Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-07 / 183. szám
1979. augusztus 7. Széna készítés Bádogkazalban, Hideg levegőivel Az önfelszedő pótkocsiról az adagolóasztalra kerül a lucerna, innen a két csövön a tetszés szerinti cellákba juttatják. A kép bal oldalán lévő cella már megtelt, így a forró levegőt előállító kazánt és a ventillátort leszerelték. A Szekszárdi Állami Gazdaság és Borkombinát legújabb kísérlete minden bizonnyal nagy visszhangot kelt a tömegtakarmányt olcsón termeszteni akaró gazdaságok között. Itt ugyanis egy valójában teljesen új módszerrel készítik a szénát. A módszer egyes elemei viszont már eddig is ismertek voltak. A lucernaszéna egyik legfontosabb takarmánynövényünk, gazdag fehérjetartalma miatt, s azért, mert vidékünkön jól termelhető. Mai ismereteink szerint egy hektárról legalább száz mázsa száraz szénát lehet begyűjteni — ha a legkorszerűbb módszerekkel történik a vágás és a szénakészítés további művelete. Az eddiei gyakorlat szerint a levágott lucernát a földön, rendre sodorva szárították, majd pótkocsin a kazalozási helyre szállították. A veszteség jelentős volt: a földön az időjárás szeszélyessége miatt sokszor teljesen tönkrement egy-egy kaszálás, máskor a nagy szárazság miatt lehullott a növényről a legértékesebb levélrész — és végül manapság alig találni olyan embert, aki jó szénakazlat tud rakni. A kazalveszteség is 8—12 százalékra tehető. Érthető, ha a gazdaság vezetői kerestek egy új módszert a szénakészítésre. Beszereztek egy speciális vágószerkezetű Hesstont, hozzá megfelelő önfelszedős- ürítős pótkocsit, nagy teljesítményű ventillátort, meleg levegőt előállító berendezést, speciális fúvócsövet és a dv- elemek segítségével készítettek bádogkazalt. Ez a kazal 24x36x8 méter méretű, és belül négy cellára oszlik. Ezekbe a cellákba hordja fel a speciális berendezés az egy napig a földön fonnyasztott, tizenöt-húsz centiméterre darabolt növényt. A kutató, dr. Vámos Jenő, az Állat- tenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség herceghalmi intézetének tudományos munkatársa szerint legalább hatvan vagon szárított széna fér el a négy cellában — ám már az első beterítések azt tanúsítják, hogy száz vagon terményt is el tudnak benne helyezni. Amint a teleszkópos csövön beterítik a cellába az anyagot, alulról nagy teljesítményű ventillátorral levegőt fu- vatnak a soron lévő cellába. A növényt, ha már elvesztette nedvességének negyven százalékát és a külső páratartalom nem haladja meg a hatvan százalékot, hideg levegővel szárítják. Ha megázott a lucerna, vagy a levegő pára- tartalma magas, bekapcsolják a meleg levegőt termelő kazánt és a ventillátor két oldalán beszippantja a forró levegőt, amelyet a cellába juttatnak. Minden szerkezetet automata működtet. Idén — szerencsére — a lucerna vágásakor nem volt eső, így alig kellett a forrólevegőtermelő egységeket üzemeltetni. Hideg levegős szénaszárítás történt, amely megőrizte a növény összes jó tulajdonságát, tápértékét. A bádogkazalból a lucernaszéna kiszedése láncfűrész segítségével történik, a saját súlyától ugyanis úgy össze- tömörödik, hogy mással nem lehet szétszedni, de éppen ezért lehet géppel rakodni és az etetőben kiosztani. A prototípus Jegenyés- pusztán üzemel, itt szolgálja ki a tehenészetet. Szívesen fogadják az érdeklődőket, azt tervezik ugyanis, hogy az automata szénakészítést beveszik a KSZE termelési rendszerbe és lehetőséget adnak más gazdaságoknak is az új rendszerű automata szénakészítés elterjedésének. PÄLKOVÄCS JENŐ Tiszthelyetteseket avattak Miskolcon Vasárnap Miskolcon ünnepélyesen felavatták a Magyar Néphadsereg új hivatásos tiszthelyetteseit. A kétéves tanulmányaikat sikerrel befejező katonafiatalok között most első ízben sorakoztak fel azok a frissen végzett tiszthelyettesek, akik az általános iskola nyolcadik osztálya után választották élethivatásuknak a katonai pályát. Ök a tiszt- helyettesi iskola elvégzését bizonyító oklevél mellé szakmunkás-bizonyítványt is szereztek. A fiatal tiszthelyettesek avatásán Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Felolvasták a honvédelmi, miniszter díszparancsát, elhangzott a fogadalom, majd az új tiszt- helyettesek díszmenete zárta az ünnepséget. Tanácskozás az anyanyelvi mozgalomról Hétfőn délelőtt a budapesti Európa Szállóban megkezdődött az anyanyelvi konferencia védnökségének kibővített ülése, amely a magyar anyanyelvi mozgalom nemzetközi helyzetének, eredményeinek felmérésére hivatott. Négynapos programja van a tanácskozásnak, amelyet Bognár József akadémikus, a Magyarok Világ- szövetségének elnöke nyitott meg. Három fő témakör szerepel a védnökségi ülés napirendjén. Előbb értékelik a két évvel ezelőtt Budapesten tartott III. anyanyelvi konferencia óta végzett munkát, meghatározzák a további teendőket, előkészítik az 1981-ben esedékes IV. anyanyelvi konferencia programját. Ezután elemzik a magyar nyelv, irodalom és a magyarságismereti tárgyak hazai és külföldi, oktatási és terjesztési formáinak eredményességét. Végül megvitatják a készülőben lévő nyelvoktató, történelmi és néprajzi tankönyvek anyagait. Napjaink témá Bértömeg A közgazdasági példabeszéd szerint az utcaseprőt nem azért kell fizetni, hogy sepregessen, hanem, hogy az utca tiszta legyen. A elv világos, a gyakorlat viszont sorra produkálja a váratannak tetsző helyzeteket. Így azt, hogy bér is van, tisztítandó út is van, de a munkára nincs elég jelentkező. A köztisztasággal foglalkozó vállalat egyik lehetősége amennyiben ezt a reá vonatkozó előírások megengedik —, felosztani a meglévő létszámra a teljes bérmennyiséget, s ennek fejében többletmunkát követelni, azaz úgy megnövelni az egy-egy dolgozóra jutó, rendben tartandó útszakaszt, hogy mindenütt legyen a feladatnak gazdája. Példánk — ma már — nem számít ritkaságnak a gazdálkodó szervek gyakorlatában. A fokozatosan terjedő bértömeg-gazdálkodás kétségtelenül a teljesítmény-tartalékok föl- szabadítója lehet, hiszen — látszatra — egyetlen kötöttséget jelöl meg: a vállalatnál — a szövetkezetnél — dolgozóknak kifizetett összes bér évi mennyiségét, mondjuk tízmillió forintot. Ennek a summának a túllépése szankciókkal jár; a részesedési alap terhére a költségvetésnek járulékot kell hefizetni, mégpedig progresszíven emelkedő kulcs szerint. Ennek indoka a bérkiáramlás ésszerű korlátozása, bár kétségtelen: ugyanakkor valamelyest lefékeződik a bértömeggazdálkodásban rejlő ösztönzés is. Ha viszont a cég nem lépi túl a tízmilliós — példabeli — keretet, akkor önállóan, tetszése — érdeke — szerint dönthet arról, hogy feladatai ellátásához megelégszik-e száz emberrel, s ad-e nekik havi 8333 forintos átlagkeresetet, vagy ezt a látszámot megtoldja további hetvenöt fővel, igaz, akkor az átlagkereset 4761 forintra csökken. Napjainkban a bértömeg-szabályozásnak két fő típusa használatos. Az egyik az ún. abszolút, a másik a relatív bértömeg meghatározása. Az első forma a kifizethető bér összegét függetleníti a vállalati tevékenységtől, s a bértömeget legtöbbször kívülről, az irányító szervek írják elő a gazdálkodónak. Főként ott alkalmazzák, ahol nincs mód a vállalati teljesítmény és a bérfejlesztés összekapcsolására, s így a bér- növekedés a bértömeg meghatározott százalékát teheti ki. Szerepe van ott is, ahol — népgazdasági érdekeltségből — a létszám további bővítését nem tartják kívánatosnak, esetleg mérséklendőnek vélik. Ilyen alapon gazdálkodnak a bérrel, például a tervező, a beruházás-lebonyolító vállalatok, a kutatóintézetek, ez érvényesül a városi tömegközlekedésben, a vasútnál. A másik formánál a vállalat tevékenysége egyben meghatározója a fölhasználható bér mennyiségének is, bizonyos automatizmusok segítségével. így például — de nem minden esetben — a vállalat által a hozzáadott érték egy százalékos növekedése automatikusan lehetővé teszi a bérek összegének 0,4 százalékos gyarapítását, stb. A cég tehát választhat: ha növeli a hozzáadott értéket, akkor vagy emeli a *már ott dolgozók keresetét,, vagy új munkaerőket vesz fel, ha működésének gazdaságossága ez utóbbit indokolja. Volt idő — nem is olyan régen —, amikor az ún. biztosított bértömeg-növekedés kényelmes támaszként szolgált a gazdálkodóknak, mert az mindenképpen járt. Ma egyre inkább abba az irányba halad az ösztönzés, a szabályozás, hogy a bérnövekményt teljesítménynövekmény alapozza meg, azaz érvényesüljön a valamit valamiért elve. Persze, önmagában a bértömeg-gazdálkodás sem tud segíteni azon, hogy például — amint azt egy fölmérés kiderítette — a vállalatoknál kutatással, fejlesztéssel foglalkozók átlagos havi bére 10—22 százalékkal — összességében 16,3 százalékkal — volt csak nagyobb a teljes nem fizikai foglalkozású állomány átlagos bérénél. Mint a példa is bizonyítja: a lehetőségeket jobban ki kellene használni, mert a bértömeg-gazdálkodás a teljesítménytartalékok föltárásának ugyan eredményes formája, de ma még, jórészt csak ígérete. VERESS TAMÁS Permetezés Kábel helyett akkumulátor Kábeleket ezentúl kizáró- , lag a Magyar Kábel Művekben gyártanak hazánkban, miután a Villamos Szigetelő és Műanyaggyárban augusztus első napjaiban véglegesen felszámolják a gumiká- bel-termelést. Az elhatározás régi, a megvalósítás több mint két évtizedig váratott magára, mert a kábelművek csak fokozatosan tudta átvenni a különböző típusú gumikábelek előállítását. Most végül is befejeződik a kábelgyártás a Villamos Szigetelő és Műanyaggyárban. Az utolsó tételeket is leszállították a megrendelőknek, a raktáron lévő alap- és segédanyagokat felhasználták, értékesítették. A vállalat eddigi kábelgyártó üzemében az akkumulátorokat, annak helyén pedig — részben új cikként — hőre lágyuló, műanyag cső- és rúdtermékeket készítenek, vagyis olyan gyártmányokat, amelyek iránt mind itthon, mind külföldön nagy a kereslet, s a termelés gazdaságos. Mindez persze munkaerőátszervezéssel is jár. Az átszervezést a gyár vezetői minden egyes dolgozóval külön megbeszélték. Tűzvédelmi tanácskozás Dalmandon Az Állami Gazdaságok Országos Központjának tűzvédelmi műszaki tanácsa értekezletet tartott a Dalmandi Állami Gazdaságban. A tanácskozás napirendjén az évek óta kimagasló gazdálkodási eredményekkel működő gazdaság tűzvédelmi szervezetének működése, tűzvédelmi technikai felszereltségének fejlesztése szerepelt. A tanácskozás munkájában részt vettek: a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága, a MÉM Igazgatási és Jogügyi Főosztálya, a megyei és járási tűzoltóparancsnokság vezető munkatársai. Bekapcsolódtak a munkába és az eszmecserébe a vállalat párt- és mozgalmi szervezetének vezetői is. Vas István, a gazdaság állami díjas igazgatója részletesen ismertette a vállalat szervezetét, középtávú és éves üzemi terveit, gazdálkodási eredményeit. Ezek tükrében elemezte a tűzvédelmi szervezet helyzetét. Elmondta, hogy a központi és kerületi tűzvédelmi bizottság, a 38 tűzvédelmi megbízott és a 43 tagú vállalati tűzoltóság tervszerű munkáját a tűzvédelmi felügyelő koordinálja. A készenlét biztosítására rendszeresen versenyeket szerveznek és részt vesznek az állami tűzoltóság által szervezett versenyeken is. így 1979-ben a járási versenyen egy 1., két 2. és egy 6. helyezést sikerült elérniük. A hibridüzem és a gépműhely raja már másodszor szerezte meg a vándorserleget. A gazdaság vezetői a tűzoltóság tagjainak társadalmi munkáját külön is méltányolják. A tűzoltórajok Zsuk típusú tűzoltó gépjárművekkel, 800 1/perc teljesítményű kismotorfecskendőkkel vannak ellátva. Az igazgató tájékoztatóját az ÁGK részletes helyszíni vizsgálata és a tűzvédelmi műszaki tanácstagok személyes tapasztalata is alátámasztotta. A minisztérium képviselői az értékelés során el is mondták, hogy azért Dalmandon rendezték meg ezt a tanácskozást, hogy széles körben ismertté váljanak, meghonosodjanak a gazdaság tapasztalatai. DR. NÉMETH JÓZSEF tűzvédelmi főfelügyelő A növényvédő repülőgép annyira hozzátartozik már a földműveléshez, mint a földi mezőgazdasági gépek. Képünkön: a hőgyészi agrokémiai társulás helikoptere a Hő- gyész környéki mezőgazdasági üzemek napraforgó-táblái felett szórja ki a növényvédő szert.
