Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

Képújság 1979. szeptember 1. Líbia ünnepén —■*' •—***■•*-*— |„ ..................»—^É—■*■**■! K ereken 10 éve, hogy egy gyors, vértelen hatalomátvé­tel révén Líbia új irányba fejlődött. A Szabad Unionis­ts Tisztek titkos szervezete ekkor döntötte meg Idrisz ki­rály imperialistabarát mo­narchiáját, gyökeres változá­sok sorát nyitva meg a ha­zánknál majdnem hússzor nagyobb (de csak negyedany- nyi lakosú) országban. A ka­tonák államosították a leg­fontosabb bevételi forrást je­lentő kőolajkitermelést, a bankokat, korlátozták a föld- tulajdont, bevezették a terv- gazdálkodást. Moammer al-Kadhafi ezre­des vezetésével Líbia külpoli­tikája is haladó irányvonalat követ. Az ország az el nem kötelezett mozgalom aktív tagja, s különös erőfeszítése­ket tesz a közel-keleti válság megoldására, a különutas tár­gyalásokat folytató Egyiptom elszigetelésére. Libanoni barométer Péntek esti kommentárunk. Alighanem a legtapasztaltabb ENSZ-szakértők sem tud­nának hamarjában pontos választ adni arról, hányszor is ke­rült már a libanoni válság ügye a Biztonsági Tanács elé. Hosz- szú, makacs és újabban az egész térség békéjét fenyegető krí­zis uralja a Közel-Kelet legszebb országát.-Különösen vesze­delmessé vált a helyzet, amióta a szakadár Haddad őrnagy martalócai Libanon déli, Izraellel határos vidékén tevékeny­kednek, s Tel-Aviv nyílt támogatásával valamiféle önálló te­rület kialakítása érdekében harcban állnak a központi bejrúti kormány csapataival is. Haddadék valójában izraeli célokat szolgálnak a térségben, megkönnyítve a határ túlsó oldaláról minduntalan meg-megismétlődő fegyveres akciókat Libanon területe ellen. Losonczi Pál Hajdú-Biharban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délután 2 napos látogatásra Hajdú-Bihar megyébe érkezett. A vendé­get a megye határánál a me­gye párt- és állami vezetői fogadták. Ezt követően Deb­recenben, a megyei pártbi­zottság székházában Sikula György első titkár köszön­tötte és tájékoztatta Losonczi Pált a politikai, gazdasági és ideológiai munkáról, a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtásáról. Szólt többek között arról, hogy a vidéki ipartelepítés eredményeként új üzemek kezdték meg az elmúlt évti­zedben a munkát, termel a konzervgyár, a házgyár, a Beloiannisz Híradástechni­kai Gyár, Berettyóújfaluban az Elzett üzeme. Az ötödik ötéves tervidőszakban átla­gosan 7—8 százalékkal nö­vekedett a Hajdúságban az ipari termelés, az idei növe­kedés pedig 5—6 százalék körül alakul. A jelentős mértékű iparosítás ellenére a megyében továbbra is je­lentős a mezőgazdaság sze- repp. A nagyüzemek gyors ütemű fejlődése mellett, s ezek hathatós támogatásával égyre többet termelnek a háztáji gazdaságok is. A tájékoztató után Loson­czi Pál a város vezetőinek kíséretében Debrecen neve­zetességeivel ismerkedett. Ennek során felkereste a múlt év végén felavatott, korszerűen felszerelt és be­rendezett Kölcsey Ferenc művelődési központot. A művelődési központban meg­nézte a Hajdú táncegyüttes és Délibáb népzenei együt­tes műsorát. Elutazott Marcelino Camacho A SZOT meghívására augusztus 18—31. között hi­vatalos baráti látogatást tett hazánkban Marcelino Ca­macho, a Spanyol Munkás­bizottságok Szakszervezeti Szövetségének (CCOO) fő­titkára. Magyarországi tar­tózkodása során a magyar szakszervezetek tevékenysé­gével, a szocialista társa­dalomban betöltött szerepével és aktuális feladataival is­merkedett. Gáspár Sándor­ral, a SZOT főtitkárával foly­tatott megbeszéléseken köl­csönösen tájékoztatják egy­mást a két ország szakszer­vezeti mozgalmának helyze­téről, véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről és a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. A CCOO fő­titkára ipari és mezőgazda­sági üzemekben, kulturális, szociális és szakszervezeti in­tézményekben tett látoga­tást, fogadta Péter János, az országgyűlés alelnöke. A SZOT vezetőivel folyta­tott tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta az ez év októberében Genfben meg­rendezésre kerülő III. euró­pai szakszervezeti konferen­cia jelentőségét és jövőbeni rendszeres megtartásának szükségességét. A SZOT és a CCOO kép­viselői megállapodtak a szakszervezeteik közötti kap­csolatok és együttműködés további erősítésében, a köl­csönös szolidaritás elmélyí­tésében. Marcelino Camacho spanyolországi látogatásra hívta meg a magyar szak- szervezetek küldöttségét. A CCOO főttikára pénte­ken elutazott hazánkból. PANORÁMA BUKAREST Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitká­rát, aki a Román Szakszer­vezetek Általános Szövetsé­gének meghívására tartózko­dik Romániában, pénteken fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. BUDAPEST Líbia nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a Libiai Arab Népi Szocialista Dzsa- mahirija vezetőjét. A kancellár látogatása Két esztendővel ezelőtt járt Bonnban Kádár János, s amikor a kancellária udvarán a katonai tiszteletadás lezárta a látogatás hivatalos részét, a vendég azzal búcsúzot Helmut Schmidttől, hogy szívesen látja őt Magyarországon. Jó szellemű tanácskozások folytak akkor a két vezető kö­zött. Mind a nyugatnémet politikusok szavaiban, mind az új­ságok kommentárjaiban kifejeződött a tisztelet, amelyet Kádár János és személyében Magyarország élvez. E barátságos fo­gadtatás és az a tény, hogy ilyen magas rangú magyar vezető tett látogatást az NSZK-ban, jelezte a változást, amely az el­múlt tíz esztendőben Európában végbement. Egy évtizede az a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció van hatalmon Bonnban, amely szakított a régi, hidegháborús politikával és szerződéseket kötött a szocialista országokkal. Helmut Schmidt 1974 óta tölti be a kormányfői tisztet, 1968 óta a Német Szo­ciáldemokrata Párt alelnöke, nemzetközi tekintélyű politikus, a nyugati szövetség egyik vezető egyénisége. Egyben a kelet— nyugati közeledés őszinte híve. Ez kiderült az akkori magyar—■ NSZK tárgyalásokon is. A közeli napokban Budapesten folytatódik az eszmecsere s a megbeszéléseken a kétoldalú együttműködés, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései ismét napirendre kerülnek. A 64 esztendős Schmidt kancellár már Kádár János bonni látogatásakor példamutatóaknak nevezte a magyar- nyugatnémet kapcsolatokat. Az NSZK a tőkés országok kö­zött hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere: a kölcsönös áruszállítások értéke az idei év első hat hónapjában meghalad­ta a 28 milliárd forintot, ami mintegy 28 százalékos növeke­dést jelent 1978 hasonló időszakához képest. Az egyszerű áru­csere mellett mind nagyobb a szerepe a magyar és nyugat­német vállalatok kooperációjának is: mintegy 300 ilyen meg­állapodás gazdagítja kapcsolatainkat. A kereteik között lé­bonyolított forgalom tavaly 250 millió márka volt, amelyből 150 millió márkát a magyar eladások tettek ki. Már Bonnban is felmerült, s minden bizonnyal szó lesz róla Budapesten is, hogy az árucsere-forgalom nem kiegyensúlyozott, kivitelünk gyorsabb bővítését elsősorban az Európai Gazdasági Közösség­nek az NSZK-ban is érvényes beviteli korlátozásai nehezítik. Bonnban a két ország kapcsolataiban nem volt vitás po­litikai kérdés. Nem mondható ez el ugyanígy a nemzetközi problémák megítélésére, hiszen Magyarország a Varsói Szer­ződés, az NSZK pedig a NATO tagja, és a két csoportosulás tudvalevőleg eltérően szemlél több kérdést. Ennek ellenére Kádár János és Helmut Schmidt az európai ügyek vizsgálatá­nál már akkor leszögezte: nincs más választás, mint a béke Hangsúlyozták a helsinki záróokmány jelentőségét, a külön­böző társadalmi rendszerű és ellentétes csoportosulásokhoz tartozó államok együttműködésének fontosságát. Igaz, ma bo­nyolultabbak az európai gazdasági és katonapolitikai viszo­nyok, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a budapesti meg­beszéléseken, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túl, ugyan­csak nagy hangsúlyt kapjon az európai béke és biztonság megszilárdításának kérdése. T. I. s*.. * 'iflH JUHI jsM; fimwat Jfe Er ■ip' Helmut Schmidt kancellár Búcsú A gyógyítástól a tudósok tapasztalatcseréjéig Beginék azzal érvelnek: a dél-libanoni táborokban tevé­kenykednek a palesztin kommandók, s az izraeli csapatok — a tüzérség, a légierő és nem egyszer a haditengerészet — csu­pán megtorlásul támadja a libanoni városokat, falvakat. Pe­dig a Palesztinái Felszabadítási Szervezet jó ideje kivonta egységeit Tyr városából és környékéről, azt remélve, hogy a gesztus megszünteti a békés lakosság elleni izraeli akciókat. A Biztonsági Tanács most lezajlott kétnapos vitája — akárcsak a megelőzőek — végeredményben meddő maradt. Andrew Young, a BT soros elnöke — aki időközben lemon­dott amerikai ENSZ-nagyköveti tisztségéről, s így búcsú­beszédet tartott a Biztonsági Tanácsban — felhívta az érde­kelteket az ellenségeskedések haladéktalan beszüntetésére. Kurt Waldheim — ugyancsak nem először és bizonyára nem is utoljára — aggodalmának adott hangot a libanoni válság elhúzódása miatt, s nyomatékosan intette a feleket a tűz­szünet és a helyzet rendezését szolgáló ENSZ-határozatok tiszteletben tartására. Csakhogy mindez aligha hoz változást: a dél-libanoni vál­ság gyökerei messzebbre nyúlnak. Olyan szemléletváltozásnak kellene bekövetkeznie, amelyre egyelőre csekély a kilátás. Nevezetesen: a palesztin kérdés megítélésében keresendő a megoldás. Történtek ugyan az Egyesült Államok részéről té­tova kísérletek egyfajta álláspont-módosítás irányában, ezek azonban sorra kudarcot vallottak Tel-Aviv hajthatatlansága miatt. Pedig nemcsak Libanonban, hanem a Közel-Keleten is csak akkor szűnik meg a feszültség, ha Izrael végre hajlandó­nak mutatkozik a palesztinok jogainak elismerésére, s látszat- megoldások helyett — amilyen a Camp David-i különalku — elszánja magát a PFSZ-szel folytatandó párbeszédre. Sokan hajlamosak a libanoni összecsapásokat elszigetelt jelenségként kezelni. Valójában a meg-megújuló harcok az egész térség feszültségét jelzik, s az összecsapások hevességé­ből arra lehet következtetni, hogy a Közel-Keleten változat­lanul robbanásveszélyes a helyzet. GYAPAY DÉNES Magyar-jordán egészségügyi együttműködés Szimonovtól Végső búcsút vettek pénte­ken Moszkvában Konsztan- tyin Szimonovtól, a kedden elhunyt nagy szovjet-orosz írótól a párt- és a kormány képviselői, pályatársai, roko­nok, tanítványok, és az iro­dalmat kedvelők ezrei. Az írók házában felállított ravatalnál a párt és a kor­mány vezető képviselői — köztük Alekszej Koszigin mi­niszterelnök — a szovjet tár­sadalmi és kulturális élet ki­emelkedő személyiségei áll­tak díszőrséget. A gyászszertartáson a pá­lyatársak nevében több író, köztük Alekszej Szurkov és Borisz Polevoj mondott bú­csúbeszédet, majd Georgij Ivanov kulturális miniszter- helyettes szólt az elhunyt ki­emelkedő érdemeiről. Búcsú­beszédet mondott Jevgenyij Fjodorov akadémikus, a szov­jet békevédelmi bizottság el­nöke. A szocialista országok írói nevében Hermann Kant, az NDK írószövetségének el­nöke vett búcsút Szimonovtól. Nemzetközi egyezmény szü­letett a Magyar Népköztársa­ság és a Jordán Hasemita Királyság kormánya közötti egészségügyi együttműködés­ről. A megállapodást pénte­ken írta alá Budapesten — a Hilton Szállóban — a két or­szág egészségügyi minisztere: dr. Schultheisz Emil és Abdul Rauf Ravabdeh. Az egyezmény értelmében a két ország illetékesei az egészségügy szervezése terén — rendszeresen tájékoztatják egymást a gyógyítóhálózat szervezetéről és az egészség­ügyet érintő fontosabb jog­szabályokról. Közlik az egész­ségügyi statisztika módszerei­re vonatkozó tapasztalataikat és közzétett statisztikai ada­taikat. Kölcsönösen meg­ismerhetővé teszik (kívánság­ra meghatározott példány­ban meg is küldik) új egész­ségügyi létesítmények típus­terveit. Kiterjed az együttmű­ködés az orvos- és gyógysze­részeti tudomány különféle területeire, az orvosok, gyógy­szerészek és egyéb egészség- ügyi dolgozók képzésére és továbbképzésére. Ezt szolgálja majd a tudo­mányos kutatások legfonto­sabb új eredményeinek köz­lése. Megismertetik az egész­ségügyi oktatás formáit, mód­szereit, és kérésre megküldik egymásnak az új magyar, il­letve j ordán egészségügyi tankönyveket, tájékoztató anyagokat, filmeket. Biztosít­ják, hogy a két ország szak­emberei részt vehessenek a partnereknél rendezendő szakmai kongresszusokon, konferenciákon, szimpoziuno- kon. Fontos fejezetét jelenti az egyezménynek a közegészség- ügyben a környezet, a mun­ka-, élelmezés- és iskola­egészségügy terén kialakítan­dó együttműködés, a járvány­ügyi tapasztalatcsere, a fer­tőtlenítésben alkalmazott módszerek és eredmények kölcsönös megismertetése. Tá­jékoztatják egymást — min­den esetben a lehető leggyor­sabban — azokról az egész­ségügyileg fontos jelenségek­ről, eseményekről, amelyek hatással lehetnek a két or­szág járványügyi helyzetére. Az egyezményben rögzítet­ték : ingyenes egészségügyi ellátásban részesítik azokat a magyar, illetve jordán állam­polgárokat, akik ideiglenesen a másik országban tartózkod­va hirtelen megbetegednek, halaszthatatlan orvosi beavat­kozásra szorulnak. Azt is lehetővé teszi a mostani megállapodás, hogy a két ország meghatározott időtartamra küldjön egymás­hoz tapasztalatcserére, illetve továbbképzésre orvosokat, gyógyszerészeket, egyetemi és egészségügyi szakiskolai okta­tókat, más egészségügyi dol­gozókat, meghívjanak szak­embereket előadások tartá­sára. Az egyezmény megkötésé­nek hátteréhez tartozik, hogy — a magyar egészségügyi mi­niszter tavalyi látogatásakor — Jordániában szó volt ar­ról : szívesen vennék — és készek elősegíteni — a ma­gyar orvostechnikai és gyógy­szeripari termékek általuk történő importálásának je­lentős fejlesztését, annál is inkább, mivel a közeljövőben több nagyobb egészségügyi beruházás (köztük két 300 és egy 200 ágyas kórház, köz­ponti rendelőintézetek, iskola- orvosi rendelők) megvalósítá­sát tervezik. Tripoli lakosai köszöntik az 1969-es hatalomátvételt vég­rehajtó katonákat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents