Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

2 l^ÉPÜJSÁG 1979. augusztus 9. Véget ért a nemzetközösségi értekezlet Lusakai záróközlemény Pekingben A tervezettnél egy nappal korábban, kedden befejező­dött a Brit Nemzetközösség lusakai csúcsértekezlete, amelyen 39 ország vezetői, il­letve képviselői vettek részt. A konferencia záróközlemé­nye elsősorban Ciprus kérdé­sével foglalkozik, sürgetve a szigetország „demilitarizálá- sát”, vagyis a Cipruson állo­másozó idegen csapatok ki­vonását. A hétnapos tanács­kozáson a záróközleményen túlmenően, mint ismeretes, a résztvevők már korábban elfogadták a nemzetközösség Rhodesia-határozatát, s ezért a záróközleményben csak rö­viden utaltak erre, a konfe­rencia figyelmének közép­pontjában álló kérdésre. Szorosan összefügg Rhode­siával, hogy a záróközlemé­nyen túlmenően a fajüldözés és a faji megkülönböztetés ellen Lusakában nyilatkoza­tot hagytak jóvá, mely szor­galmazza, hogy a szégyenle­tes diszkriminációs politika ellen harcoló erők a koráb­binál nagyobb támogatást kapjanak. Ciprussal kapcsolatban a közlemény ismét kinyilvání­totta a nemzetközösségnek a ciprusi nép és a ciprusi kor­mány iránti szolidaritását, s egyben megerősítette a tag­országok eltökéltségét, hogy a ciprusi függetlenség, a szu­verenitás, a területi épség és Lengyel válasz Kurt Waldheimnek A szerdai lengyel lapok teljes terjedelemben közlik a lengyel kormány válaszát Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárnak a nemzetközi bizton­ság erősítésével kapcsolatos jegyzékére. A 11 pontos vá­laszban a lengyel kormány egyebek között megállapítja: A Lengyel Népköztársaság alapvető külpolitikai irány­vonala fönállásának 35 éve alatt mindvégig a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért folytatott tevé­kenység volt. Lengyelország mind egye­dül, mind pedig szövetsége­seivel együtt, sok fontos ja­vaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben és azon kívül a nemzetközi biztonság, vala­mint — főként az európai — enyhülés és az államok kö­zötti együttműködés folya­matának megszilárdítása ér­dekében. A válaszban a lengyel kor­mány üdvözli és nagyra érté­keli a SALT—2 szerződést, és rámutat a nukleáris konf­liktusok megelőzését célzó erőfeszítések fontosságára. A lengyel kormány szerint ma a biztonság és a nemzet­közi stabilitás egyik alapfel­tétele a területi integritás­nak, a határok sérthetetlen­ségének és az államok politi­kai függetlenségének tiszte­letben tartása. A Lengyel Népköztársaság kormánya végezetül megerő­síti, hogy kész lehetőségein belül lépéseket, tenni a nem­zetközi biztonság erősítéséről szóló ENSZ-nyilatkozat meg­valósítása érdekében. az el nem kötelezettség el­vei alapján mindent megtesz­nek a politikai rendezés ér­dekében. A fajüldözéssel kapcsolatos lusakai nyilatkozat szerint a nemzetközösség tagországai, a fajüldözés és a faji előítéle­tek megszüntetése érdekében közösen lépnek fel és közös intézkedéseket foganatosíta­nak, beleértve a fajüldözés ellen harcoló erőknek nyúj­tandó fokozottabb támoga­tást. „Leszögezzük, hogy fel kell számolni minden olyan megkülönböztetést, amely fa­ji hovatartozás, bőrszín, nem, származás alapján különbsé­get tesz az emberek közt” — hangzik a nyilatkozat. Pekingben szerdán — már­cius óta első ízben — ismét parasztok tüntettek. Mintegy kétszáz főből álló csoport még a délelőtti órákban meg­szállta a híres kormányrezi­dencia, a Csunghanhaj kör­nyékét, és a késő estig órá­kig nem tágított onnan. A vidékről érkezett panaszo­sok magával Hua Kuo-feng- gel, a párt és a kormány el­nökével akarnak találkozni, mert az elmúlt években kü­lönböző jogsértéseknek vol­tak az áldozatai, és lakóhe­lyükön mindezidáig nem or­vosolták panaszaikat. Mario Soares véleménye Somoza háborús bűnös „A Szocialista Internacio- nálé küldöttségének meggyő­ződése szerint Anastasio So­moza volt nicaraguai diktá­tort háborús bűnösnek kell tekinteni, kérni kell kiada­tását és bíróság elé kell őt állítani” — jelentette ki ma- naguai sajtóértekezletén Ma­rio Soares, a Portugál Szo­cialista Párt főtitkára, aki