Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
A NÉPÚJSÁG 1979. szeptember 15. Már a bronzkorban volt település ezen a helyen. Az Árpádházi királyok korában a Guth-keled nemzetség leszármazottai birtokolták. A török hódoltság alatt elpusztult. Az ekkor Morga nevet viselő községbe 1745-ben Würzburg és a majnai Frankfurt környékéről harminc német család települt. 1938-ban a kétyi körjegyzőséghez csatolták, 1951-től 1969-ig önálló közigazgatási egység, majd ekkor Kétyhez társul. A községben jelenleg 82 ház áll, a lakosság száma 229. Területe: 640 hektár. Kéty, illetve Hőgyész felől köves úton közelíthető meg, amely azonban itt véget ér. Termelőszövetkezete 1968. január 1-én beolvadt a felsőnánai tsz-be. Az egyik legtekintélyesebb család Murgán. Idős Hegedűs János 1932-ben költözött Murgára. Szorgalmával és családja szorgalmával tekintélyt vívott ki magának a család. Mint a község egyik legjobb ismerőjétől, az egykori szőlőtermesztésről érdeklődünk tőle. — Talán eggyel vagy kettővel volt kevesebb a présház, mint a lakóház. Most talán tizenöt-tizenhat van. 121 vagy 123 hold volt a szőlőterület — már nem emlékszem pontosan, most nincs már öt hold se. Többnyire kadarkát termeltünk, meg, a szín miatt, kevés otellót. Nem telepít újabban senki, inkább évből évre parlagon marad egy-egy darab. Pedig jó borok teremtek itt valaha. Minden litert fölvásároltak a kocsmárosok. Hogy van-e jövője a községnek, idős Hegedűs János borúlátó. Nem a szőlők helyzete miatt, a fiatalok elvándorlását látja a legnagyobb bajnak, no meg azt, hogy Murgára nem adnak építési engedélyt. Egy kilométer labdabélés Hegedűs János címét, még a kétyi tanácselnök adta meg. Mestersége, munkája egyedülálló a községben. Takács. A több mint százéves szövőgépek hangos kattogása fogadja a látogatót. — A szakmát még Tolnán, Hessz József kisiparostól tanultam el. Utána egy ideig a szövőgyárban dolgoztam, Harminc éve, hogy csinálom. A feleségem olykorolykor besegít, ő is érti már ezt a munkát. Napi nyolc órát állok a gépek mögött, hogy meglegyen a pénz. Most a Kaposvári Háziipari Szövetkezet hőgyészi kirendeltségének vagyok a bedolgozója. Labdabélést készítek, havonta ezer méter körül. Ha első osztályúra sikeredik az anyag, öt forintot kapok méHavonta ezer méter labdabélés készül A népfronttitkár — Amikor 1958-ban férjhez mentem és Dunaújvárosból ide költöztünk a községbe, legalább fél évig feljártam a ház végében lévő méhesdombra sírni. Mintha a világ végére kerültem volna. Azon keseregtem, mi lesz itt velem, ebben a csöppnyi faluban? Aztán lassan minden megváltozott — kezdi a beszélgetést Hegedűs Jánosné. — A községbeliek mind személyes ismerőseimmé váltak. Tizennégy éve vagyok könyvtáros, tíz éve tanácstag, a Hazafias Népfrontnak nyolc éve a titkára. A mi házunk ajtaja állandóan nyitva áll. — A háromezer kötetes könyvtárnak 72 olvasója van. Legtöbbet a gyerekek olvasnak — főleg „indiános” könyveket — utánuk a nyugdíjasok és a középkorosztály következik, akik általában a szépirodalmat kedvelik, de szívesen olvasnak krimit is. — Van 150 német nyelvű kötetünk, amit az idősebb korosztály forgat szívesen, de szinte már minden könyvet kiolvastak. Jó volna kicserélni az állományt. — Évente 3000 forintot tervezünk új könyvek vásárlására, de eddig még mindig meghaladta a beszerzésünk a négyezer forintot. — Nagyon megszerettem az itt élő embereket. Úgy