Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
8 Képújság 1979. szeptember 30. BT 1 ■ 1 i f KGST-kooperáció a lakásépítésben A KGST-országokban egyre növekszik a lakásépítés volumene. 1978-ban például Lengyelországban 13 százai lékkai több lakás épült, mint az azt megelőző évben; Romániában pedig több mint 16 százalékkal. Bulgáriában 1978-ban 66 és fél ezer új lakást és családi házat vehettek birtokba, Magyar- országon 88 ezer lakást, Kubában 17 ezret. Az NDK-ban 170 ezer lakást építettek és korszerűsítettek. A Szovjetunióban több mint 2 millió, Csehszlovákiában kb. 128 ezer új lakásban és családi házban tarthattak lakásava- tót. Az építkezések tempóját nagyban elősegítette a szocialista országok együttműködése. A tagországok egyesítették erejüket a cementipar fejlesztésére, a hatékony építőipari anyagok és konstrukciók gyártására, a komplex lakásépítés, valamint a környezetvédelem és a városfejlesztés távlati kérdéseinek megoldására. Az elmúlt évek során szoros együttműködéssel jött létre egy sor házgyár, cementmű, modern tető- és falanyag- gyár. Az elmúlt 20 év alatt háromszorosára emelkedett a cement és kétszeresére az üveg termelése. A lakásépítés feladatainak megoldásában a közvetlenül érintett építőiparon kívül a gépipar, az elektronikai, az üveg- és kerámiaipar is szerepet vállal. Ezek az ágazatok szállítják a lakásépítéshez szükséges anyagok mintegy 60 százalékát. Fejlődik a munkamegosztás és a kooperációs kapcsolat a tudományos tervintézetek között. Nemzetközi szakember- csoportokat létesítenek az építőanyagok gyártásának, a tervező, az építő-szerelő munkák, a városépítés haladó módszereinek tanulmányozására és terjesztésére. Jelenleg egy sor, bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, szovjet és csehszlovák gazdasági, tudományos-kutató és tervezőintézet dolgozik együtt egységes technológia létrehozásán a nagypaneles lakásépítés szerelvényeinek, blokkjainak gyártására. A szocialista társadalom egyre magasabb követelményeket állít a lakások komfortosságával, az építés minőségével, valamint a város- fejlesztés komplex problémáinak megoldásával szemben. Ami a lakások minőségét illeti, azt a nagypaneleket gyártó, már meglévő házgyárak rekonstrukciójával, jobb minőségű lakások szériagyártásának megindításával érik el. Az új, egységesített technológia közös létrehozása lehetővé teszi a házgyárak ellátását tökéletes berendezésekkel. A lakásépítés fejlesztése összefonódik egy sor más hosszú lejáratú együttműködési program realizálásával. E tekintetben mindenekelőtt a fűtőanyag, a nyersanyag és a gépipari programról van szó. Miközben új építőipari nyersanyag-lelőhelyek után kutattak, a szakemberek felfigyeltek a bányászat, a feldolgozóipar és- más ágazatok felhalmozódó hulladék anyagaira ARIADNA KUZNYECOVA (APN — KS) A villamosítás keletre tart Geotermikus erőmű a Kamcsatka-félszigeten Már a szovjet állam megalakulásakor Lenin alapelvként szögezte le, hogy az iparosítás alapja a villamosítás. Ez napjainkban új szinten, más méretekben Szibéria és a Távol-Kelet meghódításában jelentkezik. Ezek a körzetek tavaly több mint 180 milliárd kW/óra villamos energiát adtak, 90-szer any- nyit, mint amennyit 1913-ban az egész Oroszország termelt. Ha azonban számításba vesz- szük, hogy a keleti országrészben összpontosul a szovjet energetikai tartalékok 80 százaléka, még ez sem elég. A szovjet népgazdaság súlypontja tervszerűen áttevődik keletre, s ennek az átfogó programnak az egyik legfontosabb pontja a villa- mosenergia-termelés fokozott ütemű fejlesztése. A jelenlegi tervidőszakban erre alapozva például jelentősen növekszik a színes- és ritkafém- érc-bányászat, a fakitermelés, a cellulóz és papír, valamint a bútoripar termelése, folytatódik a kanszk-acsinszki és a dél-jakutföldi területi termelési körzet kiépítése. Szibériában adnak áramot olyan óriási vízi erőművek, mint a krasznojarszki, a bratszki, az uszty-ilimszki, a szajan-susenszkojei és így tovább. A vidék fejlődési üteme megköveteli, hogy jelenleg kétévenként, a következő ötéves tervben pedig már évenként elkészüljön egy-egy olyan óriás erőmű, mint a krasznojarszki. Ez rendkívül nehéz feladat, tehát fokozott ütemben fejlesztik a hőerőműveket. Krasznojarszk térségében például, ahol a barnaszén-tartalékok megközelítik a 140 milliárd tonnát, egész sor olyan hőerőmű létesül, mint a 6,4 millió kW-os berezovszki. Persze a vízi erőművek jelentősége sem csökken, különösen a Távol-Keleten, ahol nincsenek ilyen nagy szénmezők. Ezenkívül a vízi erőművek nemcsak energiát adnak, hanem előmozdítják az öntözéses gazdálkodást, a városok és az ipar vízellátását, a hajózást, és csökkentik az árvízveszélyt. Az Amúr folyón most épül az 1,3 millió kW-os teljesítményű zejai erőmű, amely évente 4,9 milliárd kW/óra áramot ad, s lehetővé teszi új iparágak, köztük a villamos kohászat fejlesztését, a transzszibériai vasútvonal villamosítását. A katasztrófa jellegű árvizek ellen nyújt majd védelmet a 225 km hosszú és 25 km széles víztározó. Már folynak a 2 millió kW-os teljesítményű burejszki erőmű építésének előkészítő munkálatai, ezt követi majd a nyizsnyeburejsz- ki, a daldikámi és a dargani erőmű. Mindezek a transzszibériai és az épülő Bajkál— Amúr vasútvonal körzetében létesülnek és előmozdítják a nyersanyagkincsekkel rendelkező körzetek meghódítását, ahol nagy feltárt vas- és Házak — homokból A Szovjetunióban mintegy 66 millió hektárt foglal el az építőiparban felhasználható sivatagi homok. Türkméniai szakemberek Ashabadban e homoknak lakóházak, ipari és kereskedelmi létesítmények építésénél való felhasználását javasolták. Ashabad egyik legszebb építménye — egy kereskedelmi központ — építésénél már alkalmaznak belső építészeti és térelválasztó anyagként homokból készült sejtbeton elemeket. Az új anyagok több színben készíthetők, könnyűek, kemények és gazdaságosak is. Képünkön: A Marx-tér Ashabadban. A sarkkörön túl: épül a kóla! atomerőmű mangánérc-, szén-, ólom- és rézérclelőhelyek vannak. A nehezen megközelíthető, távoli vidékeken különösen nagy a villamos energetika szerepe. Erről tanúskodik a Kolima folyó körzetében létesült hőerőművek és a Sarkkörön túl épült első, bilibinói atomerőmű tapasztalata. Szakértők , számításai szerint a Kolima folyón legalább öt vízi erőművet lehet építeni, az első — a tervek szerint — 1980-ban kezd áramot termelni. A Távol-Kelet minden körzetében eltérőek a lehetőségek, ezért fel kell kutatni az energiatartalékok hasznosításának más és más módszereit. Jakutföldön például földgáz tüzelésű erőművek működnek, Kamcsatkán 15 éve létesült az első, 5 ezer kW-os geotermikus erőmű. Már dolgoznak a tengeri ár-apály energiáját hasznosító nagyobb teljesítményű erőmű tervein. Ezzel egyidejűleg elektromos távvezetékhálózat létesül, amelynek segítségével a Tengermelléket bekapcsolják a Szovjetunió egységes ener-J getikai rendszerébe. Ez ma már átfogja a szovjet erőművek 82,5 százalékát. JEVGENYIJ BUGAJENKO (APN—KS) Feltárják a „második Tyumenyt” Olaj a Jamal-félszigeten A tyumenyi körzetben újabb országos fontosságú munka- terület alakult. A Komszomol védnökséget vállalt a Jamal- Nyenyec Autonóm Körzetben folyó földtani kutatások felett. Szerte a körzetben, az Ural hegység sarkvidéki területeitől a Jenyiszejig, a Kara-tengertől az Ob középső folyásának vidékéig már felverték sátraikat a geológiai kutatók előőrsei. Jurij Dmitrijevics Loganov, a tyumenyi geológiai főigazgatóság főmérnöke mondja az új munkaterületről: — A kőolaj java részét jelenleg az Ob középső folyásának vidékén, Szamotlor, Uszty-Balik, Fjodorovka, Hol- mogori, Varjogan, stb. kút- jaiból termeljük ki. Ezeket a vidékeket meglehetősen jól feltártuk már. Tőlük északabbra viszont nagy fehér foltok terülnek el, jóllehet földgáz és olaj-gáz lelőhelyeket itt is fedeztünk már fel. A tudósok véleménye szerint itt a ..gázsapkák” alatt nagy kőolajkészletek rejtőznek. Ez a feltételezés részben már be is igazolódott: csupán az elmúlt évben hat lelőhelyet fedeztünk fel ezen a területen. Nincs kizárva, hogy az urengoj-tarkoszalei körzetet fogjuk majd „második Tyumenyként” emlegetni. Már az idén minden területen jelentősen felgyorsul a munka üteme. Három új olaj- és gázkutató expedíció indult felfedező útra. Urengoj mór eddig is több milliárd köbméter gázt adott az országnak, de távol áll még attól, hogy „kimondja az utolsó szót”. Jelenleg 14 igen gazdag rétegből áll. Olaj, gáz és gázkondenzátum egyaránt található itt. Az elkövetkező időben annyi kutatófúrást kell végeznünk, hogy ha hosszukat összeadnánk, az összesen 1200 kilométert tenne ki. Ez bizony nem könnyű feladat, de nem is végrehajthatatlan. A tyumenyi geológusok több mint a fele fiatal: 60 kom- szomolista brigád járja a magas Északot, hogy az ember uralma alá hajtsa ezt a földet. (APN—KS) Újfajta tetőszerkezet Szakemberképzés A román Építőipari Tudományos Kutató Intézet munkatársai egy újfajta függő tetőszerkezet tervét dolgozták ki, amellyel egy 500 négyzetméter alapterületű helyiséget is be lehet fedni. Ez a tetőszerkezet különböző műanyagokból készülhet, például PVC-ből. A függő tető- szerkezetnek jó hasznát veszik az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint az iparban. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak rendkívül nagy szüksége van a jól képzett szakemberekre. E célból egy sor tanfolyamot szerveztek. Így például egy háromhónapos továbbképző tanfolyam nyílt a tervügyi hivatalok dolgozói részére. A tanfolyamon mintegy 160, az ország minden részéből ösz- szesereglett szakember vesz részt. Egyidejűleg a laoszi Nemzeti Bank is szervezett tanfolyamot a banktisztviselők számára. Ennek 75 résztvevője a diploma átvétele után a nemzeti bank különböző fiókjainál fogja kamatoztatni megszerzett tudását. (BUDAPRESS — APN)
