Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

8 Képújság 1979. október 14. Hatvanötezer kilométer vasútvonal Csak az első ötéves terv­időszakban felépült Turkesz- tán—szibériai vasútvonal és a napjainkban épülő Bajkál— Amur vasútvonal méretei­nek összehasonlítása tudja igazán érzékeltetni azt az óriási fejlődést, amelyet a szov­jet vasutak tettek meg az el­múlt ötven esztendő alatt. Ezalatt 65 000 kilométer vas­útvonal épült. Az 1500 kilo­méter hosszúságú Turkszibet ásók, csákányok és taligák segítségével építették fel. A BAM építőinek munkáját vi­szont 700 kotrógép, 120Ó ta- lajgyalu, több tízezer teher­gépkocsi és megszámlálhatat­lan mennyiségű egyéb mű­szaki segédeszköz könnyíti meg. A Turkszib tervezésé­nél még kis teherbírású gőz­mozdonyokkal számoltak. A BAM-on már 8—10 ezer ló­erős dízelmozdonyok szágul­doznak majd szerelvényeik­kel. . A Turkszib megépítése elő­segítette Kazahsztán és Kö- zép-Ázsia gazdasági fejlesz­tését, a BAM pedig segít job­ban kiaknázni a szovjet Távol-Kelet és Kelet-Szibéria természeti kincseit. öt évtized alatt gyökeresen átalakult a szovjet vasúti közlekedés. Ma a szállítások 99 százalékát dízel- és villany- vonatok bonyolítják le; na­ponta közel tízmillió tonna árut és tízmillió utast szállí­tanak. A Szovjetunióban ta­lálható a világ vasúthálózatá­nak mintegy 11 százaléka, és a szovjet vasutakra jut a vi­lág teherszállításainak a fele. A tervek szerint ebben az évben a szovjet vasutak.két és félszer annyi árut fognak szállítani, mint az amerikai vasutak. Restaurálás helikopterrel Ritka látványnak voltak nemrég tanúi a novgorodi te­rület lakói: Ljubitin járás egyik falujának kis kápolná­ját helikopteren szállították új helyére, a novgórodi res­taurátorok. A turbólégcsavaros MI—8- nak tízszer kellett felszáll­nia, hogy átköltöztesse a XVII. században épült Szent- háromság templomot. Gép­kocsikon a zötyögős utak végzetes kárt tehettek volna a műemlékben. Az építmény legkényesebb elemeit ezért szétszedték és gondosan be­csomagolták, majd légi úton a Novgorod közelében létesí­tett falutörténeti skanzenbe szállították. Egy város - egy tető Jakutföldén, az északi sarkkörtől nyolc kilométerre délre olyan város épül gyé­mántbányászok számára, amilyen nincs még egy a vi­lágon. A házakat összekötő fedett folyosórendszer révén az egész várost be lehet jár­ni anélkül, hogy akárcsak egyszer is ki kellene menni az utcára: bárhová — isko­lába, üzletbe, akármelyik házba — el lehet jutni ezen az úton. Az egytetős város első nyolc épülettömbje már elkészült, s ott magasodik a tajga közepén. Új KGST-építkezés A hmelnyickiji atomerőmű A KGST-tagországok kö­zös építkezéseinek új egyez­ményes jelzései jelentek meg az integrációs térké­pen: a Szovjetunió terüle­tén a hmelnyickij atomerő­mű és az onnan kiinduló, a lengyelországi Rzeszowba tartó 250 kilovolt feszültsé­gű távvezeték. A négymillió kilowattos ukrajnai' atomerőművet kö­zös erővel építi meg Magyar- ország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákja. A megállapodás értelmé­ben a Szovjetunió készíti el az építkezés tervét, biztosít­ja a szükséges anyagi és pénzügyi erőforrásokat, vég­zi az építő- és szerelőmunká­latókat, továbbá vállalja az atomerőmű üzemeltetésével és hasadóanyag-ellátásával kapcsolatos gondokat. Meg­határozták a többi partner — Magyarország, Lengyel- ország és Csehszlovákia — részvételét is az építkezés­ben. Magyarország például hírközlő berendezést, autó­buszokat, építőgépeket és anyagokat szállít, Lengyel- országból elektrotechnikai berendezés, automata műsze­rek, építőgépek, hengerelt fé­mek érkeznek. Ezenkívül az atomerőmű megépítésében lengyel munkások is részt vesznek. Csehszlovákia látja el technológiai berendezéssel, szállítóeszközökkel, köztük Tatra nehéz-teherautókkal, henger- és présberendezéssel az építkezést. Egyidejűleg megkezdik az atomerőmű és Rzeszow kö­zött a szuper nagyfeszültségű áramvezeték építését. Az új vezetéken bonyolítják majd le a villamos energia tervbe vett szállítását a Szovjetunió­ból az építkezésben részt ve­vő partnerekhez. A Vinnyica—Albertirsa távvezeték után ez lesz a második 750 kilovolt feszült­ségű fővezeték. Az áram­vezetéknek a Szovjetunió te­rületén lévő 260 kilométeres szakaszát a Szovjetunió építi meg. A szovjet határtól Rze­szow alállomásig (117 kilo- 1 méter) a Lengyel Népköztár­saság építőszervezetei saját erőforrásaikból és a Magyar- ország, az NDK és Csehszlo­vákia által rendelkezésükre bocsátandó eszközökből épí­tik meg a vezetéket. Az új vezeték megépítésé­vel létrejönnek a KGST- tagállamok egyesített energia- rendszerei megbízható üze­meltetéséhez, a Szovjetunió­ból Magyarországra, Lengyel- országba és Csehszlovákiába történő tervszerű áramszállí­tások növeléséhez a feltéte­lek. Ha majd a hmelnyickiji atomerőmű teljes kapacitás­sal üzemelni fog, a Szovjet­unióból a KGST-tagállamok- ba irányuló áramszállítások mégkétszereződnek. Takarmányéfesztő-gyár Mozirban A Pripjaty folyó magas partjain fekvő Mozir 200 éves város. Az Októberi Forrada­lom előtt járási székhely volt 12 ezer lakossal és mindösz- sze három üzemmel: az egyik­ben gyufát, a másikban gyu- fásdobozt gyártottak, a har­madik pedig sörfőzde volt. A város ma Belorusszia nagy ipari központja. A talaj­javító gépek gyára, a kábel­gyár, az autójavító, a mező- gazdasági gépjavító, a fafel­dolgozó üzem, valamint a könnyűipari üzemek jó hír­nek örvendenek a hazai pia­con, és külföldön is. Uj, korszerű szakmája a vegy­ipar. Mozir 15 évvel ezelőtt kap­csolódott össze először a KGST-vel. A városon keresz­tül vezet a KGST egyik első objektuma, az 5502 kilomé­ter hosszú transzeurópai Ba­rátság kőolajvezeték, Mozir­ban hatalmas szivattyúállo­más épült: a fővezeték itt oszlik kétfelé: a Lengyel­országba és NDK-ba vezető északi ágra, valamint a Cseh­szlovákia és Magyarország felé tartó déli ágra. Itt öm­lik be a Barátság vezetékbe a belorussziai lelőhelyek „fe­kete aranya” is. A fővezeté­ken üzemeltetése óta több mint 500 millió tonna kőolaj érkezett az európai szocialis­ta országokba. A város most újabb KGST- építkezés színhelye. Bulgária, Magyarország, az NDK, Len­gyelország, Románia, a Szov­jetunió és Csehszlovákia Mo­zirban évi 300 000 tonna ka­pacitású takarmányélesztő­üzemet épít. A Szovjetunióban már al­kalmazzák a takarmány- fehérjék, valamint a szén- hidrogén bázisú vitamin- koncentrátumok előállításá­nak igen hatékony technoló­giáját. E technológia alapján működik majd a KGST új integrációs objektuma, a mo- ziri takarrftányélesztő-üzem. TATYJANA TREGUBOVA (APN—KS) Uráli gépek A szovjet nehéziparnak nincs olyan területe, ahol ne alkalmaznák az uráli ne­hézipari gépgyár termékeit. A gyár története akkor kezdődött, amikor a Szov­jetunióban hozzáfogtak az ország népgazdaságának gyö­keres átalakításához. 1928 nyarán rakták le Szverdlovszkban a nehézipa­ri gépgyár alapjait, öt év múlva pedig az Uralmas megkezdte termelését. Első termékeik nagyolvasztók vol­tak. A második világháborút megelőző években sok gyár innen vette át a magas ter­melékenységet eredményező technológiát. Itt tervezték az első hazai nehézprésgépet. Ez jelentős lépés volt a műsza­ki haladás útján. A gyár termékei között egyre újabbak tűntek fel. a többi között folyamatos ön­tőgépek exkavátorok. A gyár munkásai, mérnö­kei és tervezői önfeláldozóan dolgoztak a háború éveiben. Nehéz harckocsik páncélza­tát, majd T—34-es harcko­csikat és önjáró tüzérségi lö- vegeket állítottak elő, ame­lyek fontos szerepet játszot­tak a hitlerista hadsereg szétverésében. A háború utáni ötéves tervek idején a gyár jelen­tősen bővült. Az Uralmas Termelői Egyesülés jelenleg az iparág vezető szervezete. Itt gyártják a legnagyobb teljesítményű lépegető exka­vátorokat. fúróberendezése­ket, présgépeket és más be­rendezéseket. A gyár" szá­mos külföldi cég szállítója. Termelési sikereikért tíz al­kalommal kaptak magas ki­tüntetést (APN—KS) A ka kazahsztáni külszíni fejtéseken az Uralmasban tott exkavátorokat alkalmazzák gyar­Életszínvonal Az adatok tükrében Bulgáriában a miniszter- tanács mellett működő szo­ciális információs bizottság széles körű felmérést végzett a falusi lakosság életszínvo­naláról, jövedelem-felhaszná­lásáról. A vizsgálatok egy­értelműen azt bizonyítják, nogy mind a családok évi összjövedelme, mind az egy főre jutó átlagjövedelem ál­landóan fölfelé ível. Az el­múlt 22 esztendő során a falusi családok bevétele több mint háromszorosára emelkedett, s így elérte az évi 4000 levát. A családtagok sze­mélyi jövedelme négyszere­sére nőtt, s ma már megha­ladja az 1300 levát. Mire használják fel a fa­lusi családok jövedelmüket. A statisztikai adatok szerint 22 évvel ezelőtt 56 százalé­kát élelmiszerre fordították, most ez az arány 40 száza­lék alatt van. (A csökkenés ne téveszen meg senkit, mert az élelmiszerekre szánt pénz abszolút összege növekedett.) Napjainkban minden falusi lakos naponta átlag 3600 ka­lóriát biztosító táplálékot fo­gyaszt. A kiadások 10 száza­léka ruházkodásra jut, s ugyanennyit fordítanak épít­kezésre, bútorokra is. A ta­karékosság — a bolgárok ősi erénye — ma is jelentős he­lyet foglal el a falusi, illet­ve termelőszövetkezeti csa­ládok költségvetésében. A bolgár családok túlnyomó többsége takarékbetétkönyv­vel rendelkezik — a félretett pénzzel általában a nagyobb kiadást igénylő, tartós fo­gyasztási cikkek vásárlását oldják meg. A gyógyerejű édesgyökér Az ősi népi orvoslás ta­pasztalatait hasznosítják ma a mongolok, amikor feltérké­pezik az ország gyógynövény­készleteit és vizsgálják hatá­sukat, keresik alkalmazási módjukat a modern orvostu­dományban és a gyógyszer- iparban. A régi mongolok több mint 400 fajta