Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
1979. október 21. ^ÉPÜJSÁG 9 Rabka — aprócska város Lengyelországban, nevét mégis ismerik Európában. A kontinens egyik legrégebbi gyerméküdülőhelye található itt. A krakkói tudományos társaság balneológiái bizottsága a múlt század közepe táján felfedezte, hogy a rabkai források vize magas jód- és brómtartalmánál fogva kiválóan alkalmas különböző betegségek gyógyítására. A városkában 1864-ben nyílt meg az első gyógyintézet, s 1887-ben a második, amelyet már kizárólag az egészségileg veszélyeztetett gyermekek számára építettek. Az ötlet, hogy elsősorban a gyógyulást kereső gyerekek részére alakítsanak ki ebben a szép környezetben gyógyüdülőhelyet, Maciej Ja- kubowski kiváló lengyel gyermekgyógyásztól származott. A professzor erőfeszítéA gyermek-gyógyüdü lőhely Rabkán A gyógyulásra vágyó gyerekek sei nyomán évről évre nőtt a gyógyulásra vágyó kis betegek száma Rabkában. A nyitás évében 120-an, az első világháborút megelőző esztendőben csaknem hétezren, 1939-ben pedig már harmincezren kerestek gyógyulást itt. Lengyelország felszabadulása után fejlődött ki igazán az üdülőhely, a leginkább veszélyeztetett szegény gyerekek előtt is megnyíltak kapui. A rab'kai kórházakban és szanatóriumokban a második világháború után először a tüdővésszel kellett megbirkózni: a kezelésre szorulók száma akkor százezrekre rúgott. Ma a tuberkolózis lényegében már a múlt betegségének számít Lengyel- országban is. Rabkában napjainkban az asztmás, allergiás és reumatikus megbetegedéseket, a cukorbajt és fejlődési rendellenességeket gyógyítják. Időközben a kórházak és szanatóriumok korszerűsödtek, zsúfoltságuk megszűnt: egyszerre háromezer gyermeknek tudnak kényelmes elhelyezést biztosítani bennük. Gond azonban az imponáló fejlődés ellenére is akad: a gyermekek szórakoztatásának és nevelésének még nem tud hiánytalanul eleget tenni a gyógyászati komplexum. Ezért a - város vezetői a nemzetközi gyermekév alkalmából elhatározták, hogy hatalmas játszóligetet, sportközpontot, játékmúzeumot és bábszínházát létesítenék Rabkán. Nemzetközi régészeti együttműködés Bolgár és holland régészek közös kutatásokat folytattak a trákok eredetének, történetének felderítésére. A közös vállalkozást bolgár részről Alekszpnder Föl profesz- szor, a Bolgár Tudományos Akadémia Trák Intézetének igazgatója, holland részről pedig Jan Best professzor, az amszterdami Henri Frankfort alapítvány történeti kutatóközpontjának az igazgatója irányítja. A munkába több európai ország tudósait is bevonják. A régészeti expedícióik sora a trákok etnikai eredeténék a pontos megállapítását célozza. A két ország közötti tudományos együttműködés alapjait a legutóbbi, 1974-es plov- divi „Trák kultúra hetei” alkalmával rakták le. Az elmúlt évben régészeti ásatásokat végeztek több település felkutatására a Szli- ven megyei Gyuadovo falu közelében. Ez szolgál egyébként a leendő kutatások mo- delljéül is. A több évre tervezett ásatásoknál módszeresen elemzik a települések kiterjedését, relatív korát, stb. A műszaki fejlődés gyorsítása a szovjet mezőgazdaságban A szovjet sajtóban megjelent az SZKP Központi Bizottsága és a kormány közös határozata a mezőgazdaság villamosításának fejlesztéséről. Az ezzel kapcsolatos valamennyi kiadást az állam vállalja magára; a legutóbbi időkig a kiadások egy — bár csekély — részét, a kollektív gazdaságok költségvetéséből fedezték. A mezőgazdaság villamosenergia-fogyasz- tása 1985-ig eléri a 170—190 milliárd kilowattórát, azaz napjainkhoz viszonyítva megduplázódik. Ez lehetővé teszi az állat- tenyésztés komplex gépesítését és automatizálását, a hús- és tejtermékek termelésének jelentős növelését, amelyekben az ország ma még hiányt szenved. A falvakban szilárd villamos energetikai bázist hoztak létre: a kolhozokban és a szovhozokban több mint 10 millió villany- motor dolgozik. 1965 óta, amikor a mező- gazdasági termelés intenzifikálásának komplex programját meghirdették, az ebben az ágazatban foglalkoztatott minden dolgozó munkájának villamosgép-el'átott- sága több mint ötszörösére növekedett, ugyanakkor nőtt a munka energiaellátottsága is. Ma a falu villamosításának üteme fokozódik. Figyelemre .méltó a másik tendencia is: a mezőgazdasági energiarendszerek üzemeltetésének központosítása. Ez megbízhatóbbá teszi a falu villamosenergia- ellátottságát és lehetővé teszi a villamos energiával való takarékosságot. A beruházások a gazdaságnak ebbe az ágazatába évről évre növekednek. A Szovjetunió gazdasági fejlesztésének jelenlegi ötéves tervidőszakában (1976—1980), a beruházások hatalmas összeget, 170 milliárd rubelt tesznek ki, amely tízszeresen meghaladja az ország védelmi erejének növelésére fordított évi költségvetés összegeit. Jelenleg a beruházások több mint egynegyed részét az agrárszektor fejlesztésére fordítják. Az erők és az eszközök koncentrációjának öt fő irányát lehet kiemelni. A gépesítés. A villamosenergia-fogyasztás növekedése a mezőgazdaságban meggyorsítja az átmenetet az egyes folyamatok és műveleték automatizálásától, a mezőgazdasági üzemek teljes automatizálásáig. A talajjavítás. Mivel a Szovjetunió föld- művelési övezetének bioklimatikus potenciálja alacsony (kétszer alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban és Nyugat-Euró- pában), a stabil terméshozam eléréséhez az egyetlen út vezet — a hatalmas méretű talajjavítás. A talajjavító munkálatok méreteit tekintve a Szovjetunió vezető helyet foglal el a világon. Az utóbbi évékben a Szovjetunió a legnagyobb műtrágyatermelő országgá vált. Mint ismeretes, a terméshozam növekedésének felét a kemizálás biztosítja, ezért a műtrágyagyártó ipar fejlesztése továbbra is fontos alkotórésze marad annak a munkának, amelyet az intenzívebb termelésért folytatnak. Hatalmas tudományos bázis jött létre a mezőgazdaságban. Több mint 700 tudományos kutatóközpont működik, köztük 242 nagy kutatóintézet. A 100 mezőgazdasági főiskolán és egyetemen is végeznek mező- gazdasági kutatásokat. A tudomány és a technika fejlődése sok millió szovjet paraszt műszaki továbbképzését követeli meg, de miként a gyakorlat is bizonyítja, az oktatásra, továbbképzésre fordított kiadások hamarosan megtérülnék. Végül: megvalósul a termelés koncentrációjának és szakosításának irányvonala. Az állam a saját anyagi erőforrásaiból hatalmas ipari típusú mezőgazdasági üzemeket épít, amelyek a piacra kerülő bús, tej, .tojás, broylercsirke, friss zöldség előállítására szakosodnak. A kolhozok és a szov- hozok részvényes alapon hasonló típusú komplexumokat és egyesüléseket hoznak létre. Ezek száma 1979 elején meghaladta a 8 ezret. A 27 ezer kolhoz és a 20 ezer szovhoz mellett a gazdaságközi szakosított vállalatok a korszerű mezőgazdasági infrastruktúra fontos elemévé váltak. A szovjet agrárpolitika a parasztok élet- körülményeinek megjavítását nem kevésbé fontos célnak tekinti, mint a mezőgazdasági termékek termelésének a bővítését. A paraszt nemcsak