Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

1979. szeptember 30. ^fePÜJSÄG 9 Erfurt, 1979 ^^^^^egújtíl%^f^(^4veslvár<>s -JJiiii Egykor Luther, Goethe, Schiller és Napoleon — ma na­ponta 60 ezer járókelő gyönyörködik Erfurt megújult fő­utcája, az Anger szépségében Ezer színnel dolgozik állan­dóan Gisela Götze, a fiatal erfurti mérnöknő, hogy 1200 esztendős városát méltó kön­tösbe öltöztesse. A várost lüktető élete, a Gera folyó ágai közötti festői táj, csodá­latos középkori műalkotások, pompás új épületek, gazda- igon díszített homlokzatú ré- *gi patríciusházak teszik kü­lönösen vonzóvá. Ehhez járul az utóbbi időben a fiatal mérnöknő tevékenysége. Egymás után újították fel a romantikus nevű — a „Vö­rös Ökörről”, a „Szárított Halról”, a „Zöld Papagáj­ról”, a „Koronás Csukáról”, a „Koronás Oroszlánról”, a „Kis Viaszhegyről” elneve­zett — kereskedőházak hom­lokzatát. Különösen nagy gondot fordítottak a „magas liliom” nevű épület helyreál­lítására. Az 1300-as években épült • cisztercita kolostor 1472-ben leégett. A palota ez­után nyerte el mai formáját, és a XIX. századig a város magas rangú vendégeinek szállásaként szolgált. Olyan hírességek laktak itt, mint Luther Márton, vagy Gusztáv Adolf svéd király. Ma az erfurtiak történelmi épülete stílszerű éttermül szolgál: be­rendezéséhez felhasználták a régi belső építészeti emléke­ket. Gisela Götze és munka­társai a történelmi épületek festésénél nem arról dönte­nek, hogy melyik szín lenne a legtetszetősebb. A Fisch- markton álló, 1562-ben épült „Vörös Ökör”-ház felújítása­kor nem kevesebb, mint 450 színpróbát készítettek. A vég­ső színt a falmaradványokból vett mikroszkopikus elemzé­sek alapján határozták meg. Védelem alatt áll a „Nagy Bárka” elnevezésű régi város­rész két épülete. Ezeknél is arra törekszenek, hogy a helyreállítás ne csak a régi külsőt, de az eredeti színeket is tükrözze. — Gyakran 10—20 javaslat alapján döntünk az egyes épületek színeiről. Mert hisz nemcsak a falakról, de a ka­pukról, ablakokról, díszekről, rácsokról és sok más egyéb­ről is szó van — mondja a mérnöknő. Persze a felújítás nemcsak a történelmi épüle­teket érinti. A szomszédos házak színeinek harmonizál- niok kell a védett épületeké­vel. ftz Agrarreform két évtizede Húsz évvel ezelőtt — 1959- ben — lépett életbe az új kubai agrártörvény, melynek révén a föld a dolgozó pa­rasztság kezébe került. Az elmúlt két évtized alatt alapvetően megváltozott a kubai parasztság élete. Évről évre nő a mezőgazdaság gé­pesítettsége, egyre szélesebb és gyorsabb alkalmazást nyernek a műszaki-tudomá­nyos fejlődés új eredményei. Mind több magasan képzett Szakember dolgozik az ország mezőgazdaságában. Ennek eredményeként Kubában nö­vekszik a hús- és a tejterme­lés, a zöldség, a gyümölcs és a gabona termesztése. A Ha­vanna környéki szövetkeze­tekben 15 millió literrel nőtt a tejtermelés az elmúlt idő­szakhoz képest. Egyre nagyobb méreteket ölt a szövetkezeti mozgalom — ez ideig a szigetországban mintegy 400 termelőszövetke­zet alakult és működik sike­resen. A falvakba bevezették a villanyt, egyre több a rádió és tv-készülék. Minden tele­pülésen van óvoda és iskola, rendszeresen növekszik a kórházak és rendelőintézetek száma. Az agrárreform életbe lé­pése óta eltelt két évtized bebizonyította, hogy a kubai parasztság az ország mun­kásságával karöltve, tevéke­nyen kiveszi részét a szocia­lista építőmunkából. Tavaly fejeződött be Erfurt fő kereskedelmi utcája, az Anger megfiatalítása. Mint­egy 24 millió márkát fordí­tottak 120 lakóház, üzlet- és vendéglő korszerűsítésére. A sugárúton évszázadokkal ko­rábban Luther, Goethe, Schil­ler. sőt Napoleon is szívesen sétálgatott, ma naponta mint­egy 60 ezer járókelő gyönyör­ködik a megújult Anger pom­pájában. A Nagy Bárka Merkstrasse közötti városrészben jelenleg 44, négyszáz évnél idősebb ház teljes felújítását végzik. Az építők nagy gondot fordí­tanak, hogy a korszerűsítés ne változtassa meg az épüle­tek történelmi jellegét. G. I. Nyomtatott áramkörök gyártása Nagy előrelépést je­lenített a rádió- és tele­víziótechnikában és még sok más területen a nyomtatott áramkörök bevezetése. Kisebbek le­hettek a méretek, keve­sebb hibaforrás adódhat, de a javítás is kényelme­sebbé vált. A készülé­kekből eltűntek a külön­böző színű és hosszúságú huzalok, amelyek között az eligazodás és a hiba­keresés bizony nem volt könnyű. A tömeggyártással gyártott elektronikus ké­szülékek ma már szoká­sos — az alkatrészek (elektroncsövek, transz­formátorok, stb.) össze­kötésére szolgáló —alap­eleme a nyomtatott áramkör. Általában vé­kony, szigetelés nélküli fémszálagokat helyeznek szigetelőlapra. Az alkat­részek elhelyezését úgy tervezik meg, hogy az összeköttetéseik ne ke­resztezzék egymást. Az áramvezető fémszalago­kat többféleképpen vi­szik ró, „nyomtatják rá” a szigetelőlapra. Az egyik eljárás során a szi­getelőlapot vékony vö­rösréz fóliával vonják be, utána a felesleges része­ket megfelelő sablonok segítségével eltávolítják. A másik eljárás alapja az, hogy a sablonon át a szigetelőlapra fémszórás­sal viszik rá a vezető­szalagot, amelyet azután galvanoplasztika! úton vastagítanak. A harma­dik szokásos eljárásnál a vezetőszalagot fotoké­miai úton viszik rá a szi­getelőlemezre. A nyom­tatott áramkör készítésé­nek technológiájával bi­zonyos áramköri eleme­ket is előállítanak, pl. kis menetszámú induk­ciós tekercseket, konden­zátort, illetve villamos ellenállásokat. A varsói Híradástech­nikai Intézet munkatár­sai célul tűzték ki a nyomtatott áramkörök további fejlesztését és az importanyagok hazaiak­kal való helyettesítését. Munka és tanulás Miként lehetne közelíteni egymáshoz a középiskolai oktatást és a felnövekvő nemzedék szakmai képzését? Erre a kérdésre nagy figyelmet fordítanak a szocialista Vietnamban. 1978-ban és 1979 folyamán az ország több megyéjében egy sor kísérleti iskolát alapítottak. Ezekben a diákok a nyolcadik osztálytól kezdve elsajátíthatják a különböző szakmákat is. Ma már több mint 60 kísérleti iskola működik. Egyes isko­lák termelési bázisként egy-egy részleget kaptak ipari üzemek­ben vagy állami gazdaságokban. Mások saját műhelyekkel renddfkeznek, vagy földterületet kapnak megművelésre a szö­vetkezetektől. így például Nam Dinh város egyik iskolájának tanulói megismerkednek a textilüzemben folyó munkával. Egy olyan szakosított iskolát is létrehoztak ebben a tartományban, ahol a rizstermesztést sajátítják el a tanulók. Ezekben az iskolákban a tanulás szoros kapcsolatban áll a munkával, s így megfelelnek a vietnami szocialista építőmunka jelenlegi szakasza követelmény einek. Türingia megyeszékhelyén, Erfurtban nemcsak az 1200 éves városközpont újul meg. Uj, korszerű lakótelepeken, korszerű lakásokban lakik már a város családjainak egy­negyede Gisela Götze városépítész feladata, hogy az 1200 éves Erfurt történelmi épületeit eredeti színeikben újítsák fel. A kész nyomtatott áramkör ellenőrzése felvétellel Készül a nyomtatott áramkör Szociálpolitika Csehszlovákiában Csehszlovákiának gyerme­kes családok segítésére egy­séges társadalmi-gazdasági rendszere, jól kiépített egész­ségügyi és társadalombizto­sítási hálózata van. Ez a rendszer egyforma feltétele­ket biztosít minden gyermek és fiatal oktatására, nevelé­sére, s teljes .mértékben gon­doskodik a gyermekek érdek- védelméről. Szemléltetésül felsorolunk néhány adatot a gyermekes családokról tör­ténő gondoskodás területéről: Csehszlovákiában a dolgo­zó nőknek huszonhat hétig tartó fizetett anyasági sza­badsághoz van joga (az egye­dülálló anyáknak harmincöt hét anyasági szabadsága van). Az anyasági szabadság idején az anya megkapja tiszta jövedelme 90 százalé­kát. Minden anyának, aki legalább két gyermekről gondoskodik, a második gye­rek kétéves koráig gyermek- gondozási segélyt fizetnek, amelynek összege a gyerme­kek számától függően havi 600—1200 korona között mo­zog. A gyermek születésekor kifizetett segély összege minden gyermeknél 2000 ko­rona. Csehszlovákiában a csalá­di pótlék egy gyermekre ha­vi 90 korona, kettőre 430, há­rom gyermekre 880 és négy gyermekre már 1280 koronát fizetnek. Családi pótlékra a csehszlovák költségvetés évente 10 milliárd koronát fordít, anyasági segélyre pe­dig 1,5 milliárd koronát. 1973-ban vezették be, hogy a fiatal házasoknak a taka­rékpénztárak 30 ezer koro­náig terjedő kölcsönt adhat­nak. Amint a házaspár első gyermeke eléri első életévét, az állam kétezer koronát leír a kölcsön összegéből. A má­sodik és minden következő gyermek születésekor a köl­csönből 4 ezer koronát írnak le. Csehszlovákiában évente a nemzeti jövedelem 7 száza­lékát fordítják gyermekes családokra. A gyermekes csa­ládokról való gondoskodás visszatükröződik a népszapo­rulat alakulásában is. A szü­letések száma 1977-ben több mint egynegyeddel volt ma­gasabb, mint 1968-ban. JITKA STAHLAVSKA (Orbis — KS) Számítástechnika Bulgária komoly rangot vívott ki magának a külön­böző számítástechnikai be­rendezések termelése terén; a komputerek és kézi kal­kulátorok gyártásában és ex­portjában már nem sok or­szág előzi meg. A KGST tag­államai egységes számítás- technikai rendszer (ESZR) kifejlesztése mellett döntöt­tek. Bulgária készíti e gép­család több tagját, illetve a más országokban gyártott tí­pusok számos alkatrészét. Ez utóbbiak közt például Bulgá­ria szakosodott a periférikus memóriaegységek előállításá­ra. Az IZOT Egyesülés gyárai­ban zseb- és asztali számító­gépek széles skáláját, elekt­ronikus pénztárgépeket gyár­tanak és olyan bonyolult automatákat, amelyekkel nagy iparvállalatok üzlet­menetének gyártási, raktáro­zási nyilvántartásának prob­lémáját meg lehet oldani.

Next

/
Thumbnails
Contents