a Szocialista Internacionálé küldöttségének élén tartózko­dik a közép-amerikai or­szágban. Soares a Szocialista Internacionálé teljes támoga­tásáról biztosította a nemzeti újjáépítés kormányát. Ugyanakkor még mindig nem ismeretes, hol tartózko­dik tulajdonképpen a meg­buktatott diktátor. A guate- malai kormány több ízben — így kedden is — cáfolta, hogy Somoza az országban lenne. A Nicaragua ellen hondu- rasi szervezkedésről közölt adatokat Tornas Borge bel­ügyminiszter: ezek szerint Somoza menekülése után a nemzeti gárda mintegy 5000 tagja szökött Hondurasba, részben a gárda ottani bir­tokára, és ott tartózkodik Anastasio Somoza Porto- Carrero, a diktátor fia is. A nicaraguai belügyminiszter hangoztatta, hogy e reakciós elemek Hondurasban szerve­zett katonai inváziót készíte­nek elő. Alfonso Robelo Callejas, az öttagú nicaraguai ideiglenes kormány tagja Caracasban a SELA nevű gazdasági tömö­rülés tanácskozásán figyel­meztette az Egyesült Álla­mokat: ne próbálja feltéte­lekhez kötni a Nicaraguának íeért támogatást. Brezsnyev-Zsivkov megbeszélés Munkásgyűlés az Egyesült Izzóban A Krím-félszigeten szer­dán baráti találkozóra került sor Leonyid ^Brezsnyev, az SZKP KB főttikára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke kö­zött. Todor Zsivkov rövid pihenésre érkezett a Szovjet­unióba. Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov megelégedésü­ket fejezték ki a különböző irányú szovjet—bolgár együttműködés magabiztos fejlődése felett. Különös fi­gyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek hosszú távon ennek az együttműködésnek a fejlődé­sét és elmélyülését biztosít­ják. Ennek kapcsán nagy el­ismeréssel szóltak arról az általános tervezetről, ame­lyet a Szovjetunió és Bulgá­ria szakosodásáról és koope­Szerdán kedves vendéget fogadtak Zánkán az európai gyermektalálkozó résztvevői: a balatoni úttörővárosba lá­togatott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A művésze­tek napján ismerkedett a gyermektalálkozó gazdag programjával, 34 ország gyer­mekeinek vidám táborozásá­val. Részt vett a látogatáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára és Pap Já­nos, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára is. A vendégeket a KISZ, az úttörőszövetség és az úttörőváros vezető mun­katársai fogadták, majd Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők rálásról 1990-ig kidolgoztak, az anyagi termelés területén. Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov megvitatták a leszerelésért és a válsághely­zetek felszámolásáért vívott harc aktivizálásának lehető­ségeit, amitől sokban függ az általános nemzetközi hely­zet. Ebben a vonatkozásban elvileg fontos lépés a SALT —II szerződés aláírása. A Szovjetunió és Bulgária abból indulnak ki, hogy a biztonság megerősítése és az európai politikai légkör meg­javítása kedvező feltételeket teremt a jószomszédság és a kölcsönös előnyök alapján az együttműködés fejlődése számára minden térségben, beleértve a Balkánt, és a Földközi-tenger térségét, Közép- és Észak-Európát. Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov találkozása a szívélyesség, a testvéri ba­rátság és a nézetek teljes egysége jegyében ment végbe. Szövetségének főtitkára tá­jékoztatást adott a 220 hek­táros parkba telepített úttörő- várotiról, amelynek alapkö­vét éppen tíz esztendeje rak­ták le. Ismertette az európai gyermektalálkozó eddigi ese­ményeit, s a háromezres nemzetközi gyermeksereg további programjait. Németh Károly felkereste a Barátság központot, úttörők kalauzolásával tekintette meg a szolidaritási plakát­rajzverseny legszebb mun­káiból válogatott kiállítást, a magyar úttörőéletről össze­állított fotóbemutatót, a sta­diont és a sportcsarnokot. Németh Károly végezetül baráti beszélgetést folytatott az úttörőváros vezetőivel és az európai gyermektalálkozó rendezőivel. (Folytatás az 1. oldalról) ésszerű felhasználása első­rendű népgazdasági érdek. A mi rendszerünkben az alkot­mány szavatolja mindenki jo­gát a munkához. Ennek azonban természetes párja, hogy mindenki dolgozzék ott, ahol valóban szükség van rá, ahol a legtöbbet -használ a közösségnek. az országnak. Ehhez azonban arra is szük­ség van, hogy legyen nagyobb a munkahelyek értéke és be­csülete, s a több pénzt mi­nél több, minél jobb. a szó igazi értelmében értékesebb munkával lehessen megke­resni. Ezt fogja szolgálni a mainál sokkal ösztönzőbb bérrendszer bevezetése. — Eddig is idegen volt tő­lünk az egyenlősdi, s a „jobb a békesség” szemlélet, amely útját állta a céljaink­nak és szándékainknak meg­felelő, ösztönző differenciá­lásnak. A jövőben azonban még kevésbé tűrhetjük meg, hogy a legjobbak nagyobb megbecsülése helyett a köny- nyen odébbállók, a vándor­madarak megtartására herdál­juk el a bérfejlesztésre fel­használható anyagi eszközö­ket. Vegyük az eddiginél job­ban észre és becsüljük is meg érdemük szerint a kez­deményezőkészséget, a valós emberi értékeket. Adjunk nagyobb tiszteletet a közös­ségért cselekedni tudóknak, a közösségért dolgozni aka­róknak: emeljük magasabb­ra az egész társadalmat gya­rapító munka rangját. — Valamennyiünk szemé­lyes érdeke, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit ad a társadalomnak. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az eddiginél jobban szétválasszuk a szociálpoli­tikai juttatásokat és a mun­ka után járó jövedelmeket, egyik ugyanis a társadalom gondoskodását fejezi ki, a másik pedig az elvégzett munka díjazása. — Feladataink megoldásá­hoz rendelkezünk a szüksé­ges anyagi és erkölcsi erő­vel. Eddigi fejlődésünk jó alapokat teremtett az előre­lépéshez — hangsúlyozta a továbbiakban Gáspár Sán­dor, majd így folytatta: — Most a gazdasági fel­adatok megoldása van elő­térben. Ez azonban semmi­vel sem kisebbíti az érdek- védelmi, az érdekképviseleti tennivalók jelentőségét. Vál­tozatlanul fejleszteni kell az üzemi, a munkahelyi de­mokráciát, ha az emberek tudják, hogy mit miért kell tenni, s hogyan alakulnak dolgaink, akkor mindenkor számíthatunk a bérből és fi­zetésből élők több milliós táborának alkotó, aktiv köz­reműködésére is. A kollektí­vák mindenütt legyenek ré­szesei a döntések előkészí­tésének, mert így várhatjuk el teljes részvételüket a végrehajtásban. — Az utóbbi hetekben közvéleményünk éretten ve­tett számot az ország hely­zetével és tennivalóival. Azonosult a gondokkal és a feladatokkal. Ez tükröződik a dolgozó kollektívák leg­frissebb kezdeményezésé­ben : új vállalalásokkal, jobb munkával és jobb eredmé­nyekkel köszöntik pártunk XII. kongresszusát és fel- szabadulásunk 35. évforduló­ját! Uj, sokat ígérő mozga­lom van országszerte kibon­takozóban, amely a szocia­lista ' munkaverseny lendüle­tével is segíti céljaink eléré­sét — fejezte be beszédét Gáspár Sándor. Ezután az újpesti üzemek több képviselője kért szót. Zárszavában Vadas Sán- dorné bejelentette: az Egye­sült Izzó dolgozói is elhatá­rozták, hogy a pártkongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának évfordulója tiszteleté­re fokozzák a gazdaságos exportot, tovább javítják a minőséget, takarékosabban gazdálkodnak. Németh Károly Zánkán ................................■■■■■— .............. .................................................. H anoi gesztusa Szerda esti kommentárunk. Az amerikai képviselőház kilenctagú küldöttsége mégis ellátogathat Vietnamba. Hanoi jószándékát mutatja, hogy korábbi döntését megváltoztatva, hajlandó fogadni az Egye­sült Államok delegációját, amely az úgynevezett menekült­kérdést kívánja a helyszínen tanulmányozni. Kétségkívül fontos gesztust tett ezzel Vietnam, annál is inkább, mert a küldöttség egyik tagja: Robert Brinan kép­viselő éles hangon támadta a hanoi kormányt és alaposan el­ferdítve állította be a menekültek ügyét. Az USA és Kína — mint arra Phan Hien vietnami kül­ügyminiszter-helyettes sajtókonferenciáján utalt — arra tö­rekedett, hogy a genfi konferencián a VSZK-t ültesse a vád­lottak padjára. Washingtonban és Pekingben, úgy tűnik, meg» feledkeznek arról, milyen körülmények előzték meg a me­nekültproblémát. Közismert, hogy Vietnam területére az ame­rikaiak annak idején 14 millió tonna robbanóanyagot dobtak le. S most mégis az USA hivatkozik a legzajosabban az em­beri jogokra! Kína fölbújtatta a Vietnam területén békében élő hoákat, tömeges távozásra bírta rá őket, s ügynökei révén mindent elkövetett, hogy a kínai származású vietnami pol­gárok és a kormányzat közé éket verjen. Ilyen előzmények után indult meg a csakugyan aggasztó méretű népmozgás, amely okkal keltett riadalmat Délkelet- Ázsia térségében, a környező országokban, amelyek képtele­nek arra, hogy a nagyszámú menekültet élelmezzék és be­fogadják. Hozzájárult a helyzet kiéleződéséhez és elmérgese­déséhez, hogy az amerikai 7. flotta, valamint az olasz hadi- tengerészet néhány egysége provokatív módon a vietnami felségvizek közelében cirkál. A megokolás — a menekültek­nek nyújtandó segítség — valójában azt a szándékot takarja, hogy a hadihajók jelenléte még többeket biztasson a VSZK elhagyására, tovább gyarapítsa a hontalanok, a földönfutók számát. Az amerikai küldöttségnek módjában áll majd a hely­színen tanulmányozni, hogy Vietnam tiszteletben tartja ál­lampolgárainak emberi jogait, igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a háború évtizedei alatt súlyos ká­rokat szenvedett földön ki-ki boldoguljon. Ha az USA delegátusait csakugyan a jószándék vezérli, s a menekültprobléma megoldásához kívánnak hozzájárulni, mindezek figyelembevételével küldetésüknek kell eleget ten­ni. Az elfogult megnyilatkozások, a rágalmak csak tovább bonyolíthatják az amúgy is rendkívül súlyos helyzetet. GYAPAY DÉNES „A hosszú meneteléstől - az agresszióig” Kit ne érdekelne Kína? Akit foglalkoztat az emberi­ség jövője, feltétlenül odafi­gyel a világ legnépesebb or­szágára a majdnem egymilli­árdos Kínára. Csakhogy nem könnyű átlátni a titok fátyo­lén. A pekingi kormány kül­politikai sakkhúzásai, s azok következményei elég jól lát­hatók. Nem így Kína belső életének eseményei. Oda be­pillantani nagyon nehéz. Ke­vés a hír és sok esetben már eleve félrevezető. Pedig a vi­lágot érdekli, hogy mi is tör­ténik valójában ebben a ha­talmas országban. Várnai Ferenc, a Népsza­badság külpolitikai rovatának vezetője évek óta különös ér­deklődéssel, szakértő szem- mel figyeli a kínai esemé­nyeket. Nemegyszer tanúi le­hettünk ennek az újságban, a televízióban. A rendelke­zésre álló, sokrétű informá­cióból most könyvet írt. Cí­me: „A hosszú meneteléstől — az agresszióig”. Az egész kötet nem több mint 238 kis alakú oldalnál, de felöleli az utóbbi fél évszázad kínai eseményeit, a maoista politi­ka keletkezésének kulissza- titkait, kialakulásának körül­ményeit. Sorra veszi az 1934- ig tartó éveket, s Mao Ce- tung antimarxista nézeteinek kialakulását; majd a maois­ták hatalmi lavírozását, a hatvanas években a nemzet­közi kommunista mozgalom vezető szerepének megszer­zéséért kifejtett erőfeszítése­ket, végül ebben az évtized­ben nyílt összefogásukat az imperializmus héjáival. Az ilyen áttekintő törté­nelmi-politikai írásoknál rit­ka a mélyreható elemzés. Ez a kis könyv mégis izgalmas, jószerével együltében végig­olvassa az ember. Meglehet, Virnai Ferenc A hosszú meneteléstől , az agresszióig a gazdasági kérdések tárgya­lásában nem elég részletes, 1 kárpótol azonban a szerző: teljes képet ad a kínai had­seregről — a gyalogságtól a termonukleáris fegyverekig és a rakétákig. Fel is teszi a kérdést: „Kína fokozott mi- litarizálása nem vezet-e há­borúhoz?” — s keresi rá a választ. Fénykép ez a könyv, méghozzá „tettenérő” gyors­fényképp. A Zrínyi Katonai Kiadó gyorsaságának érde­me, hogy a könyvesboltokban már kapható olcsó kézi­könyvből nem hiányzik a Vietnam ellen indított kínai agresszió, sőt a nemzetközi viszhang leírása sem. Végezetül, elhangzik a nagy kérdés: mit hoz a jövő,, várható-e változás? Vajon el tudja-e játszani Kína a maoi rendezői utasítás szerint a „bölcs majom” szerepét, aki „a hegyen ül és figyeli a tigrisek harcát?” A végső vá­laszt természetesen csak az idő adhatja meg, de Várnai Ferenc elemzése hozzásegíti az olvasót a jelenlegi pekingi politika jobb megértéséhez. F. A. Tüntető parasztok

Next

/
Thumbnails
Contents