Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
a Képújság ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Járda Paksi kismamák aláírással érkezett szerkesztőségünkbe a levél, amelyből idézünk: ....Közérdekű kérdéssel s zeretnének a paksi kisgyermekes anyák az illetékesekhez fordulni. Mikor lesz Paks belterületén legalább az egyik oldalon sima, járható járda, amelyen a gyerekkocsikat zökkenőmentesen lehet tolni? A gimnázium és a nagyáruház közötti útvonalon két bölcsőde van, ahova több százan viszik, hozzák a kisgyerekeket. Szinte járhatatlan ezen a részen az út. Ránk férne, hogy legalább a járda egyik fele használható és rendbe hozott legyen. Probléma még az is, hogy sokszor a lezárt szakaszok miatt az úttesten vagyunk kénytelenek közlekedni...” Levelüket a paksi Városi Tanács V. B. műszaki osztályára továbbítottuk, ahonnét Kovács László osztályvezető az alábbiakat válaszolta: „...A kérdéses terület az új városközpont magja lesz, itt jelenleg rendkívül intenzív előkészítő munkák folynak: épületbontások, területelőkészítések, postai és DÉDÁSZ- kábelek fektetése. Ezek a munkák óhatatlanul kellemetlenségeket okoznak mind a gyalogos-, mind a gépjárműves közlekedésnek. Az igaz, hogy a közlekedési helyzet nem rózsás, de annyira nem rossz, ahogyan azt a T elefonszámunk: 129-01, 123-61. kismama leírta. Az építési vonal teljes hosszában szilárd burkolatú járdán, vagy úttesten lehet közlekedni. A Kápolna utcai új bölcsődét még ebben az évben üzembe helyezik, ezzel egyidejűleg a Dózsa György úton lévő régi bölcsődék lebontásra kerülnek. Ezzel elérhető lesz az, hogy az építési szakaszon csupán 25—30 szülőnek kell „átküzdenie” magát. Ezektől a kedveß anyukáktól és apukáktól türelmet és megértést kérünk. Igyekszünk az évekig tartó építések későbbi fázisaiban biztosítani a biztonságos és szilárd burkolatú közlekedési területet...” Kinek a kötelessége? Zombáról írja Szollár Lászlóné: ....Önökhöz fordulok, kérem, segítsenek problémám megoldásában. Ez év májusában a házunk előtt húzódó balatoni utat javítani kezdték. Legalább 30—40 centiméter magasítást kapott. Mindez rendben van, de az út szélét sárga földdel töltötték meg. Közben volt egy nagy eső, mi völgyben lakunk — az útnak esése van, erre nem gondoltak —, s a sárga földnek több mint a felét behozta az udvarba, ami le van betonozva. Női fodrász vagyok, eső után a vendégeim úgy csúszkálnak be hozz ám, ugyanis nagyon síkos a betonon a sárga földes iszap. Panaszommal felkerestem a helyi tanácstitkárt. Tőle azt a választ kaptam, hogy rá egyáltalán nem tartozik az ügy. Ha szerencsém van, nem sokszor lesz ilyen eső, és nem lesz iszap az udvaromban. Később a KÉV építésvezetőjéhez fordultam, aki megígérte, hogy a balesetveszélyes utat megcsinálják olyan anyaggal, amit nem hord el a víz. Az ígéret óta senki nem jön a tájunkra. Az iszapot minden eső után összegyűjtöm, már nemcsak az udvarba folyt be, hanem még a műhelybe is. Ma kaptam egy felszólítást a helyi tanácstól, amelyben felvilágosítanak, hogy a víz a házam előtt elhordta a padkát és köteles vagyok megjavíttatni, mert különben megbüntetnek. Nekem arra nincs pénzem, hogy minden eső után rendbe tetessem az útpadkát. Az a kérdésem, hogy saját keresetemből, három gyerek mellett az útpadkát valóban nekem kell megcsináltatni?” Olvasónk levelére a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Sipőcz Győző a következő választ adta: „...Helyszíni szemlét tartottunk és megállapítottuk: a KPM szekszárdi közúti igazgatóság beruházásában készülő 65-ös számú fő közlekedési út korszerűsítése során önök előtt a burkolatot mintegy 20—25 centiméterrel megemelték. A burkolat melletti padkaf eltöltést lösztalajból készítették. A nagyobb esőzések során az úton lefolyó csapadékvíz a padka egy részét az árokba mossa, azt fel- iszapolja. Az Önök háza az úthoz viszonyítva mély fekvésű. A bejárat jelenleg úgy van kialakítva, hogy ha az árokban 15 centiméter mély víz összegyűlik, akkor az már az udvarukba folyik be és a lebetonozott bejárót elisza- polja. A bejáró-eliszapolódás megakadályozása érdekében az út árkát a helyszínen megbeszéltek szerint kell kitisztítani. Ezzel meg lehet akadályozni az árokban összegyűlő víznek az udvarukba folyását. Az árok tisztítása — köztisztaságról szóló tanácsrendelet alapján — a háztulajdonosok feladata. Az út padkájában