Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

1979. szeptember 29. IsÉPÜJSÁG 3 /r-v.v. •: • *?:VCvÁS*V^:V: VlVv**:V**Ä k; Awtrtfftkdsl^ Belépni egy munkahelyre, mindig életfor* maváltás, újrakezdés. Különösen az olyan* kor, amikor az iskolából kikerülő első mun­kahelyének küszöbét lépi át. Minőségi vál­tozás ez! Tanulósorbó! a munkássorba lépés. Az első nap később a mindennapok szürkeségébe mosódik, vagy romantikus dicsfényt kap, bár az első nap mindenképp szorongó, várakozásteli érzésekkel töl­ti el a munkakezdőt. Nem a gépdübörgés, az üzem mono­ton zaja, a varrógépek zú­gása, vagy a hegesztőpiszto­lyok felvillanó éles fénye új, hiszen tanulókorukban is sokat járnak üzemben a fia­talok — sokszor a leendő munkahelyükön — de az iga­zi munkásélettel mégis csak akkor ismerkednek, amikor nap mint nap felkelve az óra csörgésére, műszakba indul­nak. :::::: A szekszárdi bőrdíszmű ha­talmas üzemcsarnokát betöl­ti a varrógépek egyenletes zúgása, elnyomva a beszéd­hangokat, az üzem egyéb za­jait. Kelemen Irén a bőr- varró-szalag egyik gépe fölé hajolva dolgozik. Gyorcs, ha­tározott, célszerű mozdula­tokkal. — Most nyáron végeztem, és a bizonyítvány osztás más­napján már munkába is áll­tam — mondja. — Persze végezni csak az iskolában vé­geztem. Amint dolgozni kezdtem, rájöttem, hogy még sokat kell tanulnom ahhoz, hogy bárhova tesznek, meg­álljain a helyem. A szakma teljes elsajátítása még to­vábbi tanulást, figyelmet, nagy gyakorlatot követel. — Miért lett bőrdíszmű­ves? — Az az igazság, hogy amikor jelentkeztem, nem so­kat tudtam erről a szakmáról. Beadtam a je­lentkezést, aztán a tanuló­időben, az itt töltött gyakor­latok alatt, ismerkedve sze­rettem meg igazán a szak­mát. — Emlékszik az első mun­kanapra? Milyen érzéssel jött dolgozni? — Várakozással. És vala­hogy azt éreztem, hogy most, ezentúl másként kell min­denhez közelíteni. Azt, amit tanulóként következmény nélkül elvéthettem, felnőtt dolgozóként jól kell csinál­nom. Azt hiszem, a felelős­ségérzet akkor ébredt fel bennem. — Milyen volt a kezdet, a beilleszkedés? — Tanuló koromban a nyári kéthónapos gyakorla­tok alatt mindig ebben a brigádban dolgoztam. Meg­szerettem, megismertem a társakat és a szakmunkás- vizsgán azt kértem a válla­lat igazgatójától, hogy ha munkába állok, hadd dolgoz­zam ebben a brigádban. Szerencsém volt, ide tettek. Hogy a brigádtagokat kér­dezték-e arról, hogy befogad­nak, nem tudom. Minden­esetre arról se hallottam, hogy valaki tiltakozott vol­na ellenem. — Mit vett az első kere­setéből ? — Azt hiszem, ruhát. De van helye a pénznek. Itt Szekszárdon albérletben la­kom, a hét végi hazautazás, a megélhetés sok pénzt elvisz. A bizonyítványosztás más- „ napján munkába álltam — Tervezi, hogy továbbta­nul? — Nem. Nekem ez így tökéletesen megfelel. Szere­tek dolgozni és úgy érzem, ha megfelelően, jól végzem a munkámat, mindig keresek annyit, hogy megéljek. A munkától pedig nem félek. Kitanultam a szakmát, dol­gozni akarok. A tiszta, nagy ablakos, kor­szerű műhely után egy más világ fogad. A MEZŐGÉP szekszárdi lakatosműhelyében az ott folyó munka miatt is más körülmények, más lég­kör uralkodik. A köszörű­gépek sivítása, a kemény vas­anyagba hatoló fúró sírása néha