Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-11 / 212. szám
1979. szeptember 11, Képújság 3 Növényolajgyár épül Martfűn A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat az olajos növények feldolgozására (repce, napraforgó, szója), napi 80—100 vagon kapacitású gyárat épít. A növényolaj mellett fehérjetakarmányt is készítenek majd. A martfűi gyár elsősorban tőkés exportra szállítja az olajat, a próbaüzem a tervek szerint 1980. második félévében kezdődik. Sok lehetőség van az összefogásban Három társadalombiztosítási téma Jövedelempótlék, elismerési díj, nyugdíj-felülvizsgálat A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatóságának az egyes szakterületein történő ügyintézésnél gondot okoz a biztosítottak tájékozatlansága. Néhány gyakran előforduló kérdés tisztázásához kértünk útbaigazítást Nagy Zoltántól, az igazgatóság vezetőjétől. Kérdéseinket és a válaszokat az alábbiakban közöljük. ________________________ M egyénkben is alakulnak gazdasági körzetek, együttműködési társulások, a területi tsz-szövetség kezdeményezésére, mint már hírül adtuk. A legújabb körzethez kijelölt terület Paks és környéke. Előzetes megbeszélést tartottak ebből a célból a tsz-ek vezetői és a Paksi Állami Gazdaság igazgatója a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz-ben. Dobos István, a tsz-szö- vetség titkárhelyettese elmondta a tanácskozás résztvevőinek: mindenütt olyan tevékenységre társulnak a szövetkezetek, a mezőgazda- sági üzemek, amiben a legnagyobb segítséget tudják adni egymásnak, illetve az együttműködésük a leggazdaságosabb, anélkül, hogy számottevő anyagi befektetésre lenne szükség. Bach Ferenc, a Dunamenti Egyesülés Tsz elnöke kifejtette véleményét a szóba jöhető tevékenységekről, például a közös anyagbeszerzésről. Szerinte a gépjavítás szakosítása egyszerű társulás keretében, megfontolandó. Ebben a többiek is egyetértettek. Súlyos gondokat okoz a mezőgazdasági gépjavítás, a jelenlegi szervezettségben. Uhrin Vendel, a paksi Szabadság Tsz elnöke úgy vélekedett, nem szabad mindenáron újabb társulást alakítani, van már szép számmal, ők is tagjai ötnek. A vélemények megegyeztek, így a már létező agrokémiai társulással együttműködve, annak keretén belül akarják megvalósítani a szóba jöhető közös tevékenységeket. Major László, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója javasolta, működjenek együtt, mint egy tájkörzet tagjai, a vetőmagtermesztésben, -fel- használásban. A gazdaság is, a Dunamenti Egyesülés Tsz is régóta termeszti a legjobb búzafajtákat vetőmagnak, részben kísérleti jelleggel. Megállapodtak a három paksi tsz, továbbá a gerjeni, a németkéri, a dunaszent- györgyi szövetkezet és az állami gazdaság vezetői, hogy ebben a tevékenységben kézenfekvő lenne az együttműködés, továbbá megállapodtak abban, hogy szeptember végén ismét találkoznak, újabb konkrét javaslatokkal. Kidolgozzák a paksi, sorrendben hatodik tájkörzeti tevékenységi programját, mert az összefogás sok lehetőséget ad a gazdaságosabb munkához, csak meg kell találni a módját a szellemi kapacitások kihasználásának. G. J. A SZÖVOSZ elnökhelyettese Tolna megyében (TUDÓStTÓNKTÓL) A közelmúltban megyénkbe látogatott dr. Szilvasán Pál, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese. Fogadta a vendéget dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően a vendég részt vett a MÉSZÖV székházában az ÁFÉSZ-elnökök, főkönyvelők, áruforgalmi