növény — füvek és gyökerek — gyógyerejét is­merték és használták külön­böző betegségek ellen. Jelen­leg a szervezett és rendsze­res gyógynövény-begyűjtés mintegy 30 fajtára terjed ki. Egyes gyógyfüvek, például az édesgyökér, külföldön is keresettek. Az édesgyökér tíz fajtája közül Mongóliában az uráli honosodott meg. Ez a siva­tagi és sztyeppi övezetekben terem, mintegy 70 centimé­ter magas évelő növény. Le­velei sötétzöldek virágai ap­rók és lilás árnyalatúak. Gyökerében glicirizzin, lik- viriton, kálcium magnézium­só, keményítő, észterolaj és C-vitamin található. Az édesgyökeret a mongol és a tibeti népi orvostudo­mány mintegy 150 gyógyszer összetételében alkalmazta szív-, vese-, tüdő-, ér- és idegbetegségek gyógyítására, valamint az emésztés javítá­sára. Legújabban a gyökér bizonyos hatóanyagait mell- üregi és fekélybetegségekre is javallják. A keleti orvostudomány egyébként az édesgyökeret 294 receptben használta, míg a híres ginzenggyökeret csak 108-ban. A gyógynövényt manap­ság kenyérsütésnél, alkohol- mentes sör gyártásánál, szap­panfőzésnél, sőt hangszigete­lő karton előállításánál is hasznosítják. Milyen gazdag a tajgák állatvilága? A kérdésre repülők segít­ségével adnak választ, me­lyeket egyre szélesebb kör­ben használnak fel a7 utób­bi időben a védett területe­ken. vadgazdaságokban élő ávorszarvasok légi meg­figyelése állatok megfigyelésére és összes zámlálására. A több millió hektár terü­letű érintetlen tájakon ke­resik a tudósok a választ a vadon élő állatok legkedve­zőbb tenyésztési feltételeire, gondosan vigyáznak a kiha­lásnak indult fajtákra, ta­nulmányozzák azokat az öko­lógiai összefüggéseket, me­lyek vizsgálatának kezdetét még Darwin kezdte meg. A tanulmányokhoz azon­ban mindenekelőtt tisztázni kell. hol és milyen állatok népesítik be a körülöttünk lévő világot. Ezt különösen nehéz meghatározni a sztyeppéken és a közép­ázsiai homokos területeken, a végtelen szibériai tajgá- kon, ahol pedig a Szovjet­unió 104 védett területének többsége található. Több száz szakember és hosszú hónapok nehéz munkája szükséges, hogy gyalogszer­rel bejárják a területeket, és felkutassák a legeldugottabb részeket is. A levegőből tör­ténő fényképezés segítségé­vel azonban gyorsan és pon­tosan meg lehet határozni a vadon élő állatok pontos számát, még akkor is, ha az északi szarvashoz vagy tatár antilophoz hasonlóan több ezer fős csordában találha­tók. A légifelvételeken lát­ható állatok pontos számát kényelmes körülmények kö­zött lehet megállapítani. A gondos munkához a legalkalmasabb a tavaszelő. A vadászat és halászat eb­ben az időben már befejező­dött. ám a hó még nem ol­vadt el. tehát rajta világos, derült időben nemcsak az állatokat, de még azok nyo­mait is kitűnően lehet látni. A helikopter általában 300 méter magasra emelkedik, és 110—120 km óránkénti se­bességgel halad. A szakem­berek szerint ez a magasság és sebesség a legalkalma­sabb légifelvételek készítésé­hez. A gyorsan mozgó gép­ről történő megfigyelés alapja, hogy bármilyen moz- zás azonnal szembetűnik. Még a helikopter zajától szétfutó tatárantilopokat is le lehet ilyen módszerrel fény­képezni. (APN—KS) ■■■■■■■■■■ Az állatok nyomát is jól látni

Next

/
Thumbnails
Contents