Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
8 NÉPÚJSÁG 1979. október 21. Legyen-e energetikai híd? Kelet és Nyugat viszonylatában egy egységes energetikai rendszert létesítve, az európai országok hatalmas mennyiségű fűtőanyag és a pénz megtakarítására kapnának reális lehetőséget. Szovjet tudósok számításai szerint az Atlanti-óceántól az Uraiig mutatkozó, összesen hatórás időzóna-különbséget kihasználva már jelenleg is gyakorlatilag ingyen, 20 ezer megawatt többlet villamosenergia-termelő kapacitáshoz lehetne juttatni Európát. A villamosenergia-terme- Iés volumene Európában 8— 10 évenként megduplázódik. 1990-re tehát az európaiak 40 ezer megawatt, 2000-re pedig 80 ezer megawatt erőművi kapacitás kiépítésétől mentesülhetnének. Elképzelhető, mennyi kőolajat, földgázt, szenet.és uránt lehetne ennek kapcsán megtakarítani. Egy egységes európai energetikai rendszer segítségével lényegesen enyhíteni lehetne a rideg telek okozta csapásokat. Amikor 1976 végén a kontinens egész észak-keleti részére sarkvidéki hideg (esetenként —54 Celsius fokos) légtömegek törtek be, egységes energetikai rendszer léte esetén számos déli ország tudott volna lényeges segítséget nyújtani szomszédainak. Ami az északiakat illeti, amikor januárban a Golf-áram „felmelegítette” őket, bőségesen visszaadhatták volna a kölcsönt a déli országoknak, amelyekben — szintén az Északi-Jeges-tenger dermesztő lehelete hatására — nagy hóviharok voltak. Miután Nyugat-Európában is nagy energetikai rendszereket létesítettek, a józan ész azt diktálja, hogy ezeket célszerű összekötni a Szovjetunió Egyesített Energetikai Rendszerével. Ez utóbbi Moszkvából irányítható rendszer több mint 220 ezer megawatt kapacitású. A Szovjetunióban nagyszabású energetikai fejlesztési programot valósítanak meg. Az elkövetkező 10—12 évben például az atomerőművek teljes kapacitását 100 ezer megawattra, a vízi erőművekét pedig 90 ezer megawattra szándékoznak növelni. Csupán Szibéria és Kazahsztán szenének bázisán (feszesen 94 ezer megawatt hőerőművi kapacitás épül. Egyszóval a Szovjetunió energiafölöslegei az esti és az éjszakai órákban állandóan nőnek. Ugyanez figyelhető meg — ha nem is ilyen méretekben — Nyugat-Európában is. Miért ne cserélhetnék le e fölöslegeket, ahogy ezt, a KGST-országok már most is teszik? Az utóbbiak egyébként egyesített energetikai rendszereik távlati fejlesztésére általános tervet is kidolgoztak. Elképzelhető lenne tehát egy egész Európára vonatkozó terv elkészítése is. APN—KS Fiatalok országa Vietnam lakosságának mintegy fele 14 éven aluli gyermek. Ilyen körülmények között a gyermekekről való gondoskodás már eleve az állami és pártvezetés figyelmének középpontjában áll, s nemcsak most, a nemzetközi gyermekév kapcsán, hanem általában. Amikor 1945-ben a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakult, az országban óriási volt a gyermek- halandóság: az újszülöttek 36 százaléka nem érte meg az egyéves kort. Hála az állandó orvosi megfigyelés bevezetésének, valamint a járványok megfékezésére indított sikeres harcnak és az életkörülmények áltlános javulásának, a gyermekhalandóság azóta jelentősen csökkent az országban. A gyarmati uralom idején a vietnami gyermekek többsége nem tudott se írni, se olvasni. Napjainkban minden gyermek iskolába jár a Vietnami Szocialista Köztársaságban, ahol az oktatás — természetesen — ingyenes. Kereskedelem A román