keletkezett kimosásokat az út fenntartójának, jelen esetben a KPM közúti igazgatóságának kell megszüntetni, az önök által is jelzett baleseti veszély megszüntetése érdekében. A padkakimosódás megszüntetése érdekében a közúti igazgatóságot megkerestük. Az útpadka kővel való feltöltésére anyagi erőforrások hiányában ígéretet tenni felelősséggel ma senki nem tud...” Ml VÁLASZOLUNK Gyorsmérleg a nyári Zalaegerszeg kitüntetése A városrendezési világnap alkalmából Zalaegerszeget Hild-díjjal tüntették ki. egyetemekről Évek óta fejlődik a TIT nyári egyetemeinek színvonala, emelkedik a rendezvények és a résztvevők száma — ez tűnik ki abból az ösz- szegező értékelésből, amelyet a két hete lezárult rendezvénysorozatról a napokban készítettek el a TIT országos központjában. Az idén már 19 városban 23 nyári egyetem nyitotta meg kapuit a magyar és a külföldi érdeklődők előtt. Először fogadott hallgatókat a budapesti állam- és jogtudományi, a szarvasi mezőgazdasági, a székesfehérvári számítástechnikai nyári egyetem. Ugyancsak első ízben indított magyar tagozatot a soproni környezetvédelmi és természetvédelmi nyári egyetem. Harminchat országból érkeztek vendégek a kurzusokra. Az 1848 magyar résztvevő mellett 1135 szocialista, 380 nyugati és 13 fejlődő országbeli hallgatója volt az előadásoknak és kiegészítő programoknak. A legnagyobb érdeklődés évek óta az NDK- ból nyilvánul meg: ezúttal több mint ötszázan érkeztek Magyarországra. Elsősorban a nyíregyházi irodalmi és történeti nyári egyetemre jelentkeztek, ahol a mai társadalompolitikai kérdésekről is szó esett. Népes csoport érkezett a Szovjetunióból is: 200 hallgató vett részt a különböző nyári egyetemeken. A nyugati országok közül a legtöbb érdeklődő Finnországból, az NSZK-ból és Olaszországból érkezett a TIT nyári rendezvényeire. Azok között a rendezvények között, amelyek elsősorban a külföldiek érdeklődésére számíthattak, a legnépesebb tábora a debreceninek volt: csaknem háromszázan vettek részt a továbbképzésen, amelynek programjában fontos szerepet kaptak a hazánk fejlődését bemutató előadások. 1979. szeptember 19. A kozmetikus V- iparról szól a köny- í: ayűipari miniszter :•> ?s az egészségügyi miniszter 4/1979. •.-..•-■-••V' (VIII. 23.) Kip. M. EüM. számú együtes rendeleté, amely meghatározza, hogy kik végezhetnek a kozmetikus ipar körébe tartozó tevékenységet, milyen kezeléseket és milyen készülékeket, valamint eszközöket nem szabad alkalmazni, illetve használni a kozmetikus iparban, előírásokat tartalmaz a kozmetikus ipar mikénti gyakorlására vonatkozóan, és kimondja, hogy „kozmetikus ipart csak olyan önálló légterű helyiségben szabad folytatni, amelyet erre a területileg illetékes állami közegészségügyi—járványügyi felügyelőség alkalmasnak minősített és amelyet más ipar gyakorlására vagy lakás céljára szolgáló helyiségektől egész magasságban szilárd falazat választ el, kivéve, ha a helyiség a fodrászipar helyiségeivel együtt működik.” A rendelet a Magyar - Közlöny idei 58. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a közlekedés- és postaügyi miniszternek a hajózási képesítésekről szóló 17/1979. (VIII. 23.) KPM számú rendelete, amely meghatározza a hajózás területén képesítéshez kötött munkaköröket, a képesítési előírásokat, a képesítések megszerzésének feltételeit, a képesítővizsgák anyagát, valamint a képesítővizsgák vizsgadíjait. A térítés nélküli étkezést szabályozza a belkereskedelmi miniszternek a Magyar Közlöny f. évi 60. számában megjelent 16/1979. (VIII. 30.) BkM. számú rendelete kimondva azt, hogy munkanapokon egyszerű térítés nélküli főétkezésre jogosultak a melegkonyhával rendelkező vendéglátó üzletek meleg- konyhai termékek előállításával, értékesítésével foglalkozó, valamint az ezzel ösz- szefüggő kisegítő és adminisztrációs munkát végző dolgozói. A kollektív szerződésben meg kell határozni azokat az üzleteket (egységeket), amelyekben biztosított a térítés nélküli főétkezés, ugyancsak meg kell határozni az erre a juttatásra jogosító munkaköröket. A kenyérgabona és liszt cseréjéről szól a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter 14/1979. (VIII. 30.) MÉH —AH számú rendelete, amely előírja, hogy a malmok és lisztcseretelepek a részükre csere céljából átadott búzát és rozsot milyen feltételek mellett kötelesek lisztre cserélni, hogy a cserére átadott