Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

1979. szeptember 18. NÉPÚJSÁG 3 Tudósítóink írják (Folytatás az 1. oldalról) A számítógép parancsára A Szerszámgépipari Művek esztergomi marógépgyárában az idén négyszázhúszmillió fo­rint értékben gyártanak marógépeket — tíz százalékkal többet, mint tavaly. Termelé­sük egyre nagyobb részét a legkorszerűbb NC-, CNC-vezérlésü — mini számítógéppel ellátott — „megmunkáló központok” képezik. A termékek mintegy nyolcvanöt százalé­kát exportálják a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Angliába. A képen: szerelik az MS— 500 típusú, CNC-vezérlésű szerszámmarógépet. wm Dolgos napok Ocsényben levonását, szabályozták a ki­lépő nélkül távozható dolgo­zók körét. Ezek az intézke­dések azonban csak töredé­kei a lehetőségeknek. De — — és ez a hatékonyabb in­tézkedéshozatal legfőbb aka­dálya — a gyári vezetők ha­tásköre igen behatárolt. A tervek kiadása, az alapfonal- beszerzés, az értékesítés mind központi utasítás alap­ján történik. Meghatározott a létszám, a bértömeg és külön a bérszínvonal. Ebből adó­dik: ha nincs fonal, és áll egy-egy gép, a dolgozókat átirányítják más területre, s ennek következtében sem az átirányított, sem az akihez átirányították, nincs leterhel­ve. — A hatékonyság növelése érdekében az év elején csök­kentettük létszámunkat 25 fővel, s létszámstopot is el­rendeltünk. A helyzet sajnos így sem javult a kívánt mér­tékben. — Jelentősebb javulást az új beruházás üzembe helye­zésétől remélünk, mert a je­lenleg nem teljes leterhelésű üzemrészeinkből átcsoporto­sítást hajtunk végre, s ezál­tal — remélhetőleg — javul­ni fog a dolgozók munkaidő­kihasználása és munkafe­gyelme is. SCHÄFFLER ÁDÁM Mindenki érdeke Négy gyönki üzemben : az Eleganciánál, a KIPSZER- nél, a MEZÖGÉP-nél, és az Építőipari Szövetkezetnél ér­deklődtem a munkafegye­lemről, a munkaidő-kihasz­nálásról, a technológiai fe­gyelemről. Az így kialakult kép kedvező, hiszen sehol sem kellett radikális intézke­déseket hozni a munkaidő jobb kihasználása és a gaz­daságos termelés érdekében. Elsősorban azért, mert az alaphelyzet sem volt rossz, és csak apróbb finomítások­ról van szó. Következeteseb­ben jártak el a későnjövők- kel szemben, ha az a dolgo­zó hibájából felróható volt és nem pl. a busz késése okozta. Első alkalommal még aznap írásbeli figyelmeztetés, következő esetben fegyelmi lett a dologból. Ezeknek a következetes intézkedések­nek az eredménye lett, hogy késés és igazolatlan mulasz­tás csak elvétve fordul elő. A helyzet javulásában köz­rejátszott az a tény is, hogy a karbantartók kivételével a dolgozók teljesítményük után kapják meg bérüket. A mi­nőségi munka érdeke a dol­gozónak, vállalatnak egy­aránt. t A dolgozót hibás munkája kijavítására kötelezik, s erre az időre bért nem kap, s ez érzékeny veszteség. Igaz, a helyzet eléggé jó, hisz az Eleganciánál ez évben minő­ségi reklamáció sem volt. A KIPSZER tűszelepeinél mint­egy 1,5 százalékra tehető a selejt, s ez is jórészt a nem­rég beindult bedolgozói mun­ka „eredménye”. Az Építő­ipari Szövetkezetnél is elége­dettek a munka minőségével, s a MEZÖGÉP-nél még ezre­lékben is alig mérhető a se­lejt nagysága. A munkahe­lyeken elterjedőben van az alkoholszondás ellenőrzés. Igaz a szondák beszerése eléggé nehéz, soká kell rá várni. E téren legnehezebb helyzetben van az építőipari szövetkezet, hiszen szétszór­tan dolgozik építőrészlegük és az ellenőrzés csak szúró­próbaszerű. Nagy szerep jut az önfegyelemnek, s ez néha nem elég, bár kirívó eset nem fordult elő az évben. Az üzemek időközönként vizs­gálják a munkaidőalap ki­használását. Az építőipari szövetkezet havonta, a MEZŐGÉP ne­gyedévenként végez vizsgála­tot. Nagymértékben csök­kent az értekezletek és egyéb rendezvények miatt kieső idő. A gazdaságos termelés csak az eddigi intézkedések foko­zott betartása mellett érhető el, ezt a gyönki üzemekben is jól tudják. Erre töreksze­nek. LÖNHÁRD FERENC Fontos a folyamatos anyagellátás A SIMOVILL Ipari Szövet­kezet vezetősége külön na­pirendként tárgyalta az 1979­es év félévi eredményeinek termelési helyzetét, anyagel­látását, munkafegyelmét és a folyamatos munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat. Az utóbbi két témakörről kér­dezem Fodor Tibor műszaki vezetőt. — Mi tette időszerűvé a fenti napirend tárgyalását, a témával kapcsolatban mit tart a legfontosabbnak, mi­lyen problémák vetődnek fel, milyen eredmények születtek ezen a területen? — Szövetkezetünk az év első hét hónapjában termelé­si tervét 114 százalékra tel­jesítette. Üzemeinkben a fo­lyamatos munkavégzést, a munkaidő gazdaságos kihasz­nálását döntően befolyásol­ta, hogy termelésirányítási feladatainkat milyen szerve­zettségi szintre sikerült javí­tani. Ezen a területen egy lé­nyeges szemléletváltozást kel­lett elérnünk. Egy termék előállításánál nemcsak a ter­mék gyártása, hanem a gyár­tás előfeltétéleinek biztosí­tása: folyamatos anyagellá­tás, megfelelő szakmai kép­zettség biztosítása, gép, ener­gia, stb. a termelés progra­mozása, a munkaadagolás, az operatív irányítás, az előre­haladás is nagyon fontos, részfolyamatok. — Legtöbb problémánk a folyamatos anyagellátással és a gyártáselőkészítéssel volt. A munkafegyelem tulajdon­képpen szorosan öszefüggés- be hozható a munkaidő gaz­daságos kihasználásával. Szö­vetkezetünk új gazdasági ve­zetése az elmúlt évben erre különösen nagy gondot fordí­tott. Az alsó-, közép-, és fel­ső vezetés szintjén tett in­tézkedések eredményességé­ről egy-két számadat: az igazolt távollétek 1979. I. félévében az 1978. I. félévé­hez képest 57 százalékra, az igazolatlan távollétek 12 szá­zalékra, munkaerő-hullám­zásunk intenzitása 24 száza­lékról 5 százalékra csökkent. — A fenti válaszból kiderül, hogy ezen a területen lénye­ges a fejlődés, azonban szö­vetkezetünk vezetőit ez nem tette elbizakodottá, hanem felhívta figyelmüket a terü­let adta lehetőségek még jobb kihasználására — mondotta Fodor Tibor. BAUM FERENC Az őcsényi Kossuth Tsz- ben a múlt hét elején befe­jezték mintegy ötven hektár szőlőültetvény igen jelentős mély műtrágyázását. Amint azt Kovács István főagronó- mustól megtudtuk, egy MM— 120-as mélyműtrágyázót ala­kítottak át Rába-Steiger traktorhoz, hogy a korábbi húsz centiméternél is mé­lyebbre, 40—50 centiméter­nyire juttassák talajba a meg­felelő mennyiségű káli és foszfor alapműtrágyát az őcsényi szőlészetben, közte Strázsahegyeri, Virághegyen és Soványtelken. Az eddig használt erő- és munkagé­pekkel ilyen mélyre nem le­hetett a hatóanyagot földbe tenni. A szüretet tegnap kezdték a tsz szőlészetében. A múlt heti első próbaméréseken a kadarka 14,5, az olasz rizling 15, a cabernet 15,5, a rizling­szilváni 16, a Chardonnay 17,3, a Muscat Ottonel 17,5, a tramini pedig 18 cukorfokú volt, s azóta tovább édesedett a szőlő ... Az őcsényi szövetkezetben már szeptember elején véget ért százhektárnyi kender vá­gása három szovjet gyártmá­nyú kenderaratóval. Mint a gépüzemelői ágazat fiatal ve­zetője, Szűcs Zsuzsa üzem­mérnök elmondotta, nagyon nehéz feladat a kender beta­karításának gépesítése. Gyak­ran kellett menet közben megállva elhárítani a hibá­kat, tisztogatni a gépeket a kezelőknek, vezetőknek. Na­gyobb problémák azonban vé­gül is nem voltak, s a kúpok­ba állított kendertermésnek már több mint a felét báláz­ták, s átadták a szegedi ken­dertermesztési rendszer szek­szárdi és dunaföldvári tele­pén. Jelenleg két tömörítő­géppel folytatják a kender bálázását, s ha kedvez az idő­járás, szeptember utolsó he­tében a szállítás is befejeződ­het. A kenderből jó átlagho­zam mutatkozik. Ezzel szem­ben a ránézve rendellenes időjárást nagyon megsínylet­te a tsz idei búzatermése. A majdnem ezer hektárból csaknem 200 hektár búzave­tést ki is kellett szántani, he­lyébe napraforgót és kukori­cát vetettek. Érzékeny vesz­teséget okoz a tsz-nek az évenként ismétlődő sok vad­kár is, különösen az erdő ko- szorúzta, szálkai részen. A napraforgó aratása és a silózás javában tart. A siló- kukoricának eddig mintegy felét takarították be. A tsz zöldtakarmány-szárító, lucer- naliszt-készítő üzemében is folyamatosan halad a terme­lés. Az idén mintegy 400 va­gon préselvényt, lisztet, lu­cerna- és fűterméket állíta­nak elő, zömében kivitelre. Ebből 200 vagonnyit már ex­portáltak. (B. L.) Óvodai helyzetkép Dombóvárról (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Négy új foglalkoztatóteremmel bővültek Dombóváron az óvodák. Szeptember 10-én megkezdődött a foglalkozás, s így már a városban ezernél több óvodás korú gyermek részesül rendszeres óvodai ellátásban. Valamennyi nagycsoportos gyer­meket felvettek, s csak a 3—6 évesek mintegy 7 százalékának nem tudják biztosítani helyhiány miatt az óvodai ellátást. A Zrínyi utcában átadott két foglalkoztatóterem építése rekord­idő alatt, a tervezett határidő előtt készült el, kiváló minőség­ben. Az építést a Dombóvár városi Tanács Költségvetési Üze­mének dolgozói végezték. Az építkezés azonban még nem fe­jeződött be, mert ugyanott tornaszoba és fedett úszómedence is épül, a kisgyermekek testi nevelésének segítésére. Egy másik óvodánál lakásból alakítottak át egy termet, s az óvodát patronáló szocialista brigádok társadalmi munká­ban játékokkal szerelték fel az óvoda udvarát, ahol nemcsak mászóka található, hanem közúti járművek kicsinyített másai is. Ezek segítségével az óvónők elkezdték az óvodások közle­kedésbiztonsági oktatását. MAGYARSZÉKI ENDRE Nemzetközi kollokvium Takarékpénztárak itthon és külföldön A takarékosságnak mindenütt nagy a jelentősége, az egyén, a család szempontjából éppúgy, mint a népgaz­daság különféle területein. S nem újszerű az a meg­állapítás sem, hogy a takarékoskodás, az ésszerű pazar­lástól mentes gazdálkodás — s tegyük hozzá: gondol­kodás — az utóbbi időkben egyre inkább valós köve­telménnyé vált. Szeptember 12-én és 13-án Székesfehérvár adott ott­hont annak a nemzetközi kollokviumnak, mely a „Ta­karékpénztárak a társadalmi-gazdasági haladásért” cí­met viselte. A kétnapos találkozón — melyet a takarék- pénztárak nemzetközi intézetének felkérésére az OTP rendezett — 29 ország takarékpénztárainak, kormányai­nak és jegybankjainak hivatalos képviselői vettek részt. A takarékpénztárak nemzetközi szervezete 1969 óta működik, központja Genfben van és öt kontinens 61 országának mintegy 3200 takarékpénztárát tömöríti. Nyilvánvaló, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok takarékpénztárai eltérő gazdasági környezet­ben működnek. Ennek ellenére vannak közös feladataik is, valamint sok olyan — más országokban már kitalált és bevezetett — új módszer, amelyeket érdemes tanul­mányozni, alkalmazni. „Mostani tanácskozásunk célja és értelme — mondta Helmut Geiger, a nemzetközi szervezet elnöke —, hogy fórumot teremtsen a gondolat- cserére: elmélyítése a kapcsolatokat a szocialista és a tőkés, valamint az ipari és a fejlődő országok között, elősegítse a takarékpénztárak és jegybankok nemzet­közi együttműködését... A tanácskozás jó alkalmat nyújtott a résztvevőknek arra, hogy kicseréljék nézeteiket a takarékpénztárak­nak a gazdasági-társadalmi fejlődéshez való hozzá­járulásáról, arról, hogy miként képesek ellátni meg­növekedett feladataikat. Szó esett a fejlődő országok­nak nyújtott segítségről, valamint arról is, hogyan tud­nak ezek az intézmények ügyfeleik igényeihez és lehe­tőségeihez minél jobban alkalmazkodni. F. S. P. Zsúfolt a játékautóbusz Itt a csónak nem süllyedhet el Jól érzik magukat a legkisebbek az új teremben

Next

/
Thumbnails
Contents