Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

2 "NÉPÚJSÁG 1979. szeptember 25. A moszkvai tárgyalóasztalnál Külügyminiszter-helyettesi szinten szovjet—kínai tárgya­lások kezdődnek kedden Moszkvában. A képen balra Leo- nyid Iljicsov szovjet, jobbra pedig Vang Ju-ping kínai külügyminiszter-helyettes. Hétfő esti kommentárunk. Moszkvában gyakoriak a tárgyalások, sőt a nem­zetközi érdeklődésre számot tartó megbeszélések is. Most azonban olyan tanácskozások kezdődnek a szov­jet fővárosban, amelyre a szokásosnál is jobban figyel a világ: külügyminiszter-helyettesi szinten szovjet— kínai eszmecsrére kerül sor az államközi kapcsolatok normalizálásának lehetőségeiről.' Szovjet részről a megbeszéléseket az a Leonyid Iljicsov vezeti, aki a kérdés nemzetközi hírű szakértője és aki — például — korábban a két ország közötti ha­tárkérdésekről tárgyalt hosszasan a kínaiakkal. Az előzmények közismertek. Már az ezer sebből vérző, elemi nehézségekkel küzdő fiatal szovjetállam is min­den eszközzel segítette a kínai forradalmi erőket és ez a segítség 1949. október 1., a Kínai Népköztársaság kikiáltása után ezernyi formában folytatódott. Nem a szovjet félen múlt, hogy ez a viszony — a maoista vezetés látványos politikai pálfordulás-soroza- ta nyomán — megromlott, sőt, a fegyveres kínai pro­vokációk nyomán egy időszakban eljutott a határinci­densek mélypontjáig. Sajnos, a mostani megbeszéléseket olyan jelek előzték meg, amelyek nem sok jóval biztatnak. Mik ennek a kínai magatartásnak az uralkodó elemei? 1. A pekingi külpolitika deklarált legfőbb célja a szovjetellenesség, a Szovjetunió „katonai és politikai bekerítése”. 2. Ebből kiindulva Peking nemcsak lehetővé teszi az enyhülés legreakciósabb ellenfeleinek, hogy kijátsz- szák „a kínai kártyát”, hanem minden eszközzel ebbe az irányba kívánja befolyásolni a nyugati külpolitikát. 3. Kína állandó, konkrét katonai veszélyt jelent közvetlen szomszédaira és a tágabb ázsiai térségre. Nemcsak arról van szó, hogy éppen ezekben a napok­ban sokasodnak újra a vietnami határon tapasztalha­tó kínai katonai mozgásokról szóló jelentések, hanem arról is, hogy Peking — az afgán lázadóktól egészen az indiai szeparatistákig — szüntelenül beavatkozik szomszédai belső életébe. A Szovjetunió — annak ellenére, hogy Peking nem újította meg a két ország barátsági szerződését —, egyetemes külpolitikai elvei jegyében szorgalmazza az államközi kapcsolatok normalizálását. A tárgyalásokon — hangzott a hivatalos szovjet vélemény —, „a bé­kés egymás mellett élés elvei alapján ki kell dolgozni a két ország kapcsolatainak irányelveit.” A szovjet szándék egyértelmű és világos. A meg­állapodáshoz azonban ketten kellenek. H. E. Budapesti kommunista aktíva Az MSZMP Budapesti Bizottsága kedden, szeptem­ber 25-én a Csepeli Sportcsarnokban kommunista aktívát tart. A Magyar Rádió 18 óra 30 perctől, a Magyar Televí­zió 20 órától számol be az eseményről. Huszár István és Biszku Béla látogatása SALT és fegyverkezés BrmiUtki nyilatkozat» Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese hétfőn a főváros VI. kerületébe látogatott. A párt- bizottság székházában Móró István, a városrész pártbi­zottságának első titkára és Füredi László tanácselnök fo­gadták, s adtak tájékoztatást a Terézvárosban működő vál­lalatok munkájáról. Ezután Huszár István be­szélgetést folytatott a kerüle­ti közlekedési, külkereskedel­mi és termelőeszköz-kereske­delmi vállalatok igazgatóinak és párttitkárainak egy cso­portjával. A továbbiakban a Fáklya­klubban Huszár István kerü­leti aktívaülésen