Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
1979. augusztus 8. ( TOLNA ' , _ NÉPÚJSÁG 3 Munkások faluja Az egyik legfőbb munkaadó a bőrgyár A munkásság zöme városokban él. Történelmi, ipar- történeti hagyományai vannak ennek. Általában a városokban alakultak ki azok az ipari létesítmények, amelyek vonzzák a munkásokat. Ahol pedig megvolt az ipari létesítmény lehetősége — mint a bányavidékeken —, ott sorra növekedtek a települések városokká. Simontornya „csak” nagyközség lett 1826-ban — alapított bőrgyára ellenére. Ma már itt a bőrgyártás mellett bőr-szőrmefeldolgo- zás is folyik és jelentős munkaerőt foglalkoztat a SIMO- VILL Ipari Szövetkezet. Si- montornyán tehát felborult a hagyományos képlet, miszerint a munkások városon, a mezőgazdasági dolgozók falun élnek. A nagyközség munkaerőforrását 3520 főre becsülik. Ebből 2300-an az iparban dolgoznak. A mező- és erdőgazdaság területén összesen százhúszan. A kereskedelemben foglalkoztatottak száma megközelíti a * kétszázat. A többi munkaké* pes korú dolgozó a szállítás, a vízgazdálkodás és egyéb területek dolgozója, alkalmazottja. Gyermekgondozási segélyen jelenleg száztízen vannak. A munkahely rányomja bélyegét dolgozóinak életszemléletére, gondolkodásmódjára, befolyásolja életvitelüket is. Erről beszélgettünk a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárával, Mei- linger Gyulával. —- Ha röviden kellene jellemeznem, azt mondanám, szervezettebbek az itt élő emberek. Persze nemcsak arra gondolok, hogy a szak- szervezeti mozgalomnak hagyományai vannak, hanem a régi brigád-, ma már szocialista brogádmozgalomra. Hagyomány, hogy az itt élő munkások segítik egymást, együtt dolgoznak, ha bármelyikük nagyobb feladat előtt áll. Egy-egy házépítésre nemcsak a rokonság, hanem a munkatársak is meg* mozdulnak. — A közös célokért is hasonló a mozgolódás? — Az újság többször is írt új létesítményünkről, a bölcsődéről, aminek már megtörtént a műszaki átadása. Ott a fűtésszerelést a bőrgyáriak, a víz bekötését a csatornaművek, a burkolómunkát a SIMOVILL szakSokan átlépik a várkaput, hogy művelődjenek, kikapcsolódjanak munkásai végezték, de a kivitelezők, a költségvetési üzem dolgozói is sok társadalmi munkát vállaltak. — Az iparosodásnak, urbanizációnak vanak árnyoldalai. A városokban, nagyobb településeken több a bűn- cselekmény, mint egy-egy kis faluban. Simontornyán mi a helyzet? — Tény, hogy nálunk is voltak problémák. A hetvenes évek közepén — tehát két-három éve — szinte minden héten történt valami bűncselekmény. Az apró. részegen elkövetett ablaktörésektől a súlyos rablásokig, mindennel találkozhattunk. Talán mert a rendőri szervek szinte minden bűn- cselekményt felderítettek, az utóbbi időben csökkentek az ilyen esetek. — Szabálysértési ügyben hányszor döntöttek? — Átlag évi ötvenszer, de következtés bírságpolitikával ebből is tudtunk lefaragni az elmúlt időszakban. Csak példaként említem, hogy tíz kocsma van a községben. Sok volt a részegen elkövetett duhajkodás és egyebek. Rendeletet hoztunk, hogy a kocsmákat este nyolckor be kell zárni. Ez egyszerű adminisztratív intézkedés volt, rövidesen mégis éreztette kedvező hatását. — Érzik az igények oldaláról, hogy zömmel munkások lakják Simontornyát? Társadalmi munka az óvodánál — Túlságosan is. Szemlélet itt, hogy minden legyen, akár a pesti nagykörúton és azonnal. Sajnos fejlesztési lehetőségünk csak az utóbb időben lett számottevő és sok területen komoly lemaradásunk van. Ezt nehéz behozni. — Kétlakiak az itt élő, dolgozó