Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
1979. augusztus 11. rtÉPÜJSÁG 3 Múlt századi bánya Üjra termelőüzem lesz a múlt századi bánya Gyulatárón. Az Ajkai Szénbányákhoz tartozó, 1800-as években működött bánya mélyebben fekvő szintjén mintegy négymillió tonna szén található. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat bakonyi körzetének brigádjai új vágatokat hajtanak ki a a szénmezőkhöz. A tervek szerint a régi bánya utódja 1983-ban már ad szenet. A képen: Készül a cservári szalagvágat. Elismerés az aratóknak Figyelmeztető számok Ivóvizünkről Zacskó* tej után - zacskós viz? A kalászos gabona betakarításának nagy felelősségei járó munkája országszerte befejeződött. Ebből az alkalomból a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a MEDOSZ, az ÉDOSZ és a TOT főtitkára közleményben fejezte ki elismerését az aratásban részt vevő dolgozóknak. Az idei aratás fokozott szervezettséget, előrelátó együttműködést igényelt a mezőgazdasági üzemektől, valamint a munkában érintett forgalmazó, ellátó és szolgáltató vállalatoktól. A kemény tél és az aszályos tavasz után a nehéz aratást jól szervezett munkával végül is a legkisebb veszteséggel végezték el. A mezőgazdasági nagyüzemek — a megyei, állami és társadalmi szervek koordinálásával — Az elmúlt napokban a balatoni vihar, a Dél-Dunántú- lon végigsöprő — 100 km-es sebességet is meghaladó — szélvihar az anyagi károk mellett életeket is követelt. A tragédiák oka elsősorban az emberi felelőtlenség, és csak néhány százalékban a véletlen. Felelőtlenség áldozatai lettek, akik a Balatonba fúltak. Megfeszített munkával folyt a mentés mentőhajókkal, helikopterekkel. A megmentettek borzalmakat éltek át, felborult csónakokba, evezőlapátokba kapaszkodtak. A tragédiák nyomán gyerekek maradtak árván, mert a szülők csónakázás és fürdés közben nem vették figyelembe a jelzéseket, a tiltó táblákat. Életükkel fizettek érte. Közkedvelt fürdőhelyünkön, Domboriban mintegy 80 horgász menekült a vihar elől a szántófölddel és erdővel határolt túlsó partra. A vihar elmúltával motorcsónakos vízi rendőr és az üdülők hozták vissza őket. Szerencsére nem történt tragédia. A megyét átszelő Sió is jól összehangolt irányítással eredményesen segítették egymást. Számos gazdaság sikeres együttműködést valósított meg a csehszlovákiai szomszédos mezőgazdasági nagyüzemekkel, kombájnokat és járműveket adtak egymásnak kölcsön. A gabonabetakarítást közös ügynek tekintették a gazdaságokat segítő vállalatok. Az előrelátó, tervszerű munkával az üzemek kis szemveszteséggel, a múlt évinél jóval korábban takarították be és jó minőségben elraktározták, biztonságba helyezték az ország kenyerét. Az üzemek ugyanakkor a tavalyinál nagyobb területen másodnövényeket vetettek azért, hogy pótolják a tavalyinál várhatóan kisebb szemesabrak-termést. megkövetelte áldozatát. Augusztus 5-én belefulladt Horváth Győző Mezőkomá- rom, Pusztaszentmihály u. 6. szám alatti lakos. A rendőrség csak hozzátartozói segítségével tudta azonosítani. Az elhalt két ismerősével erősen ittas állapotban Me- zőhídvég és a Siót átszelő vasúti híd közötti szakaszon fürdött. Huszonnyolc éves volt. Nézzük meg tehát, a jogszabály hol tiltja a fürdést? Tilos fürödni: „hajóútban (hajóút a vízi útnak a hajók közlekedésére kijelölt, kijelölés hiányában a közforgalmú hajók által rendszeresen használt része), hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják — vitorlás