Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

1979. augusztus 12. KÉPÚJSÁG 9 Eredményes szafra A közelmúltban fejeződött be Kubában a szafra — a cukornád betakarítása. Az idei szafra kedvezőtlen idő­járási viszonyok között folyt, ennek ellenére a betakarítá­si tervet sikeresen végrehaj­tották. A termés több mint 44 százalékát kombájnok se­gítségével aratták le. A leg­jobb eredményeket Matan- zas, Olgin, Granma tarto­mányok lakossága érte el; nem kevés azoknak a brigá­doknak a száma, amelyek egymillió arróbánál (1 arró- ba 11,5 kg) több cukornádat takarítottak be. Sikeresen folyik a cukor­nád feldolgozása a köztár­saság 148 cukorgyárában, a legeredményesebbek '. itt az Olgin tartománybeli „Urbano Noris” és az „Australia” (Matanzas tartomány) dolgo- v zói voltak. Az utóbbi gyár rekord mennyiségű — közel 50 ezer tonnányi — cukrot adott a népgazdaságnak. Most folyik a köztársasá­ban a cukornád ültetése — ebben a munkában is élen­járnak Matanzas mezőgaz­dászai, akik 18 nappal a ha­táridő előtt fejezték be az ültetési munkákat. A tarto­mányban, ahol az elmúlt szafra alatt több mint egy­millió tonna cukrot adtak a népgazdaságnak, jelentősen növelték a cukornádültet­vények területét. Jugoszlávia A szabadkai cipők világsikere A Vajdaság nagy^ cipő-, műbőr- és bőrgyára, a sza­badkai „SOLID” 600 000 pár bőrlábbeli szállítására kötött szerződést 200 millió dinár értékben. A legtöbbet szov­jet megrendelőknek küldi, de i jelentős mennyiségű cipőt exportálnak az NSZK-ba, Amerikába, Hollandiába, Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba és az NDK-ba is. Ugyanakkor a SOLID jelen­tős hazai igényeket elégít ki: belföldi szükségletre ugyan­csak 600 000 pár cipőt szállít. Mesterséges tó Macedóniában, (Jugoszlá­via) Bitola városának köze­lében nagy építkezés folyik. Mesterséges tó épül itt a mezőgazdaság és az ipar nö­vekvő vízigényének kielégí­tésére. A 632 méter hosszú és 90 méter magas duzzasz­tógát 112 milliárd köbméter vizet gyűjt össze, amely Pe- lagonija mezőinek öntözésé­hez ad majd nagy segítséget. Ezt a hatalmas vízmennyi­séget felhasználják az ugyan- i csak ebben a körzetben épü­lő vízi erőmű üzemeltetésé- t hez is. A munka befejezésé­nek tervezett határideje 1982. Exportőr klubok Az export növelésére a Lengyel Külkereskedelmi Kamara mellett új intézmé­nyek alakultak a közelmúlt­ban, például a piackutató központ és a termelők és exportőrök jogait képviselő központi intézet. Előkészítés alatt áll az exporttermelés lexikonénak és egy cím­jegyzéknek a kiadása, amely az összes lengyel vállalatok adatait tartalmazza. Uj kezdeményezés az ex­portőr klubok létrehozatala is. Ma több mint 20 ilyen klub működik az országban. Céljuk, hogy segítsék azok­nak az adminisztratív és egyéb akadályoknak az el­hárítását, amelyek a külke­reskedelem fejlesztésének út­jában állhatnak. A klubok küzdenek a jobb kooperációs tevékenységért, az újítások gyorsabb bevezetéséért. Az exportcikkek minőségének javításáért kapcsolatot tarta­nak a termelőüzemekkel. A sokarcú Laosz 'A legendás Rizses köcsög-síkság Három és fél éve jött létre a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Ázsia, s egyben a világ legfiatalabb szocia­lista állama. Az eltelt idő túlságosan rövid volt ahhoz, hogy az ősi délkelet-ázsiai ország élete gyökeresen át­formálódjon. Napjaink Lao- sza már nem a régi, pre- feudális viszonyokkal jelle­mezhető királyság, de még messze van. a célul tűzött fejlett szocialista társada­lomtól. Ez az átmenetiség tükrö­ződik a kis, három és fél millió lakosú ország főváro­sának,. Vientianénak az ar­culatán is. Vientiane nagy­piaca árugazdag, jól ellátott, a város - azonban még sok tekintetben hordozza a múlt emlékeit. Laosz ugyanis sú­lyos gondokat örökölt az 1975-ben megszűnt királyi rendszertől: az ország ha­gyományosan Délkelet-Ázsia legszegényebb államai közé tartozott. A népi hatalom figyelmé­nek középpontjában áll az iskolarendszer, az általános oktatás szélesítése. Egyfelől mihamarabb fel akarják tel­jesen számolni az írástudat­lanságot, másfelől minél több ' szakembert kívánnak kiképezni ’ a népgazdaság számára. A társadalmi-gazdasági át­alakulás folyamatát a Laoszi Népi Forradalmi Párt irá­nyítja. Az új népi rendszer ha­talmi támasza a legendás Patet Lao, a kommunisták vezette felszabadító hadse­reg. A Patet Lao erői a viet­nami felszabadító erőkkel együttműködve, hosszú évek partizánháborúja után sze­rezték meg a politikai hatal­mat. A laoszi népi állam elmúlt három esztendeje biztonsági szempontból sem volt köny- nyű. Korábban Thaiföld pro­vokálta gyakorta a laoszi ha­tár térségét, újabban pedig Kína fenyegeti a laoszi sta­bilizálódás folyamatát. GYŐRI SÁNDOR Á főváros, Vientiane nagypiaca Újjászületett hagyomány A népi Korea fővárosa, Phenjan múzeumaiban az ősi némzeti művészet sok egye­dülálló alkotását gyűjtötték egybe. A sok évszázaddal ez­előtt készült világoskék por­celánvázák, színpompás hímzések, gyöngyház-bera­kással díszített dobozkák, csontfaragások, ezüst- és bronzékszerek magas színvo­nalú kivitelükkel meglepik a nézőt. Az ősi kézművesség ha­gyományai és titkai nem mentek feledésbe. A köztár­saságban megszervezték a népi hímzés intézetét, külön­böző népi iparművészeti mű­helyek, dísztárgyakat előállí­tó üzemek létesülnek. Nagy népszerűségnek ör­vendenek a phenjani ipar- művészeti tárgyak gyárából kikerült termékek. Itt a ter­vezőművészek különféle lakktárgyak készítésén dol­goznak. A gyári kiállításon képek, valamint lakkal és gyöngyház-berakással borí­tott különböző dobozok, vá­zák, tálcák, írókészletek lát­hatók. Mindegyik tárgy — forma, díszítés és minta te­kintetében — egyedülálló. E tárgyak közül számos nem­zetközi kiállításokon is díjat nyert. Miniszámítógép A számítástechnika örven­detes terjedése újabb és újabb technikai megoldáso­kat eredményez. Sok olyan tevékenység végezhető gaz­daságosan számítógéppel, amely nem igényel nagy ka­pacitású, bonyolult felépíté­sű és természetesen drága gépparkot. Ez a lehetőség, valamint az integrálási tech­nika fejlődése tette megva­lósíthatóvá a miniszámítógé­pek kifejlesztését. A miniszámítógép „igazi” számítógép, vagyis teljes mértékben elektronikus, és teljes mértékben programoz­ható. Minden olyan alapkö­vetelményt kielégít, amely a számítógépnemzetséghez való tartozáshoz kell. Egyetlen tekintetben különbözik a kö­zepes' és a nagy számítógép­től: kisebb a teljesítménye. Ami azonban a teljesítményt illeti, manapság még bonyo­lultak azok a szempontok, amelyek alapján becsülni vagy mérni lehet. A teljesít­nH mény vizsgálatánál figye­lembe veszik a számítógép belső memóriájának befoga­dóképességét, azt az időt, amely valamely adatnak a memóriába való beírásához, vagy onnan való kiszállítá­sához kell, továbbá azt az időt, amely valami elemi számolási-logikai művelet el­végzéséhez szükséges. A miniszámítógépekhez át­veszik a nagy gépekben al­kalmazott technikai vívmá­nyokat, de azért kicsik és ol­csók maradnak. Sőt, bizo­nyos tekintetben a nagy gé­pek előtt járnak: kizárólag félvezető diódákból álló me­móriákat alkalmaznak ferrit- magos tárak helyett. Amit csak lehet, „huzaloznak” bennük, azaz magába a gép­be építenek be, viszonylag kevesebbet hagynak a prog­ramra, mint nagy testvé­reiknél. Üzemekben, szám­jegyvezérlésű szerszámgépek ellenőrzésére jól beváltak és használatuk más területeken is terjed. I Szovjet geológia Eredmények és problémák Az a körülmény, hogy a Szovjetunióban a föld ösz- szetételében valamennyi geo­lógiai korszak — a legrégib­bektől kezdve a legfiatalab- bakig — kőzetei megtalálha­tók, hogy ezek a kőzetek al­kotják a földkéregnek mind a szilárd, mind pedig a moz­gékony zónáit, a természeti tényezők szerencsés kombi­nációjához, a hasznos ásvá­nyok minden fajtájának meg­jelenéséhez vezetett. A szov­jet geológusok találtak kő­olajat és gázt, különféle vas- és mangán-előfordulási he­lyeket, színes- és ritkafém- érceket, apatitlelőhelyeket. Ezek a készletek hosszú év­századokra elegendők. Vajon ez azt jelenti, hogy a geológia visszavonul a múlt tudományainak körébe, hogy leállnak a geológiai ku­tatások? Egyáltalán nem. A geológiai kutatások még na- gyob lendületet kapnak, de kissé más irányba terelőd­nek. A geológiai szerkezet rész­letes tanulmányozása jó né­hány körzetben kétségtele­nül folytatódni fog, pontosí­tani fogják a földtani térkép kontúrjait, továbbá ásványi lelőhelyeket tárnak fel a föld felszínén és a felszín közelében. A soron követke­ző geológiai kutatások fő irányvonala azonban a föld belseje lesz, ugyanis boly­gónk mélységeiben rejlik a szerkezeti titkok megfejtésé­nek kulcsa. Következéskép­pen a föld mélységi szerke­zetének a megismerése a közeli és a távolabbi jövő­ben kidolgozásra váró fő geológiai probléma lesz. ! Bolygónk mélységi szerke­zetének megértését elősegíti a föld fizikai tereinek elem­zése. A földteke felszínén a gravitációs, a termikus, a mágneses, az elektromágne­ses és a szeizmikus terek ku­tatásából kitűnik, hogy sa­játosságaik megfelelnek a mélységi szerkezet sajátossá­gainak. így péfdául a hosz- szanti szeizmikus hullámok sebességének ugrásszerű emelkedése 100—200 kilomé­ter mélységben arra utal, hogy itt az asztanoszférának — a kéregmozgások és a földkéregben végbemenő magmatikus folyamatok mélységi ősforrásának — vi­szonylag képlékeny rétege helyezkedik el. Máris elegendő anyag hal­mozódott fel arról, hogy a föld belseje felé haladva a föld fizikai-kémiai tulajdon­ságai megváltoznak. Ez le­hetővé teszi, hogy a termo­dinamika és más korszerű fizikai és kémiai elméleti tudományágak módszerei­nek alkalmazásával kiszá­mítsuk a föld mélyében rej­lő kőzetek valószínű összeté­telét, értékeljük tulajdonsá­gaikat és meghatározzuk a hasznos ásványoknak azokat a komplexumait, amelyek kapcsolatban állhatnak ve­lük. így például a kísérleti kutatásokkal alátámasztott számításokból kitűnik, hogy a szibériai kimberlitekben a gyémántok legalább több tíz kilométer mélységben ke­letkeztek, majd a magmás olvadék kristályaikat a szi­bériai tábla felszínére emelte. A föld mélységi szerkeze­tének megfejtése szempont­jából óriási jelentőségű a legrégibb, úgynevezett pre- kambriumi kőzetkomplexu­mok kutatása, különösen a táblák ágyazati részein. Ezek a hárommilliárd-hatszáz- millió évvel ezelőtti időszak­ban keletkezett kőzetkomp­lexumok alkotják a földké­nHBnsBHBUHBUuuiusnn reg alapját és a földkéreg együttes tömegének mintegy 80 százalékát. A nagy nyo­mások és hőmérsékletek ha­tására jelentős mélységekbe merülve természetesen át­alakultak, de nem annyira, hogy ne lehetne megállapí­tani eredeti összetételüket. Vannak helyek, ahol a föld­kéreg emelkedőben lévő tömbjei a földfelszínre hoz­ták ezeket a kőzeteket, ame­lyek a mélységi kéregszer­kezet sajátosságairól tanús­kodnak. Mindezek azonban közve­tett módszerek a földkéreg és a köpeny mélységi szerke­zeteinek tanulmányozására. Az ember mindig törekedni fog arra, hogy a földkéreg mélyen fekvő szintjeit köz­vetlen behatolás útján vizs­gálja. Ebből a célból mély aknákat, fúrólyukakat készí­tenek és olyan speciális szer­kezeteket konstruálnak, amelyek bármely megadott irányban képesek behatolni a föld mélyébe. Egyelőre azonban a legmélyebb aknák­kal is csupán három kilomé­ternél alig valamivel mé­lyebbre sikerült eljutni, ami még 0,05 százalékát sem éri el a föld sugarának. Fúró­lyukakkal 10 kilométer mélységbe hatoltak le. Ezért most olyan fúróberendezése­ket kontsruálnak, amelyek nagyobb mélységekbe is ké­pesek behatolni. Az ilyen szupermély kísérleti fúrólyu­kak kihajtása a Szovjetunió­ban már megkezdődött. Az ember a legutóbbi esz­tendőkben űrrepülései révén igen nagy magasságokat hó­dított meg. Most fontos az is, hogy célirányosan beha­toljon annak a bolygónak a belsejébe, amelyen élünk. Vlagyimir Szmirnov akadémikus A felszabadító hadsereg Párt- és állami vezetők a nemzeti ünnepen A bolgár „Elektronika” gyár új miniszámítógépe „IZOT 310” rendszerének beszabályozása

Next

/
Thumbnails
Contents