munkálatok mé­reteit tekintve a Szovjetunió vezető helyet foglal el a világon. Az utóbbi évékben a Szovjetunió a leg­nagyobb műtrágyatermelő országgá vált. Mint ismeretes, a terméshozam növekedé­sének felét a kemizálás biztosítja, ezért a műtrágyagyártó ipar fejlesztése továbbra is fontos alkotórésze marad annak a mun­kának, amelyet az intenzívebb termelésért folytatnak. Hatalmas tudományos bázis jött létre a mezőgazdaságban. Több mint 700 tudomá­nyos kutatóközpont működik, köztük 242 nagy kutatóintézet. A 100 mezőgazdasági főiskolán és egyetemen is végeznek mező- gazdasági kutatásokat. A tudomány és a technika fejlődése sok millió szovjet pa­raszt műszaki továbbképzését követeli meg, de miként a gyakorlat is bizonyítja, az ok­tatásra, továbbképzésre fordított kiadások hamarosan megtérülnék. Végül: megvalósul a termelés koncent­rációjának és szakosításának irányvonala. Az állam a saját anyagi erőforrásaiból ha­talmas ipari típusú mezőgazdasági üzeme­ket épít, amelyek a piacra kerülő bús, tej, .tojás, broylercsirke, friss zöldség előállítá­sára szakosodnak. A kolhozok és a szov- hozok részvényes alapon hasonló típusú komplexumokat és egyesüléseket hoznak létre. Ezek száma 1979 elején meghaladta a 8 ezret. A 27 ezer kolhoz és a 20 ezer szovhoz mellett a gazdaságközi szakosított vállalatok a korszerű mezőgazdasági infra­struktúra fontos elemévé váltak. A szovjet agrárpolitika a parasztok élet- körülményeinek megjavítását nem kevés­bé fontos célnak tekinti, mint a mezőgaz­dasági termékek termelésének a bővítését. A paraszt nemcsak részt vesz a tudomá- mányos-technikai forradalomban, hanem egyúttal fogyasztója is azoknak a javak­nak, amelyeket maga hozott létre. LEV VOSZKRESZENSZKIJ (APN—KS) ■OH Jugoszlávia Gazdasági hírek A szabadkai Goren je­Sever, a Vajdaság egyik je­lentős vállalata, magyar cé­gekkel kötött megállapodást szivattyúberendezések szállí­tására. Az exportszállítmá­nyok értéke a következő öt évben meghaladja az 1 mil­lió dollárt. A termelési koo­peráció keretében az öntöző- rendszerek alkatrészellátásá­hoz a jugoszlávok további 2 millió dollár értékű szállí­tással járulnak hozzá. * A jugoszláv és szovjet autó­gyártó cégek kereskedelmi forgalma 1980-ra a jelenlegi 52 millióról 100 millió dollár­ra növekszik. A Crvena Zas- tava autógyár kétszer annyi alkatrészt fog szállítani szovjet partnerének, mint most. A szovjet fél ugyan­akkor Lada autókból a jelen­legi 12 000 helyett 25 000-ret importál Jugoszláviába. * A zágrábi Ferimport Kül­kereskedelmi Vállalat szer­ződést kötött a lengyel _Stal- export és Centrostal cégek­kel 155 ezer tonna különféle fémkohászati termék export­jára, illetve importjára. A kétoldalú szállítások értékét 60 millió dollárra becsülik. Húszéves a Prensa Latina A forradalmi harc éveiben alakult meg, s ai idén ün­nepli fennállásának 20. évfordulóját a kubai Prensa Latina hírügynökség. Néhány hónappal megalapítása után a Pren­sa már 18 latin-amerikai országban nyitott irodát. Az el­múlt években pedig a hírügynökség tudósitói más föld­részeken is dolgozni kezdtek. A kubai újságírók munkája nem nevezhető veszélyte­lennek. A Prensa Latina több tudósítóját gyilkolták meg imperialista ügynökök. Az elesettek között van Jorge Ricar­do Macetti, a Prensa Latina alapítója és első igazgatója is. Ennek ellenére a hírügynökség hangja nem némult el, ma is tudósítja a világot a „lángban álló” kontinensről. A chilei fasiszta puccs idején a kubai tudósítók az utolsó pillanatig adták a híreket Santiagóból, a fővárosból. Jelenleg a kubai hírügynökségnek 34 országban van irodája. 11 latin-amerikai, 10 szocialista, 7 nyugat-európai, 4 afrikai és közel-keleti és 2 ázsiai országban dolgoznak tudósitói. Csak az elmúlt évben több mint egymillió oldal­nyi friss hirt adtak. A Prensa Latina legfontosabb feladata ebben az esztendőben, az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői VI. havannai találkozójával kapcso­latos hírügynökségi munka volt. P|f rfssf If fclf Uszoda az egyik szanatóriumban Cshanszon virágzó vidéke Cáhanszon — hegyi járás a KNDK Észak-Phenjan tarto­mányálban. A környék lakos­sága régen irtásos földműve­léssel foglalkozott, de a so­vány föld szűkén jutalmazta a nehéz paraszti munkát. A járás ma az ország egyik fontos élelmiszeripari köz­pontja. A helyi ipar szíve a cshanszoni élelmiszeripari üzem. Termelésének túlnyo­mó része gépesített, dolgozói­nak több mint a fele az üzemi iskolákban szerezte meg a szakmai képesítést. A kombinátban főként hús- és gyümölcsfeldolgozást folytat­nak, de cukrásztermékéket és szeszes italokat is gyártanak — összesen több mint 100- féle cikket. A termelés fedezi a járás szükségleteit, ellátja az ország más körzeteit, sőt az áruból még exportra is futja. A földjavítások és a szö­vetkezeti munka eredménye­képp fordulat állt be a me­zőgazdaság helyzetében is. 1977-ben a szövetkezeti ta- gdknak öt évre elég gabonát és több ezer von készpénzt osztottak ki. A mezőgazdasá­gi dolgozók korszerű, a szük­séges háztartási gépekkel és televízióval felszerelt állami lakásokban élnék.

Next

/
Thumbnails
Contents