Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-21 / 221. szám
sannnmH X XIX. évfolyam, 221. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. szeptember 21., péntek Mai számunkból AZ MX-ÜGY (2. old.) KITÖRTEK (3. old.) FIATALSÁGRÓL — ÖREGSÉGRŐL (4. old.) MINDENNAPI BÉKEKONFERENCIA (5. old.) TÄJHÄZ (3. old.) A termelés minőségi jellemzői Három-négy esztendővel ezelőtt biztosan zajos visszhangot keltett volna az a tény, ami most természetes; az év első hat hónapjában a szocialista ipar termelése, 1978 hasonló időszakához képest, mindössze 3,6 százalékkal emelkedett. Ami annak idején meghökkentően hatott volna, az most tudatos törekvést testesít meg: a termelés mennyiségi adatai — a sokat emlegetett bázis — helyett a minőségi jellemzők kerültek előtérbe. Ez utóbbiakból érzékeltet valamit, ha leírjuk: az egyik foglalkoztatottra jutó termelés idén január és június között 4,9 százalékkal bővült, azaz a korábbiaknál világosabban kirajzolódik a törekvés: termelékenyebben készítse áruit az ipar. Ami persze csak egyike a minőségi íel- lemzőnek, bár a legfontosabbak közül való. Most két, első pillantásra egymástól független tényt említve: a gépiparban a dinamikus fejlesztésre kijelölt termékek előállítása évente 14—15 százalékkal növekedett a középtávú tervidőszakban; ezek jól értékesíthetők a bel- és külföldi piacokon. Arányuk jövőre már 40 százalék lesz a teljes árukibocsátáson belül, de ha a gyártók megfeledkeznek némely, mellékesnek látszó, valójában azonban lényeges tényezőről, mint amilyen a ’ megbízható vevőszolgálat, a folyamatos alkatrész-utánI pótlás, akkor a jogosan remélt haszon egy része elvész. Állításunkat külkereskedelmi tapasztalatok, s ami keservesebb, az elérhető és az elért árak közötti különbségek igazolják. Mert hiába a korszerű, számjegyvezérlésű megmunkálógép, ha felületvédelme, festése jogos kifogások tömegére ad okot... Ellenpélda: az erősáramú villamos motoroknál évek óta a megengedett határ alatt van a külföldi vevőktől érkező — s a minőséget érintő — észrevételek száma. Ami éppúgy javára írható a J fejlesztés folyamatosságának, a műveletközi és a vég- ■U| ellenőrzésnek, mint a szerviz vállalásának. Gyakran hallható, hogy lehetőségeink egy részét veszni hagyjuk, holott kamatoztathattuk volna azokat. S ezeknek a lehetőségeknek a java éppen a termelés minőségi jellemzőinél pocsékolódik, mert hiszen a gyártók némelyike könnyedén „bebizonyítja”, miként lehet jó minőségű acélból, közepes minőségű alkatrészekből gyenge végterméket előállítani, hányféle módon — szövés- és nyomáshibákkal, festési elszíneződésekkel — készíthető harmadosztályú pamutszövet abból az alapanyagból, ami megfelelt volna első osztályú áruhoz is. Csupán utalunk rá: az idei első félév külkereskedelmi minőségvizsgálatai szerint a termékhibák kétharmada (!) pusztán nagyobb figyelemmel, a technológiai fegyelem betartásával megelőzhető lett volna...! A termelés minőségi jellemzői valójában tanúsítják, mennyire versenyképes az árukészítés és -értékesítés, s mert a verseny mindenkor összemérés valamivel, a hazai gyártóknak a nemzetközi porondon elért helye-i zése ad tárgyilagos képet arról, mit ér az, amit csinálnak. A sok gyártót átfogó ítélet pedig a gazdaság egészének minősítése, ismét csak arról, mit ér az, amit csinálunk. Beláthatjuk, a képletes lánc két végpontja nem azonos fajsúlyú, ám mert a nagy összefüggések lassabban változtathatók, alakíthatók át, hiba lenne erre várva a másik végponton elszalasztani a cselekvési — a haladási — alkalmakat. Amiről, szerencsére, nincs szó, hiszen mozdul előre a kívánalmak teljesítésének ügye, de — sajnos — lassabban, több akadályba ütközve, mint amennyi elfogadható, az össztársadalmi érdekek szemszögéből mérlegelve. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a gépipar megkétszerezi a mostani ötéves tervben dollárelszámolású kivitelét, amikor azt helyeseljük, I I hogy a biológiailag aktív termékek — így a gyógyszerek, a növényvédő szerek — gyártása az eddigieknél tágabb teret kap, akkor ezzel a termelés minőségi jellemzőinek egy-egy elemét is megvilágítottuk. Igen, de rá kell mutatnunk arra is, hogy korszerű és nagyon drága textilipari alapgépeken alacsony áron értékesít-, hető — azaz nem gazdaságos — termékek tömege készül, s bár 1975 és 1978 között megkétszereződött az analóg számítógépek és az irányítástechnikai perifériális egységek előállítása — 1970-hez képest pedig a húszszorosára nőtt — ez a dinamikusan fejlődő terület kötéltáncot jár a háttéripar fejletlensége, némely kooperációs ’ I partner megbízhatatlansága miatt. A termelés minőségi jellemzőinek elsődlegessége tehát nem belátás függvénye, hanem szükségszerűség. Az ehhez igazított cselekvés — nagy horderejű és helyi dolgokban egyaránt ‘ szintén nem hagyatkozhat a puszta belátásra. LÁZÁR GÁBOR Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács tudomásul vette az egészségügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke jelentését a népesedési helyzet alakulásáról és a népesedéspolitikai határozat alapján tett intézkedések hatásáról. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint az igazságügy- és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet alkotott a kutatási- fejlesztési-termelési egyesülések, valamint a kutatási- fejlesztési-termelési társaságok létrehozásának és működésének szabályairól. Óla Ullsten, a kisebbségben kormányzó svéd néppárti (liberális párt) kormány elnöke a vasárnapi választások végleges eredményének szerdai közzététele után csütörtökön benyújtotta a kabinet lemondását Henry Allardnak, a parlament elnökének. Ullsten és kormánya 1978. október 13-tól állt az ország élén. A svéd alkotmány értelmében Allard felkérte a kormány tagjait, hogy maradjanak hivatalban az új parlament első ülésszakának, október 1-i megnyitásáig. Az új A Minisztertanács elfogadta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének beszámolóját a fogyasztási szövetkezeteknek az V. ötéves tervben eddig végzett tevékenységéről. A kormány elismerően állapította meg, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok fontos szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a lakásépítésben, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokban, eredményesen hozzájárulnak a mezőgazdaság, főként a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez. az exportfeladatok megoldásához. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. miniszterelnököt a parlament elnöke nevezi majd ki az öt párt vezetőivel folytatandó megbeszélések után, de a kormány hivatalba lépése előtt a képviselőknek bizalmi szavazás útján kell jóváhagyniuk a miniszterelnök kinevezését. A jelenlegi helyzetben elképzelhető, hogy a jobboldali pártok hajlani fognak közös jelölt állítására, így esetleg újra Óla Ullsten vagy elődje, a centrumpárti Thorbjörn Fálldin kap kormányalakítási megbízatást. Tegnap délelőtt az MSZMP Tolna megyei Oktatási Igazgatóságán átadták a felsőfokú politikai végzettséget tanúsító oklevelet az elmúlt tanévben végzett hallgatóknak. Az ünnepséget, az évfolyam tanárainak jelenlétében Hor- nyák László igazgató nyitotta meg, majd dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az iskola volt hallgatóit, akik a marxizmus—leninizmus esti egyetem négyéves szakosított tagozatát végezték el. A megyei pártbizottság titkára beszédében szólt többek között a párt propagandistáinak feladatairól, hiszen a szakosított tagozat célja a propagandistaképzés. A négy év alatt a hallgatók ebben az iskolaformában alapos ismereteket szerezhettek a marxizmus— leninizmus mindhárom ágából, erre alapozva helyes választ képesek adni az élet által felvetett kérdésekre. A megyei pártbizottság titkára szólt még néhány bel- és külpolitikai kérdésről, majd végezetül a megyei pártbizottság nevében sok sikert kívánt a végzett hallgatóknak munkájukban és családi életükben egyaránt, aztán átadta az qklevelet a negyvenkilenc tavaly végzett hallgatónak. Közülük 12-en végeztek kitüntetéssel. Az idén a 13. diplomaosztásra került sor, ez idő alatt 435-en tettek államvizsgát a megyében a marxizmus—leninizmus mindhárom ágából. Lemondott a svéd kormány Oktatási igazgatóság Diplomaosztás Hornyák László igazgató köszönti a diplomaosztó ünnepség résztvevőit Fotó: Sz. L. Savazóüzem házilag Uj üzemcsarnokban végzik Bonyhádon, a ZIM Zománcgyárában, a zománcozásra kerülő edények lemezének tisztítását. Ezt a munkát korábban zsúfolt körülmények között, a mostaninál sokkal kevésbé termelékenyen végezték. Ezért a gyár kollektívája megtervezett és elkészített egy savazóüzemet, ahol a korábbinál sokkal korszerűbb és egészségesebb körülmények között távolítják el a szennyeződéseket a mélyhúzott lemezekről. A csarnokban ma még csak egy kádsor kész, de már ezen is a korábbi munkamennyiség négyötödét elvégzik. A terem végében pedig szerelésre várnak a szivattyúk, az udvaron a hatalmas műanyag kádak, amelyekből a következő sa- vazósort állítják össze. Az új üzem nemcsak a fe- lületkikészítők munkáját könnyíti meg, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy az előkészítő műhelyben, ahol az edények fülét hegesztik fel, csökkentsék a zsúfoltságot. A gépek egy részét ugyanis innen a régi savazó- üzembe viszik át. Országos gépipari tudományos tanácskozás A - Gépipari Tudományos Egyesületnek kilencven szervezete, szakosztálya és bizottsága működik szerte az országban, amelyek titkárai negyedévenként országos tanácskozás keretében értékelik az egyesület végzett munkáját, illetve meghatározzák a további teendőket. Tegnap Szekszárdon kezdődött meg a háromnapos tanácskozás, amelynek munkájában részt vesz Kuti Lajos a GTE főtitkára is. A tanácskozáson az 1980- ban hatályba lépő új gazdasági rendszerből az egyesületet érintő feladatokról, azok megvalósításának módozatairól, továbbá a szervezet- fejlesztéssel kapcsolatos teendőkről tárgyaltak és tárgyalnak a mai nap folyamán. Szombaton üzemlátogatásokra kerül sor, amelynek keretében megtekintik a Siótorkolati árvízkaput, és látogatást tesznek a gemenci tájvédelmi területen. A korábbinál sokkal egészségesebb körülmények között végzik a felületkikészítést az új üzemben Fotó: Szepesi
