Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
NÉPÚJSÁG 1979. szeptember 18. Koszigin hazautazott Adonböi Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke vasárnap Addisz Abe- bából rövid baráti látogatásra Adenba, a Jemeni NDK fővárosába érkezett. Az etiópiai főváros repülőterén a szovjet kormányfőt Mengisztu Hailé Mariam, a Szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzótanácsának és minisztertanácsának elnöke búcsúztatta. Az Adenbe érkező Alekszej Koszigint a Jemeni NDK fővárosának repülőterén Ali Nasszer Mohammed Hassza- ni, a Jemeni Szocialista Párt KB PB tagja, a Jemeni NDK Választások Svédországban Ola Ullsten, a leköszönő liberális miniszterelnök a szavazóhelyiségben (Képtávírónkon érkezett.) Bár vasárnap befejeződött Svédországban a három- évenként esedékes parlamenti választás, szerdáig változatlanul a nyilatkozat-háborúé a főszerep. A külföldön élő svéd állampolgárok postán leadott mintegy 40 ezer szavazatának összeszámlálá- sáig senki sem lehet biztos a választások kimenetelében. A hétfő hajnali részeredmények arról tanúskodnak, hogy a választási előrejelzéseknek megfelelően rendkívül kiélezett a küzdelem. Elnöki Tanácsának alelnöke, a minisztertanács elnöke, valamint más párt- és állami vezetők üdvözölték. Adenben vasárnap baráti találkozót tartott Alekszej Koszigin, és Abdul Fattah Iszmail, a Jemeni Szocialista Párt (JSZP) KB főtitkára, a JNDK Elnöki Tanácsának elnöke. Szintén vasárnap a Koszigin vezette szovjet küldöttség tárgyalásokat folytatott Ali Naszer Mohamed Hasszanival. A találkozón és a megbeszéléseken elégedetten nyilatkoztak a Szovjetunió és a demokratikus Jemen, valamint az SZKP és a JSZP Irán Az iráni vallási vezetők és a kormány közötti kölcsönös vádaskodások közepette vasárnap Qumban újabb találkozóra került sor Khomeini ajatollah, s Bazargan kormányfő között. A tanácskozáson kulcsfontosságú kérdések kerültek napirendre — közölte szűkszavú jelentésében a PARS hírügynökség. A vallási vezetők által az elmúlt napokban több ízben tehetetlenséggel vádolt miniszterelnök a hét végén — közvetve ugyan — bírálta a vallásnak és a politikának azt a „túlzottnak” minősített összefonódását, amit a jelenleg megvitatás alatt álló iszlám alkotmánytervezet irányoz elő. Khomeini ajatollah ugyanakkor vasárnap ismét minden kétséget eloszlatóan tette le a garast a vallás és a politika egysége mellett. „Aki a kettő elválasztását szorgalmazza, az a forradalom alá- ásására törekszik” — hangoztatta Irán nem hivatalos államfője Qumban, ezúttal Shirazból érkezett hívei előtt mondott beszédében. A síita gyümölcsözően fejlődő kapcsolatairól. A Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke hétfőn, rövid baráti látogatásának befejeztével hazautazott Adenből, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosából. Utón a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságból Moszkva felé, hétfőn rövid időre megállt az indiai Bombayben. A bombayi repülőtéren Koszigint az indiai kormány nevében S. N. Misra külügyminiszter üdvözölte. A két államférfi baráti megbeszélést folytatott a nemzetközi politika kérdéseiről. főpap odáig elment, hogy leszögezte: az egyház kötelessége beavatkozni a politikába. Ami pedig ennek alkotmányos kereteit illeti, isrríe- retes, hogy az alkotmány- tervezet már jóváhagyott ötödik cikkelye a legfelsőbb hatalmat a jövőben vallási vezető kezébe adja. Az úgynevezett szakértői gyűlés előtt fekvő alkotmány- tervezetből egyébként a hét végén újabb részletek láttak napvilágot, amelyek tartalma megfigyelők szerint aligha számít meglepetésnek. A vasárnap jóváhagyott „11. cikkely” például leszögezi, hogy „az Iráni Iszlám Köztársaság politikája a muzulmán nemzetek koalícióján és egységén alapul, mert — a Korán szerint — a muzulmánok egy népet alkotnak”. A következtetés: Irán kormánya a jövőben törekedni fog a muzulmán országok közötti politikai, kulturális és gazdasági egység megvalósítására. Khomeini és Bazargan eltérő nézetei a vallás és a politika összefonódásáról Ma kezdődik az ENSZ 34. közgyűlése « ' , ^ Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése évenként egyszer összeül. Az ülésszak minden évben szeptember havának harmadik keddjén kezdi meg munkáját. A közgyűlés 34. ülésszaka ma nyílik meg. Az ENSZ alapokmányának 9. cikkelye szerint a közgyűlésben ‘— amely a világszervezet legfőbb szerve — valamennyi tagállam képviselteti magát. A közgyűlés munkájában azonban egy-egy állam küldöttségének legfeljebb öt tagja vehet részt. A közgyűlés legutóbbi, 33. ülésszakának elnöke a kolumbiai Indalencia Lievano Agvirre volt. A közgyűlés munkáját minden ülésszakán az újonnan megválasztott két ügyrendi és hét főbizottságban végzi. A két ügyrendi bizottság a kővetkező: 1. Általános ügyrendi bizottság. Ez a bizottság adminisztratív vonatkozásban irányítja a közgyűlés munkáját. 25 tagját évente választják, elnöke azonos a közgyűlés ülésszakának soros elnökével, akinek megbízatása az adott ülésszak idejére szól. Tagjai: a közgyűlés 17 alelnöke (őket nem személy szerint, hanem mint egyes országok, országcsoportok képviselőit választják meg tisztségükre — a Biztonsági Tanács állandó tagországai, a nyugat-európai országok, az európai szocialista országok, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államai képviseletében) és a hét főbizottság elnökei. 2. Mandátumvizsgáló bizottság. A közgyűlés küldötteinek megbízatását vizsgálja meg. Kilenc tagját a közgyűlés választja meg. A hét főbizottság a következő: 1. számú: politikai bizottság, különleges politikai bizottság. 2. számú: gazdasági és pénzügyi bizottság. 3. számú: szociális, humanitárius és kulturális bizottság. 4. számú: gyámsági bizottság. 5. számú: ügyviteli és költségvetési bizottság. 6. számú: jogi bizottság. A közgyűlésnek joga van különleges (ad hoc) bizottságok felállítására, amennyiben a napirendre kerülő problémák megoldása ezt megkívánja. A közgyűlés az alapokmány értelmében megvitathat minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgálja, majd javaslatot tehet a Biztonsági Tanácsnak, illetve az érintett államoknak a problémák rendezésére. Ezek a javaslatok ajánlás jellegűek, s a közgyűlésnek minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a BT elé kell terjesztenie. A közgyűlés megvizsgálja a BT-től és az ENSZ más szerveitől kapott jelentéseket, továbbá felülvizsgálja és jóváhagyja a szervezet költségvetését. A közgyűlés — évente egyszer összehívott rendes ülésszaka mellett — a BT vagy a tagállamok többségének javaslatára rendkívüli ülésszakot tarthat. A közgyűlés — amennyiben másként nem határoz — bizottságokban vitatja meg a napirendre tűzött kérdéseket. A közgyűlés plenáris ülése a bizottsági javaslatok alapján határoz. A közgyűlésen minden tagállam küldöttségének egy szavazata van. A határozatokat a jelen lévő és szavazó tagok egyszerű többséggel hozzák. Az alapokmány értelmében a fontosnak tartott kérdésekben csak kétharmados többséggel születhet érvényes határozat. Ilyen fontos kérdésnek tekintendő: a nemzetközi béke és biztonság fenntartását segítő javaslat, a BT nem állandó tagjainak megválasztása, az új tagok felvételi kérelmének elbírálása, stb. Az ENSZ-be felvételét kérő állam kérelmével először a BT foglalkozik. A BT ajánlásához legalább hét igenlő Befejezte látogatását a CSKP delegációja Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának küldöttsége Miroslav Capká- nak, a CSKP KERB elnökének vezetésével az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására szeptember 10—16. között látogatást tett hazánkban. A delegáció találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával. A csehszlovák vendégeket fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke megbeszéléseket folytatott a csehszlovák küldöttséggel. Loson czi köszöntése Eltemették Agostinho Netót A „Magyar Népköztársaság Érdemrendjével” tüntették ki Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét hétfőn a Parlamentben. A képen Losonczi Pál átveszi a kitüntetést dr. Trautmann Rezsőtől. (Képtávírónkon érkezett.) Hétfőn az angolai fővárosban a nemzeti gyász jegyében helyezték örök nyugalomra az egy hete elhunyt Agostinho Neto földi maradványait. A koporsót, amelyet az angolai népi felszabadító fegyveres erők egyik harc- kocsizója vitt a luandai népi palotáig, több százezer főnyi gyászmenet követte, élén az elhunyt elnök családtagjaival, az MPLA- Munkapárt Politikai Bizottságának és Központi Bizottságának tagjaival, valamint a gyászszertartásra Luandába érkezett államfőkkel és miniszterelnökökkel. Az Agostinho Neto holttestét tartalmazó szarkofágot a népi palota nagycsarnokában helyezték el. Az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága úgy határozott, hogy mauzóleumot emelnek az angolai forradalom nagy vezetőjének, Agostinho Netonak. szavazat kell, s ezek között kell lennie a testület öt állandó tagjának. A BT ajánlása alapján a közgyűlés dönt az új tagállamok felvételéről. A tagfelvételre vonatkozó határozatokat a közgyűlésen jelen lévő és a szavalásban részt vevő küldöttek kétharmados többsége hozza. Az ENSZ-nek jelenleg 151 tagállama van, 1978-ban, a közgyűlés 33. ülésszakán a Salamon-szigeteket és a Do- minicai Közösséget vették fel a tagállamok sorába. Az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszakát a felmerült kérdések sokasága és fontossága miatt három szakaszban (1978. szeptember 19.—december 21., 1979. január 15—29. és május 29—31.) rendezték meg New Yorkban. Az ülésszakon a küldöttek több mint Losonczi Pált, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét több évtizedes munkás- mozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — 60. születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Trautmann Re- 'zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át, jelen voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagtékokról és a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetéséről, illetve a meglévők fokozatos megsemmisítéséről rendelkezik, s amelyeket a közgyűlés a genfi leszerelési bizottság elé utalt, hogy az készítse el a majdani szerződések végleges formáját. A 33. ülésszak napirendjének másik fontos kérdéskörét a fennálló világgazdasági rend problémái jelentették. Az ENSZ-titkárság 1979. június 22-én New Yorkban nyilvánosságra hozta a 34. ülésszak napirendtervezetét. Az előterjesztett anyagban a titkárság 121 kérdés megvitatását javasolja a közgyűlésnek. A napirendre kerülő kérdések közül a legfontosabbak: — a fegyverkezési hajsza megfékezésének kérdése: jai. A kitüntetés átadása után a Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Losonczi Pált. * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 60. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki Losonczi Pált azokért a nagy érdemeiért, amelyeket a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság és mindenoldalú együttműködés fejlesztésében szerzett. Az elnökség rendeletét Leonyid Iljics Brezsnyev, a Legfelsőbb Ta- M nács elnökségének elnöke és ’ Mihail Georgadze, az elnökség titkára írta alá. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 60. születésnapja alkalmából táviratban köszöntötte Losonczi Pált. Berlinguer az OKP politikájáról Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára a milánói L’Unitá-fesztivál végén tartott vasárnapi nagygyűlésen százötvenezer ember előtt beszélt és kijelentette, hogy pártjának, amely a júniusi „választási csapásból” levonta a megfelelő tanulsá- C got, harcosabb ellenzéki magatartást kell tanúsítania a jövőbe», a dolgozó tömegek érdekében. Senki sem reménykedhetik abban, hogy a kommunisták lemondanak a kapitalizmus megszüntetéséről. Az OKP „eurokommuniz- mussal” kapcsolatos törekvése éppen arra irányul, hogy Nyugat-Európában is megnyissák az utat a szocia130 kérdést vitattak meg és — a nemzetközi béke és lista átalakulás előtt, tiszte200 határozatot hoztak. biztonság növelésének körletben tartva a demokráciát Az elmúlt ülésszak munkájának középpontjában a leszerelés kérdése, a fegyverkezési hajsza megfékezése állt. Csupán e kérdéskörben több mint 40 határozatot fogadtak el a tagállamok képviselői. Ezek közül a legjelentősebb az a két — Szovjetunió kezdeményezte — határozat, amely a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államoknak nyújtott biztosídése; — a fajüldöző rendszerek és a gyarmatosítás kérdése; — a nemzetközi együttműködés kérdése; — a leszerelési világértekezlet összehívására irányuló szovjet javaslat megvitatása; — a nemzetközi válsággócok felszámolásának kérdése (Ciprus, Dél-Afrika, Közel- Kelet, stb.) és a szabadságjogokat. Síkraszállt a SALT—II. mielőbbi ratifikálásáért és egy újabb fegyverkezési hajsza megelőzéséért. Emlékeztette hallgatóságát az el nem kötelezett országok havannai határozatára, amely szerint az enyhülés elválaszthatatlan attól a harctól, amelyet az imperializmus, a gyarmatosítás, a fajüldözés és a cionizmus ellen vívnak.