vezetők tanácskozásán, ahol valamennyi ÁFÉSZ számot adott az 1979. évi tervek teljesítéséről, a gazdálkodás első félévi eredményeiről, a feladatokról. Az őszinte hangvételű, kritikus, önkritikus beszámolók azt tükrözték, hogy a tett intézkedések éreztetik hatásukat, ami az első félévi gazdasági munka hatékonyságában mérhető. Az eredmények mellett rámutattak a fogyatékosságokra, a teendő intézkedésekre egyaránt. A szövetkezetek gazdasági vezetőinek — beleértve a középvezetőket is — több időt kell fordítani arra, hogy a munkahelyi kollektívák tudják, értsék feladataikat, s jó kedvvel dolgozzanak. Jó alkalom kínálkozik erre azokon a tanácskozásokon, ahol a kongresszusi, felszabadulási versenyvállalásaikat teszik meg a kis kollektívák. Nagyon fontos feladatként jelentkezik az is, hogy az ellenőrzés a vezetés szerves részeként kérje számon a kiadott utasítások végrehajtását. Nem elég intézkedési terveket készíteni, szükséges annak végrehajtásáról is meggyőződni. A beszámolók tanulságait Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese összegezte. Felszólalt a tanácskozáson dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Mint a SZÖVOSZ újonnan megválasztott elnökhelyettese, az elhangzott beszámolók értékelése kapcsán sok hasznos javaslatot tett a gazdálkodás hatékonyságának javítására, a következő év gazdasági munkájának előkészítésére. Az élő- és holtmunkával való racionális gazdálkodás, az energia- hordozókkal való takarékosság, a szerződéses fegyelem betartása, a veszteségek csökkentésére való törekvés éppúgy feladatunk, mint az ellátási színvonal tartása, lehetőségek szerinti javítása. Délután a SZÖVOSZ elnökhelyettese találkozott dr. Kálmán Gyulával, a megyei tanács elnökhelyettesével, majd meglátogatta Tamásiban a Kop-Ka ÁFÉSZ-t. SZOBOSZLAI JENŐ — Ki igényelhet a gyermeke után jövedelempótlékot? — A 26/1979. (VII. 21.) MT. sz. rendelet 17. §-a szerint havi 130 forint jövedelempótlékot kell igénybejelentésre megállapítani a gyermek után, ha családi pótlék a vonatkozó társadalombiztosítási jogszabály rendelkezései szerint kizárólag azért nem jár, mert a háztartásban egy gyermek van vagy a gyermek árvaellátásban részesül, III. éves szakmunkástanuló, szakmunkástanuló-otthonban van elhelyezve. A jövedelempótlék a családi pótlék szabályai szerint jár, melyet ugyanúgy és ugyanott kell igényelni, mint a családi pótlékot, tehát a munkáltató társadalombiztosítási ügyintézőjénél A beérkezett igényekből megállapítottuk, hogy csak azok a szülők igényeltek jövedelempótlékot, akiknek egy gyermekük van. Azok, akik már családi pótlékban részesülnek, de olyan gyermekük is van, aki után családi pótlék nem jár, mert árvaellátásban részesül, III. éves szakmunkástanuló, szakmunkástanuló-otthonban van elhelyezve — nem igényelték a jövedelempótlékot. Ezúton hívjuk fel az érdekeltek figyelmét, hogy a jövedelempótlékot ezután a gyermek után is igényelni kell. mert igénybejelentés nélkül nem folyósítható. Mint minden társadalombiztosítási ellátás, úgy a jövedelempótlék is az igénybejelentés hónapját megelőző hat hónapra — legkorábban 1979. július 1-től — fizethető. Ezért kéri az igazgatóság az igények mielőbbi, de legalább hat hónapon belüli, azaz 1979. december 31-ig történő benyújtását. — Több érdeklődő levél érkezett az elismerési díj fizetésével kapcsolatban. Itt melyek a legfontosabb tudnivalók? — Az elismerési díj jelentősége: a fennálló rendelkezések értelmében, akinek a nyugdíjalapját képező szolgálati idejében 5 évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző idő csak akkor vehető figyelembe, ha a megszakítás után újabb 5 év szolgálati időt szerez, vagy 10 évi szolgálati idővel rendelkezik, és 5 éven belül férfi a 60., nő az 55. életévét betölti, vagy megrokkan, és a nyugdíj igénylésekor is rokkant. Az elismerési díj fizetésének időtartama nem szolgálati idő, hanem olyan időtartam, mely a szolgálati időben a megszakítást áthidalja. — Hallhatnánk erre egy példát? — A dolgozó munkaviszonya 1978. augusztus 10-én megszűnt. 1978. augusztus 11- től 1980. október 31-ig elismerési díjat fizet, így a megszakítás csak 1980. november 1 -tői kezdődik. Nem kell elismerési díjat fizetni, ha a dolgozó nő 50., férfi 55. életévének betöltését követően szünteti meg a munkaviszonyát, és a munka- viszony megszűnésekor legalább 10 év szolgálati idővel rendelkezik. Ez esetben nő az 55.. férfi 60. életéve betöltésekor nyugdíjra jogosult lesz. Elismerési díjat csak addig kell fizetni, amíg az szükséges annak érdekében, hogy a dolgozó a megszakítás előtt megszerzett szolgálati idejét ne veszítse el. Például, ha egy 49 éves nődolgozó munkaviszonyát megszünteti és a munkaviszony megszűnésekor legalább 10 év szolgálati ideje van, elismerési díjat csak az 50. életéve betöltéséig kell fizetni. Ugyanis 50 éves korától kezdve 55 éves koráig már nem következhet be 5 évet meghaladó megszakítás. Nem számít megszakításnak a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő attól függetlenül, hogy a termelőszövetkezeti tag mennyi munkaegységet, illetve munkanapot teljesített. Ezért nem kell elismerési díjat fizetni a termelőszövetkezeti tagság időtartamára. — Mennyi az elismerési díj összege? — Az elismerési díj havi 10 forint, ha a megszakítást megelőző utolsó három havi kereset átlaga az 1000 forin- to nem haladta meg. Havi 15 forint, ha az átlag a 2 ezer forintot nem haladja meg, havi 30 forint a 2000 forintot meghaladó átlag esetén. Az elismerési díj fizetése iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes (Tolna megyében a szekszárdi) társadalombiztosítási igazgatósághoz kell a megszakítás kezdetétől (munkaviszony megszűnésétől) számított 1 éven belül benyújtani. Az elismerési díjat a megszakítás első napjától kell fizetni — Gyakori eset, hogy már megállapított nyugdíjak felülvizsgálatát kérik. Milyen tapasztalataik vannak ebben a/ vonatkozásban? — A nyugdíjügyek intézésénél sok munkát jelent az olyan kérelmek megválaszolása, amelyekben a már megállapított, évek óta folyósított nyugdíjak újbóli elbírálását kérik. Sok kérés érkezik hozzánk olyan nyugdíjügyekben is, amelyek elbírálása még 1975. július 1. előtt, az 1975. évi II. törvény életbe lépését megelőzően megtörtént. Ezek a kérelmek általában olyan szolgálati idők beszámítására irányulnak, amelyek figyelembevételét az igény elbírálásakor érvényben lévő jogszabályok nem tették lehetővé. Ilyen kérelem például 1929. január 1-től 1938. december 31. közötti mezőgazdasági munkaviszony beszámítása olyan nyugdíjügyben, amelynek elbírálása 1970-ben megtörtént. Az 1975. június 30-ig érvényes nyugdíj-jogszabályok nem tették lehetővé az 1939. január 1. előtti mezőgazdasági munkaviszony beszámítását. Ezek beszámítására jelenleg sincs lehetőség, mert a megállapított nyugdíjak ismételt elbírálása is csak a megállapításkor érvényben lévő jogszabályok alapján történhet