Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

2 tvTÉPÜJSÁG 1979. szeptember 19. Gromiko New Yorkban New Yorkba érkezett az ENSZ közgyűlésének 34. ülésszakán részt vevő szovjet delegáció, élén Andrej Gro- mikóval, az SZKP KB PB tagjával, a Szovjetunió kül­ügyminiszterével. Repülőtéri nyilatkozatában Andrej Gromiko kiemelte az ülésszak napirendjén szerep­lő, megvitatásra váró idősze­rű nemzetközi kérdések fon­tosságát. Emlékeztetett a közelmúlt olyan nagy jelen­tőségű, pozitív eseményére, mint a bécsi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó, amelynek során aláírták a SALT—II megállapodást. A Szovjetunió külügymi­nisztere ezt követően hang­súlyozta: — A jelenlegi körülmé­nyek között határozottan vissza kell verni azokat az akciókat, amelyek az enyhü­lés. ellen irányulnak, meg kell hiúsítani azokat a kísér­leteket, amelyekkel egyesek nyomást próbálnak gyako­rolni más országokra és né­pekre. Az ENSZ közgyűlésének ülésszaka elősegítheti — és elő kell segítenie — a béke megszilárdítását és a nem­zetközi helyzet egészségeseb­bé tételét. A szovjet küldöttség — a Szovjetunió békeszerető po­litikájából fakadóan — min­den eszközzel ennek elérésé­re törekszik — jelentette ki Andrej Gromiko, majd em­lékeztetett: mindeddig egyet­len olyan ülésszak sem volt, amelyen a Szovjetunió ne javasolt volna a fegyverke­zési verseny megfékezésére, a leszerelés megvalósítására, az enyhülés elmélyítésére és a biztonság megszilárdításá­ra irnáyuló világos intézke­déseket, olyan intézkedése­ket, amelyek ténylegesen a békéhez és az együttműkö­dés fejlesztéséhez vezetnek. A közgyűlés 34. ülésszaká­ra egyidejűleg New Yorkba érkezett az Ukrán SZSZK küldöttsége, Georgij Sevel külügyminiszter, valamint a Belorusz SZSZK delegációja Anatolij Gurinovics külügy­miniszter vezetésével. A népek az Egyesült Nem­zetek Szervezetétől aktív hozzájárulást várnak a béke megőrzéséhez és megszilárdí­tásához — írja a moszkvai Izvesztyija az ENSZ-közgyű- lés 34. ülésszakának szentelt cikkében. A szovjet lap hangsúlyozta: a Szovjetunió a szocialista közösség többi országával együtt következe­tesen és céltudatosan síkra- száll a fegyverkezési verseny korlátozását célzó radikális intézkedések meghozatala, az általános és teljes leszerelés mellett. Julius Nyerere elutazutt Szófiából Julius Nyerere tanzániai államfő, aki szombat óta tartózkodott hivatalos, bará­ti látogatáson Bulgáriában, kedden reggel elutazott Szó­fiából. A bolgár főváros nemzetközi repülőterén Nye- rerét Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke búcsúztat­ta. A látogatásról kiadott kö­zös közlemény megállapítja, hogy Todor Zsivkov és Juli­us Nyerere tárgyalásai a ba­rátság és a kölcsönös egyet­értés légkörében zajlottak le, s mindkét fél értékelése szerint a tanzániai államfő bulgáriai látogatása fontos hozzájárulást jelentett a két ország kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Hétfőn este Szófiában a két ország képviselői két gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá. (Folytatás az 1. oldalról.) helyreállításában csakúgy, mint később hazánk gyors ütemű fejlődésében, a hazai tudományos-kutatóbázis meg­teremtésében, ma pedig a tudomány közös, tervszerű fejlesztésében, eredményei­nek hasznosításában. Napjainkig több mint száz nagy létesítmény épült fel hazánkban a Szovjetunió műszaki-gazdasági közremű­ködésével, fontos feladatokat láttak és látnak el azok a szakembereink — szám sze­rint körülbelül ötezren —, akik a Szovjetunió egyete­mein, főiskoláin, tudományos intézeteiben szerezték meg szakképzettségüket. Ugyan­akkor a Magyarországon vég­zett körülbelül 700 szovjet szakember hazájában haszno­síthatja a nálunk szerzett ta­pasztalatokat. Az intézetek közötti közvet­len kapcsolatok kiépülésével az ötvenes évek végén új sza­kasz kezdődött a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködésben. A közös munka rugalmasabbá, haté­konyabbá vált, s a kutatás, a fejlesztés területén is kibon­takozott a tervszerű munka- megosztás. Igen hasznosnak bizonyult az akadémiák között 1957-ben megkötött együttműködési egyezmény, amely lehetővé tette, hogy az akadémiák koor­dinálják a legfontosabb tudo­mányos kutatásaikat, megha­tározzák a közös kutatások programját és megadják egy­másnak a szükséges tudomá­nyos segítséget. Az 1976—80 közötti időszakban a termé­szettudományi együttműkö­dés keretében 24 probléma­kör 74 témájával, s a társa­dalomtudományok 18 prob­lémakörének 82 témájával foglalkoznak közösen magyar és szovjet akadémiai kutatók. Pál Lénárd ezután kijelen­tette: — Jelentős tudományos és műszaki feladatok megoldá­sét teszi szükségessé — s egyben lehetségessé is — a KGST-tagországok űrkutatási és atomenergetikai program­jának megvalósítása. A ma­gyar ipar — a szocialista in­tegráció keretében — lehető­ségeihez mérten és gazdasági érdekeinek megfelelően az atomenergetikai berendezé­sek gyártásába, szállításába és fejlesztésébe is bekapcso­lódik. Az előadó hangsúlyozta, hogy ‘ az együttműködésnek mindig olyan formáit kell keresni, amelyek mindkét or­szág szükségleteit szolgálják. A mostani szakaszban külö­nösen nagy jelentőségűek azok a közös kutatások, amelyek új energiaforrások feltárását, a rendelkezésre álló energia- mennyiség racionális felhasz­nálását, a nyersanyagok gaz­daságos kitermelését és az alapanyagok célszerű takaré­kos hasznosítását, a minőség javítását, korszerű, verseny- képes termékek gazdaságos előállítását szolgálják. Nagy jelentőségűek azok a kutatások is, amelyeknek eredményeként gazdaságosan pótolni tudnak olyan anyago­kat és alkatrészeket, amelye­ket eddig tőkés forrásokból szereztek be a szocialista or­szágok. Népgazdaságunk jelentős feladatok megoldása előtt áll, amely az ország erőforrásai­nak mozgósítását, racionális átrendezését, a tartalékok fel­tárását, népünk fegyelmezett, jó munkáját igényli. Ehhez a nagy munkához erőt ad nekünk, hogy törekvéseink­ben bizton számíthatunk a szocialista közösség legna­gyobb országának, a Szovjet­uniónak sokoldalú támogatá­sára. A Szovjetunió nagy gaz­dasági és tudományos erő­forrásai számtalan lehetősé­get kínálnak az együttműkö­dés fejlesztésére, gazdasági gondjaink enyhítésére. Mi a magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk a két baráti ország együttműködé­sének hatékony továbbfej­lesztéséért, a két nép közötti testvéri barátság elmélyíté­séért — fejezte be ünnepi be­szédét az OMFB elnöke. Pál Lénárd után Gennagyij Alekszenko, a szovjet—ma­gyar tudományos-műszaki együttműködési állandó al­bizottság szovjet tagozatának elnöke emelkedett szólásra. Gennagyij Alekszenko beszéde Kiállítás a 30 éves jubileumra — A magyar—szovjet együttműködés legfőbb elve a testvéri segítségnyújtás, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása, ezért az kezdettől népeink alapvető érdekeit szolgálja — mondot­ta. — Tudományos-műszaki kapcsolataink kezdetben do­kumentációk cseréjére, szak­emberek tapasztalatcseréire szorítkoztak' Később a tudo­mányos és műszaki területen is kialakultak az együttmű­ködés magasabb szintű for­mái: a szakosítás és a koo­peráción, s ma már a komp­lex program jegyében mű­ködnek együtt tudósaink, szakembereink, miközben szoros kapcsolatok épültek ki minisztériumok, vállalatok és intézmények között is. Jelenleg a Szovjetunió 58 minisztériumának, illetve fő­hatóságának van közvetlen kapcsolata 15 magyar társ­minisztériummal, s a két or­szág több mint 370 tudomá­nyos-kutató, illetve tervező­fejlesztő intézete, termelő- vállalata folytat közös kuta­tást, együttes műszaki fej­lesztést 470 tudományos­műszaki probléma megoldá­sára. Napjainkban a Szovjetunió és Magyarország között több mint 40 kétoldalú együttmű­ködési megállapodás van ér­vényben. Ezek határozzák meg a munkamegosztást a gépgyártásban, a vegyipar­ban, a kőolaj-feldolgozó ipar­ban, a papíriparban, a fém­kohászatban és a népgazda­ság más ágazataiban. Tíz olyan egyezményünk van, amelyek alapján Magyar- ország részt vállal a Szovjet­unió területén különböző ki­egészítő kapacitások létreho­zásában. A tudomány és a technika területén kialakult együttmű­ködés fontos tényezője az országaink közötti szoros ba­ráti kapcsolatok erősítésének, s ez mindkét nép javát, bol­dogulását szolgálja — fejezte be beszédét Gennagyij Alek- szenko. Az ünnepi ülés Marjai Jó­zsef zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Kedden ünnepélyesen meg­nyílt a szovjet tudomány és technika vívmányait, vala­mint a magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együttmű­ködés 3 évtizedes eredmé­nyeit bemutató nagyszabású kiállítás a Városligetben, a Körszínház melletti pavilon­ban. Ezzel egyidőben a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zában rendezett bemutatón a fizikai-kémiai és a biológiai alapkutatások legújabb szov­jet eredményeivel ismerked­hetnek meg az érdeklődők. Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese meg­nyitó beszédében kiemelte, hogy a kiállítás hűen tükrözi a két ország egyre szorosab­bá és eredményesebbé váló tudományos-műszaki együtt­működését. Elmondta, hogy a szellemi termékek cseréje az egyes iparágak és a vál­lalatok között ma már gya­korlattá vált. A mostani kiál­lítás is hozzájárul ahhoz, hogy szakembereink mind jobban megismerjék a szov­jet ipar és tudomány új ered­ményeit, s ezzel segítsék a hazai fejlesztések megvalósí­tását. Pjotr Fedoszejev akadé­mikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia alelnöke a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke a jubileumi ese­ményeken részt vevő szovjet küldöttség vezetője a többi között hangsúlyozta: a nagy­szabású bemutató nemcsak a két ország együttműködésé­nek eredményeit ismerteti, hanem számot ad arról is, mi valósult meg a Szovjet­unió Kommunista Pártja 25. kongresszusának határozatai­ból, amelyek a tudományos­műszaki haladás gyorsításá­ra, a minőség javítására, az életszínvonal növelésére ösz­tönöztek. Az ötéves tervidő­szakban eddig több mint 20 ezer új gép, műszer, beren­dezés sorozatgyártását kezd­ték el. A mostani bemutatón több mint ezer termék látha­tó. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján részt vett Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, va­lamint az állami és a társa­dalmi szervek, a tudományos élet számos más képviselője. Ott volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Kedden megnyitották a Városligetben a magyar—szovjet tudományos együttműködés 30. évfordulójára rendezett ju­bileumi kiállítást. Képünkön: űrhajók alkatrészeinek be­ta emutató ja. Ünnepi tiles a Parlamentben Kiábrándító évforduló Kedd esti kommentárunk Pontosan egy esztendővel az emlékezetes Camp David-i megállapodás után ismét nagy a diplomáciai nyüzsgés Washingtonban. Amerikai vezetőkkel tárgyal Mose Dajan izraeli külügyminiszter, Ezer Weizmann hadügyminiszter és ugyanezt teszi Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök és Kamal Hasszán hadügyminiszter. Tizenkét hónappal az amerikai bábáskodással megszületett megállapodás után nemcsak a közel-keleti béke tűnik távolabbinak, mint valaha, hanem az amerikai diplomácia is mind nehezebb helyzetbe kerül, amelynek megvannak a maga látványos belpolitikai kisugár­zásai is — elég a Young-ügyre gondolnunk. A megállapodás egyik fő célja a palesztin mozgalom kész tények elé állítása, befolyásának radikális csökkentése volt. A jelek szerint ennek éppen az ellenkezője következett be. Egyrészt a három érdekelt félen, Washingtonon, Kairón és Tel-Avivon kívül nincs állam vagy szervezet, amely komo­lyan tudná venni a „palesztin autonómiával” kapcsolatos ígé­reteket, másrészt — nem utolsósorban éppen emiatt — a PFSZ diplomáciai mozgástere nemhogy összeszűkült, de soha nem látott méretekben kiterebélyesedett. Brandt, Kreisky, Suarez spanyol miniszterelnök, Husszein jordániai király, Hasszán marokkói uralkodó, Tunéziai veze­tő politikusai folytattak személyes megbeszélést Arafattal és a Young-ügy legnagyobb tanulsága éppen az, hogy magában az Egyesült Államokban, a hatalom sáncain belül is létez­nek olyan erők, amelyek amerikai szempontból is tarthatat­lannak bélyegzik a palesztin kérdésben eddig követett washingtoni magatartást. Az események és tendenciák fényében meghiúsulnak a Camp David ünneplésével kapcsolatos erőfeszítések, beleértve Carter — a maga szempontjából érthető — kísérleteit is. Koszigin szovjet miniszterelnök adeni beszédét, amely sze­rint az egyezmény béke helyett újabb veszélyeket teremtett a térségben Nyugaton is sokan egyetértőén idézik és emlé­keztetnek Egyiptom szinte teljes elszigetelődésére. Mint a TASZSZ az áldatlan évfordulóról szóló kommentárjában megállapítja, Kairó ugyan visszakapta a Sinai-félsziget egy részét, ezért azonban nemcsak Egyiptom fizetett hihetetlenül magas árat, hanem az egész békére vágyó világ is. HARMAT ENDRE Mihail Szuszlov beszéde Brjanszk ünnepén Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet—amerikai kap­csolatokról, a SALT-vitáról, a szovjet—kínai viszonyról is szólt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára kedden Brjanszk városában elmon­dott beszédében. Szuszlov ünnepélyes keretek között nyújtotta át a városnak az Októberi Forradalom érdem­rendet, amellyel a Nagy Honvédő Háború idején ta­núsított hősiességükért, a szocialista és a kommunista építésben elért sikereikért tüntették ki a- város lakóit. A SALT—II szerződés kö­rül az Egyesült Államokban kialakult vitáról szólva Mi­hail Szuszlov ismételten le­szögezte: a hadászati táma­dófegyverek korlátozásáról megkötött szovjet—amerikai szerződés ésszerű kompro­misszum, amely mindkét fél alapvető érdekeinek figye­lembevételével jött létre. Az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének megtartá­sával megkötött szerződés politikai jelentősége messze túlnő a közvetlenül benne foglalt katonai-stratégiai kérdéseken, gyakorlati meg­valósítása megnyithatná az utat a fegyverkezés további csökkentése, a nemzetközi légkör megjavítása, a külön­böző társadalmi rendszerű országok között a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok fej­lesztése előtt. Ezért fogadta megelégedéssel a SALT—II megkötését a világ közvéle­ménye, sok ország kormá­nya. — Ugyanakkor azonban ez a szerződés egyeseknek, kö­zelebbről az Egyesült Álla­mok bizonyos köreinek nincs ínyére — hangoztatta Szusz­lov. — Aligha lehet vélet­lennek tekinteni, hogy a hi­degháború és a fegyverkezés hívei éppen a szerződés ra­tifikálásának szenátusi vitá­ját tekintik olyan kiinduló­pontnak, ahonnan általános támadást indíthatnak a nem­zetközi feszültség enyhítése ellen. Az Egyesült Államok uralkodó köreiben éles küz­delem alakult ki azok kö­zött, akik a politikai realiz­mus talaján állnak, illetve akik a hadiipari milliárdo­sok akaratának eleget téve tovább akarják növelni a halált hozó fegyverek arze­nálját, a „szovjet katonai fe­nyegetés” hazug propagandá­jával takarózva — hangoz­tatta Szuszlov. • Az SZKP KB titkára fog­lalkozott a szovjet—kínai kapcsolatok kérdésével is. — Jól ismert az e kérdés­ben elfoglalt elvi álláspon­tunk — mondotta. — Hatá­rozottan elítéljük a maoiz- mus ideológiáját és politiká­ját, mert az mélységesen el­lenséges a marxizmus—leni- nizmus, a szocializmus érde­kei, a béke és a népek fel­szabadító harca iránt. A szo­cialista Vietnam ellen elkö­vetett fegyveres agresszió, a fenyegetések, a más államok belügyeibe történő beavat­kozás, az enyhülés meghiú­sítására irányuló állhatatos próbálkozás Peking hegemo- nizmusának, nagyhatalmi politikájának veszélyes meg­nyilvánulása, részünkről a megfelelő elutasításban ré­szesül. Ugyanakkor azonban nemegyszer javasoltuk a kínai vezetésnek, hogy tár­gyaljunk egyenjogú alapon. Arra törekszünk, hogy a bé­kés egymás mellett élés elvei alapján rendezzük államkö­zi kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal. Ez az ál­láspontunk változatlan. Most minden a kínai féltől függ, attól függ, kész-e a küszö­bönálló tárgyalásokon éssze­rű, konstruktív magatartás­ra. Szuszlov rámutatott: bár a világ fejlődése bonyolult, ál­landóan növekszenek a léte­ző szocializmus erői, feltar­tóztathatatlanul szélesedik a világban a forradalmi folya­mat. Világosan tanúsítja ezt az imperialisták és az új­gyarmatosítók erőinek Ango­lában, Etiópiában, Mozam- bikban, Afganisztánban, Kambodzsában, Nicaraguá­ban elszenvedett veresége, a monopóliumok elleni harc fellendülése a fejlett tőkés országokban, a nemzetközi kommunista mozgalom sok sikere. Belpolitikai kérdésekről szólva a Központi Bizottság titkára elmondotta, hogy az idén az ipari termelés a múlt év hasonló időszakához ké­pest 3,6 százalékkal növeke­dett s ennek háromnegyed részét a munka termelékeny­ségének növekedése biztosí­totta. Teljes egészében vég­rehajtották már azokat az előirányzatokat, amelyeket a jelenlegi ötéves terv a lakos­ság pénzjövedelmének növe­lésére határozott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents