Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
979. szeptember 14. Cet ülésszak között Nemet mondani soha nem tartozott a népszerű feladatok közé. Aki erre is vállalkozik, annak érvelnie kell, őszintén megmagyarázni a kimondott „nem” indokait, eredőit, megvilágítani távolabbi összefüggéseit. Az egyenes beszédet megértik az emberek, még akkor is, ha az pillanatnyilag fáj, akkor is, ha tudják: tovább kell várakozniok egyéni vagy éppen közösségi gondjaik megoldására. . A képviselőnek gyakran kell nemet is mondania. A gondok, amelyekkel a fogadóórákon, a képviselői beszámolók alkalmával, és nem egy esetben azokon túl is, felkeresik, nem mindig megoldhatók. Pedig az esetek többségében ezek a gondok valósak, megoldást sürgetnek. Mégis nemet kell mondani, mert az egyén vagy a csoport gondja, kívánsága pillanatnyilag meghaladja a nagy közösség, az ország teljesítő- képességét, anyagi erejét. Egy példa a sok közül: az ország egyik legfiatalabb városában májusban avatták a tizedik óvodát. Ezzel ezer gyermek gondja megoldódott ugyan, de másik ezer gyermek — jogosan — még arra vár, hogy rá is sor kerülhessen. Lélegzetvételnyi öröm... így fogalmazott akkor a város országgyűlési képviselője választói előtt. És az is öröm, mondotta, hogy ebben az ötéves tervben tizenkét tanteremmel és egy tornateremmel bővül a város nyolc iskolája. Mégis szeptemberben háromban be kell vezetni a háromműszakos tanítást... És annak is csak örülhet az ember, hangsúlyozta, hogy tavaly már több mint nyolcszáz gyermek született a városban. De ha belegondolok, fogalmazta meg hangosan gondolatait, milyen óvodai és iskolai gondokat okoz ez majd néhány év múlva... Igen, a holnap gondjai már gondok ma is. Készülni kell ^Irájuk, elébük menni, egyengetni az utat, hogy a gond ne csak ma, de holnap még inkább kevesebb legyen. Ez is hozzátartozik a képviselő munkájához. Kis és nagy ügyek váltják egymást a hétköznapokon. Nagy ügy például, ha egy kisvárosban megépül az első ötszáz állami lakás. Olyan ügy, amelyre hosszú éveken át készülni kell. Ha ezt nem teszik, megtetéződnek a gondok. Mint az említett városban. Olyan területet jelöltek ki az építkezéshez, amelyen ahhoz, hogy a lakótelep valósággá váljon, hetven családi házat kellene lebontani. Köztük nem egy olyan házat is lebontásra ítéltek, amelyre két-három éve ugyanaz a tanács adta meg az építési engedélyt, amely később a lebontást elrendelte. Ilyenkor aztán egymást érik az emberek a képviselő lakásán vagy éppen munkahelyén. Csöndes szóval vagy hangoskodva tiltakoznak, sürgetve a döntés megváltoztatását, ki-ki vér- mérséklete szerint. Mit tehet ilyenkor a képviselő? Megnyugtató megoldást keres. Tárgyal, érvel, javaslatokat kér és tesz, egyeztet. A végeredmény: a lakótelep megépül, de, sajnos, valamelyest szűkül a tervezett park. így megmaradhat harmincöt ház a lebontásra ítélt hetvenből. A kedélyek azóta lecsillapodtak. A bizonyosság, ha pillanatnyilag kellemetlen is, megnyugtató. A bizonyosságra építeni lehet. Akták, iratok, levelek tömege sorakozik a képviselők íróasztalán, dossziéiban. Néha tengerikígyóvá nő egy-egy ügyirat, aztán kiderül, hogy valami nincs rendben a dologban. íme bizonyságul: Idős ember kétségbeesett hangú levele, amelyből az derül ki, hogy elárverezték vidéki házát, öreg feleségével nincs miből megélnie, ha nem kapnak segítséget. Megrázó sorok. Cselekednie kell. S a levelet gyors egymásutánban kilenc ügyirat követi, bizonyítva, hogy a képviselő magáévá tette az idős házaspár ügyét. Csakhogy... Ezekből az ügyiratokból egészen másfajta igazság derül ki. A levélírónak a fővárosban autórugó-készítő üzeme és lakása van. Vidéki házát azért árverezték el, mert évi mintegy félmilliós jövedelme mellett több évre visszamenően, összesen 355 ezer forintos jövedelem- és 107 ezer forintos forgalmiadó-hátra’cka volt, mivel adófizetési kötelezettségének már évek óta nem tett eleget. Hogy mindennek kiderítése hány órájába került a képviselőnek és azoknak, akikhez a levél nyomán fordult? Ilyen is van. Szerencsére ritkán. Az ügyek többsége közérdekű bejelentés, panasz. Vagy olyan egyéni sérelem, amin valóban segíteni kell. Az már más kérdés, hogy az esetek többségében nagyobb körültekintéssel, egy kicsit több törődéssel helyben is segíteni lehet. Ez az, amit gyakran tesznek szóvá a képviselők. Olyan ügyekkel kell nemegyszer foglalkozniok, amelyeket a helyi tanács, az üzem vagy a gazdaság a saját hatáskörében is érdemben elintézhetne. Ha meghallgatnák az embereket. Ha fórumot teremtenének a kérések, panaszok, javaslatok elmondására. Ha a bizalom mindenütt töretlen lenne vezetők és vezetettek között. A szűkebb pátriában. Akkor minden bizonnyal több idejük maradna a képviselőknek is a nagyobb közösséget foglalkoztató ügyek érdemi intézésére. Nemek és igenek váltják egymást. Elintézett és még elintézésre váró ügyek. Két ülésszak között ilyen kapcsolat fűzi egymáshoz a képviselőket és választóikat. Ami összeköti őket: a bizalom. Bizalom abban, hogy a képviselő a szűkebb és tágabb közösség ügyeit szolgálja. A legnagyobb közösség, a haza gazdagodása érdekében. PRUKNER PÁL Átadás előtt Szeptember húszadikára tervezik az építés befejezését és október elején kezdik meg a betárolást abba az új terménytárolóba, melyet a kisvejkei Szabadság Tsz központi majorjában építettek. A munkákat július közepén kezdte a 'Szövetkezet építőbrigádja és rövidesen befejezik a dunaújvárosi szín összeszerelését. A kétszáz vagonos tároló négymillió-háromszázezer forintos költséggel kerül tető alá. Elkészülte után öt környékbeli, egyébként a babarci termelési rendszer taggazdasága, fogja itt tárolni idei napraforgótermését. A kisvejkei szövetkezet az idén közel háromszáz hektáron termesztett napraforgót, a hét végén fogják lombtalanítani, helikop. térről szórt vegyszerrel. Ezután kezdődik a betakarítás, a terméskilátások jók. Yb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A földvédelmi törvény ha- tályosulásáról szóló előterjesztést hallgatott fneg és fogadott el legutóbbi ülésén a Dombóvár városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Keszler Gábor, a városi földhivatal vezetője ismertette a testület tagjaival Dombóváron és a város környéki községekben tett intézkedéseket, melyek a mezőgazdasági művelésű földterületek hatékony védelmét célozzák. Megállapította, hogy a termelésből történő kivonás nagyrészt, a mezőgazdasági termelésre gazdaságosan nem alkalmas területekre terjed ki, s ezeken erdőtelepítést végeztek. Az elmúlt két és fél év alatt, mintegy 122 hektáron alkalmaztak termelésből történő kivonást. A termőföldek hasznosítása érdekében, minden évben határszemlét végeznek az illetékes tanácsok szakigazgatási szerveivel közösen. Amennyiben műveletlen területet találnak, úgy azokat állami tulajdonba veszik. Ebben az évben-csupán 4 hektár olyan földterület volt hatáskörük alatt, melyet azért kellett állami tulajdonba venni, mert műveletlen maradt. így Tolna megyében Dombóváron és környékén van a legkevesebb megműve- letlen szántóföld. Utalt még arra, hogy az. országban a termőterület állandóan csökken, de ez Dombóvárra nem áll, mert az újrafelmérés nyomán megállapított adatok némi emelkedést mutatnak. Képújság 3 Futóművek exporttá A Rába Magyar Vagon és Gépgyár győri futóműgyára az idén száztizenötezer futóművet gyárt. Tizenöt százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben. Termelésük nyolcvannégy százalékát exportálják. Munka verseny Palfan A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi munkaversenyfelhívására a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága az MSZMP XII. kongresszusának, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére munkafelajánlást tett, amellyel elő kívánja segíteni az 1979 —1980. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítását, a VI. ötéves terv megalapozását. A szövetkezet tagsága vállalta, hogy fokozott figyelmet fordít a kenyérgabona, a kukorica és a napraforgó termesztésére. A megtermelt terményeket optimális időben, a legkisebb veszteséggel, a minőség megóvása mellett takarítják be, a fajlagos ráfordításokat csökkentik, a hozamokat növelik. öszibúzánál az 1980-as években a tervezett költségeket 5 százalékkal csökkentik — összesen 306 ezer forinttal, kukoricából a tervezett hozam helyett 30 vagonnal többet takarítanak be, ugyanakkor a költséget csökkentik. Napraforgóból a tervezett hozam helyett 300 mázsával takarítanak be többet, ugyanakkor a költségeket 8 százalékkal csökkentik. A nagy létszámú állatállomány takarmányellátása érdekében fokozott figyelmet fordítanak a másod- és tarlóvetésekre — a tervezett mennyiségen felül 105 vagon másodvetést takarítanak be, melynek értéke 210 ezer forint. Nagy figyelmet fordítanak a legelőgazdálkodásra, így az abraktakarmányoknál megtakarítást érnek el, a takarmányvásárlást csökkentik. A sertéstenyésztésben egy kilogramm végtermék előállításához 3,9 kilogramm abrakot használnak fel, a tervezett költséget 150 ezer forinttal csökkentik. A tervezett mennyiségen felül 150 mázsa húst értékesítenek. A szarvasmarha-tenyésztésben 40 ezer liter tejjel többet termelnek, melynek értéke 240 ezer forint. Literenként 40 dekagramm abrakot használnak fel, egy liter tej előállítási költségét a tervezetthez viszonyítva négy fillérrel csökkentik; ezzel 130 ezer forint költségmegtakarítást érnek el. A tervezett meny- nyiségen felül eladnak 10 vemhes üszőt, 24 hízómarhát, ugyanakkor a tervezett költségeket 190 ezer forinttal csökkentik. A segédüzemnél 5 százalékkal — 540 ezer forinttal — csökkentik az anyag- és alkatrészvásárlást, 2 százalékkal az üzemanyag-felhasználást, 180 ezer forinttal a tervezett önköltséget. Megfelelő üzem- és munkaszervezéssel a munkaidő teljes kihasználásával, takarékos gazdálkodással a gazdaság általános költségeit 5 százalékkal, gazdasági szinten a tervezett költségeket 1 százalékkal, 761 ezer forinttal csökkentik. A vállalások teljesítésével biztosítani kívánják a terv realizálását, hozzá kívánnak járulni az V. ötéves terv megalapozásához és a termelőszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek további javulásához. Hinnék Murgában, de nem merek A környezet alpesi, annak legszebb tájait idézi, ha viszont a faluba ér az ember, megváltozik a kép. Takaros házak ritkán, romosak és leromboltak gyakrabban. A szépek a jólét, a kapaszkodni akarás igyekezetét mutatják, a romosak az elmúlás jeleit viselik. Komor a kép? Is, is. Ha összesenben nézem, reménykedő vagyok, ha a részletekre is odafigyelek, nem egyszer arcomra fagy a mosoly. Werner János tanácsi kirendeltségvezető, egykori tsz-elnök elmondta, hogy valamikor rengeteg szarvasmarha volt a községben, megerősítette ezt később idős Hegedűs János is, mondván: „1944-ben összeszámoltuk, akkor a tehenek száma 187 volt. Két olyan ház akadt, amelyikben nem volt tehén”. És most az ellenpont: ma egy sincs Murgán. Igaz üszőket, bikákat nevel néhány jobb gazda. Nyúllal, sertéssel is „foglalkoznak” néhányan, no meg akad pár méhcsalád, Hegedüséknél kilencven, de ez már igazán kivétel. A felszabadulás óta két épület épült Murgán, egyik a posta, a másik a ravatalozó. Lakóház egy se. Jövőre átadják a régi tanácsháza helyén az új orvosi rendelőt. A felújításra kétszázezer forintot fordítanak. Egy-két évtizeddel ezelőtt 147 lakóház volt a faluban, ma 82 áll. A többit lebontották. Építési engedélyt Murgára nem adnak ki. Vezetékes víz nincs, ellenben ásott kút minden háznál. Sok kút vize rossz, ezért a kisgyerekeknek Hőgyészrőf hozzák az egészséges ivóvizet. Sok az erdő, de nő, ahogy nőni akar. Viszont néhány éve a tsz már telepített fenyőcsemetéket. Egy vegyesbolt, egy kocsma és egy felvásárlóhely van a faluban. Az ellátással elégedettek az emberek. A szőlőterület fogyóban — de erről majd az oldalösszeállításban —, a borok tűrhetőek. Az emberek zöme szorgalmas, igyekvő, munka- és életszerető, a fiatalok viszont sorra elvándorolnak. Tíz cigány család költözött az utóbbi években Murgára, valamennyi családfő dolgozik, akad köztük két traktoros is, egyikük, Ignácz István három bikát is nevel a háztájiban, Közigazgatásilag Kétyhez tartozik a község, a tsz-központ Felsőnánán van, az ÁFÉSZ-központ Hőgyészen és a gyerekek szintén Hőgyészre járnak iskolában. (Murgai magazinunk lapunk holnapi számának negyedik oldalán található.) ^ A tetőt szerelik
