Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

A rtEPÜJSÄG

1979. szeptember 29.

Ásatások, gazdag régészeti leletek tanúsítják, hogy a mai Nagyvejke és környéke már a történelem előtti idők óta lakott hely. A honfoglalás után a Monoszló-nemzetség szállta meg. Egy 1347-ben kelt határ járó levél Tolnai Mihály birtokában tűnteti fel. A törökdúlás után az elpusztult helyek sorában szerepel. Az első német telepesek valószínűleg már az 1720-as években felbukkantak, majd 1747-ben nagyobb tömegben jöttek Odenwaldból, Erbachból és Mannheimből. A birtokos ekkoriban a lengyeli Apponyi család volt. A második világháború utáni évek jelentős változást hoztak a falu nemzetiségi összetételében. A falu 110 portája közűi ma 14-et laknak német ajkú családok, 9-be a távoli Déváról érkeztek új honfoglalók, míg a többség eredetileg a bukovinai Istensegíts községből származik.

Új Élettől - Búzavirágig

Apróságok

A nagyvejkeiek — mondják — inkább iparcentriku- sak, mintsem mezőgazdászok. Bár háztáji eredményük erősen rácáfol az előbbiekre — a tavalyi esztendőben csak a leadott tej 122 844 liter volt, amiért a kifizetett vételár 717 628 forintot jelentett a gazdálkodóknak — mégis azt kell mondani, hogy van némi igazság a fentiekben. A község lakóinak java eljáró dolgozó. Paksra, Bonyhádra, Szekszárdra. A közeli apar- hanti Búzavirág Tsz-ben mindössze negyvenhármán tagok, közülük is huszonegyen már nyugdíjasok.

Kerekes Ferenc termelőszövetkezeti elnöktől kérdeztük, vajon mit jelent a szövetkezet életében Nagyvejke.

— Az igazság az, hogy eredményeinket csak rontja Nagyvejke környezeti, domborzati adottsága. A község földjeinek átlag aranykoronaértéke nem haladja meg a 13,5-et, s ha figyelembe vesz- szük a művelhetőséget, vagyis a domborzati viszonyokat, bizony... jóval nehezebb ott gazdálkodni, eredményt elérni. Aparhant környékén 27-es aranykorona-értékkel számolunk, s a kettőből kapjuk a 22 aranykorona-értéket ami a tsz átlaga.

Mindettől függetlenül a vejkeiek igazán precíz, jó munkaerőt biztosítanak a szövetkezetnek.

A község határában, még 1974-ben, egymillió forintos

beruházással felépült egy üzemi út, ami a 250-es állományú hízómarha-telepre vezet. Az önálló, szakosított telepről a hízó marhák mintegy kilencven százaléka tőkés exportra megy.

Ahogy Gyalog Rudolf, a szövetkezet főállattenyésztője elmondta: — A vejkeiek

rendkívül jó háztáji gazdálkodók. A községben 45 tehén, 25 bika és 280 sertés van« amelyek szerződött állatok.

A nagyvejkei Uj Élet Termelőszövetkezet 1968. január

elsején olvadt be az apar- hanti Búzavirág Mgtsz-be Azóta közösen gazdálkodnak, jó eredménnyel.

Kerekes Ferenc elmondta azt is, hogy a jövőben szeretnének három és fél millió forintos beruházással egy víztárolót felépíteni, amelynek kettős haszna lenne. Egyrészt, a víztároló megoldaná a község legelőinek — mintegy 200 hektáros terület — öntözését, másrészt, haltelepítéssel enyhítenék a- megye halellátási gondjait.

— Egy évvel az iskolák államosítása előtt, 1947. március 3-án nyílt meg a falubeli első állami általános iskola. Helyén ma a tanácsi kirendeltség, a könyvtár és az orvosi rendelő működik.

— A 110 portájú községben 12 magán személygépkocsi van.

— Dr. Mészáros Gyulának, a megyei múzeum nyugalmazott igazgatójának, itteni munkásságát máig emlegetik Nagyvejkén. „A nagyvejkei késő bronzkori kincslelet” című munkáját a helyszínen olvashattuk el.