hajók és fürdés célját szolgáló úszóművek kivételével — nagy hajók, úszó munkagépek és úszóművek 50 méteres körzetében, hidak, zsilipek, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp és révátkelőhelyek, valamint vízi munkák 100 méteres körzetében, hajókikötők, lekötőhelyek, hajóállomások területén, egészségre ártalmas vizekben, a kijelölt fürdőheJézus a kánai mennyegzőn. midőn elfogyott a bor. a vizet változtatta borrá. Ezt a mesterséget mi is elég magas szinten tudjuk már űzni. A vizet, bizonyos adalékanyagokkal olyan, szőlőt soha nem látott borrá változtatjuk, hogy hét nyelven beszél tőle az ember. Hanem azt még nem tanultuk meg kellően (amit tudunk, azt se gyakoroljuk megfelelően), hogy hogyan kell a szennyvízből tiszta vizet csinálni. A természet ugyan tudja, de elvettük ebbéli jogát, illetve képességeit meghaladó feladatokat róttunk rá. A víz- szennyezés hatalmas méretű növekedése azt eredményezte. hogy a vizek nem képesek regenerálódni. Elvesztették öntisztító képességüket. Ez nagyon veszélyes dolog, hiszen kipusztul a folyók, tavak élővilága, és az ember élete is veszélybe kerül. Nem egy életet követelt már a nitráttal szennyezett, kólival fertőzött ivóvíz. Rontja a helyzetet, hogy a talaj, a sok vegyianyagtól — műtrágyák, növényvédő szerek — szeny- nyeződik, továbbá a szabadon elfolyó háztartási szennyvizektől. Mindezek súlyosan fertőzhetik és fertőzik is a talajvizet, ahonnan az ásott kutak — az ország lakosságának még ma is jelentős része így jut ivóvízhez — vizüket kapják. Egyesek fokozzák a bajt azzal, hogy a szennyvizet tisztítatlanul a használaton kívüli ásott kútba vezetik. KAJDACSRÖL érkezett levél. ilyen eseteket felpana- szo'lva. Sajnos a falu ebben nem egyedülálló. Az örvendetesen növekvő falusi vízvezeték-hálózattal egyidőben nem növekszik a szennyvízelvezető- csatornák hossza és a tisztító rendszerek száma. 1978 végén az ország lakosságából 4,1 millió ember élt csatornázott területen. Ha ebből a számból levonjuk a nagyvárosok lélekszámút — hiszen elsősorban ott van csatornahálózat — és Budapest kétmillióját, akkor igencsak aprócska szám marad. Azaz a falvakban alig-alig van szennyvízélvezető csatorna. lyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben, vízi jármű kísérete nélkül a Balatonon, Somogy megye területén a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyei területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint ott, ahol azt tiltó tábla jelzi.” A szabad vizekben 10 éven aluli gyermek csak felnőtt kíséretében fürödhet. A balatoni vihar, a Dél- Dunántúlon végigvonuló szélvihar tragédiái még nem összegeződtek, kutatnak az eltűnt személyek után. A szabályok ismeretével és azok betartásával, a tiltó táblák figyelembevételével elkerülhetjük, hogy árvákat hagyjunk magunk után, vagy gyermekeink váljanak áldozatokká. Az országban a vízbe fúltak száma évente 250 körül van. Döntő többségük a szabályok megsértése, könnyelműség, felelőtlenség miatt veszti életét. Közülük csaknem 100 a fiatalkorú. Tolna megyében 1978-ban 9-en, 1979. első félévében 5Szennyvíz pedig van és egyre több lesz. Ugyancsak 1978 végéig, megyénk hetven községében volt már vezetékes víz. Csatorna viszont csak tizenkettőben. Ám ez a hálózat sem terjed ki a falu egészére. hanem csak egy-egy lakó- kolóniára. Főleg valamely állami gazdaság vagy ipari üzem lakóikolóniájára. Az arányok jellemzésére álljon itt két szám: (1978-as adat) megyénkben 30 932 falusi lakásban van vezetékes víz és csak 2725 lakásból folyik el a szennyvíz csatornán keresztül. (Ebben a számban benne van Paks 1417 lakása is.) A számok világosan mutatják, hogy az esetek nagy részében a szennyvíz elvezetését, elemésztését tízezrek valamilyen egyéni módon oldják meg. Sajnos sokan — a Kaj- dacsról érkezett levél is azt mutatja — úgy, hogy beleeresztik a használaton kívüli ásott kútba. Nem kell hozzá különös tudomány — csupán egy kis emberség, józan ész —, hogy belássuk e módszer mérhetetlen kárát és veszélyességét. A számokból az is kiolvasható, hogy nagyon sok' helyen nincs még vezetékes víz. Ásott kutak vizét fogyasztják az emberek. Azét az ásott kútét, melynek tápláló talajvizébe ötven—száz vagy ki tudja hány méterrel arrébb beleeresztik a szennyvizet. A másik dolog. Akinek már csapból folyik az ivóvize, bizonyos helyzetben — műszaki hiba, vagy ne adj’ isten háború — rászorulhat az ásott kút vizére. MILYEN VIZET is iszunk? Megyénk a vízminőség szempontjából jó helyen áll. Az országban 150 olyan helységet tartanak nyilván, ahol a víz szennyezettsége oly nagymérvű, hogy azonnali intézkedést kíván. Közülük három — Mórágy, Magyarkeszi, Cikó — megyénkben van. Rajtuk kívül még tizenkét helység ivóvize igen rossz minőségű. Nitráttal szennyezett. Hazánkban az Egészségügyi Minisztérium a — még tűrhető — nitrát- tartalmat literenként 40 milligrammban szabta meg. Az említett falvak ivóvizében ennél jóval több van. Ma- gyarkeszin például literenen szenvedtek vízi balesetet. Úgy érzem, a számok mellé nem kell kommentár. Ahhoz, hogy a természet nagy ajándéka, a víz továbbra is csak szemet gyönyörködtető látvány maradjon, mindenkinek, aki ként 169,5, Szálkán 214,2 milligramm a nitráttartalom. Ez a szennyeződés főleg a csecsemőkre veszélyes. A felnőttekre már nem hat. Helyesebben, még nem ismerjük károsító hatását. Az orvosok és védőnők ismerik a víz szennyezettségének fokát és figyelmeztetik a szülőket a veszélyekre. PALACKOZOTT VÍZ. Ez a fogalom is bevonult már a nyelvünkbe. Olyan helyeken ugyanis, ahol nitráttal, kólival fertőzött a víz, palackban, vagy műanyag tasákban hoznak forgalomba jó minőségű ivóvizet, amit a veszélyeztetett kisgyermekek ingyen kapnak. Megyénkben is volt ilyen kezdeményezés, de nem valósult meg. bár igen-igen nagy szükség volna rá. Remélhetően születik majd megoldás. A jelenlegi helyzetben ugyanis elég nagy gond az érintetteknek a tiszta, egészséges ivóvíz beszerzése. A KÖJÁL illetékesei rendszeresen vizsgálják az ivóvizeink minőségét. Sajnos egyre romló helyzetet kell kons- tatálniok. Fentebb említettem, hogy megyénk jól áll a vízminőség szempontjából. Ez nem abszolút értéket jelent, hanem más megyékhez viszonyított helyzetet. A nitrátosság fennáll nálunk is. Sok a kólibacilussal fertőzött víz. Mucsfán az idén az óvoda ásott kútjából vett víz dizentériajárványt okozott. Vezetékes vizeink a megengedettnél több vasat tartalmaznak. A vas azonban az egészségre nem ártalmas. A vastalaní- tókkal ki is vonható a vízből. Sajnos azok igen rossz hatásfokkal működnek. Ezért olyan gusztustalan sokszor a szekszárdi víz is. A KÖJÁL megkezdte a vezetékes vizek vizsgálatát. Az egész megye vezetékes vizeire kiterjedő kémiai és bakteriológiai elemzés remélhetően tiszta vizet ön t a pohárba abbéli aggodalmunkat illetően. hogy már nem igen jut tiszta ivívóz a poharunkba. fürdik, csónakázik, a vízen napozik, be kell tartania a szabályokat, amelyekkel életünket, gyermekeink életét megvédhetjük. BERTA ATTILA rendőr főhadnagy A NEB életéből A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentést terjesztett a kormány elé a mé- zőgazdasági termelési rendszerek működésének vizsgálatáról. A jelentés elsősorban megállapítja, hogy a termelési rendszerek a mezőgazdasági termelésszervezés új, a korábbinál magasabb szintű formájaként jöttek létre és tevékenységük jól szolgálta a mezőgazdaság számára kitűzött célok elérését. Nagyrészt működésük eredménye, hogy több növény- termesztési ágazatban — búza, kukorica, stb. — elértük, vagy megközelítettük a világszínvonalat. A termelési rendszerek száma 72-re növekedett. Az elmúlt évben a növénytermelési rendszerek valamelyikének keretében művelték a nagyüzemi szántóterület 46 százalékát. Több mint húszféle növényt termesztenek a nagyüzemek termelési rendszerekben és ezek termésátlaga 20—25 százalékkal haladja meg a termelési rendszereken kívüli üzemek termésátlagát. Ezzel a nagymértékű mennyiségi növekedéssel azonban nem tartott lépést a gazdaságosság, a hatékonyság fejlődése. Sok gazdaságban a terméstöbbletek elérése aránytalanul nagy költséggel történt, ami már nem volt kifizetődő. Az állattenyésztési termelési rendszerek nagyobb részt a szarvasmarhatartás tej és hús ágazatára, a sertéstartásra, valamint egyes baromfi és más kisállatfajtákra terjednek ki. Itt a fejlődés gyengébb volt, mint a növénytermesztésben, miután az állattenyésztés be- ruházásigényesebb, mint a növénytermesztés. Hasonló a helyzet a kertészeti termelésnél is. A kormány elé terjesztett KNEB-jelentés fontos javaslatokat tartalmaz a termelési rendszerek továbbfejlesztésére. Főleg a minőségi fejlesztés fontosságát hangsúlyozza és ennek érdekében szervezeti változtatásokat is javasol. Erre azért van szükség, mert az irányító tevékenységekben az utóbbi évek során párhuzamosságok keletkeztek. Más intézmények vették át például a termőtalaj kötelező kémiai vizsgálatának lebonyolítását, a takarmányozás feletti felügyeletet, stb. A KNEB-jelentés sürgeti a termelési rendszereken belül a rendszergazda és a taggazdaságok közös anyagi érdekeltségének erősítését és a kölcsönös kockázatvállalást. Eddig ugyanis a termelési rendszert szervező gazdaságok érdekeltsége főleg a mennyiségi eredmények növelésének irányában hatott. A népi ellenőrzés egyetlen vizsgált termelési rendszerben sem talált olyan kikötéseket, amelyek a rendszergazdát a taggazdaságok ágazati eredményeiben, illetve azok jövedelmezőségében is érdekelté tette volna. A KNEB javaslatai között szerepel az is, hogy a termelési rendszert szervező gazdaságok a kidolgozott termelési technológiát jobban igazítsák a taggazdaságok természeti és egyéb adottságaihoz. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok tekintetében fontos, hogy a termelési rendszerek a természeti és közgazdasági adottságaikhoz alkalmazkodó, kevésbé költségigényes termelési szerkezet kialakítását segítsék. A népi ellenőrzés megállapításai szerint a termelési rendszerek sokat tehetnek annak érdekében is, hogy a termelés és a feldolgozás összhangja javuljon, ne kü- lön-külön, egymástól elszigetelten végezzék• az üzemek a nyersanyagtermelést, a feldolgozást és a forgalmazást, hanem a részt vevő üzemeknek közös érdekeltségük legyen olyan végtermék előállításában, amely minden piacon jól értékesíthető. TESZKÓ SÁNDOR Veszélyes horgászás Riasztó számok tükrében
