Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
1979. szeptember 1. Képújság 3 Hárman, ugyanarról Egy kísérlet: magasabb osztályba lépett Iskolakezdés előtt Taiszervásár után A nyár utolsó napjaiban is jókora a forgalom Szekszár- don a Népbolt Vállalat hármashíd melletti papírboltjában Fotó: Szepesi Az ezredfordulón esedékes iskolareform előkészítésén számos kutató, pedagógus dolgozik. A kutatók nem könnyű feladatra vállalkoztak: a mában kell megteremteniük a holnap, a XXI. század iskoláját. Az elképzelések közül nemegy, csak elképzelés marad. Vannak kísérletek, amik a gyakorlatban vetélnek el. S az életképesnek látszó elképzelések is csak hosszú évekig tartó kísérletek során igazolják alkalmasságukat. * A kisiskolás kor kérdéseivel dr. Zsolnai József és kutatócsoportja foglalkozik. Az optimális anyanyelv-elsajátí- tás lehetőségeit vizsgálják, s keresik az eszközöket, melyekkel a nyelvi hátrány tiz- éves korig felszámolható, s ugyanakkor a tehetségnek a legteljesebb kibontakozás biztosítható. Kutatásaik nyelvikommunikációs kísérlet néven ismertek. Az előzményekkel, az eddigi eredményekkel lapunk is foglalkozott 1978. november 17-i számában. A magyarázat, amiért ismét visszatérünk munkájukra: ez év szeptemberétől a kísérlet új szakaszba lép: a megye 24 általános iskolájának 25 első osztályában vezetik be és a vizsgálódás a napközire is kiterjed. — Eddig az ország egy- egy iskolájában Dróbáltuk ki a kísérletet — mondja dr. Zsolnai József, az Országos Oktatástechnikai Központ főosztályvezetője, egyben a kísérlet vezetője. — A Tolna megyei kiterjesztés az első olyan alkalom, amikor azt vizsgáljuk meg, hogyan működik a tanigazgatás rendszerében. A megye modell értékű a kísérlet szempontjából, mert az országos tanulói, tanítói szintet reprezentálja. Uj vonásként említhető meg, hogy a kísérletbe bekapcsolódott a szakfelügyelet és a to- - vábbképzés is. A nyelvi-kommunikációs kísérlet számos követelményt támaszt a pedagógussal szemben. Mindenekelőtt új szemléletet a korábbi tantervekhez képest. Ezenkívül az önképzés is rendkívül fontos szerepet kap. A kísérlet beindítását ezért hosszú és alapos előkészítő munka előzte meg. — Tulajdonképpen 1978. nyarán kezdődött meg a felkészítés — veszi át a szót Vá- nyi Lászlóné, a Tolna megyei Pedagógus Továbbképző Intézet felügyelője. Augusztusban a Fővárosi Pedagógiai Intézet által szervezett foglalkozásokon ismerkedtek meg alsó tagozatos és napközi otthonos szakfelügyelőink a kísérlet elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A következő lépésben már megkezdtük a kísérleti iskolák, osztályok, tanítók kiválasztását. Fontosnak tartottuk, hogy olyan osztályok vegyenek részt a kísérletben, amelyek osztott tanulócsoportokkal dolgoznak; az osztályok tanulói a legváltozatosabb települési környezetet képviseljék, tehát legyenek nyelvi hátránynyal küszködő tanulók, cigányok és nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok. A nevelők kiválasztásánál elsősorban az önkéntesség játszott szerepet. Fontos szempont volt az is, hogy a nevelő kész legyen az önművelésre, vállalja a kísérlettel járó többletmunkát, s a tanulóval való együttműködésre kész nevelői típushoz tartozzon. Amikor mindez megvolt, a kiválasztott iskoláknál, osztályoknál biztosítani kellett a tárgyi feltételeket is. A kísérlet rendkívül eszközigényes. Ezért írásvetítő, magnetofon, diavetítő nélkülözhetetlen, s emellett kétszáz kötetes kézikönyvtárt is biztosítani kellett minden osztály részére. Az iskolák vállalták ezeket. Ezután a kísérletben részt vevő iskolák igazgatóival megismertettük az új koncepciót, majd hozzáláttunk a nevelők aprólékosabb felkészítéséhez. Az első szakaszban, az 1978—79-es tanévben tíz foglalkozást tartottunk a szekszárdi tanítóképző főiskolán, több mint 70 nevelő