Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

1979. augusztus 11. 'i A NÉPÚJSÁG Kelta falu Írásos feljegyzés 1542 óta van a községről. Ekkor 18 portából állt és Zakál néven szerepelt. 1673—74-ben a tö­rökök adóösszeírása szerint 12 ház volt már csak a tele­pülésen. 1696-ban Eszterházy. nádor tulajdona és Tamási tartozéka volt. 1720-ban Galántai Eszterházy József gróf a Dombóváron lakó Csizmazia Györgynek adott telepítési engedély alapján állandó lakosokat telepített. Három esz­tendeig árenda nélkül használták a földet, majd ezt köve­tően árendát és kilencedet fizettek a földesúrnak. Erre az időre vezethető vissza Szakály községgé alakulása. 1730- ban az ország minden részéből települt ide 61 jobbágycsa. Iád. Az 1913-ban kiadott helységnévtár adatai szerint a század elején 1776 lakost számláltak a községben. Az első termelőszövetkezet 1955-ben alakult. Hunyadi néven. Iskola, óvoda Az iskola tanulólétszáma évente 170—180 között van. Az elmúlt tíz évben végzet­tek közül 120-an érettségiz­tek. Igen kedvező az érettsé­gi után’ továbbtanulók száma is. Huszonötén szereztek diplomát. Legtöbben — ti- zenketten — a pedagógus- pályát választották. Rajtuk kívül hárman agrármérnöki, heten vasúti gépészmérnöki diplomát szereztek, ketten mentek katonatiszti pályára, örvendetes, hogy a tantes­tület 15 tagja közül 8 a sza- kályi iskolában végezte ál­talános iskolai tanulmánya­it. Jelenleg 80 gyerek jár óvodába. Gyarapodó Szakály A község a tehetősebbek kö­zé tartozik. Törpevízműve a megyében az elsők között ké­szült el. Építettek orvosi ren­delőt és lakást, állatorvosi la­kást, megfiatalították az 1956—57-ben épített öreg is­kolát, bővítve is négy tante­remmel. Van ezenkívül új, négytantermes iskolájuk, nap­közit szolgáló ebédlővel és járulékaival. Óvoda, művelő­dési otthon, mozi, községi könyvtár is szolgálja a szel­lemileg gyarapodni kívánó­kat. Űj a posta és mellette az egészségügyi tanácsadó. Volt, hogy nem volt ravatalozójuk, most az is van. Az utóbbi 15 évben közel 20 kilométer jár­da készült Szakályban és ma­gánerőből több mint 300 ház épült újjá vagy újonnan. (A lakóházak száma 610. ami 800 lakást jelent.) Ami a községfejlesztést il­leti. ebben a tervidőszakban az úthálózat korszerűsítése volt a fő feladatuk. Közel két kilométer hosszúságban ka­pott szilárd burkolatot a Sza­badság és a Széchenyi utca. 1978-ban kezdődött, ez évben folytatódott a Bem utca víz­elvezetőjének építése és útjá­nak korszerűsítése is, több mint fél kilométeren. Napi­renden van a Dózsa és Rákó­czi utca útkorszerűsítése, amit jövőre terveznek elkez­deni és a következő tervcik­lusban befejezni. 1980-ig további 600 méter­rel bővül a vízhálózat és ugyanennyivel a villanyháló­zat. A bővítést az új építési telkek közművesítése címén végezteti a tanács, mely még ebben az évben 456 000 forin­tot fordíthat községfejlesztési feladatokra. Tavaly a szaká- lyiak 743 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az egy főre eső átlag 412,70 forint volt. „Aszfaltgyár” A KPM szakályi keverőüzemében készül a környékbeli utak javításához az aszfalt. Ottjártunkkor a Gyönk—Hő- gyész közötti út javításához szállították az anyagot. Röviden — A községbe 926 újság jár, ebből Tolna megyei Népújság 225. Rádió-előfize­tő 411, televízió 432 van. * — Az elmúlt évben 26 szü­letést 11 házasságkötést és 21 halálozást jegyeztek be az anyakönyvekbe, míg az idei évben 11 születést, 14 házasságkötést és 11 halálo­zást. v * Mindenütt nagy gond, hogy mivel töltsék a gyere­kek a nyári szünidőt. Sza­kályban úgy próbáltak eze­ken a gondokon segíteni, hogy az iskola megszervezte, hogy 45 gyerek mehetett — tíz alkalommal — Tamásiba úszásoktatásra. Az autóbuszt az utaztatáshoz a termelő- szövetkezet adta. * ÉÍénk a sürgés-forgás a Kop-Ka ÁFÉSZ presszó—fa­latozójában, délidőben. Nagy az átmenő forgalmuk. Állító­lag Siófoktól Szekszárdig itt főzték a legjobb halászlét. E hét végén már ismét meg­találják ezt a kedvenc éte­lüket a vendégek, ugyanis a termelőszövetkezet ígéretet tett, hogy biztosítja a főzés­hez szükséges halmennyisé­get. Naponta 60—70 sze­mélyre főznek ebédet, 3—4 fajta étel közül válogathat az itt étkezni kívánó. Havi forgalmuk 300 ezer forint körül mozog. Huszonegy és fél millió A takarékszövetkezetben a betétállomány 16 millió fo­rint. Igényeltek a tagok ház­táji gazdaságok bővítésére, 200 ezer, áruvásárlási köl­csönre 300 ezer, lakásbővítés­re, felújításra 400 ezer forintot, míg fogyasztási célú köl­csönt 600 ezer forintot hasz­náltak fel. A termelőszövet­kezeten keresztül értékesített háztáji állatokért 3 és fél millió forintot fizettek ki a gazdáknak. Hogy gyorsabb legyen az ügyintézés, a takarékszövet­kezet január elsejével áttér a gépi könyvelésre. A szük­séges gépeket már beszerez­ték. A postatakarékban 5 millió 676 ezer forintot tartanak a szakályiak. A községnek az a része vi­seli a Szőlőhegy nevet, amit a Hőgyész felől gépkocsival érkezők nem sokkal az au­tóspihenő után a vasúti sorompóig láthatnak. Nagy­jából háromszázan lakják a Bartók, a Bem, a Zrínyi ut­cákat és a Mártírok útjának egy részét. Régi vágyuk, hogy vezetékes vizük legyen, őszre készül el a két kilo­méteres hálózatbővítés terve és 1980-ban kezdődik az építés, aminek befejezésé­re — mint ezt a tanács veze­tői elmondták — a VI. öt­éves terv első felében lesz csak mód. A hálózatbővítéshez szük­séges földmunkákat a szőlő­hegyiek vállalták a nem cse­kély összegű érdekeltségi hozzájárulás befizetésén fe­lül. Nagyon várják a vizet és azt mondják, bár ott tarta­nának már, hogy ásni kell portáik előtt az árkot. Ak­kor közelebb lenne a jó ivó­víz, amit most még nélkülöz­nek. Munka - helyben — Az a község, amelyen naponta áthalad negyven — szállítási csúcsidőben pedig hatvan — vasúti szerelvény és sok száz gépjármű, aligha van a világ végén. Nincs is ott. Még a munkalehetősé­gek viszonylatában sem. Ennek az 1800 lelkes köz­ségnek ugyanis legtöbb munkaképes korú lakosa helyben talál munkát, ha csak szakmai képesítése mi­att mem kényszerül ingázás­ra. A zöm az Egyesült Ka- posvölgye Mgtsz tagjaként dolgozik, de van itt egy tej­üzem, a KPM-nek telepe, a Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári egysége, van agro­kémiai társulás és hát a vasút, meg a tanács számos olyan közintézménye, mint az iskola, vagy az óvoda. Bedolgozók is akadnak szép számmal. A tanácsnak és a gazdál­kodó szerveknek a kapcso­lata — mondotta Varga Ven­del elnök — igen jó. Különö­sen a tej üzemiek segítenek sokat, ha társadalmi munká­ról van szó. Ha például, mint az óvoda korszerűsítése­kor is szakipari szerelésekhez értőkre van szükség ... Már az időszámítás előtti első században is -volt település Szakályban. Igaz, akkor még nem ezt a nevet viselte. Kel­ták lakták, később pedig rómaiak. Dr. Gabler Dénes régész a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa hatodik éve vezeti a feltárást a szakályi diákok és a felnőttek, vala­mint a termelőszövetkezet segítségével. A monográfiáim A nyolcvanéves Ékes Já­nos bácsi örül a látogatá­sunknak. Amikor kérdezzük, hogy meggyógyult-e, moso­lyogva mondja: nem volt igazi a betegsége, csak „mostanában nagy divat azt mondani, hogy beteg az ember." Aztán mesélni kezd. Időn­ként végignéz a hallgatósá­gon, hogy elég éberen figyc- li-e, aztán folytatja csillogó szemmel. — Jártam ám én az Ope­rában is, a Háry Jánost néztem meg. Amikor men­tem az állomásra, azt kér­dezi tőlem gúnyosan a Ka­ti: — „Tán csak nem szín­házba megy, János bácsi?! De bizony oda! Az Operába! — Voltam kacsapásztor is! A tsz kacsáira vigyáztam. A váltótársam mindig össze­szedte az éjszaka megdög­lött állatokat, s felfűzte őket. Nekem nem volt soha egy sem! Kérdezték is: — hogy lehet ez, ki a patrónusa? — Hát a Szent Vendel! — mondtam. Azt persze nem árultam el, hogy az éjszaka leple alatt elástam a döglött kacsákat. Soha senki se szá­molta meg azt a sok kacsát,, hogy mind megvan-e? ... Három évig dolgozott Ékes bácsi a község monográfiá­ján, s most azt fájlalja, hogy kárba veszett a fárad­ság. Nincs a községnek pénze a monográfia kiadására. Egyszer csak lesz, s betű­be öntik, amit ma már leg­feljebb az öregek emlékezete őriz a nekik legszebb falu­ról, Szakályról... Szakályi magazinunkat írta László Ibolya, Pordán Jánosné és Győrffy József tudósító. A fényképeket Komáromi Zoltán készítet­te. Munkatársaink legköze­lebb augusztus 13-án Mő- csénybe látogatnak. Tájkép tehenekkel Jelentős a községben a háztáji állattartás. A sertés és a baromfi vezet, a harmadik helyen a mintegy háromszázra becsült tehénállomány van. Együtt, egyetértésben Hogy melyik község lakos­sága miért őrről a szomszéd község lakóira, legtöbbször nehéz kideríteni. Egy tény, akármilyen mélyek időben az egymásbosszantás gyökerei, nem örökéletűek. Még talán az öregek őrzik a ki tudja mikor és miért fölvett „hara­got” és ha másként nem. az ellenlábas kontójára meg­eresztett viccelődésben adják ki „mérgüket”. A fiatalokat már nem érdekli például Re- göly és Szakály viszonylatá­ban, hogy ki, hova való. Nagyjából egy helyről vették föl a kalapot és egy helyről kapják a megdolgozott ke­nyeret is. Valahogy az vált a vérükké, hogy sokra menni csak együtt és egyetértésben, a kölcsönös tisztelet jegyében lehet. Öreg szakályiakat faggat­tam. emlékeznek-e arra, ami valamikor elválasztotta volt a nagyjából azonos gazdasá­gi körülmények között élő — jobbára szegény — regölyi és szakályi népet? Senki nem tudott választ adni a szem­benállás miértjére. Megjegy­zem, a madocsaiak se tudtak. Az ő Bölcskéhez fűződő „ro- konszenvüknek” briliáns megnyilvánulása volt valami­kor, hogy agyoncsaptak hat zsandárt. áthurcolták a meg­boldogultakat a bölcskei ha­tárba, hogy a szomszédon ve­gyék meg a vármegyei embe­rek életének árát. Sikerült a cselvetés, hogy aztán megszü- lethessék a még velőtrázóbb revans ... Miért? Titok! Víz, Szőlőhegyen

Next

/
Thumbnails
Contents