emberek? — Nem jellemzően. Az állattenyésztésnek itt nem is voltak, nincsenek is nagy hagyományai. A gyári dolgozók otthon se foglalkoznak mező- gazdasági jellegű munkával. Talán az egyetlen kivétel a szőlő. A zártkertekben egyre több helyen telepítenek szőlőt. Lassan már aki ad magára, csak a saját borát issza Simontornyán. Persze ez túlzás, de tény. hogy a néhány száz öles szőlők megszaporodtak a környező dombokon. Az új bölcsőde körül nagy a nyüzsgés. A földhányások, árkok között az épület szinte megközelíthetetlen. Brego- vics Mihály, a költségvetési üzem — a kivitelező — vezetője mondja: — Százhatvan óra társadalmi munkát vállalt minden dolgozónk. Segítségben nincs hiány. Néha annyian jönnek, hogy alig győzünk munkát adni. Meggyőződésem, hogy az augusztus 17-i átadási határidőt tartani tudjuk és ez az egész község érdeme. Volt, hogy takarításra hatvan ember összejött egy napon. Néhány éve jelentős új, közművelődési intézménnyel, az évszázadok óta ott álló várral bővült a nagyközség kulturális lehetősége, élete. — Közművelődési programtervünk elsősorban az itt élő munkásokra épül — mondja Vincellér Lászlónéa vár igazgatója. — Minden programunkat a munkások igénye szerint állítjuk. össze. Vonatkozik ez a szórakoztató programokra éppúgy, mint az ismeretterjesztő előadásokra. — Milyen rendszeres programjaik vannak? — A kőtárban minden évben rendezünk komoly zenei hangversenyeket, de a brigádoknak vetélkedőket, előadássorozatokat is tartunk. Üzemigényre szerveztük a vezetőképzést elősegítő álta- nos vezetői ismereteket nyújtó előadássorozatunkat. Az iskolák zenei nevelését segíti évi tíz, tizenkét hangversenyünk. A brigádoknak, konkrétan a bőrgyáriaknak lesz októberben a „Simon- tornyai Bőrgyár kétszáz éve” című vetélkedőnk. Egy-egy ilyen vetélkedőn száz, százhúsz ember vesz részt meglepően jó felkészültséggel. Igen komoly kutatómunkával készülnek az eseményre. Bújják a könyvtárat, faggatják az öregeket. Szaporodnak városaink. A városokban egyre magasabb igények és lehetőségek bontakoznak ki. 'De a nagyközségekben is lehet — mint a simontornyai példa bizonyítja — városi módon élni, dolgozni. TAMÁSI JÁNOS Határidőn és költségkereten belül Gépi rekonstrukció o tolnai pamutszöuöben A Pamuttextil Vállalat tolnai gyára pártvezetőségének cselekvési programjában 1976 óta évről évre szerepel a gépi rekonstrukcióval való kiemelt foglalkozás. A pártvezetőség és az alapszervezetek tevékenysége két irányú: ellenőrizni a beruházással kapcsolatos - műszaki-gazdasági munkát, állandó politikai munkával mozgósítani a kommunistákat és a párton kívüli dolgozókat a rekonstrukció eredményes megvalósítása érdekében. Már az előkészítés szakaszában — 1976-ban — szükség volt arra, hogy az emberekben leküzdjék a régihez való ragaszkodást, a félelmet az újtól, megmagyarázni, hogy a korszerűsítés előnyös nemcsak a vállalatnak, hanem minden dolgozónak. Az utóbbit a fizetési boríték mutatja. Az SZTB-s szövők 20 százalékkal keresnek többet mint amikor hagyományos gépen dolgoztak. Százötvenhárommillió forintot irányoztak elő a beruházásra, aminek lényege: a hagyományos szövőgépek mintegy felének kicserélése szovjet importból származó SZTB gépekre. Az új gépek többet „tudnak”. Két és fél, háromszor több szövetet lehet velük előállítani, kezelésükhöz feleannyi szövő szükséges. Zaj- szintjük tíz decibellel alacsonyabb, szélesebb szövet készíthető velük, kevesebb az állásidő, jobb a minőség. Olyan új termékek állíthatók elő velük, amilyenekre a régiek nem képesek. 1976 volt a felkészülés éve. Ekkor kezdték meg a műszaki gárda átképzését az új technológiára és októberben — egy vásárolt és egy más gyártól bérelt gépen — megkezdFolytatódott az anyanyelvi konferencia Az anyanyelvi konferencia védnöksége kedden folytatta kibővített ülését az Európa- szállóban. Hazai és külföldi résztvevők hozzászólásai hangzottak el: elsősorban a kulturális és a pedagógiai munkabizottság vitára bocsátott jelentéséhez kapcsolódóan. Szóba került többek között, hogy évről évre nagy sikerrel — fokozódó érdeklődés mellett — rendezik meg Sárospatakon és a Balaton mellett a külföldön élő fiatalok nyelv- és magyarságismereti nyári táborát. A debreceni tanárképző főiskola olyan pedagógusoknak rendez szakmai továbbképző tanfolyamokat, akik külföldön tanítják a magyar nyelvet. Újkeletű kezdeményezés, hogy a dél-luisianai egyetem magyar szakos hallgatóinak külön tanfolyamot hirdettek a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem segítségével, s a kéthetes kurzuson magyar nyelvet, történelmet tanulnak, művészeti előadásokat hallgatnak a fiatalok, akik majd magyartanári képesítést is szerezthetnek. Magyarországi nyári tanfolyamokon fogadják a külföldön működő néptáncoktatókat. Ezúttal — a véd- nökségi ülés kapcsán — néptánccsoportok is érkeztek Budapestre: a külföldi magyar néptáncosok V. fesztiváljára, amelyet csütörtökön rendeznek meg Kőbányán, a Pataky István művelődési központban, 18 csoport, mintegy 250 néptáncosának részvételével. ték a kísérleti gyártást. Az indulás előtt a pártvezetőség beszámoltatta a gyár vezetőjét az előkészületekről, kialakult az álláspont, hogy a dolgozók felkészítése meg kell, hogy előzze a gépek letelepítését, üzembe helyezését. Ennek jegyében történt a két gép beállítása is, valamint a művezetők, szövők oktatása, gyakorlati képzése. Két évvel ezelőtt megérkezett az első gépszállítmány, 1977 első negyedében már tizenöt szövőgépen megkezdődött a nagyüzemi termelés. Az év utolsó negyedében újabb tizenhat gépet helyeztek üzembe. Tavaly az előkészítő gépek rekonstrukciójával, valamint az anyagmozgatás és raktározás korszerűsítésével folytatódott a beruházás, ez évben folytatódott a szövőgépek kicserélése. Az első negyedbem négy ven SZTB- gép érkezett, az év végéig újabb harminckilencet állítanak üzembe. Csökkent a gépek száma a gyárban, ugyanakkor a termelés nőtt. Jelentősen növekedett az élőmunka termelékenysége, emelkedett a minőség és lehetővé vált a piaci igényeket jobban kielégítő gyártmányfejlesztés. Néhány adat: 1977-ről 1978-ra több mint félmillió négyzetméterrel emelkedett a termelés, a gyári átlaglétszám 38 fővel csökkent. Ez évre a terv újabb egymillió négyzetméteres növekedést és hatvanegy főnyi létszámcsökkenést irányoz elő. A két év alatt tehát másfél millió négyzetméter plusz és mintegy százfőnyi létszámcsökkenés várható. A pártszervezet már az előkészítés szakaszában javasolta az SZTB-bizottság létrehoA bonyhádi járás megszűnése óta mindenféle ellátást, így a kereskedelmit is város környéki községekkel megnőtt városra kell tervezni, méretezni, úgy, hogy a környező községek alapellátása azért biztosított legyen. Mi jellemzi most a kereskedelmi ellátást? 1976 és 1978 között Bony- hád kiskereskedelmi forgalma 20 százalékkal nőtt. 1976- ban 63 kiskereskedelmi és 31 vendéglátó egység szolgálta a lakosság ellátását. A megnövekedett forgalmat tehát változatlan alapterületen bonyolították le. Igen magas az egy négyzetméterre jutó kiskereskedelmi forgalom. 1976-ban egy négyzetméterre 48 ezer 50Ö forint, 1978-ban pedig 67 ezer 750 forint jutott. A jövő feladatai közé tartozik ezeken az arányokon változtatni. A közellátás az elmúlt évek során kielégítőnek bizonyult, bár néhány terméknél előfordult, hogy nem sikerült a lakosság igényeit maradéktalanul teljesíteni. Mint sokfelé másutt is, voltak problémák a hús és húskészítményeknél, édesipari termékeknél. Minőségi gondok jelentkeztek a zöldség-, gyümölcsféléknél, sütőipari áruknál, s jelentős volt a hiánycikkek száma a A nagy húsipari üzemek közül elsőként a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat zalaegerszegi központi telepén építettek szennyvízelőtisztító telepet. A berendezést több hónapos sikeres üzemi próba utón kedden véglegesen üzembe helyezték. A szennyvíztisztítónak kiemelkedő jelentősége van a Zala zását, vezetőjévé pedig Wies- ner Mihály üzemmérnököt. Az üzemmérnök pártmegbízatásként is kapta, hogy ellenőrizze a beruházást és a pártvezetőséget rendszeresen informálja. Sokat foglalkozott — és foglalkozik — az új gépekre kerülő szövőkkel, műszakiakkal. Javaslatára alakult meg az „SZTB” szocialista brigád. Tagjai nem „újoncok” a brigádmozgalomban, hiszen korábbi munkahelyükön is szocialista brigádban dolgoztak. „Itteni” jó munkájuk jutalmaképpen — tavalyi eredményeik alapján — elnyerték a „Vállalat kiváló brigádja” címet. Az idén befejeződik a gépi rekonstrukció a PATEX-ben. Eredményeképpen kevesebb géppel — a régieket nem lehet ugyanannyi újra kicserélni, az SZTB-gépek nemcsak termelékenyebbek, hanem nagyobb helyet is foglalnak el — többet termel a gyár. A beruházás kedvezően hatott a gyártmányfejlesztésre és az exportra. Újfajta — külföldön igen keresett — kordbársony előállítására folynak kísérletek, kifejlesztették a „Carol” fantázianevű cikkcsaládot, elkezdték az „Amazonas” törlőféleségek gyártását. Előbbiből már az USA-ba is szállítottak, az utóbbiból NSZK-piacra van megrendelés. Kevés beruházásról mondható el az, ami a tolnairól: a gépek letelepítési és üzembe helyezési ütemtervét mindig határidő előtt valósították meg és a beruházás költség- igénye ma, a negyedik évben sem magasabb, mint az induláskor. (J) vegyesipari áruk kategóriájában. Milyen fejlesztések várhatók a jövőben a lakosság kereskedelmi ellátásának magasabb szinten való biztosításához? Vendéglátóipari 'célokra alakítják át a régi tanácsházát. A kivitelezési munkákat 1980-ban kezdik meg. Az áruházzal szemben, a Széchenyi téren 620 négyzetméteres élelmiszer-áruházát építenek. A munkák a jövő évben kezdődnek meg. Ezzel kapcsolatban már készülnek a jelenlegi áruház belső átalakítási tervei. A hálózatfejlesztési tervek között szerepel a Perczel utcában, a zománcgyárral szemben, az élelmiszerüzlet helyén egy 300 négyzetméteres ABC-kisáruház létesítése. Az új piac kialakítási munkái — amint erről többször is írtunk — elkezdődtek. Várhatóan 1980 első felére megnyílik a vetőmagbolt, húsbolt és egy zöldség-gyümölcs szaküzlet. A bonyhádi, valamint a teveli ÁFÉSZ körzetében korszerűsítették az elavult egységeket, új üzleteket hoztak létre. Az ellenőrzések során megállapították, hogy az alapvető élelmiszerekből biztosított az ellátás. — mi — folyó szennyezésének megakadályozásában. A Zalaegerszeg területén működő ipari üzemekben, a Balaton vízvédelme érdekében, gyorsított ütemben alakítják ki a húsiparéhoz hasonló előtisztító rendszereket. Jelenleg 4 nagyüzemben építik, további 12-ben pedig tervezik a tisztítókat. (MTI) Bonyhád és környéke Kereskedelmi ellátás Tisztítók épülnek