— Nagyvejke tanácstagjai: Bajusz Ferenc, aki egyúttal vb-tag és az öttagú tanácstagi csoport vezetője; Gecző József tsz-takarmányos, vb- tag; Szőts Gézáné kirendeltségvezető; Szentes Albert TOTÉV-dolgozó és Lőrincz Péterné cipőgyári munkás.

— Az asztaliteniszezők évek óta eredménnyel szerepelnek a járási bajnokságban. Ottjártunk napján indultak megmérkőzni teveli sporttársaikkal.

— Az ingázók útja főleg Bonyhádra vezet. Ide 55-en járnak, 35-en Szekszárdra, a többiek pedig elsősorban Pécsre és Komlóra.

— Az önkéntes tűzoltótestület november 17-én ünnepli fennállásának fél évszázados évfordulóját.

SftwniUYusnG

_ N

Autóbusz j

Az autóbusz-közlekedés-jó. Reggel háromnegyed 5-től este fél 11-ig 14 buszjárat

fordul meg. Ezen belül az egyetlen hiba a korábban 16.15-kor érkezett buszjárat elmaradása, mely miatt az Aparhantra járó másfél tucat óvodás minden nap délutáni alvás nélkül érkezik és másnap- reggel 7-kor fáradtan indul az 5 kilométerre lévő székhely községbe.

A községben jártunkkor mintha dézsából öntötték volna, úgy esett az eső. Mivel a mezőn, kertben nem lehetett dolgozni, ahány portán megfordultunk, a háziasszonyok mind a télire való eltevéssel voltak elfoglalva ügy van az, hogy a hostel- ban megterem a paradicsom, a paprika, az uborka, azt nem viszik piacra, hanem elrakják. íme egy nagyvejkei recept.

Vegyünk 3 kilogramm paradicsom-paprikát, tegyük egy ötliteres üvegbe, öntsünk rá vizet, amit mindjárt öntsünk is le róla. Ehhez a vízmennyiséghez tegyünk 2 kanál sót, 7 kanál cukrot, 2 deciliter ecetet, kevés tartósítót, vagy szalicilt. Forraljuk fel, s amikor kihűl, újból öntsük az üvegbe. Időközben egy. babérlevelet, egész borsot és egy tormát is tegyünk a paprika közé, s celofánnal szorosan fedjük le. Télen fogyasszuk!

— A községben 72 rádió, 80 televízió van. Tolna megyei Népújságra 49-en fizetnek elő. Sajtótermékre havonta 4754 forintot költenek a nagyvejkeiek.

— Egy hónapja adták át a rendbehozott, kibővített, IV. osztályú italboltot, amelynek Pincehelyi János a vezetője. A havi forgalom kb. 90— 100 ezer forint körül mozog. A helybeliek szeretik a sört, a tömény italokat, a bort kevésbé, ez a fogyasztásból is lemérhető. Sörből általában havonta 40 hektoliter, töményből 50 liter, borból 200 liter fogy.

A lélekszám alakulása (1870-1979)

H falu jöivöje

Gyűrűfű óta divattá vált a kis települések elsiratása. Véleményünk szerint sokszor túl korán. A számok ugyan Nagyvejke esetében is a lakosság fogyásáról vallanak, amit nem nehéz grafikonon még érzékelhetőbbé tenni. Ezek a számok azonban egy valamiről nem vallanak. A lakosság — mondjuk így — „forgási sebességéről”. Valósággal divattá vált az új házas fiatalok körében házat vásárolni itt, öt-hat év kemény munkájával (és nem csekély részben a háztáji segítségével) anyagilag jobb helyzetbe kerülGazosok

A községbe minden héten megérkezik a gázszállítmány. Havonta 110 palack pb.-gázt fogyasztanak a lakók.

Nyújtott antennák

A környező dombok árnyékoló hatását különlegesen „nyújtott” antennákkal küszöbölik ki faluszerte, olykor gyümölcsfával kombinálva is.