elnyom minden más hangot. A mennyezet alatti erős fényű lámpák pislákoló gyertyának tűnnek, amikor egy-egy ívhegesztő vakító Természetes volt, hogy ide jövök dolgozni... fénnyel szikraesőt szór a lég­térbe. A műhely több mint egy éve munkahelye Tóth Já­nos lakatosnak. — Hogyan lett lakatos? — kérdeztük. — Karosszérialakatos, vagy autószerelő akartam lenni, de végül általános lakatosnak vettek fel. Kitanultam a szakmát és most már nem is bánom, hogy így alakult. — Nem bánja? — Tényleg nem. Azokról a szakmákról csak halvány el­képzelésem volt, ezt a mun­kát meg úgy érzem, értem és szeretem is. Anyagilag is megtaláltam a számításom. — Változatos munka ez? — Nézze meg ezeket a fel­függesztő füleket. A cukor- répa-betakaritó gépekhez ké­szítem. öt perce álltam rá, de talán még egy órát dolgo­zom ezzel, akkor máris más munkát kezdhetek. Nincs idő megunni egy-egy munka- folyamatot. Persze, nem mon­dom, van amikor nagyobb sorozatot készítünk, de há­rom hónapnál tovább még nem végeztük ugyanazt. — Egy-egy új munkadara­bot minek az alapján készít el? — Ha sokat kell ugyan­abból megcsinálni, általában sablon alapján dolgozunk, de sokszor van, hogy rajzról kell összeállítani a munkadarabot. — Mindig hegesztővel dol­gozik? — Dehogy. Fúrok, hegesz­tek, szerelek, amit a munka megkíván. — Szekszárdi? — Nem. öcsényből járok be dolgozni. — Otthon nem tudott vol­na elhelyezkedni? — Édesapám a tsz-ben dol­gozik. Talán lett volna ne­kem is helyem ott, de eszem­be sem jutott hazamenni. Itt a MEZÓGÉP-nél tanultam ki a szakmát, ismertem meg’ a leendő kollégákat, tetszett az itteni jó légkör, a munka. Természetes volt, hogy ide jövök dolgozni. Soha se akar­tam mérnök, vagy technikus lenni, hanem jó szakember. Ezért tanultam eddig, és ezért igyekszem a szakma minden csínját-bínját elsajátítani, de itt, a műhelyben. Pályakezdők. Ifjú szak­munkások. Ifjúmunkások. Fiatal szakemberek. ízlelge­tem a szavakat. Mindegy, hogy melyiket illesztem rá­juk. Azt hiszem, a legfonto­sabb, hogy egy pálya vonzá­sába kerülve, az ismerkedés, a tanulás során egyre kisebb köröket, írva belülre kerül­tek. Szakmunkások lettek. És a munkásélet első lépcsőjén túl a továbblépés esélyeit la­tolgatják. A jót még jobban akarják végezni... Tamási jAnos Fotó: Komáromi Zoltán Vándorgyűlés Domboriban Ülésezett a megyei közművelődési bizottság A fogyasztási szövetkezetek közművelődési tevékenysége Tegnap délelőtt az eredeti programtól eltérően nem Szekszárdon, a művelődési központban, hanem Dombori­ban, a KISZ vezetőképző tá­borának nagy előadótermé­ben kezdődött a Magyar Re­habilitációs Társaság pszichi­átriai szekciójának, és az Ideg- és Elmeorvosok Társa­ságának vándorgyűlése. A ta­nácskozásra az ország külön­böző részeiből az előre jel­zett kétszáznál, jóval többen érkeztek. „A foglalkoztatás több lép­csős rendszere címmel meg­rendezett vándorgyűlést — melynek első ízben lehetett gazdája Tolna megye — dr. Tariska István egyetemi ta­A nemzetközi zsiradéki tu­dományi kongresszus tagjai látogatást tettek az Iregszem- csei Takarmánytermesztési Kutató Intézetben. A német, francia és az olasz zsiradék­tudományi társaság közös kongresszust tartott Bécsben szeptember 24—27. között. A kongresszuson a napraforgó-, a szója- és a repcenemesítési, -termesztési és -feldolgozási problémáit vitatták meg. A kongresszuson 22 országból 500 kutató és gyakorlati szak­ember vett részt. Magyar nár és dr. Mosolygó Dénes, a Magyar Rehabilitációs Társa­ság elnöke nyitotta meg majd dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Tanács egész­ségügyi osztályának vezetője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. A plenáris ülés munkáját megkezdő délelőtti előadáso­kat szekcióülések követték. Ma, a tanácskozás résztve­vői megtekintik a megyei kór­ház aktív elmeosztályát és palánki rehabilitációs foglal­koztatóját, majd a vándor- gyűlés eredményeinek összeg­zésére kerül sor. Ez utóbbi ismertetésére keddi lapszá­munkban térünk vissza. részről többek között prof. dr. Kurnik Ernő akadémikus, dr. Holló János akadémikus és munkatársai, dr. Antal Jó­zsef, gödöllői egyetemi tanár tartottak előadást. A kongresz- szus befejeztével egy 80 tagú kutatócsoport látogatta meg az iregszemcsei takarmányter­mesztési kutatóintézetet, ahol Kurnik akadémikus, az inté­zet igazgatója ismertette a növényiolaj- és fehérjekuta­tás magyarországi helyzetét és eredményeit. Tegnap, Szekszárdon István Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésé­vel ülést tartott a Tolna me­gyei Tanács közművelődési bizottsága. Az első napirendi pont ke­retében a fogyasztási szövet­kezetek közművelődési tevé­kenységéről tárgyaltak. A fo­gyasztási szövetkezetek me­gyénk gazdasági életének és így kulturális életének is fontos tényezői. Állományi létszámuk meghaladja az öt­ezret, a taglétszámuk pedig a 100 ezret. Szolgáltatásaikkal még ennél is több emberrel kerülnek kapcsolatba. A kereskedelmi, vendéglá­tó és felvásárló tevékenység mellett az ÁFÉSZ-ek szerte­ágazó kulturális tevékenysé­get is folytatnak. Kiemelkedik a szakcsopor­tokban végzett ismeretterjesz­tő munka, jelentős szerepük van a könyvterjesztésben. Az elmúlt évi őszi megyei könyv­hetek alkalmából 32 rendez­vényük volt, közülük 17 író— olvasó találkozó. Jelentős sze­repük van amatőr művészeti csoportok támogatásában. Je­lenleg 7 szövetkezeti, illetve közös fenntartású kórusuk van, a hagyományőrző és néptáncegyüttesek: száma ki­lenc. E csoportok közül több országos hírnévre tett szert, sőt határainkon túl is köz- megelégedéssel képviselte ha­zánkat. Szóba kerültek a nehézsé­gek is, nevezetesen az, hogy a színjátszás és az irodalmi színpadok tekintetében siker­telenek a próbálkozások, de a kívántnál gyengébben megy a klubmozgalom is. Sok gondot okoz a csoportok vezetőinek pótlása. Nem egy esetben a vezető távozása a csoport széthullásához vezetett. Szó esett a kereskedelem kulturáltságáról, a vendég­látóhelyek műsoros estjének számáról, színvonaláról, me­lyekben fejlődés tapasztal­ható. Érintette a beszámoló a fogyasztási szövetkezetek sportszervező és támogató te­vékenységét is, melyekben főleg a tömegsport-rendezvé­nyek szervezése dominál. A három szövetkezeti ága­zat „Szövetkezeti híradó” címmel havonta megjelenő lapot ad ki. A fogyasztási szö­vetkezetek 200 szocialista bri. gádot alakítottak eddig, tag­létszámuk 1700. A beszámoló foglalkozott a társszövetkezetek, illetve más intézményekkel való kapcso­lattal, mint az eredményes munka alapvető feltételével. Ezután a közművelődési bi­zottság dr. Vadas Ferenc elő­terjesztése alapján foglalko­zott a közművelődési intéz­mények közös fenntartásának kérdéseivel és lehetőségeivel, illetve a megyében már meg­valósult kapcsolatok fejlesz­tésének ügyével. Végül megtárgyalták a bi­zottságnak a megyei mozi­üzemi vállalatnál tartott utó- ellenőrzéseinek tapasztalatait. Tudományos kutatók ■regszemcsén A népfront életéből BONYHÁD Ülést tartott hétfőn a bonyhádi népfrontbizott­ság nőpolitikái munkabi­zottsága. Müller József, a városi tanács műszaki osz­tályának a vezetője tájé­koztatta a nőbizottság tag­jait a város kommunális ellátásáról és a további tervekről, ' majd Szentes Pál, a népfrontbizottság titkára ismertette az MSZMP KB ifjúságpoliti­kai és nőpolitikái határo­zata végrehajtásának vá­rosi tapasztalatait. Megkezdődtek a szülői munkaközösségi választá­sok megyeszerte. Bonyhá- don csütörtökön az 1. szá­mú, pénteken, a 2. számú általános iskolában válasz­tották meg a szülői mun­kaközösséget. Október 5-ére összehívta a városi népfrontbizott­ság a környező községek szülői munkaközösségei­nek elnökeit. A megbeszé­lésen ismertetik az idei tanév aktuális szülői mun­kaközösségi feladatait. Október 5-én pedig a közösségi népfronttitkárok számára tartanak tájékoz­tatót a népfrontfeladatok­ról. PAKS A paksi városi népfront elnöksége pénteken tartott ülést, ennek a témája is szülői munkaközösségek megválasztása volt. SZEKSZARD A lakóbizottságok egy részének a működése meglehetősen formális. Ezzel szemben nem egy lakóbizottság — legtöbbje abban az esetben, ha nyugdíjas szervezi — ki­tűnően működik. így pél­dául Szekszárdon, a Kö­rösi Csorna Sándor utca 13-ban, ahol 40 család él. A TOTÉV dolgozói, több­ségük fizikai munkás. Ambrus Vilmos nyugdí­jas levelet írt a HNF vá­rosi bizottságához, amely­ben szokatlan, de nem teljesíthetetlen kérés állt. Azt írja, klubot szeretné­nek létesíteni, mert bár a „világ minden tájáról” jöttek össze a lakók, nyo­ma sincs a városias el­zárkózásnak, befeléfordu- lásnak. Társadalmi munkájuk­kal már bizonyították is nemcsak az összefogást, hanem a szépérzéküket is. Rendbetették parkosítot­ták a ház környékét. Lakik ott legalább nyolcvan gyerek, a legtöb­bel még gyes-en van az édesanyja. Mindkét lép­csőházban található alag­sori helyiség, ahol a klub­szobákat szeretnék kiala­kítani. Fűtésről, világítás­ról gondoskodnának. Csak a bebútorozás okoz gon­dot, lévén fiatal házasok­ról szó, akik nem kis havi törlesztést fizetnek. És ép­pen ez volt a kérés lénye­ge; szeretnének irodából, vendéglőből kiselejtezett bútorokat kapni. A szük­séges kisebb javításokat elvégeznék maguk. A városi népfront pró­bál is segíteni nekik. Már több intézmény, üzem tud a kérésről, szólnak, ha sor kerül a selejtezésre, és mivel KISZ-korosztályú fiatalasszonyok klubjáról van szó, akik ősszel, télen, tavasz elején összejöhet­nének a házi klubban, a városi KISZ-bizottság is hozzájárul ötezer forinttal a felszereléshez. A kellemesnek ígérkező időtöltést aztán már meg­szervezi a kitűnő lakóbi­zottság és közösség saját magának. A meghívottak és bizottsági tagok egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents