Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
1979. szeptember 16. Képújság 9 A barátság hídja A városháza tornyának falán Mátyás király címere látható: az útikönyv mint a késő gótikus szobrászművészet remekére hívja fel a figyelmet. Corvin Mátyás jelképe egyben emlékeztet régi idők dicsőségére is: a magyar király hatalma egykor Görlitzig, sőt messzebb is kiterjedt. A város sok műemléke, történelmi érdekessége közül azonban ez csak egy: a kilenc évszázados történelem rajta hagyta a nyomát ezen a csaknem 90 ezér lakosú NDK városon, amely a második világháború után határvárossá lett. A Odera mellett a Neisse folyó az, ami az NDK és a Lengyelország között a határt képezi. Itt Görlitz, a túlparton Zgorzelec: a Barátság hídja köti ösz- sze őket. — Óriási dolog, hogy lengyelek és németek békében és barátságban élnek egymással — mondta meghatottságát alig leplezve Jozef Dubiel, egy lengyel kolléga Görlitzig- ről szólva. — Nem vagyok már mai gyerek, jól él az emlékezetemben, amikor a lengyel—német határról mindig ' úgy beszéltek, mint ahol „feszült a helyzet”, „izzik a parázs”. Hogy errefelé indultak rohamra hazánk ellen a német Wehrmacht csapatai, errefelé kezdődött a második világháború, közismert. És hogy ma mégis és kizárólag barátságról beszélhetünk, az mutatja, milyen hatalmas munkát végeztek az új német államban a gondolkodás megváltoztatásáért. És ezzel megváltozott Európa is... Ma már történelem, hogy a fiatal NDK kormánya részéről első nemzetközi okmányuk aláírására éppen itt, Görlitzben, pontosabban a túlparti Zgorzelecben került sor. 1950. július 6. a történelmi nevezetességű nap, amikor Ottó Grotewohl miniszterelnök kézjegyével elismerte az Odera—Neisse vonalat, mint békehatárt. Bonnban éppen két évtizednek kellett még eltelnie, hogy olyan nyugatnémet kormány létesüljön, amely hasonló lépésre szánja el magát. . . Görlitz óvárosában a restaurációs munkákat lengyel szakemberek végzik. Az NDK más műemlék városaiban is segítségül hívták a lengyel építőket, akiknek különleges gyakorlatuk van, miként kell az ilyen munkákat végezni. Közöttük a legtöbb fiatalember, a második világháború után született, s hallomásból tudnak a zgorzeleci szerződésről, vagy arról, hogy valaha másként volt Neisse környékén. A régi házak csak kívülről őrzik a múltat: odabent összkomfortos lakások, kiállítóhelyiségek, vagy irodák épülnek. A városban két új lakótelep is épül, házgyári lakásokkal: itt kapnak lakást a fiatal házasok... Görlitzben minden esztendőben akad néhány ifjú pár, akiknek „házassági alkalmassági bizonyítványra” van szükségük. Ez Oa régi német családjog hagyományait őrző igazolás sok tréfálkozásra ad alkalmat, pedig tulajdonképpen ártatlan formalitás csupán. Ha két különböző állampolgárságú személy kíván összeházasodni, igazolnia kell, hogy nincs fennálló házassága. Az elmúlt esztendőben 85 NDK—lengyel házasságot kötöttek a város anyakönyvi hivatalában. Dóra Gehlich anyakönyvvezető sok jó kívánságát és bizonyos intelmeket összefoglaló beszédét néha tolmács fordítja, de az igent tolmács nélkül kell kimondani. Ennyit persze már minden lengyel házasulandó megtanult németül, ezzel nincs is probléma. Egyébként pedig jóval több NDK-beli lány hódít meg lengyel férfit, mint fordítva. Hogy milyenek az ilyen házasságok? — Olyanok, mint minden házasság — mondja Wanda Förster —, a miénk például kitűnő. Pedig annak idején alig tudtunk beszélgetni egymással... Wanda, akkor 23 éves lengyel kislány, kilenc esztendeje ment férjhez egy német mérnökhöz. A szerelem kitűnő nyelvtanár. Egyébként a kondenzátorgyárban ismerkedtek meg a férjével, ahol tizenkét éve kezdtek el dolgozni a túlpartról átjáró első lengyel munkások, többnyire nők. A gyárban nagyon elégedettek a munkájukkal; ők a keresettel és a munkakörülményekkel: mi kell még? A Barátság hídján hamar átjutnak, a formalitások minimálisak. , És persze nemcsak azok járnak át, akik itt dolgoznak és ott laknak, hanem minden környékbeli. Szó sincs róla: gondot okoz, hogy bizony az áruellátásban és az árakban ' lényeges különbségek találhatók a két szomszédos ország között. A görlitzi ellátás irányítói — némi központi támogatással — nagyjában-egészében azért meg tudnak birkózni feladataikkal. Végtére is a szabad határforgalomban kifejeződő barátság értéke jóval nagyobb, mint a vele járó gondok. S hogy üzérek is akadnak, akik igyekeznek kihasználni a helyzetet? Ez a legkevésbé örvendetes, de úgy látszik, elkerülhetetlen. A fejlődés — ebben biztosak Görlitzben — erre a bajra is gyógyírt hoz majd. A város fejlődéséről a leglelkesebben talán dr. Ingo Könler, a város főépítésze tud beszélni. Harmincéves volt, amikor három esztendővel ezelőtt átvette ezt a tiszt- • séget. Rengeteg a gondja, baja, problémája, de mert rendre sikerül megoldani őket, sok az öröme is. — Egy város nem afféle dísztárgy — fejtegeti —, amit csak tisztogatni kell és mutogatni, csodálni. Egy városban emberek élnek, nem lehet főként a turistáknak dolgozni. Úgy őrizzük meg a régit, hogy a mai életre alkalmassá tegyük. S úgy igyekszünk újat építeni, hogy kapcsolódjék a régihez, harmonizáljon vele. A mindennapi élet az, ami egységbe foglalja az építész munkáját. És ez az élet itt olyan változatos, lüktető, hogy jól dolga van az építésznek, akármennyi is a dolga... Köhler elnézést kér: mindjárt itt lesznek Zgorzelecből a lengyel kollégák, velük lesz megbeszélése. Arról van ugyanis szó, hogy a híd forgalma miatt változtatásokra van szükség. Ezt beszélik meg közösen: a békehíd olyan létesítmény, amelyet közösen gondoznak. PINTÉR ISTVÁN A komló kesernyés illata Komlószedőb munkában Ha Plzen az aranyszínű, világhírű pilzeni sört juttatja eszünkbe, akkor Zatec neve a sörfőző szakemberek számára a cseh komlót ^jelenti, amelynek számos európai országon túl olyan távoli vásárlói is vannak, mint Japán vagy Brazília. (A teljes csehszlovák komlótermelés kétharmad része kerül külföldi fogyasztókhoz.) Csehszlovákiában csupán egyetlen komlófajtát termesztenek — az úgynevezett félkorai vörös komlót. Ez viszont a kiVáló időjárási és talajfeltételeknek köszönhetően — kiváló minőségű, a világpiacon is mércét jelent. A kivitel 1977-ben meghaladta a 80 ezer tonnát, s e mennyiséget a tervek szerint még a jelenlegi ötéves tervidőszakban (1976—1980) 44 százalékkal növelni akarják. Az átlagos hektáronkénti hozamnak 1980-ban el kell érnie a 12,4 mázsát. Egyetlen hektoliter tizenkét fokos sörhöz körülbelül két és fél ezer komlótobozra van szükség. Az első Bruff komlószedő gépet 1955-ben hozták be Csehszlovákiába Angliából. 1959-ben viszont már megjelentek az első csehszlovák gyártmányú komlószedő gépek is, ma pedig hatszáz komlóbetakarító gépsor dolgozik minden aratáskor. A gépesítés következtében a betakarításban részt vevő dolgozók száma a jövőben is csökkenni fog. A világpiacon a komló minősége iránti követelmények egyre nőnek. Zatecben, a csehszlovák komló fővárosáA komlótobozban lévő keserű anyagoknak köszönheti a sör ízét és illatát ban egész Európa legkorszerűbb komlóraktára és csoma- golója épül fel. Csehszlovákiában — amely a világ komlótermesztőinek ranglistáján a harmadik helyen áll — a sörgyártásnak is több évszázados hagyományai vannak. A világhírű pilzeni sörgyár 1842-ben épült, a csehországi sörgyártás története azonban sokkal régebbi, egészen a tizenharmadik század második feléig nyúlik vissza. A cseh komló és az ugyancsak jó minőségű maíáta nélkül ennek az aranysárga, csábító italnak nem lenne meg tipikus, finoman kesernyés illata és aromája. Pedig e tulajdonságoknak köszönhető jórészt, hogy évről évre növekvő mennyiségben csúszik le az emberi torkokon a „folyékony kenyér”. Orbis — KS Hárommillió üf lakos Romániában statisztikai becslések szerint a lakosság száma 1990-re eléri a 25 milliót. A jelenlegi népesség 21,5 millió. A távprognózisok azonban már jelzik a növekedést. A népességszaporulattal az építőipar is igyekszik lépést tartani. A tervek szerint 1990-re már minden román állampolgárnak külön szobája lesz. Az elmúlt évek hatalmas lakásépítkezéseinek tempója arról tanúskodik, hogy a terv reális. 1951 és 1975 között mintegy hárommillió új lakás kulcsát adták át az építők, és az« ütem a modern technika és technológia alkalmazásával egyre nő. A jelenlegi, hatodik ötéves tervben egymillió új lakás építését tervezik. Ezeknek legnagyobb része 3—5 szobás lesz. Az urbanizációs folyamat eredményeként az évtized végére 400, ma még falusi jellegű település alakul át várossá. így 1990-re Románia lakossága mintegy 70 százaléka városi lakos lesz. Tervszerű iparpolitika Évről évre sok új ipari létesítményt adnak át rendeltetésének a népi Koreában. Változik az ipar szerkezete is. Korábban nem volt számottevő gépgyártás, sem könnyűipar. A felszabadulás óta eltelt évtizedekben elérték, hogy gépekből — a precíziós műszerektől a nehézgépekig — az ország szükségletének 98 százalékát már a hazai ipar elégíti ki. A gépipar részesedése az össz- ipari termelésből 1946-ban 5,1 százalék volt, ma megközelíti a 40 százalékot. A fő energiaforrás valaha a víz volt. Az elmúlt években bővítették az energetikai bázist, számos hőerőmű megépítésével. Az új iparágak között említést érdemel a vegyipar is. ) A könnyűipar korszerűsítésével, ma már megfelelően kielégítik a lakosság szükségleteit textil- és bőrárukból. Nagy gondot fordítanak a fogyasztási cikkek termelésének .növelésére. A tervszerű iparpolitika eredményeképpen nemcsak az egyes iparágakon belüli arányok változnak előnyösen, hanem a természeti kincsek feltárása, az új iparvidékek kialakítása egyenletesebb területi elosztást, racionálisabb hasznosítást is lehetővé tesz az egész ország területén. Természeti emlékművek A Szovjetunió első védett geológiai területévé nyilvánították Üzbegisztánban a Zarafsani-hegység szikláit. Fontos ezeknek a természeti „emlékműveknek” a megvédése, hiszen a földkéreg 4— 500 millió évvel ezelőtti változásának egyedülálló tanúi. A sziklafalakban élő organizmusok megkövesedett maradványai, kőbe ágyazott korallok, tengeri liliomok, páncélos halak találhatók. Az elmúlt évben a geológiai rétegtannal foglalkozó sztratigráfusok és az őslénykutatók, a paleontológusok érkeztek e területre az USA- ból, Angliából, az NSZK-ból és Svédországból. A tudósok egyöntetű véleménye szerint ezt a területet hiteles mércének lehet felhasználni a földtani korok és rétegek vizsgálatánál. Mongólia képekben Az ország nemzeti ünnepe alkalmából tartott íjászversenyen ez a hatéves kisfiú is indult Az ulánbátori mezőgazdasági intézet a legkorszerűbb eszközökkel van felszerelve. A képen a hallgatók mikroszkopikus vizsgálatokat végeznek. ■ A bulgani gyümölcstermelő kísérleti állomás almáskertjében betakarítják a termést