Községfejlesztés

Nem kell túl hosszan érdeklődni, nagyon hamar ráiön a kíváncsiskodó, hogy egy olyan nagyságrendű település fejlődése, fejlesztése, mint amilyen Nagyvejke Is, nem választható el a székhely községtől. A köz- igazgatás központja 1969 óta van Aparhanton és azóta Itt éppen a Nagyvejkéről bejáró gyerekek kedvéért került sor Iskolabővítésre és nyílt meg a második óvoda. Ettől függetlenül Nagyvejkén az utóbbi tíz évben került új, alkalmas helyre a tanácsi kirendeltség, az orvosi rendelő (hetente egyszer jár ki az orvos), építettek 240 folyóméter járdát, egy 16 méteres gyalogátkelőt, felújítottak 3 hidat, a kultúrotthont, az ÁFÉSZ pedig a boltot és italboltot, és 21 lámpával több szolgálja a közvilágítást, mint korábban. Erre a falu 38 ezer forintos „saját” felújítási keretéből nem telt volna.

ni: — majd tovább menni Bonyhádra. Nem biztos, hogy ez a folyamat állandó marad, bár Bonyhád vonzóereje alighanem csak növekszik. Semmi valószerűtlen nincs abban a helybeli véleményben, hogy bizonyos számú esztendő elteltével a szépen városiasodó bonyhádiak fogják felfedezni a környékükön fekvő kis településeket, így Nagyvejkét is. Akár üdülő-, pihenőterület formájában, vagy úgy, hogy érdemes lesz a tájké- pileg szép környezetben letelepedni és innen járni be — jó úton! — a városba.

Az első téeszelnök

Kicsit köhög, felesége dorgálja.

— Vigyázhatnál jobban magadra. Tudod jól, mit mondott az orvos.

Váncsa Vince bácsi hetvenegy éves. ö volt Nagyvejke első termelőszövetkezetének, az Űj Életnek, első elnöke.

Alig hallhatóan beszél, meséli hogyan is volt akkoriban.

— Tizenhármán kezdtük, én lettem az\ elnök. Pontosan 1950. augusztus 18-án kezdtük el a munkát. Volt 200 hold föld, 17 üsző, néhány ló, amit a tagok adtak be.

Vince bácsi felesége nem4 hagyja beszélni az öreget.

— Kérem szépen gondolhatja miféle téesz volt, ahol az uram, elnök létére szántott, vetett, trágyázott.

— Ugyan már, asszony. Nem volt akkor még nyakkendő az elnökön — mosolyog szerényen Vince bácsi. — Mentünk a határba, mindegy volt ha sütött, ha fújt. Dolgozni kellett, ha fenn akartunk maradni. Sok, nagyon sok baj volt. Munkával, emberekkel...

Váncsa Vince 1952-ig volt a termelőszövetkezet élén, majd az ellenforradalomig párttitkárként dolgozott a szövetkezetben.

— Nehéz idő járta, rengeteg volt a dolog. Ötvenhét- ben már pásztorkodtam. Én őriztem a szövetkezet juhait. Nem volt egyetlen juhászunk sem, gondoltam, ez nekem való munka. Nem is i bántam meg. A juhok mellől mentem nyugdíjba, 1965-ben.

Váncsa Vince a világháború végén került Székelyföldről Nagyvejkére.

— Én mondom, szép ez a falu. Az emberek befogadtak, amikor elnök lettem elismertek. Nem volt haragosom soha.

Magazinunkat irta Ordas Iván, Pordán Jánosné, Sárközi János. A fényképeket Bakó Jenő, a rajzot Schubert Péter készitette. Munkájukban segítségükre voltak Ambrus Vilmos, Bajusz Ferenc, Eller Ferencné, Gyalog Rudolf, Kerekes Ferenc, Koszter Adóm, Läufer Mátyás, Pincehelyi János, Szőts Gézáné és Trucza András. Legközelebbi magazinunk színhelye Ujireg lesz, ahová október 1-én látogatnak el munkatársaink.

A major 250 hízó bikájából több mint 200 exportra megy