részvételével. A tanítók megismerkedtek a kísérlet céljával, tantervével, feladat- és követelményrendszerével. A második szakaszban intenzív felkészítőt tartottunk Szekszárdon, az 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában augusztus 21. és 24. között. Ezen a kurzuson a nevelők gyakorlati tréningekkel, képesség- fejlesztéssel készültek a feladatok sikeres végrehajtására. — Alapos, gondos felkészítő munka előzte meg tehát a kísérlet bevezetését. Mik az eddigi tapasztalatok? — A tanítóknak tetszik a kísérlet — mondja Kovács Lászlóné alsó tagozatos szak- felügyelő —, de ugyanakkor egy kicsit félnek is tőle. Olyasmit tanítanak majd, ami eddig nem szerepelt tananyagban, de az életben természetes dologként ismert. Hogyan köszönjünk például; vagy hogyan kell kapcsolatot teremteni az embereknek egymás között. A kísérlet az életből vett helyzeteket, modelleket tananyagosít, s akik hátrányos helyzetből jöttek azoknak ez rendkívül fontos A nevelők esetenként megnyilvánuló kishitűségét az okozza, hogy a kísérlet széles körű ismeretanyagot követel és sokan nem bíznak önmagukban. Pedig nincs ok a félelemre. A tanítók képesek erre a feladatra. * A kísérlet, mely 1985-ben zárul, megindult Tolna megyében. A következő tanévben bekapcsolódik Veszprém megye és Budapest. MAJOROS ISTVÁN Ismét eltelt egy nyár, s szeptember kezdetét a kisdiákok érzik a legjobban Újra benépesülnek az iskolapadok, megkezdődik a tanítás. S megint vizsgáznak a felnőttek is, vajon megtet- tek-e mindent, hogy a tanulók megfelelő feltételek között, zavartalanul kezdhessék az évet. A feltételek közül most a tanszerellátást néztük a megye néhány boltjában, illetve erről érdeklődtünk a PIÉRT szekszárdi le- rakatának vezetőjétől. A tapasztalat azt bizonyította, hogy füzetek, írószerek, s az új oktatási módszerekhez szükséges segédeszközök megfelelő mennyiségben és minőségben megtalálhatók voltak a boltokban. Pedig ez az évkezdet több újdonságot hoz. Ez okozott gondot a tanszerellátást biztosító szakembereknek — mint erről Praj- da Gyula, a PIÉRT lerakat- vezetője is beszélt —, de szerencsére sikerült a gondokon úrrá lenniük. így ha nem is a nyár elején, de később, került elegendő mennyiségű iskolai dobókocka, hajtogatólap és színes papír a pultokra, s a kereskedelem a nyári, szervezett, bevásárlási hullámot követő tanév eleji nagyobb forgalomnak is nyugodtan néz elébe. Hiánycikk csupán a középiskolás matematikafüzetek, nem kaphatók, de úgy hírlik szeptemberre ez is megérkezik a boltokba. A PIÉRT szekszárdi lera- kata tanszerekből a nyár második felében több milliós forgalmat bonyolított le, Dombóvár és környékének kivételével — azt a kaposváriak látták el —, ennyit költöttünk tehát az elmúlt hetekben iskolásfüzetekre, tanszerekre. S ma is tisztes készletek vannak a papírboltokban ezekből a cikkekből, sőt, ha ezek kifogynak, a PIÉRT biztosít utánpótlást. Energia- és anyagtakarékosság Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrásgyára 1979-ben tíz százalékkal több izzólámpát és alkatrészt gyárt, mint tavaly. A többlettermelést a termelékenység növelésével, gyártmányfejlesztéssel, a selejt csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Termelésük nyolcvanöt százalékát exportálják. Megkezdődtek a 29. bányásznap ünnepségei Pénteken megkezdődtek a 29. bányásznap ünnepségei. Tatabányán az 1919-es csend- őrsortűz bányász mártírjainak tiszteletére állított emlékmű előtt tisztelegtek elsőként a föld mélyének mai dolgozói. A vértanúk terén magasodó emlékmű helyén tiltakoztak 60 évvel ezelőtt — 1919. szeptember 6-án — a tatabányai bányászok a munkaidő meghosszabbítása ellen, s követelték a sorozatos letartóztatások beszüntetését. A kirendelt csendőrszakasz tüzet nyitott a tömegre, többen meghaltak, sokan súlyosan megsebesültek. E tüntetés emlékére rendezik meg hazánkban minden év szeptemberének első vasárnapján a bányásznapot. Idei tatabányai résztvevői az emlékmű megkoszorúzása után elhelyezték az emlékezés és a kegyelet virágait a városi temetőben a bányászoknak a sírján is, akik a föld mélyében, munka közben haltak hősi halált. Ezt követően a sportcsarnokban rendezett ünnepségen köszöntötték a vállalat vezetői a szénmedence dolgozóit, a magyar néphadsereg művészegyüttese pedig gálaműsort adott tiszteletükre. Napjaink témái Hitelpolitika A Minisztertanács minden esztendőben — a népgazdasági tervvel összehangoltan — jóváhagyja a hitelpolitikai irányelveket. A bankok ehhez, valamint a gazdasági egységek hitelképességéhez igazítják hitelnyújtási gyakorlatukat. Azaz: a hitelezés alapjai a meghatározott időszakhoz kapcsolódó irányelvek, amelyek részben a középtávú, részben az éves népgazdasági tervhez kötöttek. Az ötödik ötéves tervről elfogadót törvény például — 1975. december 18-án hagyta jóvá az országgyűlés — így rendelkezik: „A hitelnyújtás feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a hitel gazdaságilag ösztönözzön a termelés hatékonyságának növelésére és segítse a tervben megjelölt főbb arányok és fejlesztési irányzatok megvalósítását. A különösen fontos népgazdasági célokat szolgáló fejlesztéseket kedvezményes hitelfeltételekkel is támogatni kell.” Már az eddig leírtakból is következtethetünk a hitel szerepére. Arra, hogy szabályozza a pénzforgalmat, a jövedelmek elosztását, lényeges fedezeti forrása a bővített újratermelésnek, s egyben a gazdálkodás tervszerű befolyásolásának eszköze is. Azaz: a hitelpolitika szerves része az általános gazdaságpolitikának. Természetes: a hitel igénylőjének hitelképesnek kell lennie, azaz alkalmasnak arra, hogy a hitelt kamataival együtt visszafizesse. Ez azért is lényeges követelmény, mert az állam a társadalom javaira gazdálkodva nyújt hiteleket, tehát a megtérülés biztonságán is őrködnie kell. Bizonyos hiteleket csak az állam által erre kijelölt pénzintézetek nyújthatnak — így lett a „tanácsok bankjává” az Országos Takarék- pénztár —, sok esetben a központilag meghatározott törlesztési feltételek mellett. Ennek logikus folytatása, hogy mind a beruházásokhoz, mind a fogyasztáshoz igénybe vehető forrásoknál a felhasználás útmutatójaként alkalmazzák a hitelpolitikát; gépkocsivásárláshoz — ritka kivételtől eltekintve —, nem vehető igénybe hitel, ugyanakkor tükrözve a társadalmi érdekeltséget — a hitelezés teljes körén belül a lakásépítők élvezik a legtöbb kedvezményt. Ha már a fogyasztás körét említettük: ismerünk áruvásárlási, lakásépítési, a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztéséhez igénybe vehető hiteleket, ezek összege, törlesztésének ideje, kamata, stb. azonban eltérő. Hitel ugyanakkor — a lakosság adta hitel — a takarékbetét is, s itt szintén különbözik a kamatok mértéke, a lekötés idejétől függően. Mindkét területen a hitelpolitika — a hitelpolitikában is érvényesítendő társadalmi érdek — adja az eltérések magyarázatát. Aminek legutóbbi friss jele: az építőanyagok drágulása miatt az építési kölcsön maximumának felemelése. S egy adalék e kölcsönfajta szerepéhez: 1978-ban az 56 493 magánberuházású új lakásból mindössze 6211- hez nem vettek igénybe hitelt. Követelmények sokasága kötődik a hitelpolitikához; segítse a népgazdasági célokkal összhangban álló vállalati fejlesztéseket, bizonyos ágazati átrendeződések meggyorsítását (pl. a gépiparban az energetikai gépgyártás más elbírálás alá esik, mint a fémtömegcikkipar). Továbbá: a hitelpolitikának szolgálnia kell a bel- és külföldi keresletnek megfelelő kínálat kialakítását, ugyanakkor korlátoznia szükséges az indokoltnál nagyobb készletek fölhalmozását, a nem kifizetődőnek ígérkező fejlesztéseket, stb. S ebben az is benne van, hogy egy-egy időszakban érvényesített hitelpolitikai gyakorlat — mert a hitelezés gyakorlatának igazodnia kell az adott gazdaságpolitikai célokhoz — kiemel (preferál) területeket, tevékenységeket, s azokat előnyben részesíti, másokkal szemben viszont a korlátozást (restrikciót) érvényesíti. Azaz: a hitelpolitika ros-, tál, szelektál a mindenkori össztársadalmi érdekeltségnek megfelelően. S mert a hitelnyújtásnak ez az érdekeltség az alapja, a törlesztés, a kamatok időbeni visz- szafizetésének is ez a meghatározója, hiszen egy helyről jön és megy a forint: a közös pénztárból és pénztárba. VERESS TAMÁS A népfront életéből A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága mellett működő Kertbarátok és Kis- tenyésztők Megyei Társadalmi Szövetsége a nyár elején versenyt hirdetett a megyében működő kertbarátkörök, kertbarátklubok és kis- tenyésztők között azzal a céllal hogy ösztönözze a kistermelőket a termelés színvonalának emelésére, a bevált műszaki megoldások elterjesztésére, a növény- és állategészségügyi tevékenység hatásfokának növelésére, s mindezek eredményeként több, jobb minőségű termék előállítására. A verseny értékelésére a szeptember hónapban rendezendő „Kiskertek és kis- tenyésztők mesterei” című versenykiállításokon kerül sor, ahol a megyei tanács, a MÉSZÖV, a megyei KISZ- bizottság és a Hazafias Népfront képviselőiből álló szakértők bírálják a kiállított termékeket, odaítélik az e célra alapított díjakat, minősítik a kertbarátkörök munkáját és kijelölik azt a két kertbarátkört, amelyek az 1980-ban megrendezésre kerülő országos mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállításon termékeikkel részt vesznek és ott a Tolna megyei kistermelőket képviselik. A szervezési munkák me- gyeszerte beindultak. A dunaföldvári kertbarátklub szeptember 1-én és 2-án rendezi meg versenykiállítását a dunaföldvári művelődési házban. Bemutatják a kertbarátok legszebb termékeiket zöldségből, gyümölcsből, lesz kisállat-bemutató és kisgépkiállítás is, ahol a kereskedelem által forgalomba hozott kisgépek mellett ott lesznek azok a házilag „barkácsolt” kerti gépek is, amelyekkel már több brszágos kiállításon értek el kiemelkedő eredményeket, díjakat, és amelyek elősegítik Dunaföldváron a kiskertkultúra elterjedését, a hatékonyabb szőlő-, zöldség- és gyümölcstermelést. Hasonló kiállítás megszervezésére kerül sor szeptember 8—9-én a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban és Pincehelyen szeptember 15. és 16-án, a Kisvendéglő udvarában lévő ÁFÉSZ- kiállítóteremben. A kiállítások az említett célokon túlmenően tapasztalatcsere jellegűek is. A kiállítók és látogatók kicserélhetik véleményüket, tapasztalataikat, szolgálják a barátkozást, egymás sikereinek megismerését. A kiállítások szervezésében jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfront, az ÁFÉSZ és a művelődési intézmények között. A kiállítók szeretettel várják a kertbarátkörök tagjait és az érdeklődők látogatását. SZOBOSZLAI JENŐ Újfajta műanyag Uj lehetőségeket kínálnak a műszer- és számítástechnika továbbfejlesztésében, a folyadékkristály-kutatásban elért eredmények — mondotta Bata Lajos, a szocialista országok folyadékkristálykonferenciájának elnöke a négynapos tanácskozás pénteki befejezése alkalmából az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A szilárd halmazállapotból folyadék- kristállyá alakuló különleges anyagoknál eddig 4—5-féle átmeneti fázist ismert a tudományvilág, a tanácskozáson azonban szovjet, indiai és amerikai fizikusok újabb fázis felfedezéséről számoltak be, amely a folyadékkristálykutatás új alapokra helyezését igényli. Hamarosan a Központi Fizikai Kutatóintézetben is megindulnak az ez- irányú munkálatok, amelyek végső soron a gyakorlat számára az alkalmazás körének kibővítését eredményezhetik.