fővárosban nagy figyelmet fordítanak a kereskedelem anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére, a lakosság ellátására. Csak az idei év első hónapjaiban 40 új boltot nyitottak Bukarestben. Hat kereskedelmi központ építése a befejezéshez közeledik. Bukarest boltjainak alapterülete ebben az évben több mint százezer négyzet- méterrel növekszik. Az új üzletek építése mellett több mint száz, már működő kereskedelmi egységet bővítenék, és korszerűsítik a fővárosi piacokat is. Bolgár dohány Sok látogatót vonz az NDK-beli Bad Dürrenberg híres Borlach Múzeuma. Itt látható a híres tűzszerszám- kiállítás. Az emberiséget ősidőktől foglalkoztatja a tűz csiholása, tűz mellett melegedtek őseink és tűzön sütötték meg az elejtett vad húsát. rült megszereznie az 1920ban készült „Waldi” nevű dakszlikutyát, amelynek egyetlen mozdulatra lángot lövell a feje és itt látható az a fényképezőgép is, amely készült gázöngyújtót. A gyártás éve: 1823. A mester technikatörténeti segítséget kap az NDK több műszaki egyetemétől. A gyűjtemény további bővítésének legfőbb forrását mégis azok az idős polgárok jelentik, akik rég elfelejtett, de a sublót mélyén megőrzött darabjaikat szívesen átadják a múzeumnak. Jarschel ezeket a múzeum műhelyében felújítja és aztán üzemképes állapotban kerülnek a régi tűzszerszá- mok végleges helyükre, a kiállítás vitrinéibe. (bermann) A kiállítás bemutatja a tűzgyújtás sok ezer éves módszereit, amikor az ember különböző anyagokat dörzsölt egymáshoz, amíg a keletkezett hőtől a fa vagy a tapló tüzet fogott; azután a kovaköves „öngyújtót”, amely csaknem háromezer évig, ' a trójai háborútól a francia forradalomig volt a tűzcsi- holás legkorszerűbb eszköze — ezekből két eredeti darab is a kiállított tárgyak között van. Egy másik vitrinben láthatóak a mai elektromos öngyújtók és közülük is a legmodernebb, a távolról vezérelhető lézer- és szolárön- gyújtók. Minden generáció megtalálja ebben a múzeumban a számára leginkább érdekes tűzszerszámot. Ä dürrenbergi mesternek sikeexponáláskor lángot vet ki magából. Rolf Jarschel igen büszke rá, hogy megszerezte a világon valószínűleg elsőként Vörös Zászló Rend Hentej ajmaknak Hentej ajmak területe körülbelül Ausztriával azonos nagyságú: 83ezer négyzetkilométer. Az ajmak Mongólia 18 közigazgatási kerületének egyike. Dolgozóit a most folyó tervidőszakban (1976— 1980.) eddig elért eredményeikért a Mongol Népköz- társaság Minsztertanácsa, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Revszomol (mongol KISZ) Központi Bizottsága Vörös Zászló Renddel tüntette ki. Bár a földművelés is fejlődik, a vidék mégis elsősorban szarvasmarha- és juhtenyésztéséről híres. A szarvasmarha-állomány meghaladja az 1,4 milliót, a juhállomány pedig a 900 ezret. A kerület 16 mezőgazdasági egyesülése tejjel, hússal és jó minőségű gyapjúval látja el az egész országot. Egy- egy szövetkezet 70 ezer marhát és mintegy 30 traktort és egyéb mezőgazdasági gépet birtokol. Foglalkoznak baromfineveléssel, méhészettel és sertéshizlalással is. Az egyes szövetkezetek évi jövedelme mintegy 3 millió tugrik. Növekszik a lakosság élet- színvonala: az elmúlt két évben a tsz-tagok pénzbeli jövedelme 20, természetbeli járandósága 30 százalékkal növekedett. Napjainkban Bulgária a világ első cigaretta-exportőre. E szép eredményben közrejátszik a Plovdivban működő Dohánykutató Intézet is, ahol külön munkacsoportokban dolgoznak a dohánytermesztési és cigarettagyártási problémákon. VizsA bolgár dohányipar termékei hazánkban jól ismertek. A KGST-országok igényeinek ellátásában ugyancsak jelentős Bulgária szerepe: a szervezeten belül exportált mennyiség több mint 85 százaléka ebből az országból származik. Az 54 éves Rolf Jarschel, eredeti foglalkozása motor- szerelő, 30 éve gyűjti a sokféle tűzszerszámot, tűzcsiholó eszközt és öngyújtót. A gyűjtemény több mint 1000 darabból áll, jó részüket a mester hétvégeken maga szerkesztette eredeti rajzok, leírások alapján. A látogatók szívesen hallgatják hangszalagról a mester ismertetőjét, a tűzszerszámok történetét. Ezt az Európában egyedülálló készüléket egy üzem dolgozói főnöküknek készítették 25 éves jubileuma alkalmából. Elöl egy hamutartót helyeztek el, fölötte naptárt önműködő irószerkezettel, fölötte a titkárhívó csengőt építették be, jobb oldalon pedig bonyolult szerkezetű öngyújtó látható. Bulgáriában körülbelül 300 éve terem dohány, a dohányipar pedig van már vagy 100 éves. A múltban az ország 7 milliós lakossága közül 1 millió élete fűződött a dohányhoz. gálják a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kérdéseket is, ezt jelzi, hogy főleg a filteres cigarettafajták bővítésével igyekeznek kielégíteni a dohányosok igényeit. Rolf Jarschel, a tűzszerszámok gyűjtője a „tűzszállítás” ősi módját mutatja be. A faállványokon keresztbe rakott csontokra parazsat raktak, melyet egyik táborhelyről a másikra vittek őseink... Uj, hatsoros lengyel kukoricakombájn Az elmúlt egy-két évtized a mezőgazdaságban a kukoricatermesztés terén hozott legnagyobb fejlődést. A „robbanást” a biológiai eredmények és a korszerű technika szakszerű alkalmazásával érték el a különféle kukoricatermesztési rendszerekben. Ennek a pázsitfűfélékhez tartozó növénynek az őshonában, Amerikában századunk elején felismerték azt a tulajdonságát, hogy a két különböző kukoricanövény- egyed kereszteződéséből származó utód erőteljesebben fejlődik, mint a két „szülő” külön-külön. Ebből a felismerésből fejlődött ki a ma általánosan használt nagy hozamú hibrid vetőmagok termesztése. Olyan technológia kellett, amellyel a legjobb hibridek képességeit kihozva művelhető a talaj, és a mezőgazdaságban közismert munkaerőhiány miatt kevesebb ember is nagyobb területet művelhet meg. A kukorica- táblákon különösen alkalmasak a hatalmas hátsó ikergumikerekű, 145 lóerős traktorok, amelyek 6,70 méter szélességű porhanyító tárcsákat is vontathatnak a szántáson. A nagy lóerő és sebesség nem öncél: a gazdaságos és nagyobb hozamú művelésnél fontos tényező az idő. A vetőgépek nemcsak vetni tudnak, hanem egyidejűleg talajt fertőtlenítenek, műtrágyát adagolnak és gyomirtószert szórnak ki. A legújabb vetőgépek ejtőcsatornáiban fotocellák számlálják az elvetett szemeket, segítségükkel a traktoros nemcsak az előtte elhelyezett monitor lámpáin ellenőrizheti, hogy egyenletes-e a vetés, hanem egy számlálót is rákapcsolhat minden fotocellára. A modern kombájnok egyszerre négy vagy hat sor kukoricát törnek. morzsolnak le, s időnként szállító járművekbe ürítik a szemtermést. De fel vannak szerelve a gazdaságok szárítókkal is, amelyek a kellő nedvességtartalomig szárítják ki a szemeket, hogy gond nélkül történjék a téli tárolás. A plovdivi Dohánykutató Intézetben korszerű automatával vizsgálják a cigarettafüst összetételét és hatását is. „A tűz csiholója”