részt vesz a tudomá- mányos-technikai forradalomban, hanem egyúttal fogyasztója is azoknak a javaknak, amelyeket maga hozott létre. LEV VOSZKRESZENSZKIJ (APN—KS) ■OH Jugoszlávia Gazdasági hírek A szabadkai Goren jeSever, a Vajdaság egyik jelentős vállalata, magyar cégekkel kötött megállapodást szivattyúberendezések szállítására. Az exportszállítmányok értéke a következő öt évben meghaladja az 1 millió dollárt. A termelési kooperáció keretében az öntöző- rendszerek alkatrészellátásához a jugoszlávok további 2 millió dollár értékű szállítással járulnak hozzá. * A jugoszláv és szovjet autógyártó cégek kereskedelmi forgalma 1980-ra a jelenlegi 52 millióról 100 millió dollárra növekszik. A Crvena Zas- tava autógyár kétszer annyi alkatrészt fog szállítani szovjet partnerének, mint most. A szovjet fél ugyanakkor Lada autókból a jelenlegi 12 000 helyett 25 000-ret importál Jugoszláviába. * A zágrábi Ferimport Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötött a lengyel _Stal- export és Centrostal cégekkel 155 ezer tonna különféle fémkohászati termék exportjára, illetve importjára. A kétoldalú szállítások értékét 60 millió dollárra becsülik. Húszéves a Prensa Latina A forradalmi harc éveiben alakult meg, s ai idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a kubai Prensa Latina hírügynökség. Néhány hónappal megalapítása után a Prensa már 18 latin-amerikai országban nyitott irodát. Az elmúlt években pedig a hírügynökség tudósitói más földrészeken is dolgozni kezdtek. A kubai újságírók munkája nem nevezhető veszélytelennek. A Prensa Latina több tudósítóját gyilkolták meg imperialista ügynökök. Az elesettek között van Jorge Ricardo Macetti, a Prensa Latina alapítója és első igazgatója is. Ennek ellenére a hírügynökség hangja nem némult el, ma is tudósítja a világot a „lángban álló” kontinensről. A chilei fasiszta puccs idején a kubai tudósítók az utolsó pillanatig adták a híreket Santiagóból, a fővárosból. Jelenleg a kubai hírügynökségnek 34 országban van irodája. 11 latin-amerikai, 10 szocialista, 7 nyugat-európai, 4 afrikai és közel-keleti és 2 ázsiai országban dolgoznak tudósitói. Csak az elmúlt évben több mint egymillió oldalnyi friss hirt adtak. A Prensa Latina legfontosabb feladata ebben az esztendőben, az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői VI. havannai találkozójával kapcsolatos hírügynökségi munka volt. P|f rfssf If fclf Uszoda az egyik szanatóriumban Cshanszon virágzó vidéke Cáhanszon — hegyi járás a KNDK Észak-Phenjan tartományálban. A környék lakossága régen irtásos földműveléssel foglalkozott, de a sovány föld szűkén jutalmazta a nehéz paraszti munkát. A járás ma az ország egyik fontos élelmiszeripari központja. A helyi ipar szíve a cshanszoni élelmiszeripari üzem. Termelésének túlnyomó része gépesített, dolgozóinak több mint a fele az üzemi iskolákban szerezte meg a szakmai képesítést. A kombinátban főként hús- és gyümölcsfeldolgozást folytatnak, de cukrásztermékéket és szeszes italokat is gyártanak — összesen több mint 100- féle cikket. A termelés fedezi a járás szükségleteit, ellátja az ország más körzeteit, sőt az áruból még exportra is futja. A földjavítások és a szövetkezeti munka eredményeképp fordulat állt be a mezőgazdaság helyzetében is. 1977-ben a szövetkezeti ta- gdknak öt évre elég gabonát és több ezer von készpénzt osztottak ki. A mezőgazdasági dolgozók korszerű, a szükséges háztartási gépekkel és televízióval felszerelt állami lakásokban élnék.
