Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
VHpüjsäg Hasznos tudnivalók A tojásfehérjét — még a tortákhoz is — mindig egy pici sóval verjük fel. Szebb lesz és könnyebben verődik, ha egy evőkanál vizet is adunk hozzá. • Amennyiben a lakásban hangyákat veszünk észre, ajánlatos megfigyelni, hogy hol és milyen réseken jutnak be a lakásba. Ezeket a járatokat azután öntsük ki forró, szódás vízzel, majd a repedéseket tömjük be gipsszel. * Könnyen megelőzhetjük a csap befagyását. Reggel és este öntsünk meleg vizet a lefolyóba, utána pedig csöpögtes- sünk pár csepp glicerint. * Világos színű bőrcipőt, övét, táskát, langyos tejbe mártott ruhával tisztítsunk. Kitűnően tisztít és a bőrt nem szárítja ki. * A velős csontot mielőtt főzni kezdjük — mindkét végén sózzuk be — így nem fő ki a csontból. * Varrógép olajozásához csak varrógépolajat szabad használni. Ellenkező esetben az olaj megsűrűsödik és a gép nehezen fog működni. A túlzott olajozás nem előnyös. * A termoszt szódás, meleg vízzel, üvegmosóval mossuk ki, közvetlen a használat után. Éjszakára — dugó nélkül — hagyjunk benne hideg vizet. A dugót gyakran főzzük ki. * Molyok ellen nagyon hatásos a kámfor, a naf- talin és a dohány. Naf- talinozás előtt a szekrényt forró ecetes vízzel mossuk'ki. A gyapjúholmikból minden foltot tá- volítsunk el és úgy tegyük el a naftalinos szekrénybe. * Margarinnal készített sütemények vaj ízt kapnak, ha a tepsit vagy sü- tőlapot vajjal kenjük meg, sütés előtt. Családi demokrácia Ismerős családnál voltunk látogatóban. A férfi éppen azt mesélte, hogy vasárnap: kirándulást terveznek Viseg- rádra. Ekkor toppant be kamaszodé fia, s méltatlankodva csodálkozott: — Mit hallok, kirándulás? Hisz én még nem is szavaztam! — Meghallgatunk téged is — nyugtatta meg az apa —, de mi négyen már megszavaztuk. Családi demokrácia — játékos formában, valahogy így nevezhetnénk a hallottakat. . Az utóbbi években felgyorsult társadalmunkban a demokratizálódási folyamat. Egyre gyakrabban lehet olvasni, hallani az üzemi és az iskolai demokráciáról. Kifejlett szép formáiról és megvalósulásának akadályairól. Lassan-lassan a családot is eléri hatása. Felsorolni is nehéz lenne, hogy a ma felnövő fiatalt milyen sokféle hatás éri. Mégis az együtt töltött csekélyebb idő ellenére a család szerepe az elsődleges. Világnézet, politikai felfogás, életcél, munkához való viszony, társas kapcsolatok terén az ott látott példa, az ott hallott felfogás a meghatározó a fiatalok jó részénél. Ezért nem közömbös számunkra, hogy a társadalmi méretű demokratizálódási folyamat visszatükröződik-e a családban. Ez a kis rokoni közösség elég lassan követi a társadalmi változásokat, sokat megőriz a hagyományokból. S nem is mindig a haladó, hasznos vonásokat. A fejlődés hatással van a családra, de a család is viszszahat a társadalomra. Ha a gyerekek otthon parancsuralmi .nevelést kapnak, ha megszokják, hogy nekik hallgass a nevük, s véleményük sosem lehet, ez rögződik bennük, s majdan az iskolában^ a munkahelyen is ennek megfelelően viselkednek a vezetőikkel szemben. Vagyis a család újratermelheti az olyan ifjúságot, amely nem tud élni a demokráciával, amelyet fáradságos módon ismét meg kell tanítani erre. Persze, az ifjúsági mozgalomban, iskolában, munkahelyen látott jó példa oldja a családban szerzett esetleges rossz beidegzéseket. De mennyivel előnyösebb lenne, ha gátlások, visszahúzó erő nélkül lépne ki a fiatal. Miből is áll a családi demokrácia? A beleszólás jogából, a szabad véleménynyilvánításból, és ami a legfontosabb: a felelős döntések gyakorlásából. Ha tud a gyerek a család problémáiról, ha ő is elmondhatja velük kapcsolatban a vélekedéseit, egyszeriben úgy érzi, ő otthon van, mert mindenhez van köze. A családi költségvetéstől egészen a lelkiismereti problémáinkig mindent elmondhatunk neki. Hisz így támad közöttünk érzelmi kapocs, így jut el mások gondjainak megértéséig, a belátásig, az egyetértésig. Hogyan gyakoroltathatjuk a gyerekkel a felelős döntést. Apró dolgokon kezdjük. Ruhavásárlásnál kiválasztunk két megfelelő típust, hadd kérje közülük a neki tetszőt. Ha úgy látjuk, nincs kedve folytatni a német nyelvtanulást, a zongorát, a balettot, beszéljük meg vele, miért hasznos, s ő döntsön, abbahagyja-e vagy sem. Mielőtt elfogadunk részére egy beutalót a gyermeküdülőbe, kérdezzük meg, kedve van-e elmenni. S folytatódhat ez a pályaválasztáson keresztül egészen a párválasztásig. Természetesen alaposan fel kell készíteni mindig a gyereket, hogy minden ismerete meglegyen az alapos mérlegeléshez. Ne hübelebalázs módjára mondjon igent vagy nemet. Például: úgy válaszd ezt a ruhát, hogy két évig hordod. Most abbahagyod a hegedűtanulást, később már hiába próbálod újrakezdeni... Sok jelből látszik, hogy valamiképpen később válnak felnőtté a mai fiatalok. Néha még a huszonévesek is kamaszokat megszégyenítő módon gyerekesek. Társadalmi szempontból semmiképpen nem szerencsés ez a hosszúra nyúlt „.felhőtlen gyermekkor”. S vajon minek a következménye ez? Nem az állam szorítja őket gyermeki függőségbe. Hisz kezdve a választójogon, minden állam- polgári jog megilleti őket 18 éves koruktól. A családban nemegyszer még az egyetemistát is gyereknek tekintik. Akiről gondoskodni kell anyagilag, de már helyette dönteni, és tetteiért felelősséget vállalni nem kell. Mindez a családi demokrácia problémakörébe tartozik. S valójában akkor válik majd nálunk is minden ember vérévé a demokrácia, ha a családi kisközösségekben és a nagy társadalmi közösségben is azonos lesz a légkör. ÁTÁNYI LÁSZLÓ Barkácsolóknak ftlcakítsuk at az ajtót Több részben nyitható ajtó, külön bejárattal a macskának, kutyának: Korábban minden északnémet háznak két részből álló ajtaja volt, amelynek felső szárnyát akkor nyitották ki, ha friss levegőt akartak szívni, vagy a szomszéddal akartak fecsegni. Ilyen ajtót házilag is lehet készíteni, azonban hozzáfogni csak haladóknak ajánlott. Több részben nyitható ajtóvá majdnem minden ajtót át lehet alakítani. Lent a küszöb fölött lengőajtóval. A legkönnyebben akkor lehet az ajtót több részben nyitható- vá átépíteni, ha a tábla keretbe van bedolgozva és ezenkívül keretpánt is van rajta, mint például az üveg- és fatáblás ajtókon. Egyébként az ajtót fakeretbe kell erősíteni. Fémkeretbe a két tábla zsanérjait nehéz beilleszteni. Az ajtót megosztjuk és a keresztpántból egy 4 cm-es darabot kifűrészelünk. Ebbe a részbe két hornyolt keretdarabot teszünk, enyvezzük és csavarozzuk. A két ajtórész így ismét szorosan záródik, mindkettőt egyszerre is be lehet csukni. Mindkét részt vízálló furnérral borítjuk. Az alsó részt tolózárral külön is be lehet csukni. Külső ajtó; A bejárati ajtót az eső ellen is védeni kell. Mindkét részt esőálló furnérlemezzel fedjük be. Az ajtó további védelmét szolgálja, ha az alsó ajtókeretbe hornyot maratunk és műanyagot illesztünk bele. Belső ajtó: Belső ajtókon többnyire nincs keresztpánt, csak egy belső karton. Ha például a gyerekszobába akarunk több részben nyiható ajtót építeni, a hornyolt kereteket újonnan kell leenyvezni. Kis lengőajtó macska, kutya részére: Egy 18—24 cm-es négyszöget — kövér macskának nagyobbat — a küszöb fölött az ajtóból kifürészelünk. Az alsó rámába a vágás helyén fát enyvezünk be. Mivel a „macskaajtó” masszív deszkából van és használatkor teljesen át kell lendülnie, krómozott csuklóvassal erősítjük a horonyba és az ajtófát leélezzük. Belülről tolózárral zárjuk. A több részben nyitható ajtóra kívülről furnérlemezt csa varozunk. A csuklóvas hornyokban fekszik, a fa mindkét oldalról erő sen le van élezve, így könnyen áleng. Az alsó keretbe ajtótömí tést dolgozzunk be. Az újraenyvezett és becsava- rozott keretfák úgy vannak ki dolgozva, hogy a két rész szorosan illeszkedjen egymáshoz. ’ A kívülről felerősített, leélezett és berovátkolt fa a víz levezetésére szolgál. Ha esik, a „macskaajtót” csukjuk be. 1979. szeptember L FLAMBIROZAS A flambírozás nem felesleges „tűzijáték”, hanem a jó konyha fontos eleme. — A flambírozás- nál ajánlatos öntöttvas, acél vagy rézedény. Ne használjunk flambírozáshóz mázas serpenyőt! — Óvatosan kezdjük és ne felejtsük el, hogy nyílt lánggal dolgozunk. Óvjuk hajunkat és arcunkat, mert könnyen megsérülhet. Mielőtt vendégeket hívunk flambírozott vacsorára, gyakoroljuk előbb magunk a flambí- rozást. — Minél magasabb az ital alkoholtartalma, annál jobban ég, 50 százalékos és ennél erősebb alkoholtartalmú italok jól égnek. 50 százalék alatti szesztartalmú italokat előre kell melegíteni. — Minden hozzávalót elő kell készíteni, mivel a flambírozás igen gyors folyamat. Ha valamit kifelejtünk, később nem pótolható. — Száraz ételeknél az alkoholt közvetlenül hozzáöntjük az ételhez. Például: sült hús esetén, és rögtön meggyújtjuk. — A gyümölcsöt forrásban lévő alkohollal öntsük le. Minden olyan ételt, amely zaftos, illetve sok folyadékot tartalmaz, előre melegített alkohollal öntsük le. — Csak meleg ételeket flam- bírozzunk. Ha az étel hideg, az alkohol rosszul ég. A sütési időt körülbelül 1 perccel rövidebbre kell venni flambírozás előtt, mert ne felejtsük el, hogy az étel a flambírozás közben tovább sül. — Az ételnek megfelelő alkohollal flambírozzunk. Például: halhoz konyakot, szárnyashoz konyakot vagy whiskyt, veséhez konyakot, marhasülthöz whiskyt, pudinghoz rumot vagy konyakot, vagy gyülmölcspálinkát, gyümölcshöz a megfelelő gyümölcs- pálinkát, vagy konyakot használj unk. — Vigyázzunk a megfelelő alkoholmennyiségre ! Személyenként maximálisan 2 cl alkoholt kell számítani, de 4 személy esetén se használjunk 4—5 cl-nél többet. A sok alkohol elveszi az étel eredeti, természetes ízét! MÁJ ÍNYENC MÓDRA — FLAMBlROZVA Hozzávalók 4 személy részére: 4 db narancs, 4 szelet sertésmáj, liszt, majoránna, 2 dkg zsiradék, só, bors, 4—5 cl narancslikőr, 1,5 dl frissen kinyomott narancslé, 4 evőkanál száraz fehérbor, 1—2 kávéskanál cukor, 1 kávéskanál ételízesítő (vegeta), 3—4 evőkanál tejszín. *A narancsokat lehámozzuk, a taplóját is távolítsuk el. Majd szedjük szét gerezdekre. A májat mossuk meg, töröljük át gyengén törlőruhával és forgassuk lisztbe, majd nagyon finomra verjük ki. A zsiradékot serpenyőben felforrósítjuk és a máj szeleteket ebben mindkét oldalán 2 percig sütjük. Sóval, borssal és majoránnával ízesítjük. Közben a narancslikört megmelegítjük és a májra öntjük. Gyufával meggyújtjuk. Addig hagyjuk égni, míg a likőr teljesen elpárolog. Tehát flambíroz- zuk, flambírozás alatt nem szabad mozgatni a serpenyőt, mert ezáltal a tűz hamarabb elaludhat. A májat kivesszük és meleg helyen tartjuk. Ezután a narancslét a serpenyőbe öntjük, cukrozott fehér borral ízesítjük. Lángra téve kicsit besűrítjük. ' Ételízesítőt kevés vízben feloldunk és tejszínnel együtt szintén a serpenyőbe tesszük. Ebben a zaftban a narancsgerezdeket felmelegítjük és az egészet a májra öntjük. Burgonyapürével fogyasztjuk. A mese védelmében A_ realitások emberei vagyunk. Még hétköznapjaink apró- cseprő dolgaiban is a technika és az ökonómia törvényei szerint cselekszünk, igyekezve úrrá maradni indulatainkon, gyakran még érzelmeinkben is kompromisszumos megoldást keresve. S vannak közöttünk olyanok — nem is kevesen —, akik annyira a realitások emberei, hogy nemcsak maguktóíl űznek el mindent, amit nem lehet latra vagy rőtre mérni, hanem gyermekeiktől is. És akadnak ezek között olyanok is, akik nem csupán felesleges ostobaságnak, hanem egyenesen károsnak tartják a gyerek fantáziavilágának gazdagodását, csírájában fojtva el minden ilyesmit (ijesztő példáját adta ennek az az apa, aki betűzgetni kezdő kisfia kezébe nem mesekönyvet, hanem vasúti menetrendet adott). Akárhonnét nézzük azonban, tény, hogy a huszadik század nem kedvez a mesének, elsősorban az kell nekünk, amit az értelem fényébe emelve vizsgálhatunk. És hajlamosak vagyunk ezt az álláspontot átvetíteni gyermekeinkre is, legalábbis egy bizonyos kor elérése után; legyintünk, s mondjuk: „Hadd maradjon meg agyerekek öröme, legyen övék a mese, amíg ki nem nőnek belőle”. Ha pedig „kinőttek” a meséből, egyre többet kapnak a reális tudományokból (egyébként nagyon helyesen). Ezeknek mesét? S nekünk, felnőtteknek mesét? Ugyan kérem! De lássuk csak, hogy hol is kezdtük. Amikor még nem volt hatalmunk a természet erői felett, mert nem láttunk be titkaikba, észt, szándékot, értelmet, „lelket” képzeltünk a természeti jelenségekbe — mert hát valahogyan meg kellett magyarázni őket. Ez volt az emberiség történetének első „animációs játéka”, amit kitaláltunk magunknak; amit nem tudtunk, azt a megelevenített természettől, a misztikus hatalmaktól vártuk. Jobb híján ez volt az akkori tudomány (mítosz: szóbeszéd, azaz mese). Évezredek teltek el — a mese a tudomány területéről egyre inkább az irodalom területén lelt otthonra, s egyre kevésbé a természetet, egyre inkább az embert, a társadalmat magyarázta. Megváltoztak az eszközei, s közönsége is megváltozott. A mese egyre inkább a gyermekeké lett, s talán éppen azért, mert a gyermek még közvetlenül, a felnőttnél mindenesetre sokkal közvetlenebbül átéli a környezetet, majdnem ugyanúgy, mint saját magát, mindent animál, azaz élővé „lelkesít”; gondoljunk csak a mese-, rajzfilmekre, a bábjátékra. S a szép örömével együtt a morális szép örömét is átéli, azaz a mese esztétikai és erkölcsi ízlést nevel egyidőben. És a felnőttek? Értelmi meggyőzéssel, logikával a felnőttek érzelmei sem közelíthetőek meg. Ha nem hinné ezt valaki, ha nem gondolna arra, hogy mindennapi beszédünk is tele van meseszerű metaforákkal, akkor nézzen körül, és mondja: fúj a szél, süt a nap, ajtószárny, körmöskapcsoló, csavaranya, a repülőgép sárkánya, csőgörény, és így tovább. S nemcsak mindennapi életünk, hanem a modern tudomány is tele van mesés hasonlatokkal, metaforákkal, éppen azért, hogy a jelenség köny- nyebben megérthető, „átélhető” legyen, noha a tudomány egyre inkább megfejti az érthetetlent, a mitikusát. Ilyesmikre gondolok: az orvosak a bél féregszerű mozgásáról, az agro- nómusok a vetést sújtó csapásról, a geológusok a vulkán gyomráról, az oceanográfusok pedig a tenger méhéről beszélnek, és a sor a végtelenségig folytatható. A mese él, és továbbra is élni fog a maga elpusztíthatatlan erejéből. Élni fog, mert a felnőtt ember mítoszéhsége nem egyéb, mint szépségigény, az erkölcsi és az esztétikai szépség igénye. A szépség pedig kikezdhetetlen és elpusztíthatatlan. (kemény)