adott tájé­koztatást időszerű gazdaság- politikai kérdésekről. A láto­gatás a kerületi pártszékház­ban a párt-végrehajtó bizott­ság tagjaival folytatott be­szélgetéssel ért véget. A Kambodzsai Népköztár­saság külügyminisztériuma tiltakozott amiatt, hogy az UNICEF és a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottai Thaiföldről illegálisan belép­tek Kambodzsa területére. A külügyminisztérium szóvi­vője ezt Kambodzsa függet­lensége és területi integritá­sa megsértésének minősítet­te, ami — mint mondotta — „súlyos következményekhez vezethet”. Mint ismeretes, a Nemzet­közi Vöröskereszt és az UNI­CEF az elmúlt hetekben há­rom, élelmiszerekből és gyógyszerekből álló segély- szállítmányt küldött Phnom Phenbe, és a két szervezet megbízottai a helyszínen, a kambodzsai kormány képvi­selőivel együttműködve, részt vettek e segélyek szétosztá­sában. A legújabb jelentések viszont arról számoltak be, hogy a két szervezet képvi­selői kisebb mennységű élel­Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hétfőn Kőbányára látogatott. A X. kerületi pártszékházban Zarnóczy József, a pártbizott­ság első titkára és Barta Györgyné tanácselnök tájé­koztatta a munkáskerület fej­lődéséről, politikai, gazdasági életéről. Ezt követően Biszku Béla ellátogatott a Posta Központi Kábelüzembe, a Politikai Bi­zottság tagja ezután az Ön­tödei Vállalatnál, majd an­nak gyárában, a Kőbányai Vas- és Acélöntődében foly­tatta útját. Végül Biszku Bé­la részt vett és felszólalt a vállalati pártbizottság ülésén, amelyen a munkásosztály helyzetének javításáról, tár­sadalmi szerepének fejleszté­séről szóló párthatározat he­lyi végrehajtásának tapaszta­latait összegezték. miszert és gyógyszert szállí­tottak — thaiföldi segédlet­tel — Kambodzsa határ men­ti körzeteibe, amelyek bang­koki állítások szerint „a Pol Pot-rezsim maradványai­nak ellenőrzése alatt állnak” A Kambodzsai Népi Forra­dalmi Tanács már korábban közölte, hogy szívesen vesz minden emberbaráti segítsé­get, de mivel a Népi Forra­dalmi Tanács Kambodzsa egyetlen törvényes képvise­lője, a segélyt nyújtóknak ez­zel összhangban kell csele­kedniük. A kambodzsai kormány egyidejűleg bírálta Thaiföl­det is, mert az — mint az SPK hírügynökség hangoz­tatta — „a Pol Pot-rezsim maradványainak rendelke­zésére bocsátja országa terü­letét, és lehetővé teszi szá­mukra, hogy innen kiindulva zavarják a határtérség rend­jét”. A sajtó képviselőinek adott legutóbbi nyilatkozatában Zbigniew Brzezinski, az ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ismét a Szov­jetunióval szembeni „kemény irányvonal” szószólójaként lé­pett fel — jelenti a TASZSZ washingtoni irodája. A nemzetbiztonsági fő­tanácsadó elöljáróban arról beszélt, hogy az Egyesült Ál­lamoknak „konstruktívabban” kell megközelítenie „a világ­ban végbement változásokat”, és az újabb, szovjet—ameri­kai SALT-szerződést a két or­szág stratégiai stabilitás alap­jának nevezte. Hangoztatta, hogy szükség van a fegyver­kezési verseny stabilizálásá­ra, ehhez pedig kell a SALT—II. szerződés. Hozzá­fűzte, hogy a szerződés sze­nátusi ratifikálásának eluta­sításával az Egyesült Álla­mok csakis önmagának árt. Brzezinski további kijelen­tései azonban olyan komoly ellentmondásokat tártak fel nézeteiben, amelyek össze­egyeztethetetlenek a józan ész és a realizmus igényeivel. Az Egyesült Államoknak szerin­te arra kell felhasználja a SALT-szerződést, hogy még- inkább fokozza védelmi ké­pességét. Kijelentette, hogy noha a jelenlegi amerikai kormány az előzőhöz képest nagymértékben növelte kato­nai előkészületeit, ezt az irányvonalat a jövőben is folytatni fogja. Brzezinski megjegyzését egyébként az amerikai adminisztráció egész tevékenysége alátámasztja. A kormányzat ugyanis teljesen A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Sarlós István főtitkár vezette kül­döttsége befejezte mexikói látogatását. A delegáció a baloldali koalíció meghívásá­ra szeptember 17. és 23. kö­zött tartózkodott Mexikóban. A népfrontküldöttség megbeszélést folytatott a Mexikói Kommunista Párt, a Szocialista Forradalmi Párt, a Mexikói Néppárt és a megfeledkezett ígéretéről, hogy csökkenteni fogja a Pentagon hatalmas költség- vetését. Jellemző például, hogy az 1980-as pénzügyi év­re a Fehér Ház — példátlan szintű — 141,2 milliárd dol­láros katonai kiutalásokat tervez. Figyelemre méltó, hogy Brzezinski egyetlen szóval sem említette a szovjet— amerikai együttműködés fej­lődését, amely, mint a gya­korlat bizonyítja, kölcsönösen előnyös mindkét ország szá­mára, s az enyhülés zálogát jelenti. Nyilvánvaló, hogy mindez nem illik bele kon­cepciójába, amely az Egyesült Államok világcsendőri szere­pének megszilárdítását és ki- szélesítését irányozza elő. Az Egyesült Államoknak Brzezinski szerint egyidejűleg három dologra kell készen állnia: fokozni saját fegyve­res erejét, törekednie a fegy­verzetek ellenőrzésére ott, ahol ez megfelel az amerikai érdekeknek és versenybe szállni a Szovjetunióval. Nem meglepő, hogy „akció- programját” előterjesztve Brzezinski felhozta „a szovjet katonai egységek kubai jelen­létével” kapcsolatos legutóbbi szovjetellenes koholmányt. Brzezinskinek az interjú­ban elhangzott kijelentései tükrözték a katonai-politikai expanzióját mindenáron fo­kozni próbáló amerikai im­perializmus növekvő agresszi­vitását. Azonban az ilyen jel­legű globális szándékok inga­tag talajon állnak és nélkü­lözik a világban kialakult erőviszonyok számbavételét. Dolgozók Szocialista Pártjá­nak vezetőivel, valamint lá­togatást tett Guerrero szö­vetségi államban. Sarlós Ist­ván találkozott a képviselő­ház elnökével és fogadta őt Jósé Lopez Portillo köztár­sasági elnök. Valamennyi megbeszélést szívélyes légkör jellemezte. A Sarlós István vezette nép- frontküldöttség Mexikóból Costa Ricába utazott. Kambodzsai tiltakozás Sarlós István Mexikóból Costa Ricába utazott „Ismered-e a legújabb bel­ga viccet? — kérdezi a Le Monde című párizsi polgári napilap karikatúráján az egyik lakatos a másiktól, aki éppen egy „francia gyárt­mány” feliratú harckocsit szerel... (A belga vicceknek olyan hagyományai vannak Franciaországban, mint példá­ul nálunk a skót vagy a székely vicceknek.) Szóval a franciák legújabb — bár számukra fa­nyar csattanójú vicc tréfája, hogy a brüsszeli kormány úgy döntött: nem francia, ha­nem amerikai gyártmánnyal cseréli fel elavult páncélosait. Martens belga miniszter- elnök közölte, hogy a had­ügyminisztérium már el is küldte az amerikai BMF vál­lalathoz a megrendelést 514 AIFV és 525 M—113-as pán­célozott harci járműre, ösz- szeszerelésükre Belgiumban kerül sor. A belga hadsereg további, mintegy 150 páncé­losra tart igényt, ezt valószí­nűleg a hazai fejlesztésű Cobrákkal elégítik ki. Az 1200 lánctalpas páncélozott jármű beszerzésére 4 és fél milliárd francia frankot irá­nyoztak elő. Brüsszelben az év elején je­lentették be, hogy a belga hadsereg kiselejtezi elavult­nak nyilvánított amerikai gyártmányú páncélozott jár­műveit és a francia AMX— 13-as könnyű harckocsikat. Párizs azonnal jelentkezett és elküldte a francia hadiipar legmodernebb termékeinek, az AMX—10 könnyű harc­kocsinak és a VAB oáncélo- zott harcjárműnek néhány példányát kipróbálásra. Á francia kormány titokban abban reménykedett, hogy Belgium után Hollandia is tőlük pótolja kiselejtezésre váró, öreg DAF-jait. Franciaországban a hadi­ipar 70 ezer munkást foglal­koztat. A fegyvergyártó cé­gek évről évre rekord meg­rendeléseket kapnak, s tavaly­vend dans le monde entier J'armement terrestre ,de toute nature Francia fegyverreklám — az egész világnak bármely fegy­verfajtát ajánl előtt mintegy 27 milliárd francia frank értékben adtak el fegyvert. A Franciaország­ban előállított hadfelszerelés mintegy 60 százaléka export­ra kerül. Az iparág fellendü­lését a francia piacpolitika tette lehetővé. Amikor pél­dául az Egyesült Államok fé­kezte fegyverszállításait a latin-amerikai diktatúráknak, Franciaország betört a hagyo­mányosan amerikai piacra. Hasonló eset volt, amikor a britek csökkentették fegyver- exportjukat Dél-Afrikába és Rhodesiába. A Közel-Keletről beszer­zett kőolajért cserébe Fran­ciaország előszeretettel szállít ultramodern vadászgépeket, helikoptereket, rakétákat, elektronikus katonai felszere­léseket. így sikerült továbbra is megőriznie előkelő máso­dik helyét a fegyverexnortáló tőkés országok listáján az Egyesült Államok mögött, megelőzve Nagy-Britanniát és az NSZK-t. Akkor mégis mi az oka a francia fegyvergvártók éles reagálásának a belga dön­tésre? Franciaország évek óta hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy betörjön a NATO-orszá- gok fegyverpiacára — ezért tartják Párizsban vereségnek a belga elutasítást. Négy év­vel ezelőtt úszott, illetve „re­pült el” az „évszázad fegyver- üzlete”, amikor Belgium, Hollandia, Dánia és Norvégia az első számú NATO-partner, az Egyesült Államok F—16-os vadászbombázóját részesítet­te előnyben a francia Mi­rage F—1-esekkel szemben. A közelmúltban pedig a hol­landok és a dánok ugyancsak amerikai felderítő gépeket rendeltek haditengerészetük számára. A páncélosüzlet megszer­zéséért pedig a franciák még azt is felajánlották, hogy az AMX—10-eseket belga gép­puskákkal szerelik fel. Van den Boeynants belga hadügy­miniszter mégis kijelentette: az amerikai páncélozott harc- járművek megbízhatóbbak és nagyobb teljesítményűek. A francia—belga ..páncé­losvita” túlnő a pénzügyi és a presztízskérdéseken. Pá­rizsban ezért a monopolista körök egyre többet hangoz­tatják: ahhoz, hogy a francia fegyvergyártók megvethessék a lábukat a nyugat-európai piacon, tovább kell közeled­niük a NATO-szövetségesek- hez. Az atlanti katonai szö­vetségbe való visszatéréssel remélik elérni, hogy — ter­mészetesen francia vezetéssel — megteremtsék az önálló európai hadiipari kooperációt. LISZKAI LÁSZLÓ BUDAPEST Hétfőn küldöttség élén ha­zánkba érkezett Leon Kloni- ca lengyel mezőgazdasági miniszter. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter és jelen volt Marian Chruszczewski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A küldöttség tag­ja W. Bobrowski, a minisz­térium pártbizottságának el­ső titkára. A látogatás célja tárgyalások folytatása a két ország agrárgazdasága kö­zötti együttműködés bővíté­sének lehetőségeiről, vala­mint mezőgazdaságunk ter­melési struktúrájának és szervezeti felépítésének ta­nulmányozása. BRÜSSZEL Vasárnap a Földközi-ten­ger térségében elkezdődött az „évad” legnagyobb szabású hadgyakorlata, amelyet a NATO rendez Display deter­mination fedőnévvel. A gya­korlaton amerikai, angol, olasz, portugál és török szá­razföldi, haditengerészeti és légierők vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents