Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

1979. szeptember 15. MÉPŰJSÁG 3 Dalmandi Állami Gazdaság Megkezdődött a kukorica betakarítása Napjaink témái Exportképesség Találomra választott példa: egy tőkés textil­cégnél a bemintázás egy-két hetet vesz igénybe, hazai viszonyaink között két-három hónapot. Azután: külön vállalat jogosult a gyermek-, s egy másik a kamaszruhák külföldre történő el­adására. Ezt a partner cég nem érti, s azt még kevésbé, miért kell neki emiatt két vállalattal tárgyalnia. ______________________________ A Dalmandi Állami Gaz­daság négyes számú, szarvas- di kerületében mintegy ki- lencvenkéit hektáron megkez­dődött a hibrid kukorica be­takarítása. A TAU kukorica­fajta ebben az esztendőben igen hálásnak ígérkezik, jó termés várható. A gazdaság összesen 2500 hektáros hibrid­kukorica-területén kívül, 800 hektárnyi takarmánykukorica is van. — Az össz-kukoricaiterület- ről 2500 hektárról szársilót gyűjtünk be, a többit a talaj­ba szántva zöldtrágyaként Szekszárdon, a Bartina ut­cában van a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat nyomdá­ja. Az épület hátsó szárnyá­ban, a garázsok fölött, az emeleten dolgoznak a deko­ratőrök. A modern, pár éve elkészült épületben földig érő ablakok ontják a fényt, télen radiátorok sora adja a meleget, az előkészítő szoba, a festékraktár és a dekora­tőrműhely biztosítja a zavar­talan munkafeltételeket. — Igen, most már hazaér­tünk — nevet Kun István, a dekoratőrök vezetője. — Mióta megalakult a mozi de­koratőrműhelye, ez már az ötödik helyünk, de azt hiszem ez most végleges lesz. Elő­ször a régi Garay mozi ve­títővászna mögött volt egy kuckónk. Amikor a Panorá­ma mozi beindult, a Rákóczi utcában egy sufniba költöz­tünk. Később — 1974 körül — a Munkácsy utcában már igazán jó körülmények kö­zött dolgoztunk. Ide csak azért jöttünk át, mert elké­szült ez az épület és ezt ne­künk szánták. Hogy a helyiségeket azóta „belakták”, azt rögtön észre­veszi a körbetekintő. A falak mellett hosszú polcokon fes- tékes tégelyek sokasága, bög­rékben ecsetek tucatjai, sab­lonok, festéktubusok, betű­minták, a sarokban episzkóp és még ki tudja miféle ren­deltetésű tárgyak sokasága. Nemes András alig másfél hónapja került ide. Előtte népművelőként dolgozott az egyik közeli községben. — Miért a váltás? — Gyerekkorom óta von­zódtam a rajzhoz, az ábrá­zoláshoz. Katonaidőm alatt hasznosítjuk — mondta Illés Péter, a gazdaság központi agronómusa. — Már a kora reggeli órák­ban kijöttünk Farkas Katalin és Szerényi József kollégáim­mal, hogy figyelhessük, hogy halad a betakarítás. Ez ideig minden a -legnagyobb rendben megy. A szarvasi kerületben be­takarított kukorica a gazda­ság vetőmagüzemébe kerül, ahol szárítják, tisztítják, osz­tályozzák, majd csávázzák. A zsákolás után a mag exportra megy. aztán annyit dekorálhattam, amennyit akartam. Már ak­kor eldöntöttem, hogy valami hasonló területen fogok elhe­lyezkedni. Soha se tanultam dekorációt, amit tudok, azt autodidakta módon sajátítot­tam el. — Másfél hónap után ta­lán korai erről beszélni, de azért megkérdezem. Amióta itt van, tanult újat, bővültek az ismeretei? — Kétségkívül. Elsősorban technikailag fejlődtem sokat. Azelőtt fogalmam se volt ar­ról, hogyan kell megfesteni egy vásznat, hogy az a na­pon ne fakuljon, hogy az el­ső eső ne mossa le a felira­tot. Mióta idekerültem, szak- könyvekből igyekszem utána­nézni a színelméletnek, a lá­táspszichológiának. a betűtí­pusoknak. Ma még inkább csak ráérzésből állapítom meg, hogy milyen betűtípu­sok jelenhetnek meg egymás mellett, melyik kép, milyen betűt kíván. — Volt már önállóan elké­szített plakátja? — Az utolsó valcer tabló­ját én csináltam. Persze előt­te a tervet megbeszéltük Pis­tivel és később is segített, ta­nácsokat adott. Az előkészítőben dolgozik Szerényi Zoltán. A tizennyolc éves fiatalember fél éve ke­rült a dekorációba. Előtte a szakmájában, a kereskede­lemben dolgozott. — Szeretnék továbbtanul­ni. Kirakatrendező-iskolába fogok jelentkezni, de addig még két évem van, hogy megszerezzem az érettségit. Ügy gondoltam, hopr amíg az érettségire készülök, jobb, ha a szakmában dolgozom. Hangsúlyozzuk, a példák tetszőlegesek, de érzékeltetik: az exportképesség sok min­dennek függvénye. Nemcsak ilyen nehézkességek, ügyet­lenségek rontják eladói hely­zetünket, hanem olyan, rész­ben objektív okok is, mint a termékszerkezet túlzott ener­gia- és nyersanyag-igénye, a kívánatosnál tágabb gyárt­mányválaszték, emiatt a nem gazdaságos sorozatok megle­hetősen nagy aránya. Magát az exportképesség fogalmát többféle módon ér­telmezhetjük; a gazdaság egé­szére, egy-egy ágazatra, ipar­csoportra, iparágra, de ter­mékre — termékcsaládra — szintén. Ha pusztán mennyi­ségi oldalról vizsgáljuk, ak­kor nem több, mint valamiből kivitelre képes a szóban for­gó terület, amit általában minden ország állíthat bizo­nyos résztevékenységre. Igen ám, az exportképesség olyan lánc. aminek egy-egy szeme a mennyiség, a termék — a szolgáltatás — minősége más hasonló rendeltetésű javakkal összevetve, az ár, a szállítási határidő, a cikkhez kapcsoló­dó egyéb — alkatrész — után­pótlás, szerviz, stb. szolgálta­tás. Azaz: az áru akkor ex­portképes. ha versenyképes, tehát nem egyetlen jellemző­jét. például műszaki színvo­nalát tekintve az. hanem va­lamennyi fontos vonását ille­tően. Az exportképességnek a versenyképesség szerint értel­mezett foka kifejezője a gaz­dasági fejlettségnek, s egyben — más szemszögből nézve — annak szoros következménye. — Mit kell itt, az előkészí­tőben dolgozni? — Elsősorban a tablók elő­készítését végzem. A régi, már használt tablókat leala­pozom festékkel, vagy tapé­tával leragasztom, felviszem az alapszíneket és a tablók kihelyezésénél, visszakozásá­nál is ott vagyok. Persze né­ha °z elkészítésnél is segít­hetek, de ezt a munkát első­sorban tanulásnak tekintem. Szerintem itt kell kezdeni a szakmát, hogy végigjárva a lépcsőket, mindenhez egyfor­mán értsen az ember. — Milyen változást hozna a mozi életébe i, ha holnap­tól egy tollvonással eltöröl­nék a dekorációs műhelyt, nem lenne többé egyetlen festett plakát, ta*'1A sem? — kérdeztem Kun Istvánt. Itthon eredményes kutatás folyt a germánium alapú tranzisztorokkal. Csakhogy: mire meglett a gyártás — olyan hosszú ideig tartott a megteremtése —, addigra a világ lépett egyet: szilícium alapú tranzisztorokat igényelt. Mi mégis — s itt rejlik az exportképesség megértésének vagy meg nem értésének fon­tossága — a régit erőltettük, mert hogy „megvan, hát kezd­jünk vele valamit” elgondo­lással. A következmény: az az elektronikai ipar verseny- képességének csökkenése. Az exportképesség fokozása sok­féle tényezőre támaszkodhat ezek szerint, így a specializá- cióra. a kooperációra, a nem­zetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódásra, a fejlesztési iránvok kiválasztá­sára. a tudományos kutatás eredményességére, s annak al­kalmazására a termelésben, s az sem mindegy, miből ex­portképes valamely terület, ágazat, ország. Abból-e, ami­nek hosszabb távon nagv a kereslete, vagy átmenetileg, egyszer-kétszer sikerül csu­pán eladni valamit. idén az első félévben a nem rubel elszámolású export 35 százalékát 'tették ki az átla­gosnál kedvezőtlenebb iöve- delmezőségű áruk. Ugyan­akkor bizonyos módosulást jelez, hogy a legkevésbé gaz­daságos termékek kivitele csupán tíz. míg az átlagosa­ké 50 százalékkal növekedett. Az év első hat hónapjában — s ez megint adalék az exportképesség alakulásához — a gépipari termékek és szállítóeszközök kivitelének — Ezen már én is gondol­kodtam — mosolyodik el. — Azt hiszem, a kérdés abszur­ditása mellett is elgondolkod­tató. Az emberek megszokták már, hogy a város különbö­ző pontjain ott vannak a munkáink. Ha nem lenné­nek, biztos, hogy hiányozná­nak. Persze azt senki se tud­ná megmondani, hogy a pla­kátjaink mennyi nézőt hoz­nak a vállalatnak. De talán nem is ez a legfontosabb. Szerintem egy kicsit közmű­velő munkát végzünk azzal, hogy tájékoztatunk. A mozÍ7 nézés ott kezdődik, hogy a járókelő rátekint egy-egy plakátunkra. Ha jó a tabló, vagy plakát, felkelti az ér­deklődését. Ha nem is megy árszínvonala — a dollár el­számolású eladásoknál — mindössze egy százalékkal haladta meg a tavaly első fél­évit. Igaz, jelentősen meg­élénkült a szóban forgó áruk értékesítése a nem dollár el­számolású piacokon 1979. el­ső félévében, de az értük ka­pott ár a hasonló cikkek be­hozatalának csak 51 százalé­kát fedezte! így már tisztább, teljesebb a kén, s ha még azt is hozzátesszük, hogy az em­lített időszakban a fogyasztá­si iparcikkek kivitele a teljes exportnövekedés mértékének harmadát érte el csupán, ak­kor kézenfekvő, miért el­engedhetetlenek ezen a terü­leten az exportképességet ja­vító hatásos és határozott tö­rekvések. Minél inkább ráutalt egy ország gazdasága a nemzet­közi kereskedelemre, munka- me°osztásra. annál lényege­sebb az aöott gazdaság egé­szének. különböző területei­nek miiven az exoortkéoessé- ee. Mivel a nemzetközi gaz­dasági környezet folyamato­san változik, nagv hiba lenne a versenvkénességet — az exportképességet — akár e»v- egv termék, akár ágazatok esetében statikus fogalomként értelmezni. Ami ma versenyké­pes — kellő fejlesztés híján, vagy az időbeni termékcserét elmu­lasztva —, az holnapra avíttá lehet; mi nem léptünk, mások viszont megtették ezt. Ezért népgazdaságunkban az elért szinten maradás­nak is lényeges eleme az exportképesség fo­kozása. s még inkább elengedhetetlen feltéte­le a további növekedés megalapozásának. Lázár Gábor el a moziba, akkor is meg­ragad benne a rendező, vagy valamelyik főszereplő neve, esetleg csak a film címe. Va­lamit, ha nagyon keveset is, de tettünk. — A plakátrajzolókra a legjobb jóindulattal sem le­het azt mondani, hogy a hal­hatatlanságnak dolgoznak. Egy-egy tabló napokig, ma­ximum néhány hétig van az utcán. Nem zavarja az al­kotókat, hogy csak a mának dolgoznak? — Ezt tudomásul kell vennie annak, aki erre a te­rületre jön dolgozni. Nem mondom, egy-egy jobban si­került tablót én is sajnálok. Ezért szoktam rá, hogy a jobbakat lefényképezem. Az igazsághoz az is - hozzátarto­zik, hogy csak az utóbbi években vannak olyan tab­lóink, amiket le merek fény­képezni. Ügy érzem, most már eljutottunk arra a szintre, hogy bátran kiállha­tunk az utcára a munkáink­kal. — Az utca emberétől érke­zik visszajelzés a munkájuk­ról? — Ha hibát követünk el, azonnal. Ha jó amit csinál­tunk. akkor esetleg egv-egy barát, jó ismerős gratulál, de egy betűhibáért, vagy a rajz valamiféle torzulásáért ide­genek is beszólnak. Olyankor persze vagy azonnal bevesz- szük a tablót, vagy ha lehe­tőség van, igyekszünk a hely­színen kijavítani. A beszélgetés után megál­lók a Garay téren, a mozi állandó tablója előtt. A szí­nes ábra a Csillagok háború­jára invitál. Csak most jut eszembe, hogy ahányszor er­re járok, megnézem, mit ját­szik a Panoráma mozi. A tabló ott van mindig. Nem hivalkodó, szerény, de infor­mál. Eddig azon se gondol­kodtam, kik készítik el. TAMÁSI JÁNOS A népfront életéből A Hazafias Népfront Szekszárd városi elnökségi ülésén a mozgalom politi­kai és gyakorlati munká­jával foglalkoztak. A nép­front, mint szervezett moz­galom a kongresszuson jó­váhagyott működési sza­bályzat szerint végzi mun­káját, követi az országos útmutatásokat, ugyanakkor figyelembe veszi a helyi sa­játosságokat, a folyamato­san fejlődő megyeszékhe­lyen történő változásokat. A népfrontnak a sajátos és sok feltételhez igazodó módszerek keresése mel­lett szót kell értenie a kü­lönböző felfogású embe­rekkel és arra kell töre­kednie, hogy a lakosság minél nagyobb számban, cselekvőén vegyen részt a város közéletében. Ezeket a témákat ölelte fel a tit­kári tájékoztató, amely a tennivalókra, a munka job­ba tételére irányította a fi­gyelmet és széles körű vi­tát eredményezett. Többek között szó volt arról is, hogy rendszeresítik a két ülés között végzett munká­ról szóló tájékoztatást az elnökségi tagok és a körzeti titkárok bevonásával. A városban hat körzeti bi­zottság dolgozik. Munká­juk végzésében nagy segít­séget jelent, hogy a ren­dezvények szervezésében részt vállalnak azok a párt­tagok is, akik a népfront­munka segítését kapták pártmegbízatásul. Az üzemi és munkahelyi kapcsolatok javítását szolgálja az a ja­vaslat, mely szerint a ter­melőmunkája jó elvégzése mellett a társadalmi mun­kából részt vállaló nép­frontaktivista elismerést kapjon. Szerepel egy olyan javaslat is, hogy az üze­mekben, munkahelyeken a szocialista brigádokhoz ha­sonlóan népfrontbrigádok alakuljanak. Foglalkoztak a nőbizottság és a külön­böző munkabizottságok te­vékenységével, a tanács, a népfront és a tömegszerve­zetek kapcsolatával. A Hazafias Népfront jel­legénél fogva a társadalmi aktívák munkájára támasz­kodik. A munka eredmé­nyei azzal mérhetők, hogy a város lakosságát mennyi­re tudja politikai cselek­vésre, illetve értéket ter­melő társadalmi munkára mozgósítani. i. —é.) KÖRNYEZETVÉDELMI ŐRSÉGEK A hét elején ülést tar­tott a megyei elnökség mellett működő környezet- védelmi munkabizottság. Többek között a környezet- védelmi őrségek tevékeny­ségével foglalkoztak. A me­gyében 27 őrség működik 344 taggal. Vannak közöt­tük pedagógusok, szakem­berek, fiatalok, üzemi dol­gozók, horgászok, erdészek, nyugdíjasok. Ezért tevé­kenységük kiterjed a lakó­helyek, a vizek, az állat-, a növényvilág megismeré­sére, a szennyező források megtalálására. Gondolunk itt például, a még mindig szép számmal megtalálha­tó illegális szeméttelepek­re. Decsen például az őrség kezdeményezte ezek meg­szüntetését, és az elhanya­golt, lápos területek fásítá­sát. Az eredmény: a telepí­tett füzes gazdaságos üzem­ága a termelőszövetkezet­nek. Bonyhádon utcánként vállalták a környezetvédel­mi problémák feltárását. Javaslatot tettek a szemét- szállítás, a szennyvízelve­zetés megoldására. Folya­matosan figyelemmel kísé­rik a parkok tisztaságát. Kaposszekcsőn akciókat szerveznek a lakóházak és a közterületek rendben tar­tására. Szekszárdon város­körzetenként megválasztot­ták a környezetvédelmi fe­lelőst. Az őrségek kapcso­lata az iskolákkal eredmé­nyes. Dolgoznak a kombájnok Dekoratőrök Az utcának dolgoznak A betűírásnál kezdődik a dekoratőr munkája

Next

/
Thumbnails
Contents