Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

2 irvfEPUJSAG 1919. október 21. Hétfő: Az úgynevezett Igazság Párt győzelmét hozták a törökországi pótválasztások, Ecevit miniszterelnök lemon­dani kényszerült. — Hu<a Kuo-feng nyugat-európai kőr­útjának első állomására, Párizsba érkezett. — Katonai ál­lamcsíny Salvadorban. Kedd: Hafez Asszad szíriai elnök Moszkvában Koszigin miniszterelnökkel tárgyalt. — Púja Frigyes Lisszabonban folytat tárgyalásokat. — Eljárási kérdésekben megállapo­dás született a moszkvai szovjet—kínai előkészítő meg­beszéléseken. Szerda: Amerikai partra szállási hadgyakorlatok Kuba szigetén, a guantanamói amerikai támaszpont környékén. — Tanzániában csúcsértekezletet tartottak a Zimbabwéval szomszédos, úgynevezett frontországok. — Tüntetések a dél-koreai Puszanban a diktatúra és az amerikaiak ellen míg Brown amerikai hadügyminiszter Szöulban tárgyal. Csütörtök: Moszkvában véget ért a KGST Végrehajtó Bizottságának 92. ülése. — Az iráni kurdok vallási veze­tője elrendelte, -hogy a felkelők szüntessék be a fegyveres harcokat. — Hua Kuo-feng helyett külügyminisztere tar­tott sajtókonferenciát Párizsban. Péntek: A LEMP Központi Bizottsága döntött a párt- kongresszus összehívásáról. — Schmidt kancellár az olasz televízióban, Brandt pártelnök a BBC-ben szállt síkra az enyhülési politika folytatása mellett. — A Szovjetunió és Nicaragua helyreállítja a diplomáciai kapcsolatot. Szombat: Brown amerikai hadügyminiszter Tokióban tárgyal az amerikai—japán katonai együttműködésről. — Hua Kuo-feng Párizsban pihenőnapot tart, mielőtt tovább utazna Bonniba. A hét 3 kérdése Kínában tovább folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. Képünkön a kulturális forradalom áldozatainak egy cso­portja, akik teljes rehabilitálásukat követelik az egyik pe­kingi kormányhivatal előtt. Milyen eredménnyel végződtek a szovjet—szíriai tár­gyalások? Asszad elnök, aki egyben az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának főtitkára is, négynapos baráti látogatást tett a Szovjetunióban, ahol egy évvel ezelőtt járt utoljára. Asszadot elkísérte külügy- és honvédelmi minisztere, szov­jet részről Koszigin kormányfő, valamint Andrej Gromiko és Usztyinov marsall vett részt a tárgyalásokon. Ezek középpontjában természetesen a közel-keleti tér­ség problémái állottak. A tárgyaló küldöttségek megálla­pították, hogy veszélyes új fejlemények történtek ott, s éppen ezek láttán sürgették, hogy az átfogó rendezést va­lamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, közös erőfeszítésével hajtsák végre. Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt arab területről, bele­értve Jeruzsálem keleti részéről is, és biztosítani kell a rendezés során Palesztina aráb népének nemzeti jogait, így a független állam létrehozásának jogát is. Szíria alá­húzta, hogy feltétlenül szükségesnek tartja a Szovjetunió részvételét a közel-keleti rendezésben, annak minden sza­kaszában. Szó volt a szovjet—szír tárgyalásokon a libanoni hely­zetről is, közösen kifejezésre juttatták azt a szándékot, hogy elő kell segíteni Libanonban a viszonyok normalizá­lódását az ország területi integritásának biztosítása révén. A tárgyalásokon állást foglaltak a szovjet—szír együtt­működés további szélesítése mellett is. Ismerve Szíriának azt a szerepét, amelyet a Camp David-i megállapodás, az egyiptomi—izraeli különbéke ellenében létrejött arab front, a Szilárdság Frontja soraiban tölt be, igen nagy jelentősé­gűnek ítélhető Asszad mostani moszkvai látogatása. Mit keres Hua Kuo-feng Nyugat-Európában? A kínai párt vezetője, a Kínai Népköztársaság kormány­fője a héten kezdte meg nyugat-európai körútját. Párizs volt az első állomása. Protokolláris okokból ez látszott a legalkalmasabb kezdetnek, hiszen így nyílott alkalom ér­tékelni De Gaulle tábornok 1964-es gesztusát, amellyel a nyugati nagyhatalmak közül elsőnek ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Természetesen Hua Kuo-feng abban is reménykedett, hogy a nagyon fejlett és új meg új piaco­kat kereső francia hadiipar kész lesz Kína számára fegyve­reket szállítani. Hua nyugat-európai kőrútjának időzítése nem lehet vé­letlen: egybeesik azzal a-NATO-kampánnyal, amely új nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését célozza. A NATO-propaganda a szovjet „fenyegetésről” szajkóz szóla­mokat. Hua Kuo-feng még hangosabban, harsogóbban fi­gyelmezteti a Nyugatot a szovjet „veszélyre”. A kínai mi­niszterelnök a NATO „kártyáját” játssza ki most... Prágában tanácskoztak a szocialista parlamentek vezetői. A Varsói Szerződés országai parlamentjeinek nevében fel­hívást intéztek a NATO-országok képviselőházaihoz: aka­dályozzák meg a fegyverkezési verseny további fokozását Európában. Természetesen a nyugat-európai fővárosokban sokan tudják, hogy milyen elképzelések indították útnak Hua Kuo-fenget, tudatában vannak annak is, hogy Kína mesz- sze van, míg a Szovjetunió itt van Európában, tapasztal­ták — például Helsinkiben —, hogy az európai enyhülést csak a Szovjetunióval való tárgyalások és megállapodások révén lehet megvalósítani. Már Párizsban is értésre adták a kínai vendégnek, hogy Franciaország nem követi Kínát a szovjetellenesség útján, Bonnban pedig egymást érték a héten a kancellári nyilatkozatok a Szovjetunió békés szán­dékáról, tárgyalási készségéről. Ami Hua Kuo-feng kőrútjának gazdasági vonatkozását illeti, a nyugati-európai üzletemberek az egy-két évvel ezelőtti nagy illúziókat félretéve a tényleges üzleti lehető­ségeket, s például Kína fizetőképességét kívánták számba venni a pekingi vendéggel és gazdasági szakértőkből álló kíséretével folytatandó tárgyalásokon. Mi körül folyik a huzavona a Zimbabwe sorsáról meg­indult londoni konferencián? Az lenne a meglepő, ha — nem anyagiak körül, pénz­ügyi problémák körül... Könnyű ugyanis előre látni, hogy a független Zimbabwe kormányának majd kisajátítási teendői lesznek és kártalanítási feladatai adódnak. A fehér­telepesek jó része minden bizonnyal elhagyja az országot. Birtokaikat többségükben ki kell sajátítani, hiszen az ő tulajdonukban voltak a legjobb földek. Az 1969-es föld­törvény felosztotta az országot a fehérek és feketék között, de természetesen a termékeny területek a fehérek kezére jutottak. Még egy bizonyító erejű adat: a negyedmillió fehér állatállományában több mint 4 millió szarvasmarha volt! (Kétszer annyi, mint amennyi a tízmilliós Magyar- ország mezőgazdaságában található...) Ki fizesse majd a kártalanítást, ha az új államnak kel­lene, ez alaposan megterhelné a nemzetgazdaságot. A Ha­zafias Front vezetői leszögezték a londoni konferencián is: ne a majdani zimbabwei kormány, hanem Nagy-Britannia, a jelenlegi, jog szerinti gyarmattartó hatalom fedezze eze­ket az óriási kiadásokat. Az előző hét végén az angolok