Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból DOMBÓVÁR LAKÁLYOSODIK (7. old.) LEGYEN-E ENERGETIKAI HlD? (8. old.) XXIX. évfolyam, 247. szám. ARA: 1,M Ft 1979. október 21., vasárnap A vállalati telephely új központi épületében egy tel­jes emeletet foglalnak el az öltözők, mosdók. A lépcső­től jobbra 60 hely a nőknek, balra pedig ugyanennyi a férfiaknak. Tudniillik 120 embernek ad munkát a telep. A létszámnak — a munka jellegéből adódóan — úgy kilenctizedé mindig férfi volt, és ez az arány meg is marad. Ezért azután az ünnepélyes átadás és tap­solok helyett kőművesek csinálták a zajt: bontották a falakat, hogy a női öltöző rovására megnagyobbodjon a férfiak helyisége. Más példa: az autójavító műhely a rajzasztalon, akár a csoda. A kocsik előbb a mosóba állnak, majd megtisztulva a diagnosztikai sor műszerei kimutatják, hogy melyiknek mi a hibája. Ezután gördülnek csak rá a szerelőaknára. Az aknák felett sínen gurítható eme­lők, hogy könnyedén lehessen megemelni a járműve­ket; és, hogy a szerelők télen is kellemes környezetben dolgozhassanak, egy berendezés meleg levegőt fúj a csarnokba. Most pedig nézzük, hogy milyen valóság lett a rajzasztali tervből: valaki olyan mosóberendezést rendelt, amely csak felülről és oldalról tisztítja le a kocsikat. Pedig hát az alsó mosás a legszükségesebb. Az emelők sínpályáját valamennyi aknánál girbe-gur- bán rakták le, így a berendezések már néhány méter­nyi gurítás után beszorulnak. A hőlégfúvók meg olyan zajt csapnak, hogy a legnagyobb teherautó motorja is csak zümmög mellettük — a szerelőknek pedig a fülük is műszer. Harmadik példa legyen a raktár. A hatalmas teret — a más-más anyagokat elkülönítendő — keresztben, hosszában válaszfalak osztják kisebb egységekre. Ezért több út fut végig az épületen, jó szélesen, hogy a ka­mionok is kényelmesen elférjenek a tároló állványok között. El is férnek, hiszen a válaszfalakban is jó ma­gas ajtók nyílnak, csak éppen a raktárba nem tud be­állni egyetlen kamion se. Ugyanis a bejárati ajtó fél méterrel alacsonyabb a kelleténél. Végül a legrövidebb példa: a betonüzemben 800 köb­méter betont lehet megkeverni naponta. Pontosabban csak lehetne, mert hiába van elegendő anyag, a szál­lítószalagok csak 500 köbméterhez elegendő kavicsot tudnak felszállítani. Ennyi a hiteles teljesítményük. Nem folytatom a példák sorát, hiszen szűkebb- tágabb környezetéből bárki tudna előhozni hasonlókat. Nézzük meg inkább azt, hogy mi a közös bennük. Először is az, hogy valahol, valakik rendre figyel­metlenül — azt ne mondjam, fegyelmezetlenül — dolgoztak. Majdnem azt írtam, hogy híján vannak a szakértelemnek, de ez nem igaz. A raktár nem dőlt össze, a betonüzem jól minőségű anyagot gyárt. Szó­val először a gondosság és a figyelem hiányzik. És azután? Azután újra ezek, de most mások részéről. A ter­veket, a megrendeléseket tudniillik ellenőrzik. Hiva­tásszerűen, munkaköri kötelességként. És ha még itt sem vennék észre a fogyatékosságokat akkor ott van egy újabb szűrőfokozat, a kivitelező. Tudom, a kivitelező eleve azt vállalja, hogy a doku­mentációhoz hűen építi fel a létesítményeket, készíti el a berendezéseket. De közben látnia kell, hogy a kö­zös folyamat egységei nem kapcsolódnak egymáshoz. Ha pedig látja, akkor miért ne szólna a tervezőnek? Mi hiányzik a kivitelezőnél? A kellő gondosság, a fi­gyelem, a szív. Én megcsináltam, tehetek én arról...? Azután ahol elkezdődik az egymásra mutogatás, ott ember legyen a talpán, aki igazságot mer szolgáltat­ni. Félő ugyanis, hogy hamarosan feléje is ujjak me­rednek, és akkor