Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
1979. szeptember 29. IsÉPÜJSÁG 3 /r-v.v. •: • *?:VCvÁS*V^:V: VlVv**:V**Ä k; Awtrtfftkdsl^ Belépni egy munkahelyre, mindig életfor* maváltás, újrakezdés. Különösen az olyan* kor, amikor az iskolából kikerülő első munkahelyének küszöbét lépi át. Minőségi változás ez! Tanulósorbó! a munkássorba lépés. Az első nap később a mindennapok szürkeségébe mosódik, vagy romantikus dicsfényt kap, bár az első nap mindenképp szorongó, várakozásteli érzésekkel tölti el a munkakezdőt. Nem a gépdübörgés, az üzem monoton zaja, a varrógépek zúgása, vagy a hegesztőpisztolyok felvillanó éles fénye új, hiszen tanulókorukban is sokat járnak üzemben a fiatalok — sokszor a leendő munkahelyükön — de az igazi munkásélettel mégis csak akkor ismerkednek, amikor nap mint nap felkelve az óra csörgésére, műszakba indulnak. :::::: A szekszárdi bőrdíszmű hatalmas üzemcsarnokát betölti a varrógépek egyenletes zúgása, elnyomva a beszédhangokat, az üzem egyéb zajait. Kelemen Irén a bőr- varró-szalag egyik gépe fölé hajolva dolgozik. Gyorcs, határozott, célszerű mozdulatokkal. — Most nyáron végeztem, és a bizonyítvány osztás másnapján már munkába is álltam — mondja. — Persze végezni csak az iskolában végeztem. Amint dolgozni kezdtem, rájöttem, hogy még sokat kell tanulnom ahhoz, hogy bárhova tesznek, megálljain a helyem. A szakma teljes elsajátítása még további tanulást, figyelmet, nagy gyakorlatot követel. — Miért lett bőrdíszműves? — Az az igazság, hogy amikor jelentkeztem, nem sokat tudtam erről a szakmáról. Beadtam a jelentkezést, aztán a tanulóidőben, az itt töltött gyakorlatok alatt, ismerkedve szerettem meg igazán a szakmát. — Emlékszik az első munkanapra? Milyen érzéssel jött dolgozni? — Várakozással. És valahogy azt éreztem, hogy most, ezentúl másként kell mindenhez közelíteni. Azt, amit tanulóként következmény nélkül elvéthettem, felnőtt dolgozóként jól kell csinálnom. Azt hiszem, a felelősségérzet akkor ébredt fel bennem. — Milyen volt a kezdet, a beilleszkedés? — Tanuló koromban a nyári kéthónapos gyakorlatok alatt mindig ebben a brigádban dolgoztam. Megszerettem, megismertem a társakat és a szakmunkás- vizsgán azt kértem a vállalat igazgatójától, hogy ha munkába állok, hadd dolgozzam ebben a brigádban. Szerencsém volt, ide tettek. Hogy a brigádtagokat kérdezték-e arról, hogy befogadnak, nem tudom. Mindenesetre arról se hallottam, hogy valaki tiltakozott volna ellenem. — Mit vett az első keresetéből ? — Azt hiszem, ruhát. De van helye a pénznek. Itt Szekszárdon albérletben lakom, a hét végi hazautazás, a megélhetés sok pénzt elvisz. A bizonyítványosztás más- „ napján munkába álltam — Tervezi, hogy továbbtanul? — Nem. Nekem ez így tökéletesen megfelel. Szeretek dolgozni és úgy érzem, ha megfelelően, jól végzem a munkámat, mindig keresek annyit, hogy megéljek. A munkától pedig nem félek. Kitanultam a szakmát, dolgozni akarok. A tiszta, nagy ablakos, korszerű műhely után egy más világ fogad. A MEZŐGÉP szekszárdi lakatosműhelyében az ott folyó munka miatt is más körülmények, más légkör uralkodik. A köszörűgépek sivítása, a kemény vasanyagba hatoló fúró sírása néha elnyom minden más hangot. A mennyezet alatti erős fényű lámpák pislákoló gyertyának tűnnek, amikor egy-egy ívhegesztő vakító Természetes volt, hogy ide jövök dolgozni... fénnyel szikraesőt szór a légtérbe. A műhely több mint egy éve munkahelye Tóth János lakatosnak. — Hogyan lett lakatos? — kérdeztük. — Karosszérialakatos, vagy autószerelő akartam lenni, de végül általános lakatosnak vettek fel. Kitanultam a szakmát és most már nem is bánom, hogy így alakult. — Nem bánja? — Tényleg nem. Azokról a szakmákról csak halvány elképzelésem volt, ezt a munkát meg úgy érzem, értem és szeretem is. Anyagilag is megtaláltam a számításom. — Változatos munka ez? — Nézze meg ezeket a felfüggesztő füleket. A cukor- répa-betakaritó gépekhez készítem. öt perce álltam rá, de talán még egy órát dolgozom ezzel, akkor máris más munkát kezdhetek. Nincs idő megunni egy-egy munka- folyamatot. Persze, nem mondom, van amikor nagyobb sorozatot készítünk, de három hónapnál tovább még nem végeztük ugyanazt. — Egy-egy új munkadarabot minek az alapján készít el? — Ha sokat kell ugyanabból megcsinálni, általában sablon alapján dolgozunk, de sokszor van, hogy rajzról kell összeállítani a munkadarabot. — Mindig hegesztővel dolgozik? — Dehogy. Fúrok, hegesztek, szerelek, amit a munka megkíván. — Szekszárdi? — Nem. öcsényből járok be dolgozni. — Otthon nem tudott volna elhelyezkedni? — Édesapám a tsz-ben dolgozik. Talán lett volna nekem is helyem ott, de eszembe sem jutott hazamenni. Itt a MEZÓGÉP-nél tanultam ki a szakmát, ismertem meg’ a leendő kollégákat, tetszett az itteni jó légkör, a munka. Természetes volt, hogy ide jövök dolgozni. Soha se akartam mérnök, vagy technikus lenni, hanem jó szakember. Ezért tanultam eddig, és ezért igyekszem a szakma minden csínját-bínját elsajátítani, de itt, a műhelyben. Pályakezdők. Ifjú szakmunkások. Ifjúmunkások. Fiatal szakemberek. ízlelgetem a szavakat. Mindegy, hogy melyiket illesztem rájuk. Azt hiszem, a legfontosabb, hogy egy pálya vonzásába kerülve, az ismerkedés, a tanulás során egyre kisebb köröket, írva belülre kerültek. Szakmunkások lettek. És a munkásélet első lépcsőjén túl a továbblépés esélyeit latolgatják. A jót még jobban akarják végezni... Tamási jAnos Fotó: Komáromi Zoltán Vándorgyűlés Domboriban Ülésezett a megyei közművelődési bizottság A fogyasztási szövetkezetek közművelődési tevékenysége Tegnap délelőtt az eredeti programtól eltérően nem Szekszárdon, a művelődési központban, hanem Domboriban, a KISZ vezetőképző táborának nagy előadótermében kezdődött a Magyar Rehabilitációs Társaság pszichiátriai szekciójának, és az Ideg- és Elmeorvosok Társaságának vándorgyűlése. A tanácskozásra az ország különböző részeiből az előre jelzett kétszáznál, jóval többen érkeztek. „A foglalkoztatás több lépcsős rendszere címmel megrendezett vándorgyűlést — melynek első ízben lehetett gazdája Tolna megye — dr. Tariska István egyetemi taA nemzetközi zsiradéki tudományi kongresszus tagjai látogatást tettek az Iregszem- csei Takarmánytermesztési Kutató Intézetben. A német, francia és az olasz zsiradéktudományi társaság közös kongresszust tartott Bécsben szeptember 24—27. között. A kongresszuson a napraforgó-, a szója- és a repcenemesítési, -termesztési és -feldolgozási problémáit vitatták meg. A kongresszuson 22 országból 500 kutató és gyakorlati szakember vett részt. Magyar nár és dr. Mosolygó Dénes, a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke nyitotta meg majd dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. A plenáris ülés munkáját megkezdő délelőtti előadásokat szekcióülések követték. Ma, a tanácskozás résztvevői megtekintik a megyei kórház aktív elmeosztályát és palánki rehabilitációs foglalkoztatóját, majd a vándor- gyűlés eredményeinek összegzésére kerül sor. Ez utóbbi ismertetésére keddi lapszámunkban térünk vissza. részről többek között prof. dr. Kurnik Ernő akadémikus, dr. Holló János akadémikus és munkatársai, dr. Antal József, gödöllői egyetemi tanár tartottak előadást. A kongresz- szus befejeztével egy 80 tagú kutatócsoport látogatta meg az iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézetet, ahol Kurnik akadémikus, az intézet igazgatója ismertette a növényiolaj- és fehérjekutatás magyarországi helyzetét és eredményeit. Tegnap, Szekszárdon István Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével ülést tartott a Tolna megyei Tanács közművelődési bizottsága. Az első napirendi pont keretében a fogyasztási szövetkezetek közművelődési tevékenységéről tárgyaltak. A fogyasztási szövetkezetek megyénk gazdasági életének és így kulturális életének is fontos tényezői. Állományi létszámuk meghaladja az ötezret, a taglétszámuk pedig a 100 ezret. Szolgáltatásaikkal még ennél is több emberrel kerülnek kapcsolatba. A kereskedelmi, vendéglátó és felvásárló tevékenység mellett az ÁFÉSZ-ek szerteágazó kulturális tevékenységet is folytatnak. Kiemelkedik a szakcsoportokban végzett ismeretterjesztő munka, jelentős szerepük van a könyvterjesztésben. Az elmúlt évi őszi megyei könyvhetek alkalmából 32 rendezvényük volt, közülük 17 író— olvasó találkozó. Jelentős szerepük van amatőr művészeti csoportok támogatásában. Jelenleg 7 szövetkezeti, illetve közös fenntartású kórusuk van, a hagyományőrző és néptáncegyüttesek: száma kilenc. E csoportok közül több országos hírnévre tett szert, sőt határainkon túl is köz- megelégedéssel képviselte hazánkat. Szóba kerültek a nehézségek is, nevezetesen az, hogy a színjátszás és az irodalmi színpadok tekintetében sikertelenek a próbálkozások, de a kívántnál gyengébben megy a klubmozgalom is. Sok gondot okoz a csoportok vezetőinek pótlása. Nem egy esetben a vezető távozása a csoport széthullásához vezetett. Szó esett a kereskedelem kulturáltságáról, a vendéglátóhelyek műsoros estjének számáról, színvonaláról, melyekben fejlődés tapasztalható. Érintette a beszámoló a fogyasztási szövetkezetek sportszervező és támogató tevékenységét is, melyekben főleg a tömegsport-rendezvények szervezése dominál. A három szövetkezeti ágazat „Szövetkezeti híradó” címmel havonta megjelenő lapot ad ki. A fogyasztási szövetkezetek 200 szocialista bri. gádot alakítottak eddig, taglétszámuk 1700. A beszámoló foglalkozott a társszövetkezetek, illetve más intézményekkel való kapcsolattal, mint az eredményes munka alapvető feltételével. Ezután a közművelődési bizottság dr. Vadas Ferenc előterjesztése alapján foglalkozott a közművelődési intézmények közös fenntartásának kérdéseivel és lehetőségeivel, illetve a megyében már megvalósult kapcsolatok fejlesztésének ügyével. Végül megtárgyalták a bizottságnak a megyei moziüzemi vállalatnál tartott utó- ellenőrzéseinek tapasztalatait. Tudományos kutatók ■regszemcsén A népfront életéből BONYHÁD Ülést tartott hétfőn a bonyhádi népfrontbizottság nőpolitikái munkabizottsága. Müller József, a városi tanács műszaki osztályának a vezetője tájékoztatta a nőbizottság tagjait a város kommunális ellátásáról és a további tervekről, ' majd Szentes Pál, a népfrontbizottság titkára ismertette az MSZMP KB ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozata végrehajtásának városi tapasztalatait. Megkezdődtek a szülői munkaközösségi választások megyeszerte. Bonyhá- don csütörtökön az 1. számú, pénteken, a 2. számú általános iskolában választották meg a szülői munkaközösséget. Október 5-ére összehívta a városi népfrontbizottság a környező községek szülői munkaközösségeinek elnökeit. A megbeszélésen ismertetik az idei tanév aktuális szülői munkaközösségi feladatait. Október 5-én pedig a közösségi népfronttitkárok számára tartanak tájékoztatót a népfrontfeladatokról. PAKS A paksi városi népfront elnöksége pénteken tartott ülést, ennek a témája is szülői munkaközösségek megválasztása volt. SZEKSZARD A lakóbizottságok egy részének a működése meglehetősen formális. Ezzel szemben nem egy lakóbizottság — legtöbbje abban az esetben, ha nyugdíjas szervezi — kitűnően működik. így például Szekszárdon, a Körösi Csorna Sándor utca 13-ban, ahol 40 család él. A TOTÉV dolgozói, többségük fizikai munkás. Ambrus Vilmos nyugdíjas levelet írt a HNF városi bizottságához, amelyben szokatlan, de nem teljesíthetetlen kérés állt. Azt írja, klubot szeretnének létesíteni, mert bár a „világ minden tájáról” jöttek össze a lakók, nyoma sincs a városias elzárkózásnak, befeléfordu- lásnak. Társadalmi munkájukkal már bizonyították is nemcsak az összefogást, hanem a szépérzéküket is. Rendbetették parkosították a ház környékét. Lakik ott legalább nyolcvan gyerek, a legtöbbel még gyes-en van az édesanyja. Mindkét lépcsőházban található alagsori helyiség, ahol a klubszobákat szeretnék kialakítani. Fűtésről, világításról gondoskodnának. Csak a bebútorozás okoz gondot, lévén fiatal házasokról szó, akik nem kis havi törlesztést fizetnek. És éppen ez volt a kérés lényege; szeretnének irodából, vendéglőből kiselejtezett bútorokat kapni. A szükséges kisebb javításokat elvégeznék maguk. A városi népfront próbál is segíteni nekik. Már több intézmény, üzem tud a kérésről, szólnak, ha sor kerül a selejtezésre, és mivel KISZ-korosztályú fiatalasszonyok klubjáról van szó, akik ősszel, télen, tavasz elején összejöhetnének a házi klubban, a városi KISZ-bizottság is hozzájárul ötezer forinttal a felszereléshez. A kellemesnek ígérkező időtöltést aztán már megszervezi a kitűnő lakóbizottság és közösség saját magának. A meghívottak és bizottsági tagok egy csoportja
