Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
1979. szeptember 19. Tejpor Berettyóújfaluból A Hajdú megyei Tejipari Vállalat berettyóújfalui tejporgyárában naponta-kétszáz mázsa tejport és nyolcvanszáz mázsa vajat készítenek. Két év óta az egyik nyári termékük a fagylaltpor, amelyből az idén eddig ezerkétszáz tonnát gyártottak. A sűrített tejet is Berettyóújfaluban készítik. (MTI Fotó felv. — KS) KGST építésügyi tanács Budapesten kedden megkezdődött a KGST építésügyi állandó bizottsága építőanyagipari szekciójának ülése. A több napos tanácskozáson a tagországok küldöttségei az építésügyi miniszterhelyettesek vezetésével egyeztetik az építőanyag-ipar távlati fejlesztésének irányait és kijelölik a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gyártásszakosítási és műszaki együttműködés konkrét területeit. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján előkészítik a különleges cementek és a formázógipsz gyúrtásszakosítási egyezményeinek meghosszabbítását is a következő ötéves tervidőszakra. A sok energiát használó cement- és téglaipar részére intézkedési javaslatokat dolgoznak ki a fajlagos energia- fogyasztás csökkentésére. Megjelölik azokat a korszerű berendezéseket és technológiai módszereket, amelyek alkalmasak a tagországok téglaiparában még meglévő nehéz fizikai munka gazdaságos gépesítésére. Ezzel összefüggésben tapasztalatcserelátogatást tesznek a magas színvonalon gépesített őr- bottyáni téglagyárban. Népfront, Dombóvár H varos és környéke A Hazafias Népfront megyei bizottsága időről időre napirendre tűz olyan témákat, amelyek során egy-egy nagyközségi, városi bizottság számol be munkájáról, vagy annak egy jellemző vonatkozásáról. Ilyen módon a megyei bizottság tagjai megismerik a nagyközségiek tevékenységét, és mivel ezekre az ülésekre meghívják a többi népfrontbizottság képviselőjét is, egymás között is kicserélhetik tapasztalataikat. Az eddigi beszámolók megerősítették, hogy ez a gyakorlat helyes és a jövőben is követendő, mert talán egy témánál sem olyan nagy az érdeklődés és az aktivitás, mintha az egyik bizottság számol be. A fentieken kívül még arra is jó ez a tájékoztató, hogy az a bizottság, amelyik elmondja tapasztalatait, egyben önmaga számára is összegzi azokat és ily módon könnyebb számba venni a további tennivalókat. A népfrontmunkának is a sajátosságai közé tartozik, hogy nagy szerepet játszik sikerében a tervezés. Vagyis az, hogy megtalálják-e és a munkatervekben helyesen rögzítik-e mindazokat a tennivalókat, amelyek a legaktuálisabbak és a helyi adottságoknak is a legjobban megfelelnek. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a lakosság be is kapcsolódjék a népfront akcióiba. A dombóvári népfrontbizottság közel tízéves. Január I-én lesz öt éve, hogy átszervezték a közigazgatást és a járás megszűntével, a városi tanács „hatáskörébe” kerültek a környező községek és ráadásul még nem is csak Tolna megyéből. Talán a legfontosabb eredmény, aminek elérésében vitathatatlan a népfrontbizottságok része, hogy ezeknek a volt somogyi és baranyai községeknek sikerült bekapcsolódni Tolna megye vérkeringésébe. A régi két dombóvári népfrontbizottság egyesült, majd a HNF VI. kongresszusára való felkészülés során először küldötteket választottak a községekben és az üzemekben, akik aztán megválasztották a városi, város környéki népfrontbizottság 51 tagját. A bizottságban 21-en a környező községeket képviselik. A 15 tagú elnökségben 5-en kaptak helyet a város környéki községekből. Abban az időben sok vita folyt arról, hogy helyes-e e? a szervezeti felépítés és tudja-e majd hatékonyan segíteni a város környéki falvak népfrontmunkáját. Figyelembe kellett venni a munkatervek elkészítése so-, rán, hogy a községi bizottságok önállóak. Ezért különösen sok vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a városi bizottság számon kérje-e bizonyos feladatok végrehajtását a községektől? Ezt áthidalandó, kezdetben ajánlásokkal fordultak a községi bizottságokhoz. Először a városi TIT-szervezet előadóit hívta meg a városi bizottság a községekbe, -ünnepségek, előadássorozatok, béke-, barátsági estek megtartására. A pedagógiai munkabizottság is segítséget nyújtott a szülői munkaközösségek programjának összeállításához. A városi bizottság és_ annak az elnöksége mellett működő pedagógiai munkaközösség, röviddel az iskolaév kezdete után, évente összehívja valamennyi iskola és óvoda szülői munkaközösségi elnökét. Ezen az összejövetelen beszélik meg a feladatokat. Elhangzanak ezenkívül olyan pedagógiai előadások is, amelyeken keresztül a szülők jobban megismerhetik az iskola belső életét. Már az ötödik ötéves terv beindításának időszakában összehangolta a városi bizottság a községiekkel munkáját. Ennek is köszönhető volt, hogy a falugyűlések jól sikerültek, a községek lakosságát sikerült bevonni a községfejlesztési társadalmi munkákba. A városi bizottság tűzte napirendre a Dombóvár és környéke közművelődésének helyzetét. Megjelölték a tennivalókat is, nevezetesen a felnőttoktatás továbbfejlesztését és az általános iskolai lemorzsolódás megakadályozását. A városi művelődési központtal kialakított munka- kapcsolat tette lehetővé a községek közművelődésének támogatását. Kezdetben csupán arról volt szó, hogy művelődési ház együttesei felléptek a falvakban, majd megszervezték a fiataloknak a táncházat. Aztán a művelődési ház támogatásával több községben alakult újjá a tánccsoport, énekkar és megélénkült * a szakkörök munkája is. A hímző- és a díszítőművész-szakkörök munkáiból a városi művelődési hálban többször is rendeztek kiállítást. Egy sor község, így például Kurd, Attala, Kapospula borult virágba a környezet- szépítési akciók nyomán. Környezetvédelmi őrségek, bizottságok is alakultak. A népfrontbizottság, a helyi tanács és a Vöröskereszt közös limlom-akcióiban pedig segítették megszabadulni a lakosságot a fölöslegessé vált holmiktól, amik azelőtt vagy pincében, padláson, vagy rosszabb esetben illegális szemétlerakó helyeken hányódtak. Kaposszekcsőről származik a koordinációs megbeszélések ötlete és gyakorlata, de már nem egy község követi ezt a módszert. Bizonyos időközönként összeülnek a községek gazdasági, állami és társadalmi vezetői, és megbeszélik a közös tennivalókat. Ez esetben nem értekezletről és nem is „elvi kérdések” tisztázásáról van szó, hanem például arról, hogy a tanács mikor, mennyi anyagot tud adni, te- *szem azt járdaépítésre, a tsz segít-e erőgéppel, hány munkáskézre van szükség és mikorra szervezik a munkát? A városi népfrontbizottság rendezvényein régóta részi vesznek a nőbizottságok tisztségviselői, sőt az utóbbi időben a termelőszövetkezetek nőbizottságai is képviseltetik magukat. Az öt év bebizonyította, hogy a szervezeti felépítés jó, a környező települések népfrontbizottságaival egyre tartalmasabb az együttműködés. Ihárosi Értekezlet Szekszárdon: A mezőgazdaság időszerű ^PÜJSÁG termelési feladatairól (Folytatás az 1. oldalról.) már kipróbálták. Ismert a széndioxidgázos tárolás, a tartósítószer nélküli er- jesztéses eljárás — ezt egyébként a Szekszárdi Állami Gazdaság alkalmazza sikerrel — valamint a kukorica- csőzúzalék nedves tárolása. A termény betakarításához a szükséges kapacitás rendelkezésre áll, így ezt a munkát a gazdaságok november 10-e körül befejezhetik. Persze ez csak akkor lehetséges, ha több műszakban dolgoznak a traktorosok és a betakarítógépek. A cukorrépa terméseredménye kedvező. Az idei esztendőben először veszik át a termést beltartalmi érték szerint. A gondos munka és a jó minőség többlet-bevételt adhat a gazdaságoknak. A répaátadás-átvétel ütemezésében az érdekeltek már megállapodtak. A répavetés területe 3049 hektár, betakarítása november 10-e körül befejeződhet. Maradéktalanul szükség van mindenütt a leveles répafej betakarítására is. Idén a múlt évinél nagyobb területen vetettek napraforgót a gazdaságok. A termés betakarítását a lehető leggyorsabban be kell fejezni, mert ha ez elhúzódik, ugrásszerűen növekszik a betakarítási veszteség. Nagyobb a magtermés, és éppen emiatt a termeltetők és a termelők közötti átadás-átvétel ütemezésének betartása maradéktalanul szükséges. A burgonya minőségének megőrzésében a termelőknek és a felvásárlószerveknek egyaránt sok a teendője, itt is ütemterv készült. A fajta- választék bővítésére intézkedést kell tenni. A rendelkezésre álló vetőgumó-készletek alapján fajták szerint kell a szerződéseket megkötni és az értékesítést végezni. Különösen fontos az őszi vetésű növények talajának előkészítése. Ma már elengedhetetlen hogy az üzemek a rendelkezésükre álló talajművelő eszközöket figyelembe véve táblánként részletes talajművelés-technoló- giát dolgozzanak ki. A technológiák sablonos alkalmazása nem vezet jó eredményre. Jól meg kell választani a búzafajtát is. A fajtapolitikai irányelvek már kialakultak. A korai és a középérésű fajták arányát 60—40 százalékban javasolják a szakemberek termelni. Erőteljesen növelni kell a korai érésű fajták közül a fagytűrőket és csökkenteni a fagyra érzékenyebb fajták arányát. Az őszi búza vetőmagja megfelelő minőségben és választékban rendelkezésre áll. Gondoskodni kell arról hogy ott, ahol saját termésből kívánnak vetni, a vetőmagot alaposan megvizsgálják. A betakarítással párhuzamosan folyik a talajerő visz- szapótlása. A műtrágyafelhasználás év közepéig tervszerűen alakult. A második félév elején a vásárlás megtorpant; mintegy 2—5 százaléknak megfelelő mennyiséget a gazdaságok visza- mondtak. Ennek okai: anyagi gondok, az üzemeknél felhalmozott készletek, esetenként az, hogy elmaradt a telepítés. Az elkövetkezendő időben a tavaszi vetések alá el kell végezni az őszi szántást. Ha az üzemek ezt a munkát megfelelően szervezik, a mélyszántás december közepére befejezhető. A kertészeti kultúrák betakarítása, felvásárlása és feldolgozása igen sok kézi munkaerőt vesz igénybe, és szervezettséget kíván. A téli alma szüreti munkái megkezdődtek, beindult az alma exportja. Az áru zöme a minőségi követelményeknek megfelel. A szőlő szüretelését csak akkor szabad megkezdeni, ha az biológiailag érett, hisz csak ekkor képes produkálni a legjobb minőséget. A borszőlő szürete szeptember 10-én megkezdődött. A termésátlagok az elmúlt évinél azonosan, esetenként jobban alakulnak, bár eddig csak a korai fajtákról vannak még adatok. Ezeknél a cukorfok 3—5 fokkal magasabb az elmúlt évinél. A várható termés tárolásához mintegy 30 ezer hektoliter tárolótér hiányzik. Éppen ezért ezt a mennyiséget a megyéből ki kell szállítani. Ajánlatos lenne a felvásárlási árakkal ösztönözni a kis- és nagyüzemek saját tárolóterének maximális kihasználását. Ami az állattenyésztési ágazatot illeti az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a szarvasmarha, a baromfi, ugyanakkor nőtt a sertés és a juh létszáma. Szarvasmarhánál a csökkenés elsősorban a tehénnél tapasztalható, s ez a brucellózis-mentesítés felgyorsított ütemének határa. A visszapótlás folyamatosan történik. A háztáji tehénállományban szintén csökkenés mutatkozik. Ez év első félévében a fajlagos tejhozam a termelőszövetkezetekben 3,8 százalékkal növekedett, de az átlagos tehénlétszám 4,1 százalékos csökkenése miatt az összesen megtermelt tej mennyisége 0,5 százalékkal elmaradt az elmúlt év azonos időszakában elért tejtermeléstől. A sertéslétszám és a kocaállomány nagyobb, mint korábban bármikor volt. A hízott- sertés-felvásárlás az első félévben 105,4 százalék volt. A félév során 955 vemhes kocasüldőt helyeztek ki a kistermelőkhöz. Az igény még ennél is magasabb volt. Fejleszteni kell tehát a nagyüzemek és a kisüzemek integrációs kapcsolatait mégpedig az egységes minőségű végtermék előállítása érdekében. Egyenletesen fejlődő ágazat a juhászat. A fejlesztés feltételei megyénkben adottak, sőt a gazdasági körzetek és társulások bővítésével tovább fejleszthetők. A szarvasmarha- és sertéshizlalásban az értékesítési súlyhatárt az optimális takarmányhasznosulás szintjére kell csökkenteni. Ez nem zavarja sem az üzemek érdekeltségét, sem a feldolgozást, viszont jelentős abrakmegtakarítással jár. Ének érdekében az érintett hatóságokkal megkezdődtek az egyeztető tárgyalások. A jövőben tovább szükséges csökkenteni az abrakfelhasználást, s ezt alaposan meg kell vizsgálni a szakosított telepeken. Változatlanul általánossá kell tenni az import fehérje takarékos felhasználását biztosító módszereket. A tömegében és tápanyag-tartalmában jelentős kukoricaszár hasznosításának legolcsóbb módja, ha a tarlót szarvasmarhákkal, vagy juhokkal legeltetjük — ezáltal a veszteségnek számító szem is értékesül. Kukoricából a felvásárolni tervezett mennyiséget túl lehet teljesíteni. A múlt évinél mintegy 20 százalékkal nagyobb bortermés várható. A felvásárló válalatok és a gazdaságok a szüret és az átvétel időpontját, a tárolást, a feldolgozást, és a szállítást már egyeztették. A zöldség-gyümölcs felvásárlására és feldolgozására gondosabban fel kell készülnie a ZÖLDÉRT Vállalatnak, a konzerviparnak és a HUN- GAROFRUCT-nak. A konzervipar teljesíteni tudja a tervezett felvásárlást. Jó a kínálat paradicsomból, paprikából, uborkából és szőlőből. Az aszályos időjárás miatt viszont kevesebb lett a nyári káposzta, a kelkáposzta és a karfiol. A jó termést adó zöldmövények felvásárlásánál sajnos idén több helyütt romlásból eredő veszteségek is keletkeztek. Ezeket nagyobb előrelátással és szervezettséggel elkerülhették volna. Az értekezlet előadója, Farkas István ezek után szólt az anyagi-műszaki bázisról, az energia-ellátásról, a szervezési feladatokról, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar jövő évi tervezési és pénzügyi szabályozásáról. D. VARGA M. Kukoricakóstolgató Az idén a szokásosnál korábban lehet kezdeni az egyik legfontosabb szántóföldi kultúra, a kukorica betakarítását. Az érés tíz nappal előrébb tart, így néhány nagyüzemben már megkezdték kóstolgatni a kombájnok a kukoricát. A szedresi Hunyadi termelőszövetkezetben a hét elején megkezdték a legkorábban érő hibridek betakarítását. A szövetkezetben két Dominátor vágja a termést és úgy tervezik, hogy — a folyamatosan érő fajtaösszeállítás lehetővé teszi — ez a két gép el is végzi a betakarítást. (Két E—512-est is felszereltek kukoricaadapterrel — ezekkel a környékbeli szövetkezeteknek kívánnak segíteni.) Idén 922 hektárnyi a kukoricaterület. A termés mennyisége a becslések szerint a tavalyi szinten lesz, a víztartalom a korai fajtáknál harminckét százalékos — tavaly az idény végén mutattak ennyit a kukoricák. Jelentős silóterületet — az összesnek negyven százalékát — minősítették át, illetve takarítják be árukukoricaként. Erre azért van lehetőség, mert a még szükséges tömegtakarmány mennyiségét a másodvetésű kukoricák — ebből száz hektár van — biztosítani tudják! Az időjárás is segít a betakarításban
