Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

1979. október 14. NÉPÚJSÁG 9 Magyarok a Balti-tengeren A szocialista országok ki­kötőiben bonyolódik le a magyar külkereskedelem tengeren túlra irányított forgalmának mintegy 90 százaléka. Ebből a lengyel kikötőkre majdnem 40 szá­zalék jut. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Gdanskban, Gdyniában és Szczecinben évente mintegy 1 milliárd tonna magyar tranzitárut rakodnak át. Lengyelország hajót is épít Magyarország­nak — a jelenlegi ötéves tervben a lengyel hajógyá­rak további öt; korszerű ha­jót adnak át a magyar meg­rendelőknek. A magyar—lengyel ten­geri együttműködés lehető­ségei ugyanakkor még nin­csenek teljesen kiaknázva. A tervekben szerepel töb­bek között egy, a Szczecin— Miskolc' útvonalon hetente kétszer közlekedő, konténer- szállító gyorsvonati szerel­vény beindítása. A kétolda­lú, hosszú lejáratú szállítási szerződés értelmében a ma­gyar tengerésztisztek lengyel kereskedelmi hajókon sajá­títják el mesterségük gya­korlati fogásait, s tervezik egy szállítási kérdéseket in­tegráló szakembercsoport megalakítását is. ft viragos Praga Diákok gereblyezik össze a szaraz füvet Fiatal természettudósok gondozzák „saját” parkjukat Fotó: ORBIS—KS Kereskedővárosból - iparközpont Tizenöt évvel ezelőtt ké­szítették el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosának távlati fejlesz­tési tervét. Phenjan azóta korszerű nagyvárossá fejlő­dött, s új épületek, intéz­mények egész sorával gaz­dagodott. Felépült a Kim ír Szén Tudományegyetem; a nagy fedett uszoda; a „Feb­ruár 8.” elnevezésű kultúr­palota; a Manszuadé Művész Színház; elkészült a föld­alatti vasút. Kialakultak olyan nagyvárosi útvonalak, mint a Csolima, a Rakvon, a Pipa, a Kjonghung. Korszerűsödött a főváros ipara is. Megkezdték mű­ködésüket a nagyüzemek: a phenjani hőerőmű, a ma­lomkombinát, az Aeguk Ok- dang cukorgyár. Az ipari üzemek termelése 3,1-szere- sére nőtt ez alatt az idő alatt. Phenjan, amely az­előtt kereskedőváros volt, az ipari termelés fontos köz­pontjává vált. Phenjanban a szép új épületek, lakóházak mellett számos park, üdülést, pihe­nést szolgáló zöldterület is található, köztük a Tae- szongszan üdülőtelep. A további fejlődés távlatai is biztatóak: új útvonalak épülnek, valamint egy mo­dern szülészeti klinika és egy újabb fürdő- és uszoda­komplexum átadását terve­zik ez év végére. Csatorna a Duna és a Fekete-tenger között Hatvannégy kilométer hosszú lesz az a csatorna, amely­nek átadását 1980-ra tervezik Romániában. A mestersé­ges vízi út Cierna-Voda és Constanta között épül és le­hetővé teszi majd, hogy a hajók a Duna-deltát kikerülve rövidebb úton jussanak el a Fekete-tengerhez. A troli múltja és jövője Nincs még egy közlekedési eszköz, amelynek olyan há­nyatott múltja volna, mint a trolibusznak: a megjelenése óta eltelt csaknem 50 év so­rán hol diadalmaskodott, hol meg aláhanyatlott. Leg­válságosabb éveit a hatva­nas évek végén élte: tizenöt ország 69 városában szün­tették meg üzemeltetését. Mi lehet az oka a troli­busz sikerekkel és veresé­gekkel vegyes sorsának? A legnagyobb része ebben bi­zonyára végletes tulajdon­ságainak, kiemelkedő eré­nyeinek és nem kis gyengéi­nek van. Megalkotói az autóbusz és a villamos több fontos előnyét egyesítették benne: az autóbusztól örö­költe az alsó pályától való függetlenségét, mozgékony­ságát és a gumikerekeket, a villamostól meg egyszerű és környezetkímélő hajtómű­vét, valamint az egyenletes gyorsításnak és lassulásnak a képességét. A trolibusz küzdelmes pá­lyafutásának az is oka lehet, hogy már a bevezetésekor is csak átmeneti megoldás­nak tekintették. Már akkor is tudták, hogy az eszmé­nyi városi közlekedési esz­köz a pályához nem kötött, csendes járású, nem szeny- nyező akkumulátoros autó­busz volna. Ez azonban még ma sincs meg sehol! A trolibusz használatára és mellőzésére a világgazda­sági események is hatással voltak. A negyvenes évek elején Európában a háborús benzinhiány járult hozzá a troli akkori terjedéséhez. A hatvanas évek végén pedig a nyersolaj kedvező ára miatt adta át helyét oly sok városban az autóbusznak. Legújabban az olajárak szá­mottevő emelkedése és a környezet védelmének egyre hangosabb követelése új távlatokat nyitott a troli előtt. A troli legújabb sikereit az utóbbi évek eredményes műszaki fejlesztésének is köszönheti. Ilyen például az automatikus gyorsító, amellyel a gyorsítás és a fé­kezés folyamatossá válik, ezzel egyébként 15—20 szá­zalékos energiamegtaka­rítást is elérhetünk. A legújabb gyártású troli­buszok — bár kisebb sebes­séggel és korlátozott időtar­tammal —, felső vezeték nélkül is közlekedhetnek. A legmodernebb trolikuon olyan akkumulátorokat he­lyeznek el, amelyeket nem kell cserélni, amíg a kocsi a felső vezetékről szedi az ára­mot, folyamatosan töltőd­nek. Gyakori megoláds az is, hogy a trolibusz egyik ki nem használt térrészébe úgynevezett villamos erő­központot, 1500—1700 köb­centiméteres személygép­kocsi-motorral hajtott villa­mos generátort szerelnek. Szervezéssel a takarékosságért Csehszlovákia a szocialista közösség legmotorizáltabb állama, így nem csoda, hogy az egy főre eső kőolajfo­gyasztásban is élen járnak északi szomszédaink. A cseh és szlovák utakon kétmillió (főként személyi tulajdonú) személyautó fut, a tömeg­közlekedés szolgálatában 27 ezer autóbusz áll. Nagy kő­olajfogyasztó a villamos- energia-ipar és a háztartások százezrei is sokmillió liter fűtőolajat égetnek el évente, így aztán érthetően igen sok embert érzékenyen érin­tett az az intézkedés, amely- lyel a nyáron 50 százalékkal emelték a benzin és száz szá­zalékkal a fűtőolaj árát. Az áremelés azonban ön­magában nem elegendő. A csehszolvák gazdasági szak­emberek tisztában vannak azzal, hogy az import már alig növelhető. Az ország jelenleg évente 18,6 millió tonna kőolajat vásárol (ha­zai termelés nincs), ennek 95 százalékát a Szovjetunió szolgáltatja, a többi a Kö­zel-Keletről származik. A számítások szerint je­lentős üzemanyag-megta­karításra lehet számítani az augusztusban bevezetett se­bességkorlátozás eredmé­nyeként. A szövetségi bel­ügyminisztérium rendelete az autópályákon 110 kilomé­teres, országutakon 90 kilo­méteres óránkénti sebessé­get engedélyez a személy- gépkocsik számára. A mo­torkerékpárok óránként 80 kilométerrel haladhatnak, a tehergépkocsik maximális sebessége is ennyi. Kormányrendelet írta elő a különböző vállalatok és hivatalos szervek számára, hogy csökkentsék a szolgá­lati gépkocsik számát, il­letve a meglévőket cserél­jék ki olcsóbb, kisebb fo­gyasztású típusokra. Dön­tés született arra is, hogy 1979-ben a szocialista szek­tor üzemanyag-fogyasztása nem haladhatja meg az 1975. évit, s a jövő eszten­dőben ezt is további húsz százalékkal csökkenteni kell. Az üzemanyag-takarékos­ságot szervezési intézkedé­sekkel is elősegítik. így például Prágában összevon­ják a kisebb vállalatok autóparkjait nagyobb egy­ségekbe. A gépkocsik a váL lalat tulajdonában marad­nak, de a központi telep diszpécsere gondoskodik ar­ról, hogy az autók és sofőr­jeik ne vesztegeljenek M. G. A legújabb ZIü—9—VI típusú szovjet trolibusz. Órán­ként 85 kilométeres sebességgel halad és vezeték nélkül is tudja a helyét változtatni. Hírek Az NDK vasúti jármű- gyártásának kiépítéséhez je­lentősen hozzájárultak a szocialista országokkal ki­alakított stabil gazdasági kapcsolatok. A tervszerű megrendelések alapján gyor­san fejlődő iparág eddig 51 000 vagont szállított a szovjet, 5800 vasúti kocsit a csehszolvák, 3200-at a len­gyel, és 2200-at a magyar vasutaknak. A fejlesztést se­gítették a baráti államok kutatóintézeteivel kialakí­tott hosszú lejáratú tudo­mányos együttműködési programok. A szovjet kuta­tókkal közösen fejlesztették ki a távolsági és személyko­csikat, a hálókocsikat és hűtőkocsikat. A csehszlovák partnerintézettel együtt ala- kítoták ki azt az idén be­mutatott új vasúti jármű- futórész-elemet, amely le­hetővé teszi, hogy a vonatok 200 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedjenek. Az NDK-ban ez év elejétől a járműgyártást egy kombi­nátban egyesítették, s az idén 20 új és továbbfejlesz­tett termék gyártását kezd­ték meg. Munkájuk jó mi­nőségét »mutatja, hogy ter­mékeik 46 százaléka érde­melte ki a „Kiváló Áru” jel­zést. A Szovjetunió a világ legnagyobb lakásépítője. Évente több mint 100 mil­lió négyzetméter lakott te­ret építenek az országban, s így évről évre 11 millió em­ber lakáskörülményeit ja­vítják. A lakások felszerelt­ségének, minőségének javí­tására új típusterveket dol­goztak ki, s ezek szerint épül már az új otthonoknak több, mint 40 százaléka. Az újabb tervek alapján épülő lakásokban tágasabbak a szobák, nagyobb a konyha és az előszoba, továbbá haté­konyabb a falak hő- és hangszigetelése is. A térvek szerint 1980-ban a lakások összterülete eléri a 2 mil­liárd 170 millió négyzetmé­tert, ami az 1965. évinek kö­rülbelül a kétszerese. Meg­kezdték a típustervek kö­vetkező generációjának ki­dolgozását, amely szerint tovább növelik az egy la­kosra jutó területet, s a la­kásokat beépített bútorokkal látják el. Bevált Bulgáriában a dí­zelüzeműre átállított teher­autó. Várnában és Sumen- ben végeztek kísérleteket a GAZ—53 és a ZIL—130 tí­pusú tehergépkocsikkal, amelyeknek benzinüzemű motorját dízelüzeművé ala­kították át. A kísérletek ed­digi eredményei igazolták a várakozásokat. Ezek a ko­csik normális megterhelés esetén 100 kilométerenként az eddigi 36 liter benzin he­lyett 18 liter gázolajat fo­gyasztanak, s ugyanakkor kevésbé szennyezik a kör­nyezetet, mint a benzinmo­torok. A gépkocsivezetők még idegenkednek az átállí­tott gépkocsik használatától, pedig a bolgár szakemberek néhány havi próbaüzem után megállapították: a szakszerű használat esetén a dízelüzeművé átalakított te­herautók gyorsulási és gyor­sasági eredményei megfelel­nek a követelményeknek. Az ország energiatakarékos­sági programja szerint dízel­üzeműre állítják át majd a taxik benzinmotorjait is. I H II 111 ——UMII Prágában 1401 hektár zöldterület van és 2635 hek­tár erdő övezi a várost. A csehszlovák főváros egy la­kosára (Prágának több mint egymillió lakója van) 36,8 négyzetméternyi zöldterü­let jut, s ezt 1985-ig 50 négyzetméterre kívánja nö­velni. A parkok, terek, er­dők gondozását és az újabb zöldövezetek kialakítását a Parkerdő és Kertgazdasági Vállalat végzi. A vállalat azonban már jó ideje mun­kaerőhiánnyal küzd. Ezért Prága tanácsa és a Nemzeti Front városi bizottsága 1976- ban felhívással fordult a lakossághoz, hogy vállalja­nak végdnökséget egy-egy terület felett. A prágaiak azóta 985 pat­ronáló közösséget hoztak létre. Ezek közül 297 a Park­erdő és Kertgazdasági Vál­lalatnak nyújt segítséget, 30 az erdők gondozásában vesz részt, 658 pedig szőkébb környezetében, munka- és lakóhelyén serénykedik a város csinosításán. Munkások, alkalmazot­tak, tudósok, diákok, taná­rok ültetik a csemetefákat, a virágokat, gereblyézik ösz­sze a száraz leveleket szer­te Prágában. Mégpedig ön­ként — szabad idejükben, minden ellenszolgáltatás nélkül. Munkájuk eredmé­nyeként évente 600 hektár­ral gazdagodik a csehszlo­vák főváros zöldterülete, s a régi parkok, terek is sze­met gyönyörködtetőek, el­hanyagolt ma már egy sincs köztük.

Next

/
Thumbnails
Contents