meg. Ugyancsak nem teljesíthetők azok a kérések sem, amelyek arra irányulnak. hogy a korábban a korhatár be nem töltése miatt figyelmen kívül hagyott termelőszövetkezeti tagsággal szerzett szolgálati idő beszámításával a nyugdíj összegét magasabb összegre emeljük. Például: nyugdíjigénylő férfi 60 éves korában kérte a nyugdíja megállapítását 1974. évben. Nyugdíját megállapítottuk. Nem lehetett figyelembe venni 6 év termelőszövetkezeti tagságát, mert nem töltötte be a termelőszövetkezeti tagokra előírt nyugdíjkorhatárt, a 65 évet. Most 65 éves. Kéri a 6 termelőszövetkezeti év beszámítását, és a nyugdíj felemelését. A kérelem teljesítésére nincs lehetőség, mert a nyugdíj megállapításakor nem a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó jogszabályok alapján került az igény elbírálásra, így azt jelenleg sem lehet alkalmazni. Természetesen az elmondottakkal csupán általános tájékoztatást kívántunk adni, ezektől függetlenül szívesen állunk az érdeklődők rendelkezésére — mondotta befejezésül Nagy Zoltán. F. I. Jo es rossz Azért van az embernek szeme, hogy ne csak nézzen, hanem lásson, füle pedig, hogy hallja az élet apró neszeit. Bonyhádon például ilyeneket látni-hallani. A PATKÓSZEG Másfél-két év óta mondogatják patkolókovács ismerőseim: tegyünk már valamit annak érdekében, hogy legyen az üzletekben kovácsszén, patkószeg. Kovácsszén- ügyben a TÜZÉP eligazított egy ■ alkalommal bennünket, szenet azonban nem tudott adni. Patkószeg? Azt mondták a kereskedők, leginkább külföldre utazó hazánkfiait kell megkérni, hozzanak egy-egy doboz patkószeget. S így is volt — persze nem bolti áron kapták az én mestereim a szeget. S most, a bonyhádi vasüzletben Horváth János örömmel mondja: van patkószeg. Sőt. Eleinte csak „innen a szomszédból”, Spanyolországból hozott patkószeget árultak, ám amióta rendszeresen behozzák Andalúziából, azóta néha magyar gyártmányú patkószeget is lehet venni. Tán a magyar gyárak üzletkötői utaznak patkószegvásár- lási ügyben spanyolhonba? S ők hozzák turistaáruként be a patkószeget — vagy valaki rájuk szólt, hogy itthon is lehet patkószeget gyártani, ne adjunk érte valutát? HÉBER A borlopónak, azaz a hébérnek az a szokása, hogy eltörik Rendszerint azonban akkor törik el, amikor használják — és akkor nem lehet kapni a boltban, amikor erre a borászati kellékre szükség van. Példának okáért Szekszárdon, borvidék-fővárosban nem lehet üveghébért kapni. Nincs se kicsi, se nagy. A gazda ezért különféle furfangokhoz fordul: madzaggal reszeli a törött véget, s hozzátold bergmanncsövet vagy gumislagot. Am az volna az igazi, ha az ember bemehetne a boltba, és kérne hébert, fizetne, használná, egy idő múltán eltörné, s akkor megint kezdődne elölről minden. De, hébér nincs. Nosza, a legilletékesebbhez forduljunk, az ÜVÉRT bonyhádi mintatermének vezetőjéhez: Van-e hébér, borlopó edény? Nincs. Éppen egy hete fogyott el. Miért nincs? Azt nem lehet tudni. Tán kihaltak az üvegfúvók? Nem tudni. Nincs. Mikor lesz? Nem tudni. Ezért óvatosan bánjunk a még ép héberekkel... Talán jó lenne körülnézni országunk olyan táján, ahol nem folyik intenzív bortermesztés — ott esetleg kapható ez a borszerszám. PÁLKOVÁCS JENŐ Új szolgáltatás Mözsön A szekszárdi szolgáltató szövetkezet Mözsön, a régi tanácsház épületében férfi- és női fodrászatot, valamint kozmetikai szalont nyit. A tolnai költségvetési üzem dolgozói most végzik az épületben a szükséges átalakításokat
