Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
aNÉPŰJSÁG 1979. szeptember 16. A KGST-országok segítségével A KGST-országok jelentős segítséget nyújtanak a szocialista Vietnam ipari fejlődéséhez. Than Hoa tartományban például most lépett üzembe a Vietnami Szocialista Köztársaság egyik legnagyobb téglagyára, amelynek évi termelése eléri majd a 20 millió- téglát. A Lengyel Népköztársaság segítségével felépített gyárat korszerű berendezésekkel látták el — csaknem valamennyi termelési folyamatot gépesítették. Ugyanitt helyezik üzembe jövőre Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb — évi egymillió tonna kapacitású — cementgyárát. Az építkezés befejezése után a tartomány a vietnami építőanyag-ipar egyik központja lesz. Az atomerőmű Jelenleg az energiatermelés^ tekintve, Kuba az egyik legfejlettebb latin-amerikai állam. Az elmúlt évben több mint 7 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek az országban — ez több mint 10 százalékos növekedést jelen,): az előző évhez képest, és négyszer annyi, mint a húsz évvel korábbi. A közeljövőben Havanna, Cienfuegos, Santiago de Cuba és Nievitas környékén öt új hőerőmű építését tervezik. A népgazdasági tervek szerint 1980-ra Santiago de Cuba és Havanna között egységes energiarendszer létesül. Ugyanekkor befejeződnek a köztársaság első atomerőművének tervezési munkálatai — az építkezés 1981-ben kezdődik Cienfuegos környékén. A tervek szerint az atomerőmű első 440 megawattos blokkja 1985-ben kezdi meg a termelést. Úszó konzervgyárak Több mint harminc éve eresztették vízre az első lengyel gyártmányú hajót, a 2540 tonnás „Soldek”-et. Az egykori 1100 lóerős kis hajó ma már a múlté. Felavatása óta a lengyel hajógyárak 1650 hajót építettek, 10,5 millió tonna összteherbírással. Nem egy típus közülük negyvenszer nagyobb méretű az elsőnél. A hajógyártás minőségileg is sokat fejlődött. A gdanski, gdyniai és szczeczini gyárakból évente kikerülő hajók között találhatók a világszerte vásárolt vegyianyag-, konténer-, és gépkocsiszállító hajók, a tudományos kutató- és komphajók, valamint a korszerű halászhajók. Lengyelország a világ első halászhajó-exportőre. A legújabb konstrukció, a B—670- es hajóüzem, amely szovjet megrendelésre készült. A hajótestben több mint 100 méterszer 24 méteres, automata gépsorokkal felszerelt üzemcsarnokot állítottak fel, amely valóságos konzervgyár: napi teljesítménye 220 ezer doboz makréla, 150 ezer adag halászlékonzerv és 160 ezer szardínia- és halmájkonzerv. A felsoroltak mellett előállítható a gyárban még 150 tonna sózott és mélyhűtött hal és halliszt, műszaki olaj is. A Jenyiszej óriásai Hatmillió kilowattos krasznojarszki vízi erőmű A Jenyiszej a Szovjetunió legbővizübb és a világ egyik legnagyobb folyója. Több mint négyezer kilométeres kék szalagként választja ketté észak—dél irányban Szibériát. Vízgyűjtő medencéjének területe 2,7 millió négyzetkilométer, ez India területét megközelítő nagyságú. A körzet rendkívül gazdag természeti kincsekben. Susenszkojétől nem messze emelkedik a szovjet energetika egyik új óriása, a 6,4 millió kilowatt teljesítményre tervezett szajano-susenszko- jei villamos erőmű. A Jenyiszej a belé ömlő folyókkal (elsősorban az An- garával) ma már joggal nevezhető a világon a legtöbb villamos energiát termelő folyamnak. Elsőként 1956-ban lépett üzembe az Angara felső folyásán a 660 ezer kilowatt összteljesítményű ir- kutszki vízi erőmű, amelytől a világelsőséget 1961-ben a bratszki 4,35 millió kilowattos erőmű vette át. Jelenleg az Angara folyón befejezéséhez közeledik a 3,6 millió kilowattra tervezett uszty- ilimszki villamos erőmű építése. Az angárai vízlépcsők sorában a negyedik a bogu- csányi 4 millió kilowatt teljesítményű lesz. 1967-ben létesült a Jenyiszej folyón a világ legnagyobb — 6 millió kilowattos — vízi erőműve Kraszno- jarszknál, a legészakibb pedig a hetvenes évek elején ugyancsak a Jenyiszej en, de a sarkvidéken, a hantaji erőmű. A felsorolt erőművek mindegyike egyben a hidro- energetika fejlődésének újabb fejezetét is jelentette. A bratszki vízi erőmű turbinái 225 ezer kilowatt teljesítményűek voltak, a krasznojarszki erőmű számára 500 ezer kilowatt teljesítményű áram- fejlesztő egységek készültek, a szajano-susenszkojei óriás pedig már egyenként 640 ezer kilowattos egységekkel fog működni. A nagy teljesítményű villamos erőművek építésének kezdeti szakaszában egyes nyugati sajtókörök a gigászi méretek hajszolásával vádolták a szovjet vezetőket. Miért van szükség a távoli, kihalt tajgában a bratszki vízi erőmű felépítésére? — kérdezték. Kinek kell majd az itt termelt villamos áram? Ma már nem kérdeznek, hanem egyre többen látogatnak él a nagy ipari komplexumok tanulmányozására Bratszkba, Uszty-Ilimszkbe és a Jenyiszej vidékének más városaiba, ipari központjaiba. Vegyük például a KGST- tagországok — Magyarország, Bulgária, az NDK, Lengyel- ország, Románia és a Szovjetunió együttműködésével épülő — a továbbiakban egy hatalmas faipari komplexum részét képező — uszty- ilimszki cellulózgyárat. A gyár alapterülete több mint 520 hektár. Az üzemen belüli szállítási útvonalak hossza meghaladja az ezer kilométert. 63 termelőegység egységes technológiai láncolata egy fedél alatt. A vegyi folyamaKorunk vegyipara A vegyipar fejlődési üteme az egész világon, de különösen az iparilag fejlett országokban meghaladja az ipari fejlődés ütemét: a vegyipari termelésnövekedés az utóbbi időben legalább más- félszerese az iparénak. A fejlett ipari országokban különösen az 1950-es évektől kezdve a vegyipar az egész iparnál is gyorsabban fejlődött, amely összefügg a kemi- zálás gazdasági hatékonyságával, amely a világpiacon a vegyi termékek iránt élénk, növékvő keresletet eredményezett. A vegyipar az az egyetlen >arág, ahol a termelési fo- amatokban anyagátalakítást ajtanak végre. A holt ter- lészet ezáltal utánozza az löt, és mindkettő beláitha- itlan változatossággal 100 Lemből — amely közül íennyiségileg mindössze 10 ílentős — a legkülönfélébb iszetételekben végtelen sok együletet alkot. Ebben kü- inbözik a vegyipar az összes Ibbi iparágtól. A vegyipar a adomány segítségével olyan nyagokat állít elő, amelyek jrmészetes anyagokat pótol- ak, vagy annál előnyösebb ulajdonságúakat. A Bolgár Tudományos Akadémia központi vegyipari technológiai laboratóriumában ipari oldatokban vizsgálják a cink és más fémek elosztását — ezzel javítva a gyártás minőségét. gazdaságos vegyipari gyártást, „tömegtermelést”, amely a természetes anyagoknál olcsóbban állít elő olyan anyagokat, amelyek tulajdonságai felülmúlják a természetesét. ré nagyobb mennyiségben és választékban. De nélkülözhetetlenek az intenzív állat- tenyésztéshez az ásványi sók a szintetikus úton előállított vitaminok, az antibiotikumok vagy a növekedést serkentő A kohászat, az automatizálás. és a legújabb időben a számítógépi irányítás tette lehetővé a vegyipari eljárások termelőberendezései kapacitásának ugrásszerű fejlődését. Enélkül nem lehetett volna megvalósítani azt a A mezőgazdaságban a terméshozamok emelésének legfontosabb feltétele a talajerő pótlása műtrágyázással, a másik hatékony módszer pedig a kémiai növényvédelem. Mindkét vegyületcsopor- tot a vegyipar állítja elő egyanyagok. Az iparban a kemi- zálás a szintetikus szerkezeti anyagok felhasználásával jelentkezik, amelyekkel az emberiség . nyersanyag-problémáinak jelentős része megoldható lesz. Susenszkoje falu. Ebben a házban lakott 1898 és 1900 között V. I. Lenin és N. K. Krupszkaja. A falu közelében épül a szovjet energetika új óriása, a szajano-susenszkojei villamos erőmű. tok vezérlését elektronikus számítógépek végzik majd. A gyár .tervezett éves termelése 500 ezer tonna cellulóz. A Jenyiszej folyó legdélibb területi termelő komplexuma a szajani. Több mint százhúsz főbb termelőegységből áll majd, és megvalósítása legalább három ötéves terv programjának keretében történik. A komplexum magját a szajan-susenszkojei vízi erőmű adja. A Száján hegység völgyében a kilométer hosz- szan húzódó völgyzáró gát magassága eléri a 240 métert. A kétszáz méter magasból alázúduló víztömeg, erejét tekintve három Niagara- vízeséssel egyenlő. Ennek a hatalmas erőnek a megfékezésére 150x100 méteres speciális betonmedencét kellett felépíteni. A Jenyiszej folyó alsóbb folyása vízszabályozásának érdekében felépül a viszonylag kis teljesítményű majni vízi erőmű. A két, ösz- szesen több mint 100 milliárd köbméter befogadóképességű mesterséges tenger komoly lehetőséget nyújt a környék viszonylag jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területein az öntözéses gazdálkodásra, hajózásra és halgazdálkodásra. 1976-ban ünnepélyesen fektették le a méreteiben egyedülállóra tervezett szajani alumíniumgyár alapkövét. Folynak a Szovjetunióban szinte páratlan méretű abaka- ni vagongyár építkezései. A helyi nyersanyagbázis lehetővé teszi az élelmiszer-, s a könnyűipari vállalatok továbbfejlesztését is. Újabb lakótelepek, városok jelennek meg, bővül a vasút- és közúthálózat is. S bár évente több ezren érkeznek az építkezésre, még mindig kevés a munkáskéz. JURIJ KANYIN APN—KS \ Az európai észak-déli autópálya tervei \ Lengyelország és Magyar- ország 1972-ben tette közzé javaslatát az európai kontinens északi és déli részét összekötő autópálya létesítéséről. A fontos fő közlekedési útvonalra vonatkozó előkészítő tárgyalások azóta befejeződtek. Tíz állam képviselői és az ENSZ Fejlesztési Alap vezetői vettek részt ezeken. A létrejött megegyezés alapján a varsói központi tervező- irodában elkezdték a tervek kidolgozását. Ezen a nyáron minden érdekelt ország határ- állomásán ellenőrző vizsgálatokat végeztek, hogy a jövendő autópálya igénybevételéről fogalmat alkothassanak és a sztráda terveit ennek megfelelően készítsék el. Európa fővárosai Budapest javaslatára gyűjteményes kiadás készül Európa fővárosainak múltjáról, nevezetességeiről és jelenéről. A bolgár főváros is bemutatkozik ebben a kiadásban. A Központi Állami Történeti Irattár szakemberei már gyűjtik az anyagokat a 100 esztendős Szófiáról. Mint az irattár egyik vezető munkatársa, Bliszkova elmondta, a bolgár fővárosról az első adatok a VI. századból maradtak fenn. Munkájukat azonban nehezíti, hogy sok dokumentum az öt évszázaAz európai észak—déli autópálya mindkét irányban legalább kétsávos lesz, ívelése, kanyarulatai óránként 120 — a nehezebb hegyi szakaszokon óránként 80—100 kilométer — sebességű haladást engednek. A sztráda hossza: Ausztriában 450 kilométer, Bulgáriában 350, Csehszlovákiában 300, Görögországban 800, Jugoszláviában 1600, Magyar- országon 600, Lengyelországban 700, Romániában 900, Törökországban 4000, Olaszországban mintegy 100 kilométer lesz. Összeköti majd az Északi-tengert 'az Adriával, a Fekete-tengert az Égei- tengerrel, s „közelebb hozza” a Kárpátokat, a Balkánhegységet és a Dinári-Alpo- kat. dos .török uralom idején megsemmisült. Ennek ellenére a legfontosabb nevezetességekről már összegyűjtötték az adatokat, a fennmaradt írásos anyagokat. Ebben a kutatásban nagy segítségükre voltak a magániraittárak: ezekben bukkantak rá az igazságügyi palota és az egyetemek építési terveire. Szófia bemutatásakor részletesen szólnak majd a Dimitrov- mauzóleumról és a főváros új centrumáról is: ezek nélkül napjaink bolgár fővárosa már aligha képzelhető el. Szófia is nevezett