kenyérgabona ellenében milyen mennyiségű és minőségű őrleményt kell kiadni, s hogy ha a cseréltető az őrlési díj megfizetését vállalja, a cserére átadott búza, illetve rozs minden mázsája után 100 Ft őrlési díjat kell fizetnie. A malmokban feltűnő helyen és jól olvasható módon ki kell függeszteni a kenyérgabona- és lisztcsere feltételeit, a minőségi különbözetek elszámolására vonatkozó előírásokat és a kiszolgálásra kerülő őrlemények fajtáját és mennyiségét. A rendelet — amely ugyancsak a Magyar Közlöny idei 60. számában jelent meg — kihirdetése napján — 1979. augusztus 30-án — hatályba lépett. A szerződéses fegyelemnek a nagykereskedelem és az ipar kapcsolatában történő érvényesülése tárgyában jelent meg irányelv a Kereskedelmi Értesítő idei 23. számában. Az irányelv foglalkozik a szerződéskötés előkészítésével a szerződés- kötés problémáival, a szerződésszegés szankcionálásával és a következőket rögzíti: „ ... a népgazdaságnak alapvető érdeke, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolatában szerződéses rend és fegyelem legyen. Ez idő szerint a szerződéses magatartás hibái túlmennek azon a határon, ami a népgazdaság számára elviselhető. Erre tekintettel a szerződéses fegyelem erősítését szolgáló intézkedések haladéktalan megtétele szükséges.” DR. DEÁK KONRÁD • a TIT városi—járási szervezetének elnöke Szabálysértés vagy bűncselekmény? A bűncselekmény és a szabálysértés is egyaránt jogellenes, társadalomra veszélyes cselekmény, csak a szabálysértések a bűncselekménynél kisebb mértékben veszélyesek a társadalomra. 1979. július hó 1. napjával hazánkban új büntető törvénykönyv lépett életbe. Ezzel egyidejűleg több olyan jogellenes cselekmény vált szabálysértéssé, amely korábban bűncselekményt képezett. Az új szabályozás olyan helyzetet teremtett, hogy becsületsértés és magánlaksértés esetén a cselekmény társadalmi veszélyességétől függően vagy a tanácsi szabálysértési szervek, vagy pedig a bíróság jár el. Változatlan ugyanakkor az az elv, hogy szabálysértés esetén a szabálysértési hatóság, bűncselekmény esetén pedig csak a bíróság szabhat ki büntetést. Azzal kapcsolatban, hogy a magánlaksértés, illetve becsületsértés elbírálása mikor tartozik a szabálysértési szervek, illetve a bíróság hatáskörébe, a törvény a következők szerint rendelkezik: A módosított szabálysértési törvény szerint a tanácsi szabálysértési szervek hatásköre azokkal az esetekkel bővült, amikor az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. Lényegében a becsületsértések egyszerűbb, csekélyebb társadalmi veszé- lyességű esetei bírálhatók el szabálysértésként. Az előbbi bekezdésben írt magatartások becsületsértés vétségét, tehát bűncselekményt valósítanak meg, ha azt a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásá- nak teljesítésével, vagy közérdekű tevékenységével ösz- szefüggésben, nagyobb nyilvánosság előtt, vagy tettle- gességet alkalmazva követi el. Ezek az esetek továbbra is bírósági hatáskörbe tartoznak. Ugyancsak a módosított szabálysértési törvény szerint a magánlaksértés szabálysértés, és a tanácsi szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik annak a magatartásnak az elbírálása, amikor valaki másnak lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ehhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak, vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bent marad, illetve mást akadályoz abban, hogy a lakásba, egyéb helyiségbe, vagy ehhez tartozó bekerített helyre bemenjen. Az előző bekezdésben ismertetett elkövetési magatartások nem szabálysértést, hanem a magánlaksértés vétségét, tehát bűncselekményt valósítanak meg abban az esetben, ha azokat erőszakkal, fenyegetéssel, vagy hivatalos eljárás színlelésével, éjjel, fegyveresen, vagy felfegyverkezve, illetve csoportosan követik el. Az ilyen esetek elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A magánindítványt bűncselekmények esetében attól a naptól számított 30 napon belül lehet előterjeszteni, amikor a jogosult az elkövető kilétéről tudomást szerzett. A tanácsi szabálysértési hatóságok elbírálási körébe tartozó ügyekben a magánindítvány előterjesztésének határideje az elkövető kilétének megállapításától számítót 15 nap. DR. OROV1CZ JÓZSEF járási vezető ügyész Y A Kossuth Lajos utca egyik lakóháza Uj lakónegyed Zalaegerszeg új városközpontja