gyakorlatilag kizáratták a Hazafias Frontot a konferenciáról. Ezt követően szerdán Dar es Salaam-ban, Tanzánia fővárosában csúcsértekezle­tet rendeztek Tanzánia, Mozambik, Zambia és Botswana elnökeinek részvételével, Angola miniszteri szinten kép­viseltette magát. Nyerere tanzániai elnök, akinek már korábban, a londoni konferencia első szakaszában is si­került a szemben álló felek között kompromisszumos rész­megállapodást létrehoznia, a jelek szerint elfogadtatta azt a megoldást, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok teremtse elő azt a pénzügyi alapot, amelyből Zimbabwe majd kártalaníthatja a fehér telepeseket. A Hazafias Front ugyanakkor leszögezte, hogy az eljövendő szabad Zimbab­wében a kisajátított földeket szét kell osztani a föld nél­küli, nincstelen feketék között. A rhodesiai statisztikai adatok szerint 340 dollár az egy főre jutó nemzeti jövede­lem egy évben, de a fehér és a fekete lakosság életszín­vonala között óriási a különbség, a fehérek tízszer jobban élnek, mint a feketék. Úgy hírlik, Washingtonban és Londonban készség mu­tatkozik olyan pénzalap összehozására, amelyből fizetni lehetne, csak jöjjön létre újabb kompromisszum a Zim­babwe függetlenségét megelőző átmeneti időszakban teen­dő intézkedésekre, majd pedig az új alkotmány elfogadá­sára. Persze, a körül, hogy mikor rendezzenek választásokat az új Zimbabwe vezetőinek kijelölésére, s hogy ezeket a választásokat ki ellenőrizze (például az ENSZ-e?), új és új vitákra kerülhet sor. Ezért is napolták el megint a hét végén a „frontországok” csúcsértekezlete után már össze- hívhatónak tartott londoni konferenciát. PÁLFY JÓZSEF Folytatódtak a harcok a marokkói királyi csapatok és a nyugat-szaharai felszabadítási front katonái között. Ké­pünkön: fogságba esett marokkói katonák egy csoportja. Elutazott a kubai gazdasági küldöttség Szombaton elutazott Buda­pestről a kubai gazdasági küldöttség, amelyet Jósé Ramon Fernandez minisz­terelnökhelyettes, a magyar —kubai gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési bizottság kubai tago­zatának elnöke vezetett és Belgrad szombaton a fa­siszta megszállás alóli fel- szabadulásának 35. év­fordulóját ünnepelte. A jugo­szláv népfelszabadító hadse­reg alakulatai vállvetve har­colva a 2. és a 3. ukrán front csapataival, 1944. október 20- án — tíznapos véres csatá­ban —, végleg megtörték a hitleristák ellenállását és az ősi Kalemegdan vár fokán részt vett a bizottság kilen­cedik ülésszakán. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az együttműködési bi­zottság társelnöke búcsúztat­ta. Ott volt Jósé Antonio Tabares del Real, Kuba bu­dapesti nagykövete is. (MTI) kitűztek a győzelmi zászlót. A harcokban 3000—3000 ju­goszláv és szovjet hős áldoz­ta életét. A felszabadulásról a belg­rádi képviselőtestület ünnepi ülésen emlékezett meg. Az ünnepségeken Vlagyi­mir Szugyec, a légierő mar- sallja, a Szovjetunió és Ju­goszlávia hőse vezetésével részt vett a szovjet háborús veteránok küldöttége. Vance a szovjet javaslatról Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter üdvözölte a szovjet csapat- és páncélos­kivonásokra vonatkozó szov­jet kezdeményezést. Vance „pozitívnak” minősítette Leo- nyid Brezsneyvnek, az SZKP KB főtitkárának azt az októ­ber 6-án elhangzott bejelen­tését, hogy a Szovjetunió 20 00 katonát és 1000 harcko­csit kivon az NDK területé­ről. Egy magas rangú washing­toni hivatalos személyiség, aki nem kívánta megnevezni magát, pénteken újságírók előtt kijelentette, hogy az amerikai kormányzat diplo­máciai csatornákon keresztül érintkezésben áll a Szovjet­unióval a többi szovjet javas­latok részleteinek tisztázása céljából. Az amerikai tapo­gatózások — mint a szóvivő szavaiból kitűnt — elsősor­ban a szovjet középhatósuga­rú rakéták számának, helyé­nek és célpontjainak felderí­tésére irányulnak. A NATO december közepén, Brüsz- szelben kíván dönteni arról, elfogadja-e 572 újabb ameri­kai középhatósugarú nukleá­ris fegyver elhelyezését. Ellentmondásos helyzet Salvadorban A Romero diktátort meg­buktató salvadori katonai junta hatalmának ötödik napján továbbra is rendkívül feszült és ellentmondásos volt a helyzet a közép-amerikai országban. Péntek délután megritkul­tak a fegyveres összecsapá­sok, a hírügynökségek beszá­molója szerint csak néhány egymástól elszigetelt akcióra került sor. Megfigyelők sze­rint az ideiglenes nyugalom fő oka az, hogy a legnagyobb radikális ellenzéki szerveze­tek általános tüntetésre szó­lították fel a salvadoriakat az új katonai vezetés ellen. Emellett két kisebb, szélső- baloldali fegyveres csoport képviselői sajtóértekezleten jelentették be, hogy részleges fegyvernyugvást hirdettek, mivel szerintük a katonai ve­zetés programjának „egy ré­sze haladó”. A két, létszámá­ban és szervezettségében leg­jelentősebb ellenzéki szerve­zet, a Népi Forradalmi Tömb és a Farabundo Marti Népi Felszabadítási Front tovább­ra is azon az állásponton van, hogy a hétfőn lezajlott ál­lamcsíny után hatalomra ke­rült tisztek a megbuktatott diktátor politikáját folytat­ják. A gyökeres társadalmi át­alakulásért küzdő erők fi­gyelmeztetnek arra, hogy Salvadorban már nem egy katonai junta ígért „szabad választásokat és demokráci­át”, de a gyakorlatilag 1932 óta egyetlen ígéret sem való­sult meg. PANORÁMA BUDAPEST Az országos ifjúmunkás­napok eseménysorozatára szombaton ellátogatott Bor­bély Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, s meg­tekintette a leendő szakmun­kások munkáiból rendezett kiállítást, valamint az ezer­mester vetélkedő döntőjét. Borbély Sándor ezután meg­látogatta a Csepel Vas- és Fémművekfoen rendezett or­szágos ifjúsági munkavédel­mi vetélkedőt, majd a Vas­mű munkásotthonában fóru­mon találkozott az ifjúmun­kásnapok résztvevőivel, s válaszolt kül- és belpolitikai, gazdaságpolitikai, valamint ifjúságpolitikai kérdésekre. RÓMA Sikerrel zárult az olasz re-- pülésirányítók pénteki ki- lencórás sztrájkja. Alessand­ro Pertini olasz köztársasági elnök személyesen folytatott tárgyalásokat a sztrájkolok vezetőivel. Az olasz repülés- irányítók, akik mind ez ideig katonai irányítás alá tartoz­tak, azt követelték, hogy kapu­jának polgári státust és igaz­gatást. Azt követően, hogy a köztársasági elnök ígéretet tett követelésük teljesítésére, a repülésirányítók újra fel­vették a munkát. NEMURO Harminchárom személy vesztette életét és közel 11 ezer maradt fedél nélkül a Japán északi részén pénte­ken átszáguldó tájfun követ­keztében. Az óránkénti 125 kilométeres sebességet is meghaladó tájfun érintve To­kiót, észak felé tartott, hida­kat, házakat romba döntve, több helyen földcsuszamlást okozva. A tokiói repülőtere­ket lezárták és a nemzetközi járatok többségét Japán déli részén fekvő repülőterekre irányították át. Belgrad ünnepe

Next

/
Thumbnails
Contents