vége. No nem a bonyodalomnak, csak a tisztázó szerepnek. Hát akkor miként lehet kimászni ebből a csávából? Amikor még nem voltak válaszfalak az öltözőben, a munkások már szóltak a telep vezetőinek: ne középen osszák ketté az emeletnyi helyiséget. A szerelők azt javasolták, hogy nem szabad átvenni így a műhelyt. A raktárosok még a kongó falak között kérdezték: miért nem hívtak bennünket ide két hónappal koráb­ban? A betonüzem dolgozóit többször letorkolták már felülről: ez is rossz, az is rossz — beszélni azt tudnak, de szabad szombaton és vasárnap nem akarnak be­jönni dolgozni. Hát itt van a zár nyitja. Azok minő­síthessék a pudingot, akik megeszik. Nyomban keve­sebb lenne a mellébeszélés és az egymásra mutoga­tás, gondosabban, figyelmesebben, több szívvel tenné a dolgát mindenki. Mert még mindig az ilyen munka igényel kevesebb energiát, és okoz több örömet nem pedig az utólagos perpatvar. Csakhogy ezt, úgy tűnik, nehéz belátni. Talán azért, mert kevés az ilyen gya­korlat ? — németh — Andrej Kirilenko a budapesti pártbizottságon Andrej Kirilenko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja, KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és a kíséretében levő Valentyin Makejev, az SZKP KB tagja, a moszkvai váro­si pártbizottság másodtitká­ra, Jevgenyij Razumov, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának tagja, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetője és Vlagyi­mir Pavlov, az SZKP tag­ja, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete szombaton délelőtt budapesti városné­zésen vett részt. A vendége­ket elkísérte Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Méhes La­jos, a KB tagja, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára, Somogyi Sándor, a KB tag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Útjuk először a várne­gyedbe vezetett, ahol a Ha­lászbástyát, és a Mátyás templomot tekintették meg. Ezután a XI. kerületbe láto­gattak: megszemlélték a Fe­hérvári úti vásárcsarnok és a Skála áruház választékát. A program a déli órákban a Budapesti Pártbizottságon folytatódott: itt Andrej Ki­rilenko az épület falán ko­szorút helyezett el az 1956- ban elesett hősök, mártírok emléktábláján, majd a szov­jet vendégek a budapesti párt-végrehajtó bizottság képviselőivel találkoztak. Méhes Lajos elmondta: — A mintegy 210 000 buda­pesti párttag, az üzemek, gazdaságok, intézmények kollektívái cselekvő aktivi­tással vesznek részt a fővá­rosi, a népgazdasági tervek, a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában. Szólt azokról a felajánlásokról, amelyeket a szocialista bri­gádokkal az élen az üzemek és a vállalatok tettek a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben. Andrej Kirilenko őszinte örömét fejezte ki, hogy a budapesti kommunisták szo­ros egységben, a nehézsége­ket leküzdve dolgoznak Bu­dapest fejlődéséért. SZOVJET KÜLDÖTTSÉG SZEKSZARDON (3. old.) GYŐZTES APAK (3. old.) A KERÍTÉS (4. old.) KORSZERŰ KUKORICA­TERMESZTÉS (8. old.) ŐSZI KÉPEK (10. old.) A MŰVÉSZ ÉS A KÖZÖNSÉG TALÁLKOZÁSAI (11. old.) TAXISOK ÉS UTASOK (4. old.) A KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁÉRT (5. old.) MÚLTÚNKBÓL (6. old.) SZÁMÍTÓGÉP­RENDSZEREK (12. old.) FESTŐFAMÍLIA (7. old.) ÖTVEN HELYEN NINCS LABDARÜGÖCSAPAT (14. old.) mm mm Mk ü Wíjmm J2m^ Jl Gyermekközpont A Tambov lakótelep kellős közepén kezdte el működését a megyeszékhely új gyermekközpontja, ahol óvoda, böl­csőde és ezeradagos konyha működik szeptember óta. Képriportunk itt, az új gyermekintézményekben készült.

Next

/
Thumbnails
Contents