érmajd önállósítottam magam, terenként. Lekopogom, neGépeket vásároltam, anyagot, kém még nem minősítettek szőttem és értékesítettem. anyagomat másodosztályúra. Hegedűs Jánosné zem, engem is kedvelnek. Az életem már el sem tudnám képzelni máshol. Petrik Sándor portája Sándor bácsi nevükön szólítja a jószágokat A falu egyik legjobb gazdája Petrik Sándor, aki nemrégiben ünnepelte hatvanhatodik születésnapját. — Tavaly még dolgoztam a csikótelepen, mint csikónevelő, ebben az évben már végleg abbahagytam. Van otthon is annyi munka, csak győzzem elvégezni. — Három hízó bikámat novemberben viszi el a tsz, marad még négy borjú. Kettő bika, kettő üsző. Van egy két és fél mázsás anyakocám is, amelyik eddig négy ellésből hetvennyolc malacot hozott a világra. Aztán vannak galambok, libák, csirkék. Miközben beszél, vasvillájával eligazítja a borjak alatt a szalmát, nevükön szólítja állatait. — Ez meg itt a Portás — bök ujjával kutyája felé. — Nem adnám egy borjúért, olyan okos és hűséges. A murgai pincesorban talán Sándor bácsi tanyája a legtakarosabb. A pince kellemesen hűs. Bort tölt cirádás kancsóból. — Vizet csak éjjel iszom, meg reggeli előtt. Jó ez a murgai bor, kóstolja csak. Petrik Sándor bácsinak a szőlője mellett kukoricaföldje is van. — Meg kell termelni az állatoknak az ennivalót. Bár kapom a tsz-től a háztájit, de az nem elég. A kukorica mellett pedig megterem a krumpli is. Petrik Sándornak két nagykorú, hazajáró gyermeke van. Mindkettő Zombán él. — Jönnek azok majdnem minden hétvégen. Néha segítenek, ha engedem. Tudja, hogy van ez, ami az enyém, az az övék is. Aszfaltozzák a bekötő utat Aszfaltozzák a murgai bekötő utat. Porolás nélkül nem megy ez a művelet, pedig por van itt anélkül is elég. Mindenesetre jobb lesz az út, amely összeköti Murgát Kéttyel, Hőgyésszel és Szekszárddal. Murgai magazinunkat irta: Letenyei György, Pordán Jánosné és Sárközi János. A fényképeket Gottvald Károly készítette. Munkatársaink legközelebb, szeptember 17-én Györköny- be látogatnak. A vegyesbolt 72 ÓRÁS KI6ÜTÉ9Ű kenyér A titkok őrzője — Jónapot kívánok! A Tolna megyei Népújságtól jöttem. Ma készítjük a községről a magazint, pár adatra lenne szükségem. — Jónapot! Már kigyűjtöttem őket, csak még nem adtam össze, hogy mennyi előfizető van a községben. — Nem baj, tessék ideadni, majd összeadom. Tehát: 138 előfizető van, a Tolna megyei Népújságot 36-an járatják. Rádió 52, televízió 51 van a faluban. — Kérném szépen még azt is, hogy mennyi pénz van postatakarékban. — Én azt nem mondom meg! — De eddig még mindenütt megmondták. — Én akkor sem mondom meg! — Miért? — Mert nem mondom meg! — Megírhatom a nevét, hogy nem adott felvilágosítást? — Megírhatja. — Legyen szíves megmondani. — Nem mondom! Murgai életkép, 1979. szeptember Órák hosszat járhatja az ember a falut, mire valakivel találkozik ÉRTÉKESÍTHETŐ A fölösleges figyelmeztetés A község vegyesboltjában tábla hívja fel, a nem ott lakók figyelmét. „72 órás kisü- tésű kenyér értékesíthető”. — Nincs annak semmi jelentősége. Ide mindig friss és jó minőségű kenyér érkezik Hőgyészről. Nem is panaszkodik senki. Minden reggel megkapjuk a tejet, a zacskós kakaót. Néha még marad is belőle. Főleg élelmiszert, vegyi cikkeket, dohányárut vásárolnak az emberek. A havi forgalom hatvan-hatvanötezer forint között van — mondta a boltvezető asszony. ii Hegedűs csalod Présházak a tanyasoron
