Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

1979. augusztus 9. NÉPÚJSÁG 3 * A tomerömü-építkezés Három wollojot o közös célért A segédépület az előre megadott ütemben készül Eredményes másfél évet zárt a három alföldi vállalat az atomerőmű építkezésén. A Bács, a Békés megyei Építőipari Vállalat és a Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat közös építésvezetőséget hooztt lét­re 1978-ban. Nehéz feladat előtt álltak. A három, kü­lönböző munkarenddel és munkahelyi szokásokkal rendelkező egységnek közös tervet kellett kialakítani, a munkásokat, brigádokat egy irányítás alá helyezni. Az it­teni feladatok nem tették le­hetővé, hogy a régi, össze­szokott gárdák továbbra is együtt dolgozzanak. Szak­mák szerint kellett csoporto­sítani az embereket, az anyagi eszközöket, gépeket, berendezéseket. Bár kevesen — közel négyszázan — van­nak a DÉLÉP-esek —, ez a nyolcezres létszámnak a tö­redéke —, komoly feladato­kat kaptak. Az egészségügyi és a se­gédépület, a hidrogén- és nitrogénüzem, valamint a nyugati udvartér építési munkáiért felelnek a dél­alföldiek. Kezdetben a már előbb említett okok és az anyagellátás nehézsége miatt nehezen indultak. De az el­ső év eggyé kovácsolta az itteni embereket. Ez azt je­lenti, hogy 1979. március 1- től már mint fővállalkozók szerepelnek az építkezésen. A rájuk bízott feladatok közül az egészségügyi épü­letnél 35 napos lemaradásuk van az optimális ütemezés­hez képest. Ezért itt jelen­leg úgy határozták meg a feladatokat, hogy a szak- és szerelőipar részére minden­képpen biztosítanak munka- területet, inkább saját mun­kájukat is háttérbe szorítják. A segédépületről el kell mondani, hogy különleges betonépületről van szó. He­lyenként méteres betonfala­kat kell készíteni. Ilyent még az alföldi építők nem készítettek. Ebben az épület­ben őrzik majd azokat a szennyező anyagokat, ame­lyek a reaktortérben dolgo­zó munkások ruháira kerül­nek, vagy azt a vizet, mely- lyel kezet mosnak az embe­rek. Ezért kell pontosan — helyenként milliméteres tű­résekkel építeni. Ezt a mun­kát a nehézségi fokozat el­lenére pontosan és jó ütem­ben készítik. Jelenleg ké­nyes fázisba érkeztek. Az atomerőművek építésénél a segédépület tartályait bent az épületben szokták össze­szerelni. Pakson a hatalmas tárolóedényeket kint, szabad területen Szerelik össze és daruval emelik be az épü­letbe. Ezt a munkát végzik most az építéssel egy időben az alföldi építők. Feladatuk még a hidrogén- és nitrogénüzem építése is. Az erőműben a generátor álló részét hűtik hidrogén­nel. A primer kör hőtágulá­sát kompenzáló edényben, mint semleges anyaggal, nit­rogénnel hoznak létre túl­nyomást. Az itteni munkák is ütemesen készülnek. A nyugati udvartéren — ez a főépület és segédépület között van — mélyépítési munkák vannak. Többek kö­zött a vasút alatt átvezető víz- és elektromos csatornák építése a feladat, de a tűzi- víztartály készítése is ehhez a munkához tartozik. A dízelgépház szerelését március elején vették át a DÉLÉP szakemberei, ez is a vállaltak szerint készül. A három alföldi vállalat munkásai az elmúlt másfél évben összeszoktak és ered­ményesen dolgoznak Pakson, az atomerőmű építkezésén. Hj—Gk Napközibővítés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ez év márciusában kezd­ték el a Bonyhádi Cipőgyár napközi otthonának bővítését. Az eddig 108 gyermeket be­fogadó napköziben, bár min­den feltétel biztosítva volt a kezdéshez, gondot okozott, hogy a jelentkező igényeket már nem tudták kielégíteni. A Bonyhádi Cipőgyárban je­lentős százalékban nők dol­goznak, anyák, akiknek nem­csak egy, hanem több gyer­mekük is van. Amikor ezek az anyák munkát vállaltak, szinte kivétel nélkül első­sorban az iránt érdeklődtek, van-e napközije a vállalat­nak? Érthető, hogy gyerme­kes anyának fontos gyerme­kének elhelyezése, amíg munkáját végzi. Ezt a prob­lémát a vállalat régen fel­ismerte, így hozták létre kö­zel 30 évvel ezelőtt a válla­lati napközit. Népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint hogy itt mindig telt ház van. A munka, átalakítás, fej­lesztés tehát ez év márciusá­ban elkezdődött és a teljes befejezés ez év december vé­gére várható. A költségelőirányzat . egy­millió 500 ezer forint. Eddig a befogadóképesség 108 fő volt, az átalakítás, fejlesztés után már 144 gyermek elhe­lyezését tudják biztosítani. A 36 plusz gyermek befogadása számszerűleg nem nagyon je­lentős, de ha figyelembe vesszük azt, hogy ennyi gyer­mekes anyának leveszik a válláról a gyermek elhelye­zésének gondját, már tiszte­letre méltó eredmény. HORVÁTH JÓZSEF A Tolna megyei Tanács V. B. tárgyalta Gondozóintézeteink - a költségvetés első féléve Soros ülését tegnap dél­előtt Császár József általános elnökhelyettes elnökletével tartotta meg Szekszárdon a Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtásáról szó­ló jelentés után a testület a megyei tanács egészség- ügyi osztálya vezetőjének, dr. Horváth Jenőnek beszá­molója alapján tekintette át a gondozóintézetek tevékeny­ségét. Ezt követően a terv- és a pénzügyi osztályok ve­zetői — Csekei Gyula és Ribling Ferenc — tettek je­lentést az 1979. évi fejleszté­si alap és költségvetés első félévi teljesítéséről. A megyei tanács vezető testületé az említett napiren­deket egyhangúlag hagyta jó- vá|. Ezt megelőzően a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megyében folyó egészségügyi gondozói mun­kát 1973-ban tárgyalta meg, míg a tüdőbeteggondozás helyzetével, feladataival 1976- ban foglalkozott. A gondozá­si munka az említett időpon­tok óta mind mennyiségben, mind minőségben sokat ja­vult. Ezt állapította meg egyébként a Tolna megyei Tanács egészségügyi és szo­ciális bizottsága is, amikor az egészségügyi osztály vezetőjé­nek beszámolóját megtár­gyalta a végrehajtó bizottság ülését megelőzően. Megyénkben 5 tüdőgondozó intézet működik, mégpedig Szekszárdon a megyei, Pak­son. Dombóváron és Bony- hádon a városi és Tamásiban a járási gondozó. A szakháló­zat új feladatainak ellátásá­ra és a nem specifikus tüdő- betegségben szenvedők gyógykezelésére alkalmas — ami a személyi feltételeket il­leti. Megfelelő az elhelye­zése a bonyhádi, a dombó­vári és a tamási gondozónak. Nem mondható ez el sem a paksi — itt egy régi, kúria­szerű épületben működik a gondozó — sem a Szekszár­don működő megyei gondo­zóról. Az intézetek forgalma 1978-ban 236 283 volt, az el­végzett szűrések száma pedig meghaladta a 172 ezret. To­Ifjúságvédelem a Völgységben (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A gyermek- és ifjúság-, va­lamint családvédelem felada­tai hatványozottan jelentkez­nek a Völgység falvaiban, a Mőcsény községi Közös Ta­nács közigazgatási területén. Jelenleg hatvan veszélyez­tetett gyermeket tartanak nyilván, akik tíz családból kerülnek ki. Számuk az utób­bi évben némi csökkenést mutat. Tizenhat kiskorú van állami gondozásban a terü­letről. 1977—78-ban két fia­talkorú személyt vontak fele­lősségre elkövetett bűncselek­mény miatt. A tanköteles veszélyeztetet­tek kötelező iskolai beíratása megtörténik, de ezek a tanu­lók egy pár kivételtől elte­kintve, nem jutnak el az ál­talános iskola nyolc osztá­lyáig. A beóvodázott cigány- gyermekek fele évközben le­morzsolódik. Mindez annak ellenére történik, hogy . a ta­nács és az iskola tanszer­segéllyel, útiköltség-térítés­sel, kedvezményes napközi ellátással, szociális segéllyel támogatja a leginkább rászo­ruló családokat. Szükség sze­rint büntetői szankciókat is alkalmaz a tanács. Az elmúlt évben nét, ez évben három veszélyeztetett családdal foglalkozott a ta­nács gyermek- és ifjúság- védelmi albizottsága és fi­gyelmeztette a hanyag szü­lőket magatartásuk megvál­toztatására. LOVAK ANDRÁS vább csökkent 1978-ban a nyilvántartott tbc-s betegek száma — az 1977. évi 1082- ről 1025-re, emelkedett ugyanakkor az újonnan nyil­vántartásba vettek és a tü­dődaganatban szenvedők szá­ma. A bőr- és memibeteg-gon- dozás adatai is nagy forga­lomról tanúskodnak. Szek­szárdon, Dombóváron, Bony- hádon és Pakson a gondozók összforgalma megközelítette 1978-ban a 80 ezret. Bőrpa­naszokkal több mint 55 ezer, nemibetegként több mint 2 ezer beteg kereste fel a gon­dozókat. Az elvégzett szűrő- vizsgálatok száma meghalad­ta a 8 ezret. Mint azt a vb megállapította, a bőr- és ne- mibeteg-gondozók jó színvo­nalon látják el munkájukat. A betegforgalom viszont szük­ségessé tenné egy új gondozó beindítását Tamásiban. Onkológiai gondozás a megyében 1952 óta folyik, de ebben a munkában a megyei onkológiai gondozó 1973-ban történt életre hívása és a gon­dozóhoz kapcsolt emlőrák­szűrő állomás munkába lépé­sével történt a várakozásnak megfelelő változás. Tolna megye ma már messze az országos átlagot meghaladó eredményeket tud felmutatni az elvégzett rákszűrővizsgá­latok területén. Nálunk a 30 éven felüli nőlakosság 53 százaléka esik át évente a szűrővizsgálaton — ami saj­nálatos módon még nem kö­telező —, míg az országos át­lag 20 százalék. A megyei gondozó helyben és kiszállá­sain, továbbá a decentru- maiban évente közel 33 ezer szűrést végez el. Mint azt az emlőrákkal nyilvántartásba vett gondozottak növekvő száma jelzi — okkal. Az ideg- és elmebeteg­gondozó vonal kiépítettsége sajnálatos módon elmaradt a vele szembe támasztható mai igények mögött. Ez év janu­árjáig mindössze egy felnőtt ideggondozó működött Szek­szárdon és egy részállásban ellátott Pakson. Ekkor meg­szűnt a paksi ideggondozó és Szekszárdon munkába állt a II. számú felnőtt ideggondo­zó főfoglalkozású orvossal. Az ideg- és elmebetegségek számának gyors növekedése szükségessé teszi a megyében az ideggondozói hálózat jobb kiépítését, a gondozás szemé­lyi és tárgyi feltételeinek ha­sonló biztosítását. A felnőtt ideggondozó évi betegforgal­ma jóval meghaladja a két­ezret. A gyermek-ideg­gondozóé pedig —- fél éve egy főállású szakorvossal — megközelíti az ötöt. A végrehajtó bizottság a gondozásban elért eredmé­nyek elismerése mellett hatá­rozatában a legsürgetőbb tennivalókat szabta meg. így például azt, hogy tovább kell javítani a gondozóintézetek elhelyezését, különös tekin­tettel a paksi és a szekszárdi, azaz a megyei tbc-gondozó- intézetre. Az utóbbi kedve­zőbb elhelyezése akkor oldó­dik meg, ha elkészül a KÖJÁL új székháza és a ré­git — várhatóan 1980. végén — át lehet adni a megyei tbc-gondozónak. Meg kell kezdeni — mondja a vb teg­napi ülésén hozott határo­zat — a járási, városi ideg­gondozói hálózat kialakítását a következő tervidőszakban. E munka keretében — első lépésként — kell számolni a területi ideggondozónői há­lózat kiépítésével. A költségvetés és fejleszté­si alap 1979. évi első félévi teljesítését megtárgyalva a végrehajtó bizottság határo­zatban hívta fel az éves fel­adatok zökkenőmentes meg­valósítása érdekében a helyi tanácsok, járási hivatalok és a megyei szakigazgatási szer­vek, a tanácsi intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket ésszerű taka­rékossággal, az alapellátás szinten tartásának biztosításá­val valósítsák meg. Gondos­kodjanak — többek között — a beruházások előkészíté­sének és a folyamatban lévő munkák kivitelezésének meggyorsításáról is. A végrehajtó bizottság ülé­sének befejező részében a be­jelentések címszó alatt elő­terjesztett ügyekkel foglalko­zott. Mit tud a Síinger? A Dunai Vasmű üstelőkészítő műhelyében Síinger típusú homokröpítő gépet alkalmaznak az acélmű öntőüstök mo­nolitikus béléseinek készítéséhez. A gép munkába állításá­val megszűnt a nagy vibráció miatt rendkívül egészségte­len fizikai munka. Azelőtt hat fő egy műszakban egy üs­töt készített el, ezt a munkát most a gép négy dolgozóval fél óra alatt elvégzi. A dízelgépház szerelését márciusban vették át az alföldiek

Next

/
Thumbnails
Contents